A Rovatból

Már biztos, hogy a koronavírus károsíthatja az agyat és idegrendszert – egyelőre kérdés, mennyire

Covid-halottak agyát vizsgálva rájöttek, milyen összefüggés lehet a betegség és az idegrendszeri károsodás között, de sok még a kérdőjel.


Komolyabban elkezdték vizsgálni a koronavírus hatásait agykutatók és neurológusok, hogy rájöjjenek, milyen mértékben károsítja az idegrendszert és az agyat a betegség - írja a 444 a The Washington Post cikkére hivatkozva.

A kutatások megkezdését többek között az is előmozdította, hogy az egyik leggyakoribb tünet, a szaglás és az ízérzékelés ideiglenes elvesztése neurológiai jelenségre is utalt.

„Százával érkeztek beadványok egyedi esetek leírásával” - mondta el a lapnak S. Andrew Josephson, az amerikai orvosi kamara neurológiai szakfolyóirata, a JAMA Neurology főszerkesztője.

Ezek azonban, mint meséli, sokszor nem voltak alkalmasak mélyebb elemzésekre. Egyrészt mert nem lehetett tudni, hogy az észlelt tünetek - hallászavarok, szédülés, zsibbadás, látástorzulás, szaglásvesztés, szellemi tompultság - mennyire köthetők össze a fertőzéssel. Másfelől arról sem volt információ, hogy a legtöbb betegnél hasonló tünetek jelentkeztek-e már a Covid előtt is.

Ráadásul a világ járványügyi hatóságai - így a magyar NNK és az amerikai CDC is - elővigyázatosságból inkább ellenjavallta a koronavírusos áldozatok boncolását.

2020 márciusában viszont a New York-i Columbia Egyetem neuropatológusai mégis felnyitották egy covidáldozat koponyáját, majd a következő hónapokban még több tucatnyi áldozat agyából vettek mintát, és a világ más országaiban is történtek hasonló esetek.

A neuropatológusokat, agykutatókat leginkább izgató kérdés az volt, hogy a koronavírus képes-e megtelepedni az agyban.

A gondolat, hogy a koronavírus az agyat is megfertőzheti, részben a fertőzés mechanizmusából is fakadt. A koronavírus tüskefehérjéje kulcsként illeszkedik a légutak sejtjeiben nagy számban előforduló ACE2 receptorokhoz, így a fertőzés leggyakoribb útja az orr nyálkahártyáján át vezetett. Ezt a nyálkahártyát a szaglószervünknél csak egy vékony, lyukacsos csont választja el az agyunktól. A vírus ezen a területen telepedett meg leginkább, így adta magát a következtetés, hogy itt, az idegeken és a lyukacsos csonton át juthat be a vírus magába az agyba.

A Columbia Egyetem kutatócsapatának egyik tagját, James E. Goldmant nem igazán győzték meg a laborkísérletek. Megérzése igaznak bizonyult, egy valódi covidáldozat agyából vett mintában nem találták nyomát a koronavírusnak. Ahogy aztán a további vizsgálatok során sem.

Most úgy tűnik, hogy bár a szaglószerv nyálkahártyáján nagyon sok vírus képes megtelepedni, és ezek egy része magukat a szaglóidegeket is megfertőzi, az agy felé haladva a vírusterhelés folyamatosan csökken. Ha pedig a vírus be is jut az agyba, ott nem képes megtelepedni és szaporodni.

A koronavírus tehát nem telepszik meg az agyban, de más probléma akad. A felboncolt covidáldozatok agyában egyrészt agyi infarktusokra utaló sérüléseket találtak a szürkeállományban, ami arra utal, hogy a betegek agyában apró vérrögök keletkeztek, megbénítva ezzel egyes agyterületek vérellátását, az agyállomány halálát okozva. Ezek némelyike csak mikroszkóppal látható sérüléseket okozott.

A másik komoly problémát a kisagyban, agytörzsben, egyéb agyállományokban figyelték meg, amikben felhalmozódtak a microgliasejtek. Ezek a sejtek normál esetben az agyban és a gerincvelőben inaktívak, ám a központi idegrendszer gyulladásos megbetegedése esetén falósejtekké alakulnak át, felfalják a sérült vagy halott neuronokat. Ez a jelenség főleg agyvelőgyulladáskor megfigyelhető.

A tudósok most arra koncentrálnak, hogy a covidot túlélt, de más betegségben később elhunytak agyát meg tudják vizsgálni, mert így kiderülhetne, hogy az enyhébb lefolyású betegség milyen károsodást okozhat. Ezek a vizsgálatok azonban még évekig elhúzódhatnak, mire egyáltalán elegendő mennyiségű adatot lehet majd elemezni.

S. Andrew Josephson szerint

immár meggyőződésünk, hogy van ott valami neurológiai probléma, úgy akut, mint nem akut formában.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
„Eltűntek a szemkarikák” – így változott meg Ádám élete, miután kezeltette alvászavarát
Jól alszol? Pihentető az alvásod? Biztos? Csak mert a Magyar Alvásszövetség felmérése szerint a magyar lakosság 60%-ának van valamilyen alvászavara. Hogy mi erre a megoldás, kiderül a Diagnózis egészségpodcast aktuális adásából.


Ha esetleg elképzelhetőnek tartod, hogy te is beletartozol ebbe a 60%-ba, akinek gondja van az alvással, akkor pláne érdemes meghallgatnod a Diagnózis podcast aktuális adását, ugyanis az alvászavarok hátteréről és a jó alvás titkáról van benne szó.

Ganzler Orsolya szerkesztő-műsorvezető ezúttal Straub Ádámot és dr. Várdi Katalin tüdőgyógyász-szomnológus szakorvost hívta el egy stúdióbeszélgetésre – a felvételt megtalálod a Szeretlek Magyarország YouTube csatornáján, vagy akár a Spotify-on is.

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

A beszélgetésből kiderül, hogy Ádám sem gondolta volna, hogy neki problémái lennének az alvással, tejesen átlagos alvónak gondolta magát. Barátnője jelezte neki, hogy túl hangosan horkol, ennek próbált utánajárni, amikor először saját maga monitorozta alvását egy mobilapplikációval.

Ádám azonban azon viszonylag kevesek közé tartozik, aki nem állt meg itt, hanem felkeresett egy szomnológus szakorvost – így jutott el Katalinhoz.

A doktornő már az első alkalommal gyanította, hogy orrsövényferdülésnek is szerepe lehet a horkolásban, ezért továbbküldte Ádámot orr-fül-gégész specialistához is. A feltételezés valós volt, műtétre is sor került, de a jobb alvás érdekében különféle alvásvizsgálatoknak is alávetették Ádámot.

„Az derült ki a vizsgálatok során, hogy vannak légzéskimaradásaim” – meséli Ádám. Katalin hozzáteszi, hogy

Ádámnál még enyhe alvási apnoe tünetek voltak észlelhetők, de az alváseffektivitása így is csak 56%-os volt. Vagyis: hiába aludt legalább 8 órát, az olyan volt, mintha csak 4,5-et sikerült volna.

Az alvásdeficit miatt hosszú távon egyéb tünetek is kialakulhatnak – a súlyos alvási apnoe nyolcszorosára növeli a stroke és az infarktus kockázatát. És ami egy szintén veszélyes következmény, hogy az alvási apnoeban szenvedők háromszor gyakrabban okoznak autóbalesetet.

Az alvási apnoe egyfajta népbetegség, a 40-60 közötti férfiak 10%-át érinti. A nőknél később jelentkezik, jellemzően a változókor után, mert az ösztrogén sokáig véd az izomernyedés ellen.

„A jó hír az, hogy ezeket az alvászavarokat lehet kezelni”

– hangsúlyozza a doktornő.

Ádám számára például egy speciális készülék, egy alvási maszk jelentette a megoldást. Ez segít neki abban, hogy ne legyen légzéskimaradása, egyenletes legyen a levegővétele alvás közben is. Bár a maszkot időbe telt megszoknia, arról számol be Ádám a műsorban, hogy amióta így alszik lényegesen kipihentebben ébred:

„Eltűntek a pandaszemek.”

A beszélgetésben szó van még többek között arról, hogy ...

... milyen hatással van az alvás vagy a megfelelő alvás hiánya az egészségünkre?

... mennyit és hogyan kellene aludnunk, hogy jó legyen az alvásunk?

... mennyire bízhatunk az okosórák által mért alvásminőségi adatokban?

... kik azok, akik különösen veszélyeztettek, ha alvászavarokról van szó?

... hogyan befolyásolja az alvás az elhízást és a fogyást?

... van-e egyéni cirkadián ritmus vagy ez mindenkinél egyformán működik?

Hallgasd meg a teljes beszélgetést és iratkozz fel a YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le a következő epizódokról!

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a Brocasterz Podcast Stúdióban rögzítettük.

Köszönjük a támogatásukat - minden tartalomkészítőnek ajánljuk a stúdiót.

Foglalj könnyedén a weboldalukon!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
Soha ne igyál olyan ásványvizet, aminek lejárt a minőségmegőrzési ideje – mutatjuk, miért
Szakértők szerint a műanyag idővel mikroműanyag-részecskékre esik szét, amelyek a vízbe kerülhetnek. Friss kutatások tüdőszövetben, méhlepényben, anyatejben és vérben is kimutatták ezeket.


A palackozott víz ritkán romlik meg rövid idő alatt, mégis érdemes figyelni a csomagolására. Szakértők szerint a műanyag palack idővel bomlik, és ezzel együtt nőhet annak esélye, hogy mikroműanyagok kerülnek a vízbe.

A minőségmegőrzési dátum jellemzően 18–24 hónap, de ez a jelölés a palackra vonatkozik, nem magára a vízre.

A dátumon belül az íz és a minőség általában rendben marad, utána viszont nagyobb lehet a részecskék lenyelésének kockázata, amelyet a bélrákkal, agykárosodással és a terméketlenséggel is összefüggésbe hoztak, derül ki a Daily Mail cikkéből.

A Natural Hydration Council szerint a víz a dátum után is fogyasztható. Más vélemények úgy látják, hogy a mikroműanyagok már a gyártásnál megjelenhetnek, és ahogy öregszik a palack, egyre több kerülhet a vízbe.

A mikroműanyagok parányi darabkák, akár 2 mikrométeresek is lehetnek, ami nagyjából egy milliméter kétezred része. Friss vizsgálatok tüdőszövetben, méhlepényben, anyatejben és vérben is találtak ilyen részecskéket, ami felveti, meddig juthatnak el a szervezetben. Dr. Sherri Mason, a WHO-val együttműködő, édesvízi műanyagszennyezést kutató szakértő így fogalmazott: „Összefüggést látunk bizonyos ráktípusok gyakoribbá válása, az alacsonyabb spermaszám, valamint az olyan állapotok, mint az ADHD és az autizmus gyakorisága között. Tudjuk, hogy ezek a környezetben jelen lévő szintetikus vegyi anyagokkal kapcsolatosak, és azt is tudjuk, hogy a műanyagok mintegy eszközként segítik e vegyi anyagok bejutását a testünkbe.”

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság szerint a mikroműanyagok többségét a szervezet kiüríti. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy egy részük a véráramba kerülhet, és létfontosságú szervekben rakódhat le. Egyre több kutatás hozza összefüggésbe ezeket a részecskéket idegkárosító hatással, krónikus gyulladással, valamint a hormonális és anyagcsere-folyamatok felborulásával.

Egy új tanulmány, amelyet Sara Sajedi, a Concordia Egyetem környezetmenedzsmenttel foglalkozó szakértője vezetett, azt találta, hogy

akik rendszeresen palackozott vizet isznak – még a minőségmegőrzési időn belül is –, évente körülbelül 900 000-rel több mikroműanyag-részecskét visznek be, mint akik csapvizet fogyasztanak.

Sajedi az egyszer használatos műanyag palackok kockázatait „súlyosnak” nevezte, és nagyobb figyelmet sürgetett erre az „égető kérdésre”. Hozzátette: „A mikroműanyagok bélflóra-egyensúlyzavart is okozhatnak, felboríthatják a bélbaktériumok egyensúlyát, és belélegezve légúti betegségekhez vezethetnek. Ezek a széles körű, krónikus egészségügyi kockázatok jelzik, mennyire fontos felismerni és kezelni a nano- és mikroműanyagok hatását az emberi egészség védelmében.”

A minőségmegőrzési időn túl az íz és az illat is romolhat, mert a palack lassan lebomlik, ami befolyásolhatja az érzékszervi tulajdonságokat. Ugyanakkor a PET-részecskéket nem tartják olyan vegyületek hordozóinak, mint a ftalátok vagy a BPA. Ha a palackokat meleg helyen tárolják, napfény éri őket, vagy erős szagú vegyszerek mellett állnak, a műanyag gyorsabban gyengülhet, és ez a víz minőségére is rányomhatja a bélyegét. A PET „lélegző” anyag, vagyis idővel egy kevés víz elpárologhat a palackból, és ezzel együtt könnyebben bejuthatnak szennyező részecskék.

A hét elején megjelent vizsgálat arra utal, hogy az élelmiszer-csomagolásban használt mikroműanyagok a bélrendszert is károsíthatják, és ezzel nőhet a vastagbélrák és a depresszió kockázata. Ausztrál kutatók egészséges önkéntesek székletmintáit elemezték, és azt látták, hogy a mikroműanyagok megváltoztathatják a bélben a mikrobiális működést. Néhány változás olyan mintázatot mutatott, amelyet korábban depresszióhoz és vastagbélrákhoz kötöttek. A szakértők „jelentősnek” nevezték az eredményt, és kiemelték: ez volt az első olyan humán vizsgálat, amely bizonyította, hogy a mikroműanyagok képesek átalakítani a bélmikrobiomot.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
„Tűzgolyó a mellkasban” – az orvos, aki túlélte, most figyelmeztet a szívroham egyik furcsa előjelére
A doki először nem hitt a jeleknek. Felsétált a lépcsőn, jött a refluxérzés; leült, és elmúlt. Kiment, kitakarította és arrébb tolta a grillt, a panasz visszatért; leült, és megint csillapodott.


Egy kardiológus súlyos figyelmeztetést adott: szerinte létezik egy „vörös zászló” sorrend, ami azt jelezheti, hogy közel a szívroham. Az orvosok telepakolják a netet tippekkel, mégis sokan legyintenek – egy srác például Hyrox-versenyen „tűzgolyót” érzett a mellkasában, aztán nagy lett a baj – írja a LADbible.

Jeremy London amerikai orvos a YouTube-on oszt meg tanácsokat a szív és a test egészségéről. Korábban sorra vette a gyenge szív jeleit és a szívroham tüneteit, most pedig a saját történetére támaszkodva beszélt a riasztó mintázatról.

„Ha elzáródik egy szívartéria, terhelésre a szív keményebben dolgozik. Az érintett szakasz ilyenkor nem kap elég vért, és jönnek a tünetek: mellkasi nyomás, légszomj; a fájdalom kisugározhat az állkapocsba vagy a karba, de akár gyomorégésre, refluxra emlékeztető panasz is lehet. Ezért hívják ezt a nagy álcázónak. A terhelés–fájdalom–pihenés–megkönnyebbülés sorrend vörös zászló.”

A doki először nem hitt a jeleknek. Felsétált a lépcsőn, jött a refluxérzés; leült, és elmúlt. Kiment, kitakarította és arrébb tolta a grillt, a panasz visszatért; leült, és megint csillapodott.

Végül kiderült: szívrohamról volt szó, London doktor pedig felépült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Fogyasztóinjekciók: ez történik a pácienssel 4 hét alatt – Egy orvos elmondta, mire számíthat, aki ezt a kezelést kapja
Számos kellemetlen tünettel is meg kell birkóznia annak, akinek a szakember ezt a fogyási módszert javasolja. Arra is figyelmeztet, hogy nem elég a gyógyszer, más is kell a súlycsökkenéshez.


Világszerte emberek milliói, köztük sok hollywoodi híresség is a GLP-1 típusú gyógyszerekkel próbál fogyni. Az Egyesült Államokban nagyjából minden nyolcadik felnőtt – a lakosság 12 százaléka – olyan szereket használ, mint a Wegovy vagy a Mounjaro, amelyek az étvágy csökkentésével és a vércukorszint szabályozásával segítik a fogyást.

Dr. Crystal Wyllie, a ZAVA orvosa részletesen elmondta, mi történik a szervezettel az első négy hétben, ha valaki ezeket a gyógyszereket alkalmazza.

A Mounjaro esetében az első héten 2,5 milligrammos adaggal kezdenek. Ez az időszak arra való, hogy a szervezet fokozatosan hozzászokjon a hatóanyaghoz. Ilyenkor gyakran jelentkezik hányinger, hasmenés vagy székrekedés.

A Wegovy-nál 0,25 milligrammos adaggal indul a kezelés. Már ebben a szakaszban észrevehető az étvágy csökkenése, például tovább tart a jóllakottság érzése. Az orvos ilyenkor azt javasolja, hogy csökkentsük az elfogyasztott étel mennyiségét.

A második héten a Mounjaro használói már erősebben érzik az étvágycsökkenést. Dr. Wyllie szerint: „Azt veheted észre, hogy kevesebbet eszel, és tovább érzed magad jóllakottnak. Fontos ebben a szakaszban, hogy tartsd magad a diétához és a mozgástervhez”.

A Wegovy-nál az adag emelésével tovább csökkenhet az étvágy, és akár a testsúly is megindulhat lefelé.

A harmadik hét nehéz lehet, mert ekkor gyakrabban jelentkeznek a kellemetlen mellékhatások. Mindkét gyógyszer esetén előfordulhat erős hányinger. Az orvos azt tanácsolja, hogy ilyenkor egyszerű, kis adagokat fogyasszunk, és növeljük a vízfogyasztást. Hozzátette: „Ha hányás vagy erős hasi fájdalom jelentkezik, mindenképp menj orvoshoz, hogy kizárják a komolyabb problémákat”.

A negyedik hétre már jól látható a változás – akár a test formájában, akár a testsúlyban. Egy, a ZAVA által készített kutatás szerint a Mounjaro-t használók átlagosan a kezdő testsúlyuk 4 százalékát adják le egy hónap alatt, míg a Wegovy-t szedők körülbelül 2 százalékot. Hosszabb távon, nagyobb adagokkal a Mounjaro 72 hét alatt átlagosan 22,5 százalékos súlycsökkenést hozott, míg a Wegovy esetében ez az arány 17 százalék volt.

Az orvos szerint több tényező is befolyásolja, hogy mennyi súlytól szabadulhat meg valaki – például az életkor, az anyagcsere sebessége, a hormonális változások, valamint az étrend és a mozgás. Azt is hangsúlyozta, hogy ezek a gyógyszerek csak akkor hatékonyak igazán, ha egészséges életmódra váltunk.

Fontos, hogy a beadási ütemet is pontosan betartsuk, és minden nap ugyanabban az időpontban adjuk be az injekciót. Mint mondta:

„A fogyás ezekkel az injekciókkal nem egyik napról a másikra történik, időbe telik, mire látható eredményt hoz”. Hozzátette: „Van, akinél már az első hónapban jelentős fogyás történik, másoknál ez tovább tart. Nagyon fontos, hogy egészséges életmódbeli változtatásokkal támogasd a fogyási folyamatot".

Az Eli Lilly szóvivője ezt nyilatkozta a lapnak:

„A Mounjaro kizárólag szakképzett egészségügyi szakember által felírt recept alapján használható, és csak hivatalosan bejegyzett gyógyszertárak vagy szolgáltatók adhatják ki. Arra biztatjuk a betegeket, hogy konzultáljanak orvosukkal, ha bármilyen mellékhatást tapasztalnak, és hogy megbizonyosodjanak arról, hogy eredeti gyógyszert kapnak.”

A Novo Nordisk szóvivője így fogalmazott: „Az Egyesült Királyságban a Wegovy kiegészítőnek javasolt a csökkentett kalóriatartalmú étrend és fokozott fizikai aktivitás mellett, a testsúlycsökkentés és a szív- és érrendszeri kockázat csökkentése érdekében. Felnőttek esetében a fenntartó adag 2,4 mg hetente egyszer. Az Ozempic 2-es típusú cukorbetegség kezelésére van engedélyezve – nem rendelkezik engedéllyel testsúlycsökkentésre".

Azt is elmondták: „Azt ajánljuk, hogy a betegek az engedélyezett indikációknak megfelelően és egészségügyi szakember felügyelete mellett szedjék ezeket a gyógyszereket. A kezelést az orvossal közösen kell megbeszélni, aki fel tudja mérni, hogy a gyógyszer megfelelő-e az adott beteg számára".

Forrás: Unilad


Link másolása
KÖVESS MINKET: