A Rovatból

Ezek a nők életükben talán most az egyszer kapnak elismerést – több díjazott is sírva fakadt az Aranyanyu-díjátadón

Emberfeletti képességekkel bíró nőket láttunk, akik zokogva vesznek át egy díjat, és többen közülük még mindig képtelenek elhinni, hogy nekik ez járhat.
Írta: Szenes Laura - szmo.hu
2017. november 17.



Ha követted a Richter Aranyanyu idei döntőseit bemutató cikkeinket, akkor többet is megismerhettél azok közül a kivételes képességű nők közül, akik csütörtök este csinos ünnepi ruházatra cserélték ápolónői, orvosi, vagy épp tanárköpenyüket. Gyönyörű, fodrász-alkotta frizurával, csillogó ékszerekkel, csodás sminkben jelentek meg az eseményen. Az eseményen, ahol életük talán egyetlen nagyobb elismerését kapják meg. (A nyertesek teljes listáját itt találod.)

Persze, tudjuk: a család, a szeretteink, a barátaink, vagy épp a kollégáink - nem utolsó sorban a főnökünk - elismerése "mindenért kárpótolhat", nem szükséges egy gálaesten, tapsvihar közepette, színpadon állva átvenni valamiféle tárgyiasított díjat ahhoz, hogy becsüljenek. Az Aranyanyuk végképp nem ezért csinálják, amit csinálnak. (Sőt, talán a legalázatosabb emberek, akikkel valaha találkozhatunk.)

De azért én mégis megcáfolnám mindezt egy kicsit.

Lehet, hogy egyetlen díj átvétele sem ér annyit, mint a gyerekünk vagy a szüleink elismerő mosolya, de a csütörtök este három órája alatt én úgy vettem észre: ezeknek a felfoghatatlan képességekkel rendelkező nőknek rengeteget jelentett az, hogy most a családi meg a kollegiális körön túl is felfigyeltek rájuk, és azt mondták: ide nézzen mindenki! Nézzétek, és ámuljatok, hogy mire képes ez a nő, hogy mit csinál nap mint nap!

h

A 2017-es díjátadó gálán nyitóbeszédet mondó Rácz Zsuzsa - a díjat megálmodó írónő - többek között egy korábban díjazott Aranyanyu jelölőjének, Prohászka Szandrának sorait idézte, aki úgy fogalmazott: ezek a nők életükben talán most az egyszer kapják meg a nekik járó elismerést. Miközben olyan dolgokat művelnek, amilyenekre a legtöbben egész egyszerűen képtelenek vagyunk.

A pedagógusok kategóriájában Kecskemétiné Szilvási Zsuzsanna kapta meg a zsűri díját.

Ha csak annyit emelünk ki a tetteiből, hogy egy diszlexiás fiú, aki nála tanult, már a harmadik évét végzi a jogi egyetemen, egy vak lánytanítványa pedig pszichológus lett, már elég sokat elmondtunk.

Videó:

De a zsűri fődíjasánál semmivel sem kisebb csodát tesz az, aki a közönség díját, vagy aki éppenséggel "csak" egy döntős plakettet vehetett át. Személy szerint én például mélyen meghajlok a döntős Gáll Panna előtt, aki az osztályába járó agydaganatos gyermek halála és egy másik tanuló agyvérzése után a sokkos állapotban lévő osztálytársakat megtanította szembenézni az elmúlással, és megtanította őket erősnek maradni. És meghajlok a szociális szakdolgozók kategóriájában Dr. Lazáry Györgyné előtt is, aki a Barnahus gyermekvédelmi módszer zászlóvivőjeként szexuálisan zaklatott gyerekek csaknem összerakhatatlan lelkét rakosgatja össze nap mint nap. A díjátadón megtudtuk: rengetegen vannak a szociális dolgozók közül, akik egész egyszerűen feladják ezt a munkát. Nem azért, mert gyengék, hanem azért, mert a szexuálisan abuzált gyerekek szemébe nézni, velük újra és újra beszélgetni és közben lelkileg erősnek maradni szó szerint emberfeletti képességeket kíván meg.

Videó:

A szociális dolgozók kategóriájában a zsűri Lacziné Somogyi Tímeának ítélte oda a díjat, egy hétgyerekes anyának, aki adományboltot visz, éhező és majdhogynem nincstelen családoknak segít. Diplomásként. Mert bár - ahogy fogalmazott - "csak egy hatgyerekes cigányasszony" volt, mikor a továbbtanulás mellett döntött, sikerült elhinnie magáról, hogy igenis, van keresnivalója az egyetem falai között. Ő volt az egyik, aki sokáig, nagyon sokáig félve tekintett az egész Aranyanyu-jelölésére, mert nem hitte, hogy méltó rá.

Megdöbbentő, hogy a gálaest során három olyan nővel is találkozhattunk a díjazottak közül, akiknek az egész szavazási időszakon át, a díjátadó pillanatáig az járt a fejükben: "Nem tudom, mit keresek itt." És a legmegdöbbentőbb, hogy egyikük még a díj átadása után is ezt vallotta.

Ezek a nők mindennap világokat teremtenek, nem beszélve arról, hogy szó szerint emberi életeket mentenek meg, és sokan közülük mégsem akarják elhinni, hogy van helyük egy Aranyanyu-díjátadón. Ha jól emlékszem, minden díjazott elsírta magát a köszönőbeszéde közben.

Az egészségügyi szakdolgozók zsűridíjazottja Sebők Erika lett, akinek blogján keresztül az ápolók mindennapjaiba nyerhetünk alapos betekintést. Vigyázat, felelősséggel olvasni! Itt nem könnyed és szórakoztató bejegyzések születnek.

Ez a blog nem csupán arról szól, hogy közelebb hozzon minket az ápolókhoz, és jobban megismertesse őket velünk. Segítség is neki, nekik, akik vért izzadva dolgoznak azon, hogy egy lebénult ember újra meg tudja mozdítani a lábát, és akik karácsonykor is egy lábadozó mellett ülnek ahelyett, hogy a családtagjaik mellett ülnének. És akik rendszeresen a halálba kísérnek embereket. Akik tudják, mikor érkezett valaki az utolsó útjára, és akiknek mindezektől nem szabad, nem lehet összeroppanniuk.

Az ápolóknak nem nyújtanak szakmai segítséget a lelki békéjük visszaállításához, magyarázza Erika. Őket nem várják pszichológusok, terapeuták, mint mondjuk a mentőket vagy a tűzoltókat (nagyon helyesen, persze). Az ápolóknak nap mint nap saját magukat kell legyőzniük. De miért választják akkor ezt a hivatást?

Erika esetében erre is választ kapunk.

Ha ennek a cikknek csak egyetlen videójába néznél bele, legyen az az alábbi videó első 50 másodperce:

Az orvosok kategóriájának zsűrigyőztese Dr. Maráz Anikó lett. Onkológus. Talán a legnagyobb lelki megpróbáltatásokat jelenti ez a szakterület.

Az Aranyanyu videókat nézegetve többször eszembe jutott már, milyen jófejek azok a betegek vagy a hátrányos helyzetűek is, akik arcukat, nevüket, hangjukat felvállalva megszólalnak. Nem olyan könnyű így dönteni, mint gondolnánk. Épp ezért a díjátadón Dr. Maráz Anikótól nagyon szimpatikus gesztus volt, hogy köszönetet mondott a videójában szereplő betegeinek, akik teljes személyüket felvállalva meséltek. És elismerés neki, Anikónak mindazért, amit tesz.

Mert aki rákbetegséggel vívó embereknek adja vissza az életkedvüket, és eléri, hogy a mentális hozzáállásukkal indítsák be a testi felépülésüket, arra a legszerényebb kifejezés a csodatévő.

Mindezt persze ő is kétgyerekes anyaként, család mellett.

Videó:

Ezek a síró, esetenként zokogó nők, akiket csütörtök este a színpadon láttunk, nem elsősorban örömükben sírtak. Elsősorban azért sírtak, mert rádöbbentek: létezhet olyan, hogy valaki észreveszi, mit tesznek puszta önzetlenségből és segíteni akarásból, és létezhet olyan, hogy ez a valaki azt mondja nekik: csodállak. Reméljük, mostanra mindnyájuknak sikerült elhinniük, hogy ez a legkevesebb, ami jár nekik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor Melléthei-Barna Márton visszalépéséről: A lex Sógort továbbra is ajánljuk a kormány figyelmébe
A Második Reformkor Párt elnöke reagált Melléthei-Barna Márton visszalépésére, és a kormányzati összeférhetetlenséget szabályozó törvényjavaslatát sürgette. A „Lex Sógor” néven ismertté vált javaslat megtiltaná, hogy közeli hozzátartozók egyszerre töltsenek be magas állami pozíciót.
F O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 08.



Vona Gábor a közösségi médiában reagált arra a hírre, hogy Melléthei-Barna Márton visszalépett az igazságügyi miniszteri jelöltségtől. A Második Reformkor Párt elnöke elismerően nyilatkozott a döntésről.

„Melléthei-Barna Márton Facebook-oldalán jelentette be, hogy lemond miniszteri jelöltségéről. A korrekt lépéséhez gratulálok!” – írta.

Vona felidézte, hogy már a jelölés nyilvánosságra kerülésekor azonnal jelezte aggályait. Mint mondta, a 2RK elnökeként már akkor szóvá tette – miközben a jelölt szakmai rátermettségét nem vonta kétségbe –, hogy a családi kapcsolat Magyar Péterrel problémás. Úgy vélte, a helyzet politikailag kényes.

Úgy vélte, a helyzet „nem elegáns, nem európai és óriási támadási felület.”

A sajtóban már a kormányalakítás előtt megjelentek a hírek, hogy a TISZA Párt jogi igazgatója, Magyar Péter sógora lehet az új igazságügyi miniszter, ami több politikai reakciót és közéleti vitát váltott ki a nepotizmus és az összeférhetetlenség kérdéséről. Vona szerint a helyzet kezelésére pártja konkrét javaslattal is előállt.

„‘Lex Sógor’ munkacímmel még törvényjavaslatot is készítettünk a kollégáimmal, amely összeférhetetlenné tenné a hozzátartozók egy kormányban való szerepvállalását”

– áll a posztban.

A pártelnök kitért a kritikájára érkezett reakciókra is. Azt írta, érdemes visszanézni, hogy a TISZA Párt egyes támogatói milyen indulatosan reagáltak a felvetéseire. „Szerencsére voltak azért higgadtabbak is” – tette hozzá. Tanulságként azt vonta le, hogy a politikai egyet nem értést mindenkinek higgadtabban kellene kezelnie.

Vona Gábor szerint az esetből több következtetést is le lehet vonni. Egyrészt azt üzeni a „mostani bólogatójánosoknak”, hogy érdemes felvállalni a kritikát, mert lehet értelme. Másrészt úgy látja, a történtek bizonyítják, hogy szükség van egy másfajta ellenzéki magatartásra.

Szerinte „ezért van szükség konstruktív ellenzékre, amely nem dehumanizáló módon támad, hanem kulturáltan kritizál és ad alternatívát.”

A poszt végén a pártelnök sok sikert kívánt Melléthei-Barna Mártonnak. Vona azt írta, azt hallották, hogy Melléthei-Barna Márton az elszámoltatásban vállalt volna oroszlánszerepet.

„Ha így van, remélem, máshol, más formában hozzáteszi a magáét. Mert a politikai bűncselekményeknek kell legyen következménye!” – fogalmazott.

Bejegyzését egy politikai üzenettel zárta: „A Fideszt kormányról leváltotta az ország, most ellenzékből is le kell!”

Végül hozzátette, kíváncsian várják az új jelöltet a fontos pozícióra. Melléthei-Barna visszalépésére Magyar Péter is reagált, és azt ígérte, másnap bejelenti az új igazságügyi miniszterjelölt személyét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom
A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.


„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: