EGÉSZSÉG
A Rovatból

Egy kis extra, amit megtehetünk az egészségünkért télen is

Vitaminok bevitele, rendszeres mozgás, szűrővizsgálatok - néhány dolog, amit megtehetünk az egészségünkért. Egy felmérés szerint a magyarok döntő többségének még lenne mit tennie az egészségmegőrzés terén. Te köztük vagy?


Mindössze a magyarok fele szed rendszeresen vitaminokat, és még ennél is kevesebben sportolnak. Bár időszakosan többen fogyasztanak különböző ásványi anyag és vitamin tartalmú kiegészítőket, ezt a legtöbben továbbra sem elég tudatosan teszik. Ráadásul a magyarok túlnyomó része a betegségmegelőzés további formáit is mellőzi az életéből – mint az egészséges étkezés, vagy a szűrővizsgálatok. Egyebek mellett ez derül ki a magyar gyógyszergyártó, a Bioextra Zrt. reprezentatív kutatásából. A vállalat arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy csupán egy kis extra odafigyeléssel is nagyban hozzájárulhatnánk egészségünk megőrzéséhez.

A hidegebb évszakokban még hangsúlyosabbá válik a szervezetünk ellenállóképessége. Továbbra sem késő támogatnunk azért, hogy a lehető legkevesebb megbetegedéssel vészeljük át a telet. Sőt, már egy kis extra lépéssel is sokat tehetünk az egészségünkért.

Rendszeresen töltsük fel a raktárainkat!

A vitaminok önmagukban nem oldják meg az összes feladatot, ám jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy kevésbé legyünk kiszolgáltatva a különböző megbetegedéseknek. „Felelős családi vállalatként fontosnak tartjuk azt, hogy segítsünk az egészség megőrzéséért folytatott küzdelemben. Azt szeretnénk, ha mindenki úgy támogatná az immunrendszerét, ahogyan az a leghatékonyabb: ne csak >>bekapjunk valami bogyót<< reggelente, hanem lehetőség szerint olyan vitaminokat, annyit és akkor szedjünk, amik valóban az egészségünket szolgálják” – magyarázza Kádár Tamás, a Bioextra üzletág igazgatója.

A cég kutatásából azonban az látszik, hogy sokan még ezt a kis apróságot sem teszik meg. Vagy legalábbis nem elég körültekintően. Bár 100-ból csupán egy olyan magyar van, aki egyáltalán nem szed vitaminokat, ugyanakkor a rendszeresség és a tudatosság továbbra sem jellemző.

Mindössze a magyarok fele támogatja a szervezetét rendszeres vitaminszedéssel. Igaz, a lakosság harmada ősszel „rákapcsol”: 33% kezd el valamilyen kiegészítőt szedni betegségmegelőzés céljából. Sok fiatalt – legalábbis ilyen szempontból – teljesen hidegen hagyja a megelőzés: a Z-generáció tagjai közül minden 10. teljesen mellőzi a vitaminokat. Holott a hidegebb idő, a fertőzések az ő szervezetüket is jobban kikezdi.

Bár összességében elmondható, hogy viszonylag sokan vannak, akik ugyan eltérő rendszerességgel, de használnak vitaminokat, sajnos azonban ezt kevesen teszik tudatosan. Jól jelzi ezt, hogy csak minden 2. magyar van tisztában azzal, hogy mely vitaminokat érdemes szedni ősszel. Ezek az A, B, C, D, E vitaminok mindegyike, ám ezek beviteléről nem mindenki gondoskodik.

A hideg jelentősen megviseli a bőrünket is, amely úgy tűnik alig néhányaktól kap megfelelő védelmet: a válaszadók valamivel több, mint negyede számára ismeretes, hogy mely vitaminok óvják a bőrt a hideg hatásai ellen. Egyébként a hőmérséklet zuhanásával az A és a B vitaminok szerepe nő.

A napsütésben gazdag hónapok során az emberi szervezet úgymond maga oldja meg a D-vitamin bevitelt, hiszen a napsugarak hatására képes azt előállítani. Mondani sem kell, hogy a borongós idő megjelenésével ez a képesség csökken. D-vitaminra továbbra is szükség van, ezért érdemes pótolni. Nem mindegy azonban, hogy mennyit: a magyarok 38%-a a napi javasolt bevitelnél (1500-2000 NE) kevesebbet szed D-vitaminból.

Ha létezik a vitaminok között jolly joker, akkor a B12-t nyugodtan nevezhetjük annak. Számos ponton támogatja a szervezet működését. Ezek az immunrendszer, a pszichológiai funkciók, az idegrendszer, a vérkeringés, a zsír- és fehérje anyagcsere és a sejtosztódás. Kár, hogy ezt az emberek ötöde sem tudja: 19% ismeri a B12 sokoldalúságát.

Ezek után talán nem meglepő, hogy csak a vitaminvásárlók fele választ tudatosan! Igaz, ők, ha már vesznek valamit, akkor azért tényleg odafigyelnek: 31% elsősorban a hatóanyag, 17% pedig a hatások alapján dönt egy-egy vitamin mellett. A külcsín meg aztán egyáltalán nem számít: mindössze 0,4% dönt a vásárlás során a csomagolás alapján.

Miért szedjük, ha szedjük?

A kutatás alapján a vitaminszedés legfőbb motivációi sorrendben a következők:

• Egészséges életmód (21,5% válaszolta ezt) – a fiataloktól az idősekig, mindegyik generáció számára ez a legfontosabb szempont;

• jól élni és nem aggódni az egészség miatt (13,3%) – a Z-generáció gondolja leginkább így (17%-uk válaszolta ezt, míg a legidősebbeknek csupán 8,5%-a);

• gondoskodni a családomról, ezért odafigyelni az egészségre (13,1%);

• lassítani az öregedést: a magyarok tizede az öregedéstől való félelmében szed vitamint.

Érdekesség, hogy jobban hiszünk a vitaminokban, mint a gyógynövénykivonatokban – a magyarok fele egyáltalán nem, vagy legfeljebb csak akkor használ gyógynövényeket, ha megbetegszik. A legnépszerűbb gyógynövények alapján feltehetően meghűlés esetén tesszük ezt. A leggyakoribbak ugyanis a fokhagyma, a citromfű és a kamilla. Ez a hármas toronymagasan kiemelkedik a gyógynövények mezőnyéből: a magyarok harmada mindegyiket fogyasztja.

A vitaminokon túl

A vitaminok valóban támogatnak az egészségünk megőrzésében, azonban az a helyzet, hogy nem fogják levenni a vállainkról az egész terhet.

Elcsépeltnek tűnik a testmozgás jelentőségének hangsúlyozása, ám úgy tűnik, hogy még mindig szükséges kiemelni: kutatás szerint csupán a magyarok alig több, mint negyede, vagyis 28%-a sportol rendszeresen! Ugyanez igaz az egészséges táplálkozásra is. A Bioextra Zrt. felméréséből ugyanis kiderül az is, hogy honfitársainknak csupán alig több, mint a harmada igyekszik egészségesen étkezni. A súlyos megbetegedések megelőzésében kulcsfontosságú szereppel bíró, rendszeres szűrővizsgálatokat is csak 23% veszi igénybe. Az egészségünk egyik alappillérének számító regenerálódás lehetőségét sem adjuk meg a szervezetünknek: a megfelelő pihenésről mindössze minden 3. magyar gondoskodik és ugyancsak minden 3. magyar igyekszik elkerülni a stresszt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Halálos hiba lehet megfázásnak nézni a nyári tüdőgyulladást: ez a két tünet jelzi, hogy azonnal orvoshoz kell fordulni
A kezeletlen tüdőgyulladás súlyos szövődményekhez vezethet. A betegség különösen veszélyes az idősebbekre, a kisgyermekekre és a krónikus tüdőbetegekre.


A tüdőgyulladás nem egy „rosszabb megfázás”: a hirtelen jelentkező nehézlégzés és a szúró mellkasi fájdalom már életveszélyes állapot előszobája lehet – a gyors orvosi ellátás életet menthet. A hétköznapi légúti betegségek és a potenciálisan halálos kórkép közötti határvonalat a tünetek súlyossága jelenti. Míg egy nátha vagy influenza is okozhat köhögést és lázat, a tüdőgyulladásnál fellépő, mély lélegzetvételre vagy köhögésre fokozódó éles mellkasi fájdalom és a jelentős légszomj azonnali orvosi beavatkozást igénylő vészjelzés – írja a The Independent. A betegség súlyosságát mutatja Reviczky Gábor esete is, akit intenzív osztályon kezeltek a kórral.

Dr. Andrew Whittamore, az Asthma + Lung UK klinikai vezetője és praktizáló háziorvos szerint már egy általános mellkasi fertőzés is figyelmeztető jel lehet.

„A tüdő- vagy mellkasi fertőzés, például a tüdőgyulladás a tüdőt vagy a légutakat érinti. A tünetek közé tartozik a hurutos köhögés, a sípoló légzés vagy a nehézlégzés, a 38 °C vagy afeletti magas láz, valamint a mellkasi fájdalom vagy diszkomfort” – magyarázta a szakértő.

A tüdőgyulladás további jelei lehetnek a sárga vagy zöld köpetürítéssel járó köhögés, a test- és izomfájdalom, a nagyfokú fáradtság és az étvágytalanság. Időseknél gyakran zavartság, csecsemőknél pedig nyögdécselő, morgó légzés is jelentkezhet.

A betegség különösen veszélyes a csecsemőkre, a kisgyermekekre, a 65 év felettiekre, valamint a krónikus tüdőbetegségben (például asztmában vagy COPD-ben) szenvedőkre és a legyengült immunrendszerű emberekre. Ezekben a csoportokban a gyulladás erőteljesebben szűkíti a légutakat, és a szervezet védekező mechanizmusainak gyengébb működése miatt nehezebb megszabadulni a felgyülemlett váladéktól.

A betegség szövődményeibe halt bele a napokban a 72 éves Anthony Head, a Buffy és a Ted Lasso sztárja is, és a magyar zenészlegenda, Fenyő Miklós.

A legsúlyosabb esetekben légzési elégtelenség, akut légzési distressz szindróma (ARDS), vérmérgezés (szepszis), sőt, vese- vagy szívkárosodás is kialakulhat.

A kezelés a kórokozótól függ: a bakteriális tüdőgyulladást antibiotikummal gyógyítják, míg a vírusos változat általában pihenéssel és bőséges folyadékfogyasztással magától elmúlik.

A megelőzésben kulcsfontosságú a gyakori, szappanos kézmosás, a zsebkendő helyes használata köhögéskor és tüsszentéskor, valamint a dohányzás elhagyása. Dr. Whittamore hangsúlyozza a védőoltások, különösen az influenza és a pneumococcus elleni vakcina fontosságát a kockázati csoportokba tartozók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Kiderült, miért nem mindegy, hány évesen veszítetted el a szüzességed, összefügg az öregedéssel
Egy nagymintás kutatás szerint a korai szexuális élethez gyakrabban társuló kockázatok, mint a nem kívánt terhesség, hosszú távon is rontják az egészséget. Ezek a tényezők jelentősen csökkenthetik a várható élettartamot és fokozhatják az öregedéssel járó sérülékenységet.


Nem mindegy, mikor történt az első alkalom: egy friss kutatás szerint a nagyon korai szexuális élmény a későbbi években rosszabb öregedési mutatókkal járhat együtt - írja az UNILAD.

A vizsgálat során olyan DNS-jelzőket kerestek, amelyek összefüggésbe hozhatók az első szexuális együttlét életkorával, majd megnézték, ezek a genetikai hajlamok hogyan kapcsolódnak az öregedés különböző mutatóihoz. A kutatók egy olyan statisztikai módszert alkalmaztak, amely a genetikai variációkat használja fel a lehetséges ok-okozati kapcsolatok vizsgálatára, így próbálva kiszűrni a zavaró életmódbeli és környezeti tényezőket.

Kaixian Wang, a tanulmány vezető szerzője szerint „a krónikus betegségek, a mentális hanyatlás, a krónikus tüdőbetegségek és a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) különösen fontos szerepet játszottak.”

A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az eredmények nem jelentenek egyenes ági következményt, és nem szabad őket leegyszerűsíteni. „Az eredményeink nem azt jelentik, hogy egyetlen viselkedés meghatározza egy személy jövőbeli egészségét. Inkább arra világítanak rá, hogy a korai élettapasztalatok együtt járhatnak a mentális egészség kihívásaival, a krónikus betegségek kockázataival és az idővel bekövetkező életkori hanyatlással” – tette hozzá.

A kutatók szerint a megoldás a megelőzésben és a megfelelő támogatásban rejlik, az eredmények ugyanis egyértelműen megerősítik a korai szexuális felvilágosítás és a veszélyeztetett serdülők szélesebb körű támogatásának fontosságát.

A kutatócsoportnak van elmélete arra, mi állhat a megfigyelt kapcsolat hátterében. Azt feltételezik, hogy a korai szexuális élethez gyakrabban társulnak olyan kockázatok, mint a nem kívánt terhesség, a nemi úton terjedő betegségek vagy a szerhasználat, amelyek mind negatívan befolyásolhatják a várható élettartamot és növelhetik az öregedéssel járó tüneteket, betegségeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Veszélyes azbeszt rejtőzhet sok magyar kertben is, nem csak a palatetőben
Régi kerítéselemek, virágládák és kerti szegélyek is tartalmazhatnak rákkeltő azbesztet. A valódi veszélyt az jelenti, ha ezek az anyagok megsérülnek, mert a felszabaduló por súlyos betegséget okozhat.


Nem csak a palatetőben leselkedik veszély: sok magyar kertben a kerítéselemek, kerti szegélyek vagy akár a virágládák is tartalmazhatnak azbesztet. A legnagyobb probléma azonban nem a meglétük, hanem a fúrás, vágás, csiszolás okozta por.

Sokan nem is gondolnák, de a rendkívül időtállónak számító azbesztcementből korábban nemcsak hullámpalát, hanem kerítéselemeket, különféle udvari építményeket, sőt kerti szegélyeket és virágládákat is gyártottak – írja a Dívány. Ezekből ma is számos található országszerte a kertekben, mivel az anyag évtizedekkel később is használatban maradt.

A valódi problémát az okozza, ha a pala vagy más azbeszttartalmú szerkezet megreped, elöregszik, vagy egy felújítás során fúrják, vágják, törik. Ilyenkor az egészségre veszélyes, mikroszkopikus rostok a levegőbe kerülhetnek, belélegezve pedig súlyos, akár daganatos megbetegedéseket okozhatnak.

A szabályozás egyértelműen tiltja a veszélyes anyagok roncsolását: „tilos az azbeszttartalmú anyagokat vágni, fúrni, csiszolni vagy bármilyen módon roncsolni.”

Éppen ezért, ha egy régi épületnél felmerül az azbeszt jelenlétének gyanúja, nem ajánlott saját kezűleg nekilátni az eltávolításnak. A biztonságos kezelés speciális technológiát, megfelelő védőfelszerelést és minden esetben szakember közreműködését igényli.

Bár az azbeszt felhasználását Magyarországon már 2005 óta tiltják, a korábban beépített anyagok továbbra is jelen vannak. Ez nemcsak az épületekre, hanem a közműhálózatra is igaz: egyes településeken még ma is működhetnek korábban kiépített azbesztcement vízvezeték-szakaszok.

Idén tavasszal a Szombathelyen mért, határérték feletti azbesztszennyezés országos üggyé nőtt, és rövid idő alatt több városban is vizsgálatok indultak. Sopronban május elején az akkreditált labor tremolit típusú azbeszt jelenlétét igazolta, majd május végére önkormányzati bejelentés szerint 34 vizsgált útszakaszból 19-ben találtak azbesztet. Más településeken akadtak gondok: Zalaegerszegen május elején egy parkolóban igazolták az ausztriai eredetű szennyezést, a porzás csökkentésére ideiglenes lefedéssel reagáltak. Május közepén Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter megállapodott az osztrák bányatulajdonossal a Magyarországra irányuló értékesítés leállításáról is.

Via Sokszínű Vidék


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Három éve nem látott mértékben tarolt az RSV a kisgyerekek körében
A légúti óriássejtes vírus (RSV) a súlyos kórházi esetek 32,8 százalékát okozta április közepén. A legsúlyosabb betegek fele öt év alatti kisgyermek volt.


Április közepére az RSV vette át a vezetést a súlyos légúti megbetegedések között: a kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti fertőzések (SARI) közel harmadáért felelt, ami az elmúlt három év legmagasabb aránya. A legsúlyosabban az öt év alattiakat sújtotta a vírus.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adatai szerint április közepén a súlyos légúti fertőzések miatti kórházi kezelések 32,8 százalékáért volt felelős a légúti óriássejtes vírus – írta az EgészségKalauz.

Egy hónappal korábban, március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka bizonyult RSV-pozitívnak. Ezzel szemben az influenza 5, a COVID pedig csupán néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban.

A súlyos akut légúti fertőzéssel ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, és ennek a korcsoportnak a nagy többsége – több mint 85 százaléka – éppen az RSV miatt került kórházba.

A vírus főként az alsó légutakat támadja, ezért a még éretlen tüdővel és fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes, náluk gyakori az intenzív osztályos kezelés.

A fertőzés megelőzésére ma már több lehetőség is létezik: a terhes anyák oltása, illetve a csecsemők közvetlen, egyetlen adagban az egész szezonra védelmet nyújtó immunizálása.

Az Európai Unió 19 országában már finanszírozott program keretében elérhető ez a korszerű módszer, amely akár 80-90 százalékkal is csökkentheti a gyermekkori kórházi esetek számát.

Magyarország azonban jelenleg azon mindössze hét uniós ország egyike, ahol még nincs finanszírozott RSV-megelőzési program. Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő áprilisban minisztériumi döntésre terjesztette fel egy innovatív RSV elleni készítmény társadalombiztosítási befogadását.

Dr. Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatója a vírus súlyát emelte ki. „Nemzetközi adatok is azt mutatják, hogy az RSV a csecsemő- és kisgyermekkori légúti megbetegedések egyik legfontosabb kórokozója. Az egy év alatti gyermekek körében a légúti fertőzéshez kapcsolódó halálozás vezető oka, az öt év alattiak alsó légúti fertőzései miatti kórházi kezelések közel negyedéért felelős” – mondta.

A veszély nemcsak a koraszülötteket érinti.

„A súlyos megbetegedés nemcsak a magas kockázatú – koraszülött, tüdőbeteg vagy súlyos szívbeteg – csecsemőket érinti, hanem az időre született babákat is” – hangsúlyozta Dr. Nádor Csaba, a Melletted a helyem Egyesület elnöke.

Nagy Lívia, az egyesület alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen betegség az egész családot megterheli. „Az RSV nemcsak a gyermek betegsége, hanem az egész családot érintő krízishelyzet. Amikor egy csecsemő légzéstámogatásra vagy kórházi kezelésre szorul, a szülőkben egyszerre jelenik meg a félelem, a tehetetlenség és a kérdés: vajon tudhattunk volna-e többet a megelőzés lehetőségeiről?”

Az RSV-szezon minden évben már szeptemberben elindul és egészen április közepéig tart. Általában minden második egy év alatti csecsemő, és lényegében az összes kisgyermek kétéves koráig átesik rajta Magyarországon.

A szakmai szervezetek szerint a megelőzési lehetőségek bővítése, az újszülöttek minél szélesebb körű immunizálása egyszerre járulna hozzá az egészségügyi ellátórendszer tehermentesítéséhez és a csecsemők védelméhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk