KULT
A Rovatból

Családi szórakozás és őrült jó árak egy helyen – 11. Társasjátékok ünnepe és társasjátékvásár

November 18-19-én tartják a Társasjátékok ünnepét és társasjátékvásárt a Millenáris B épületében. Immáron a 11. alakalommal látogathatjuk a társasok szerelmeseinek magyarországi Mekkáját. Aki szereti ezt a hobbit, annak ott van a helye!

Link másolása

Első alkalommal volt az esemény a Millenáris épületében, tavaly még a Lurdy-ház adott otthont az összejövetelnek. Ez egy igazi kockarendezvény, a kockák kedvelőinek, de családi programnak is tökéletesen alkalmas. A belépőjegy kicsit borsos, ha nagycsaláddal érkezik az ember, de a benti boltokban hatalmas kedvezmények várják a vásárlókat.

De nem csak a fogyasztói társadalom rákfenéjét lehet kiélni itt, hanem ki lehet próbálni számtalan társast különböző kiadóktól úgy, hogy közben játékmesterek irányítják az érdeklődőket, így a szabálytanulást is meg tudjuk kerülni.

Mint tapasztalt társasjátékos, akinek általában el kell magyaráznia másoknak a szabályokat, azt tudom mondani, hogy ez a Kánaán számomra.

Kezdjük a feketelevessel. A szervezést legközelebb átgondoltabban kell csinálni, hiszen az elővételes jegyekkel érkező emberek jelentős része több mint egy órán át állt sorban a rettenetes hidegben (köztük mi is) a Millenárison keresztül, ellenben azokkal, akik a helyszínen akarták megvásárolni a belépőt. Ők 5 perc után bejutottak, való igaz, hogy csak limitált létszámban.

Kicsit fura érzés volt, hogy aki előre gondolkodott, és próbált kényelmesebb megoldást találni, annak órákat kellett az utcán fagyoskodnia.

Még vasárnap (november 19-én) van egy napja a kiállításnak, aki gondolja, hogy érdekes lehet számára, az úgy jár legjobban, ha csak kimegy, és megveszi a jegyet 12 óra után. Természetesen van itt is egy veszély, ha elérik a maximális kapacitását a Millenáris B nagycsarnoknak, akkor bizony új ember nem mehet be, míg el nem mentek egy páran.

Miért menjünk ki? Ha van egy új játék, amit kinéztél neten, de nem vagy benne biztos, a Társasjátékok ünnepén biztosan ki tudod próbálni szakértő kezek között. Nagyon sokan ültek le kipróbálni a különböző újdonságokat, és korábbi sikeres game-eket az erre kialakított részeken.

Mivel egy komolyabb játék ára jelenleg elég komoly összeg is lehet – elég egy Homályrévre, vagy A gőz korára gondolni, melyek esetében az 50.000 Ft-os árcédula sem meglepő – így ez remek alkalom rá, hogy meggyőződjön arról a játékos, hogy megéri a kiszemelt csodajáték a befektetést.

Jó volt látni ennyi embert, felszabadultan játszani az asztaloknál. Persze megértem azt a játékost, akit zavar a tömeg és a zaj, azoknak a rendezvény ezen része nem lesz vonzó.

Hatalmas akciók! Minden kiadó szép portékával érkezett, amiknek a nagy részét kiemelkedően jó árakon lehetett megvenni. Mi bevásároltunk karácsonyra is, és ez nem kevés pénzbe került.

A Piatnik osztrák játékkiadó a szerdai akciós áraival érkezett a kiállításra

– náluk van egy „szerdakció”, amikor négy kiemelt játékot különlegesen jó áron értékesítenek, nos most szinte minden „szerdakcióban” volt.

A Gémklubnál, a Reflexshopnál és a Delta Visonnél is akadtak kihagyhatatlan akciók.

Sőt volt magyarországi premier is, a tavalyi hatalmas sikerű Ark Nova társas első kiegészítőjét itt lehetett elsőként beszerezni.

Sajnos, a sokak által várt díjnyertes Cascadia kiegészítőjét bármennyire is szerették volna, nem tudták megjelentetni a rendezvényig, így aki emiatt érkezik, annak csalódnia kell.

Nyereményjátékok és kuponok, kuponok hátán! Amint beléptünk az épületbe, és megkaptuk a karszalagunkat, megajándékoztak minket egy tombolafüzettel, és ha lekapartuk, nyerhettünk vele azonnal ajándékokat, a legjobb barátom haza is vihetett egy ingyen társasjátékot a „kaparósfüzetnek” köszönhetően. A szokásos promóciós lapokban pedig találhattunk feladatokhoz kötött kedvezményeket boltokba.

A Reflexshop pedig amíg várakoztunk a délelőtti fagyhalálban egy játékot hirdetett.

Minden várakozó látogatócsoportnak adtak három kártyát a Trió nevű új játékukból, és az volt a feladat, hogy a kapott különböző számmal ellátott kártyákat cseréljük el úgy, hogy három egyforma legyen nálunk, mire bejutunk. Így viszonylag gyorsan elindult a piaci hangulat a sorban, és mindenki próbált csencselni a kártyáival. Ha ezzel megvoltunk a pavilonban, csak meg kellett keresni a Reflexshop standját, hogy átvegyük az azonnali nyereményünket, és részt vehettünk egy sorsolásban. Nagyon kreatív reklámfogás ez a részükről, és kicsit szórakoztató is volt tőle legalább a sorban állás.

Aki szereti ezt a hobbit, azt nem kell csábítani a Millenárisba, aki ismerkedik csak vele, azoknak is jó lehetőség jobban megismerni ezt a világot. Rengeteg kiadó és tartalomgyártó is jelen volt,

jó érzés látni, hogy végre egy helyen van minden kedvencem.

Mivel ez a helyszín sokkal nagyobb, mint a Lurdy-házban lévő, így a kisebb kiadóknak is nagyobb teret engedtek, lehetőségük van leülős – játszós asztalt is „üzemeltetni”, nem csak egy kis értékesítő pultot. Úgy gondolom, remek program és lehetőség, hogy egy kisebb ország teljes GDP-jét elvásároljuk a kapitalizmus szellemében.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét Luca Guadagnino a Challengersben
Április 25-től játsszák a hazai mozik a Challengerst. Zendaya eddigi pályafutásának talán legfontosabb filmjét készítette el, és mindent meg is mutatott a cél érdekében.

Link másolása

FIGYELEM: A CIKK APRÓ SPOILEREKET TARTALMAZ!

Napok óta azon töprengek, miért is tetszett ennyire a Challengers. Hiszen ha az ember nagy vonalakban elmondja a sztorit, talán fel sem kelti a figyelmet. Szerelmi háromszög, a tenisz, mint az emberi kapcsolatok, játszmák metaforája, bla-bla-bla. De ahogy sokszor hangsúlyozzuk, a művészet fő kérdése a nem a „mit”, hanem a „hogyan”.

Luca Guadagnino rendező az egyszerű hozzávalókat mesterien elegyíti, a romantikus drámából már-már lélektani thrillert csinál. Az első pillanatban megalapozza az egész filmen átívelő feszültséget. Két férfi teniszezik. Izmosak, leharcoltak, feszültek. Már-már mitikus alakok. Csatájukat a nézőtérről figyeli egy szépséges nő.

A három szempárt látjuk egymás mellé vágva, és rögtön tudjuk, miről van szó, mi is lehet a valódi tétje ennek az összecsapásnak.

Ezután a film ügyesen ugrálva az idősíkokon azt mutatja be, hogy jutottak el a szereplők eddig a pontig.

Tashi (Zendaya) ígéretes teniszcsillagnak indult, ám egy sérülés miatt le kellett mondani az álmairól. Manapság férje, Art Donaldson (Mike Faist) teniszcsillag edzője és menedzsere, akivel van egy közös lányuk is. Art rossz passzban van, sorra veszti a meccseit, szíve legmélyén már szívesen visszavonulna, de fél, hogy elveszti felesége megbecsülését, ha feladja. Ám mindannyiuk életét felrázza, amikor egy kisebb rangú versenyen Art szembe találja magát Patrickkal (Josh O’Connor), aki egykor a legjobb barátja volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtek Tashival.

Mindenképpen ki kell emelni még Trent Reznor és Atticus Ross zenéjét. Mert bármennyire jó is a rendező és a szereplőgárda, voltak olyan helyek a filmben, ahol egyedül a lüktető soundtrack biztosította a feszültséget, anélkül túl hosszú és lapos lett volna egy-egy snitt.

Bámulatos a fényképezés, minden beállítás talál, olykor egyenesen a száguldó labda szemszögéből látjuk a meccseket. Bár a filmben végig erős az erotikus túlfűtöttség, Luca Guadagnino remek ízléssel bánik a kérdéssel. Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét, sosem látszik több, mint ami indokolt, és ami szükséges ahhoz, hogy plusz töltetet adjon egy-egy jelenetnek. Egyébként is túl sok a történés, amit követni kell ahhoz, hogy a szemünket legeltessük. Kimondottan szokatlan módon ebben a filmben sokkal többet vetkőznek a pasik.

Nem is emlékszem, láttam-e valaha olyan mainstream amerikai (vagy bármilyen) filmet, ahol a férfi öltözőt mutatják a maga természetes valóságában.

Itt ez is megtörtént. Sőt, Guadagnino attól sem fél, hogy kicsit behozza a képbe a látens homoszexualitás kérdését. Mindezt kellő lazasággal és humorral teszi.

Félreértés ne essen, a Challengers nem a szexről, és még csak nem is a teniszről szól. Ahogy maga Tashi ki is mondja valahol a film elején: a tenisz nem sport, hanem emberi kapcsolat. Akkor lesz jó egy meccs, ha a pályán lévő két ember szinte eggyé válik, tökéletesen érti egymást.

A Challengers három zseniális színész és egy nem kevésbé nagyszerű rendező összmunkájától lett az, ami, de ez mégiscsak Zendaya filmje, ő a csúcstámadó, a többiek az alaptábort biztosítják neki. A még mindig nagyon fiatal színésznő nem is választhatott volna jobb filmet, hogy megmutassa tehetségét azok számára, akik eddig legfeljebb a Pókember-filmekben és a Dűnében találkoztak vele.

A szép színésznők sokszor úgy próbálnak kitörni a skatulyából, hogy csúnya, vagy legalábbis a nőiességüket háttérbe szorító női karakterek bőrébe bújnak. Zendaya más utat választott: maximálisan kihasználja előnyös külsejét, erotikus kisugárzását, sőt, maga a szerep is arról szól részben, hogy egy vonzereje tudatában lévő fiatal nő miként manipulálja az életében lévő férfiakat. De közben láthatjuk fiatal lányként, anyukaként, femme fatale-ként, üzletasszonyként és tehetetlenül szerelmes nőként is. A színészi sokoldalúság olyan skáláját vonultatja fel, amire kevés szerep nyújt lehetőséget.

Kisujjában van a színész és a nő egész eszköztára, és így könnyedén az ujja köré csavar mindenkit.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET: