EGÉSZSÉG

A botox hasznos lehet a depresszió és a szorongás kezelésében

A botox-kezelés segíthet az érzelemszabályozásban egyes pszichés betegeknél egy új klinikai kutatás szerint.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay - szmo.hu
2022. szeptember 26.

A homlokba injekciózott botulinum toxin (BTX) segíthet egyes pszichés betegségek kezelésében a Semmelweis és a Hannoveri Egyetem új, közös kutatása szerint. A Scientific Reports nevű szaklapban megjelent tanulmányban arról olvasni, hogy a vizsgálatba bevont ún. borderline személyiségzavarban szenvedő, botoxolt nőknél csökkent az agy negatív érzelmek feldolgozásáért felelős területének aktivitása.

Az új eredmények összhangban állnak korábbi kutatásokkal, melyek szerint a BTX hasznos lehet a mentális problémák, például a depresszió és a szorongás kezelésében is.

A Semmelweis Egyetem kihelyezett német tagozata, az Asklepios Campus Hamburg, valamint a Hannoveri Orvosi Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogyan befolyásolhatja a homlok izmaiba fecskendezett botulinum toxin (BTX, vagy ahogy sokan ismerik, a botox) az érzelmi ingerek feldolgozását és az impulzív viselkedést - írja a Semmelweis.hu.

A vizsgálatba 45, borderline személyiségzavarban (BPD) szenvedő nőt vontak be, akiknél állapotuk miatt olyan szélsőséges személyiségjegyek és érzelmi megnyilvánulások kerülnek előtérbe, melyek nagymértékben megnehezítik az egyén beilleszkedését a társadalomba. A páciensek az átlagosnál fokozottabban élik meg a negatív érzelmeket mint a düh vagy a félelem.

A kutatásban résztvevők egyik csoportja BTX injekciót kapott, a többiek pedig akupunktúrás kezelésen estek át. Az eljárások előtt és 4 héttel utána egy úgynevezett go/no go választásos feladatot kellett végrehajtaniuk: meg kellett állniuk, hogy különböző társasági szituációkra reagáljanak, melyeket egy számítógépen prezentáltak nekik.

„Korábbi kutatásokra alapozva azt feltételeztük, hogy ha a homlokizmokat BTX injekcióval ellazítjuk, megszakítunk egy visszacsatolási folyamatot az arc és az agy között, és ezzel csökkenthetjük ezeket a negatív érzelmeket”

– magyarázta dr. Axel Wollmer, a Semmelweis Egyetem Asklepios Campus Hamburg oktató-kutatója. A tanulmány levelező szerzője hozzátette:

Az fMRI felvételeken az látszott, hogy a BTX injekcióval kezelt pácienseknél csökkent az agy amygdala régiójának aktivitása, amely a negatív érzelmek feldolgozásért felelős, így az fMRI felvételek segítségével elsőként sikerült bizonyítani, hogy a BTX módosíthatja ennek a gyakori pszichés problémának a viselkedésbeli és idegrendszeri tüneteit.

Az úgynevezett facial feedback hipotézis (az arc és az agy közötti visszacsatolási teória) vezető szerepet játszott az elmúlt évtized BTX-kutatásaiban. Ennek lényege, hogy a negatív érzelmek a homlok középső részének alsó szakaszában, a szemöldökök közötti részben fejeződnek ki. Amikor mérgesek vagy feszültek vagyunk, hosszanti ráncok jelennek meg az orr gyökere felett. Az ide fecskendezett BTX hatására lebénulnak a szemöldökök közötti izmok, és minthogy az arckifejezés és a pszichés állapot szorosan összefügg egymással, az izmok ellazítása csökkenti az érzelmek intenzitását is – magyarázza dr. Axel Wollmer.

Ugyanakkor korábbi kutatások arra engednek következtetni, hogy

az izmok és az agy közötti visszacsatolási folyamat nem csak a homlok régiójában működhet.

Egy 2021-es tanulmányban a német tudósok a Kaliforniai San Diego Egyetemmel együttműködésben azt találták, hogy a botulinum toxin a szorongást is enyhítheti. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal (FDA) adatbázisában 40000, BTX-kezelésen átesett beteg visszajelzéseit elemezték – a pozitív mellékhatásokra fókuszálva. Itt a páciensek nemcsak kozmetikai céllal kaptak botulinum toxint és nemcsak a homlokizmaikba, hanem más betegségek kezelésére is – például a fejizmokba migrén, a felső és alsó végtagokba görcsös összehúzódások vagy a nyaki izmokba nyakmerevség ellen. A kutatók azt találták, hogy a szorongásos rendellenességek 22-72 százalékkal kevesebbszer fordultak elő ezeknél a pácienseknél, mint azoknál, akiket más terápiával, nem botulinum toxinnal kezeltek hasonló betegségek miatt.

Ebből arra következtettek, hogy vagy

a BTX-szel kezelt izomcsoportok idegei kommunikálnak az aggyal valamilyen testi visszacsatolás formájában, vagy a botulinum toxin jut be valahogyan a központi idegrendszerbe.

Ugyanezt az adatbázist a szakemberek már 2020-ban is elemezték, akkor a BTX injekciók lehetséges antidepresszáns hatásait vizsgálva. Arra jutottak, hogy azt nemcsak a depresszió kezelésére lehetne használni, ahogy azt már korábbi kutatások is sugallták, hanem a BTX védelmet is nyújthat a depresszió kialakulása ellen.

„Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint körülbelül 280 millió ember szenved depresszióban világszerte. A szokásos kezelési módszerek mint a pszichoterápia vagy az antidepresszáns gyógyszerek csak részlegesen hatékonyak a kezelt betegek körülbelül egyharmadánál, ezért szükség van új módszerek fejlesztésére, és a botulinum toxin injekciónak itt lehet szerepe” – magyarázta Dr. Wollmer.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapatai feszülnek egymásnak az RTL új főzős műsorában

Április 24-én indul az RTL-en az Éttermek csatája, ahol két sztárséf, Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapata verseng egymással. A megmérettetésben a napi győztes jutalmat kap, a vesztes brigádból pedig valakit hazaküldenek.

KÉK HÍREK

A Sepsi OSK edzői verhették meg a Tisza Párt rigmusát skandáló fiatalokat

Politikai véleménynyilvánítás miatt bántalmaztak három fiatalt Sepsiszentgyörgyön húsvéthétfő éjjel. A sértettek szerint a helyi futballklub, a Sepsi OSK két edzője és sportigazgatója is érintett az erőszakos incidensben.

KULT

Meghalt Czigány György, a legendás Ki nyer ma? műsorvezetője

Életének 95. évében, április 6-án elhunyt Czigány György, a Magyar Rádió és Televízió meghatározó alakja. A műsorvezető munkásságát József Attila- és Erkel Ferenc-díjjal is elismerték.

Címlapról ajánljuk

EGÉSZSÉG

Jó tudni: ezt teszi valójában a testeddel a reggeli langyos citromos víz

Sokak szerint a reggel ivott, citromos langyos víz segít a hidratálásban és az emésztésben. Itt egy lista, hogy miért lehet hasznos, mire kell vigyázni, és milyen tévhitek kerigenek róla.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay - szmo.hu
2026. március 30.

Sokan esküsznek a reggeli langyos citromos vízre, de mi áll a népszerű szokás mögött: csak egy jól hangzó trend, vagy tényleg segít? Mielőtt te is csatlakozol ehhez a trendhez, érdemes egy kicsit többet is megtudni erről a reggeli rutinról:

• A reggeli hidratálás az egyik legfőbb érv mellette, mivel a szervezet éjszaka folyadékot veszít, és egy pohár víz segít ezt pótolni.

• Sokan az emésztés beindítására használják, a tapasztalatok szerint a langyos folyadék és a citromsav enyhén serkentheti a gyomornedvek termelődését, ami megkönnyítheti a reggeli étkezést és csökkentheti a puffadást.

• A citrom C-vitamin-tartalmát is sokan kiemelik, ami hozzájárul az immunrendszer működéséhez, bár egy pohárnyi adag a napi szükségletnek csak egy töredékét fedezi.

• Az élénkítő íz és illat sokaknak ad egyfajta mentális löketet a nap elején, emellett egy egyszerű, ismételhető szokásként segíthet a tudatosabb napirend kialakításában is.

A szakértők viszont egyértelműen figyelmeztetnek a kockázatokra:

• A citromsav hosszabb távon károsíthatja a fogzománcot.

• Az emésztésre gyakorolt hatásáról kevés a közvetlen bizonyíték egészséges embereknél. A langyos folyadék önmagában is enyhe serkentő hatású lehet.

• Kifejezetten óvatosnak kell lenniük azoknak, akik gyomorégéssel vagy refluxszal küzdenek, mivel a citrusfélék súlyosbíthatják a tüneteket.

És néhány hasznos tanács azoknak, akik kipróbálnák a reggeli italt:

• Fontos, hogy ne forró, csakis langyos vízbe facsard a citromot, mert a magas hőmérséklet csökkenti a C-vitamin tartalmát.

• A fogzománc védelme érdekében érdemes szívószállal inni, és utána tiszta vízzel kiöblíteni a szájat. A fogmosással pedig ajánlott legalább fél órát várni.

Van pár tévhit is, amire figyelmeztetnek a szakemberek:

• Gyakori tévhit, hogy a citromos víz lúgosítja a szervezetet. A test pH-értékét egy bonyolult belső rendszer szabályozza, amire az étrendnek minimális a befolyása.

• Az sem igazolt, hogy zsírégető hatása lenne. A fogyáshoz a megfelelő étrend és a mozgás elengedhetetlen, a citromos víz legfeljebb a tudatos életmód egy apró eleme lehet.

Aki nem kedveli a citromos vizet, vagy a savassága miatt kerülné, annak a reggeli hidratáláshoz a sima langyos víz, egy enyhe gyömbértea vagy egy cukormentes gyógytea is jó választás lehet. A langyos citromos víz tehát nem csodaszer, de egy tudatosan alkalmazott, jó szokás lehet a reggeli folyadékpótlásra.

A kulcs a mértékletesség és a fogzománc védelmére való odafigyelés.

Via Egészség Kalauz

Kapcsolódó

Több oka is lehet annak, hogy köhögni kezdünk, mikor lefekszünk aludni

Az esti légúti irritációt a hálószoba száraz levegője és az ágyneműben lévő poratkák is kiválthatják. De még számos olyan ok van, ami hasonló tünetet okozhat. Szakorvosi vizsgálat akkor indokolt, ha a panasz három hétnél tovább tart, vagy láz kíséri.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Megrendülten beszélt a HÉV-balesetben elhunyt 14 éves fiú barátnője a tragédia napjáról

A Római fürdőnél történt halálos HÉV-gázolás áldozatának barátnője részletesen beszélt a baleset napjáról. Felidézte, hogy rossz érzése támadt, miután elköszöntek egymástól az edzés előtt.

KULT

Meghalt Madarász Katalin, a magyarnóta királynője

A halálhírt a Dankó Rádió jelentette be, amely 2024-ben életműdíjjal tüntette ki a művésznőt. A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.

BUDAPEST

Fotókon a felújított Citadella, ahol Álmos anyja kalauzolja végig a látogatókat a magyar történelmen

Vasárnapi nyitották meg a felújított erődöt a Gellért-hegyen. A Citadellában egy ingyenesen bejárható közpark, örökmécses és A Szabadság Bástyája című interaktív kiállítás várja a látogatókat.

EGÉSZSÉG

Minden jel arra utal, hogy az elektromos cigaretta is rákot okoz, derül ki egy friss tanulmányból

Egy szaklapban közölték azt a több mint száz kutatást összegző elemzést, ami az e-cigarettát vizsgálta. A bizonyítékok között DNS-károsodás is szerepel.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay - szmo.hu
2026. március 31.

Egy friss tanulmány szerint az elektromos cigaretta is rákot okoz. Több mint száz kutatást vizsgáltak meg, és minden jel arra utal, hogy az e-cigaretta használata száj- és tüdőrákot okozhat. Ez az elektromos cigarettáknál eddig nem volt ennyire egyértelmű.

A Carcinogenesis szaklapban hétfőn publikált tanulmányban a kutatók 2017 óta megjelent kutatásokat néztek végig. Módszerük különlegessége, hogy szándékosan kerülték azokat a vizsgálatokat, amelyek alanyai az e-cigizés mellett hagyományos cigarettát is szívtak. Így kifejezetten az elektromos cigaretta önálló, rákkeltő hatására voltak kíváncsiak.

A vizsgálatuk során háromféle bizonyítékot vettek alapul: embereken végzett kutatásokat, amelyek a DNS-károsodás és a gyulladás jeleit vizsgálták, egereken végzett kísérleteket, ahol az e-cigaretta részecskéinek kitett állatokban tüdőrák alakult ki, valamint laborkísérleteket, amelyek a vape-folyadékok sejtroncsoló hatásait elemezték. Olyan eseteket is vizsgáltak, ahol sokat e-cigiző embereknél a szájrák agresszív formája jelent meg anélkül, hogy más kockázati tényező jelen lett volna.

Bernard W. Stewart, az egyik szerző szerint a tanulmányok az eddigi legegyértelműbb bizonyítékot adták arra, hogy

aki e-cigizik, annál nagyobb a rák kialakulásának esélye, mint aki nem. Ugyanakkor azt a kutatók is kiemelték, hogy egyelőre nem lehet pontosan megmondani, mekkora kockázattal jár az e-cigizés,

mivel ehhez még nem állnak rendelkezésre elég hosszú időt felölelő adatok.

A helyzetet jól mutatja, hogy az Amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ korábban még valós lehetőségként kezelte, hogy az e-cigi jó alternatíva lehet a hagyományossal szemben. Azóta viszont jelentősen szigorítottak az iránymutatásukon, és már kiemelik, hogy az e-cigaretta sem biztonságos.

Bár a mostani kutatásban ez nem szerepelt, de egy korábbi vizsgálat szerint a hagyományos és az elektromos cigaretták együttes használata akár négyszeresére növelheti a tüdőrák kockázatát a sima dohányzáshoz képest. A kutatók szerint nem szabadna megismételni a hagyományos cigarettáknál elkövetett hibákat: ott nagyjából száz év kellett ahhoz, hogy ok-okozati összefüggést állapítsanak meg a daganatos betegségek és a dohányzás között, és további ötven év, hogy a kockázatot számszerűsítsék is.

via Telex

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG

Sokan elrontják az esti banánevést, pedig ezen a három apróságon múlik a jó alvás

Szakértők három lépésben írják le, hogyan érdemes banánt enni lefekvés előtt. 1–2 órával alvás előtt, kis adagban – gyakran fél darab elég –, és inkább keményebb, zöldes példányt tanácsolnak.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay - szmo.hu
2026. március 30.

Ha a vasárnapi óraátállítás utáni napokban nehezen jön álom a szemedre, egy fél banán megoldás lehet – de csak akkor, ha betartasz néhány egyszerű szabályt.

A szakértők szerint

a banán tökéletes választás lehet, ha lefekvés előtt megéheznénk, mert kíméletesebb a szervezetnek, mint a csokoládé vagy a péksütemények.

A banán olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyekre este kifejezetten szüksége lehet a szervezetnek. Jelentős a kálium- és magnéziumtartalma, emellett B6-vitamint is tartalmaz, amely szerepet játszik az anyagcserében. Egy közepes, nagyjából 120 grammos banánban körülbelül 420 mg kálium, 32 mg magnézium és 0,43 mg B6-vitamin található, emellett 27 gramm szénhidrátot, amiből nagyjából 14,5 gramm a cukor.

Az, hogy a banán valóban könnyű ételnek bizonyul-e, nagyban függ az érettségétől. Az érés során a benne lévő keményítő cukorrá bomlik, ami megváltoztatja a glikémiás indexét is. Míg egy enyhén éretlen, zöldesebb banáné 42 körül van, egy teljesen érett, sárgáé már 51.

A szakértők egy háromlépéses szabályt javasolnak az esti banánfogyasztáshoz.

1. Az időzítés a legfontosabb: lefekvés előtt 1-2 órával érdemes enni, nem közvetlenül az ágyban. 2. Az adagolásnál a mértékletesség a kulcs, gyakran már egy fél banán is elég a korgó gyomor csillapítására. 3. Végül az érettséget is figyelni kell: este a keményebb, még kissé zöldes héjú banán a jobb választás a túlérettel szemben.

Nem mindenkinek ideális azonban a késő esti banán. Cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia esetén bele kell számolni a napi szénhidrátbevitelbe. A magas káliumtartalom miatt vesebetegséggel küzdőknek érdemes konzultálniuk az orvosukkal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal egy korábbi tájékoztatása szerint a túlérett, megbarnult banánban erjedési folyamatok indulhatnak meg, ezért kisgyerekeknek nem ajánlott.

Fontos ugyanakkor, hogy a banán hatása egyénenként eltérő lehet. Míg sokaknak segít, mások éppen nyugtalanabb alvásról számolnak be, így érdemes kis adaggal kezdeni és figyelni a szervezet reakcióit.

Via nlc.hu

Kapcsolódó

Jó tudni: ezt teszi valójában a testeddel a reggeli langyos citromos víz

Sokak szerint a reggel ivott, citromos langyos víz segít a hidratálásban és az emésztésben. Itt egy lista, hogy miért lehet hasznos, mire kell vigyázni, és milyen tévhitek kerigenek róla.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG

Rossz hírünk van: már egy súlyos fogszuvasodás is beindíthatja a demenciát

Finn kutatók több mint 374 ezer ember adatait elemezték, és döbbenetes összefüggést találtak. A kórházi kezelést igénylő fertőzések átlagosan 5-6 évvel előzik meg a diagnózist.

Sz.E., Illusztráció: Pexels - szmo.hu
2026. április 01.

Egy elhanyagolt, szuvas fog, egy komolyabb tüdőgyulladás vagy akár egy makacs hólyaghurut is baljós előjele lehet a demenciának, méghozzá évekkel a betegség felismerése előtt.

Erre a döbbenetes összefüggésre derített fényt a Helsinki Egyetem egy frissen publikált, nagyszabású kutatása.

Egyik megállapításuk az, hogy a súlyos, kórházi kezelést igénylő fertőzések önállóan is felgyorsíthatják a szellemi leépülést

– írja a PLOS Medicine tudományos folyóirat.

A felfedezés azért kulcsfontosságú, mert a demencia világszerte egyre több családot érint, ám egyelőre még kevés olyan, általunk is befolyásolható kockázati tényezőt ismerünk, amellyel csökkenthetnénk a kialakulásának esélyét.

A finn tudósok több mint 374 ezer ember egészségügyi kartonját fésülték át, azt vizsgálva, milyen kapcsolat állhat fenn a kórházi ellátást igénylő fertőzések és a későbbi demencia diagnózis között. Az elemzés során 27 egyéb, nem fertőző betegséget is figyelembe vettek, hogy kiszűrjék a lehetséges véletlen egybeeséseket.

Az adatokból kiderült, hogy a súlyos fertőzések átlagosan öt-hat évvel előzték meg a demencia hivatalos megállapítását.

A kutatók szerint az emelkedett kockázat még azután is megmaradt, hogy a többi betegséget is számításba vették.

Ez arra utal, hogy a bakteriális fertőzések önmagukban is hozzájárulhatnak a kognitív hanyatláshoz.

Az összefüggés különösen a 65 éves kor előtt diagnosztizált, korai kezdetű demenciánál volt erős.

Ebben a csoportban öt konkrét fertőzéstípus, köztük a tüdőgyulladás és a fogszuvasodás járt együtt kimutathatóan magasabb kockázattal.

Bár a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez egyelőre egy statisztikai összefüggés, és nem egyértelmű ok-okozati bizonyíték, az eredmények így is rendkívül fontosak. A kutatók szerint: „Bár a vizsgálatunk nem bizonyítja, hogy a fertőzések közvetlenül okozzák a demenciát, az eredmények határozottan arra utalnak, hogy egy potenciálisan módosítható kockázati tényezőt azonosítottunk. A fertőzések megelőzése és gyors kezelése kulcsfontosságú lehet.”

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jobb fertőzésmegelőzés, a védőoltások, a megfelelő szájhigiéné és a gyors orvosi segítségkérés idővel a demencia elleni küzdelem egyik fontos eszközévé válhat.

A tanulmány eredményeit már több nemzetközi hírportál is ismertette, kiemelve a megelőzés fontosságát.

A következő lépés olyan klinikai vizsgálatok elindítása lehet, amelyek már egyértelműen bizonyíthatják az ok-okozati kapcsolatot. A tudósok azt is vizsgálni fogják, pontosan milyen biológiai folyamatok (például a testben zajló gyulladás) kötik össze a fertőzéseket az agy leépülésével.

A legfontosabb üzenet tehát, hogy a súlyos, kórházi kezelést igénylő fertőzéseket komolyan kell venni, mert a jelek szerint nemcsak azonnali veszélyt jelentenek, hanem hosszú távon az agy egészségére is hatással lehetnek.

Via New Scientist

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk