HÍREK
A Rovatból

„Átállt az ellenséghez” – saját apja ellen harcol egy ukrán katona, elmondta, milyen érzés

A 27 éves Artur azt mondja, nem lenne képes lelőni az apját, de megbüntetné, amiért elárulta a családját és a hazáját is.


Különösen nehéz az oroszok ellen harcolni egy ukrán katonának, hiszen nemcsak a megszállókkal kell megküzdenie, hanem saját apjával is - számolt be róla a Guardian.

Amikor február 24-én hajnalban Oroszország rakétatámadást indított Ukrajna ellen,

a 27 éves Artur nem aggodalma miatt írt üzenetet az édesapjának, hanem dühében: „Ti seggfejek!”. A férfi ugyanis a kelet-ukrajnai, oroszbarát szeparatista erőknél ezredes.

Oleg azt üzente a fiának, hogy ne fogjon fegyvert, mert Kijev rögtön el fog esni a háborúban. Artur azonban nem fogadta meg a tanácsát, önkéntes katonaként harcolt az ukrán főváros védelméért, mielőtt az oroszok áprilisban elhagyták a kijevi régiót. Nemrég pedig már az ukrán hadsereg rendes tagjaként vett részt az ország északi és keleti részén zajló ellentámadásokban. Ott volt például az Izjum és a Liman visszafoglalásáért vívott harcokban is.

A fiatal katona folyamatosan tartja a kapcsolatot az apjával, sms-üzenetekben írnak egymásnak. Artur azonban mélyen ellenzi azt, hogy Oleg az ellenség oldalán harcol hazája ellen.

„Szó szerint a frontvonal ellenkező oldalán vagyunk, de csak egyikünk harcol a helyes ügyért.”

A 27 éves férfi katonacsaládba született a Kijev mellett fekvő Boriszpilben. Édesapja Donyeckből származik, egy évtizeden át szolgált az ukrán hadseregben. Miután Oleg 2011-ben elvált Artur édesanyjától, Oroszországba költözött, hogy munkát keressen. 2016-ban aztán csatlakozott a donyecki szeparatista erőkhöz, két évvel azután, hogy Oroszország elcsatolta a Krím-félszigetet Ukrajnától.

„Sokkolt, amikor elmondta, hogy a donyecki milícia tagja lesz. Számomra, ahogy sok ukrán számára is, ez a háború 2014-ben kezdődött. Ez tehát azt jelentette, hogy átállt az ellenséghez”

- mondta Artur.

Elmondása szerint apja fokozatosan elkezdte felvenni az orosz álláspontot, még mielőtt csatlakozott az ellenséges erőkhöz.

„Bekebelezte az orosz propaganda. Azt hittem, nem fog engedni ennek, okosabb lesz ennél, de tévedtem.”

Ahogy nőtt a feszültség Oroszország és Ukrajna között a háború kezdete óta, úgy nőtt a távolság az apa és fia között is. Amikor március elején a legtöbb orosz csapatot visszaverték az ukrán Kijevben, Artur videóüzenetben gúnyolódott apjának: „Sétálok körbe-körbe, de egyetlen oroszt sem látok, úgy tűnik, felszívódtak. Nem értem, hol vannak?”. Oleg erre azt válaszolta, hogy hamarosan fordul a kocka, és ismét arra kérte fiát, hogy dobja el a fegyvert.

„Akkor már láttam, hogy egyre kevésbé hisz az orosz győzelemben. Ahogy Ukrajna egyre nagyobb területen ért el sikereket, ő egyre elkeseredettebb lett.”

De még akkor is kitartott az orosz propaganda mellett, amikor előkerültek a bucsai tömegmészárlások bizonyítékai. Oleg azt állította, hogy az erről szóló jelentések hamisak, és még a fia sem tudta meggyőzni ennek ellenkezőjéről.

„Mondtam neki, hogy én magam is voltam Bucsában, és mindent a saját szememmel láttam. De rájöttem, hogy reménytelen eset. Ez után már nem győzködtem semmiről, fölösleges időpocsékolás volt.”

Amikor Arturnak és társainak sikerült felszabadítani Izjumot az ellentámadások során, Oleg azt üzente neki: „Örülj, amíg tudsz!” Fia így válaszolt: „Olyan vagy, mint a rosszfiúk a horrorfilmekben. Amikor a gonoszt legyőzik, mindig azt ígéri, hogy visszatér”.

Ez volt az egyik utolsó üzenetváltásuk. Arra a kérdésre, hogy ha szembekerülne apjával a csatatéren, mit tenne, a fiatal férfi ezt mondta:

„Nem hiszem, hogy le tudnám lőni, vagy ő lelőne engem. Ki tudná megölni a saját apját?”

Szerinte nem valószínű, hogy ez a közeljövőben előfordulhat, mivel apja egy donyecki katonai bázison állomásozik. Mint mondta, sok erő kellett neki ahhoz, hogy ne hagyja, hogy a harag és a gyűlölet feleméssze. Hiába írta neki azt Oleg nemrégiben, hogy a legjobbat akarja neki, hogy boldog és egészséges legyen, a katona szeretné, ha apja megbűnhődne.

„Azt gondolom, ezért a bíróság elé kell állnia és büntetést kell kapnia. Szeretném látni, ahogy a világa összeomlik, amikor a tanúja lehet a győzelmünknek. Apám elárulta a családunkat és a hazánkat is. Én a hazám iránti szeretetből harcolok.”

Artur a végsőkig akar küzdeni, de tart attól, hogy „a vak gyűlölet élve felfalja” és egyszerűen kiég, mielőtt a háború véget érne. Ha sikerül túlélnie, szeretne filmkészítésssel foglalkozni Kijevben, ugyanis ez már régi nagy vágya. Emellett segíteni akar a poszttraumás stressz szindrómában szenvedő katonáknak is.

Mint mondta, azért mesélte el a történetét, mert tudja, hogy nagyon sok ukrán küzd hasonló családi problémákkal.

„Azt akartam ezzel üzenni, hogy nem vagytok felelősek a családtagjaitok döntéseiért. Attól nem leszel kevésbé hazafi, hogy az apád bűnöző.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Egy fideszes képviselő elolvasta, majd megosztotta a Dobrev Klárát támadó náci hangvételű bejegyzést
Nemes Klára később sem törölte a posztot. A bejegyzés Dobrev nagyapja feltételezett származásával indokolja a politikus elleni vádakat.
F. O. - szmo.hu
2025. május 15.



Nemes Klára, a keszthelyi fideszes képviselő is megosztotta azt a Facebook-bejegyzést, amely fajelméleti alapon támadja Dobrev Klárát. A posztot a „Köszönet a Fidesz-KDNP kormánynak 2025-ben is!” nevű, több mint 17 ezer tagot számláló Facebook-csoportban tették közzé.

A bejegyzés Dobrev Klárát a nagyapján, Apró Antalon keresztül támadta.

A szöveg Apró Antal vélt zsidó származására hivatkozik, és azt állítja, hogy ez elegendő ahhoz, hogy unokáját „judeo-bolsevik, genetikailag prediszponált magyarellenes, rasszista tömeggyilkossá” tegye.

A poszt a náci fajelmélet klasszikus téziseit idézi, többek között azt, hogy a zsidók genetikailag kódoltan magyarellenesek és hajlamosak a gyilkolásra.

Amikor 444 újságírója felhívta Nemes Klárát, a képviselőnő először nem tudta, melyik bejegyzésről van szó. Rák Sándorné esetéről sem hallott. Később, miután elhangzott, melyik csoportból származik a poszt, és felolvasták neki a szöveget, az „Apró-Klein Antalnál” hümmögött, majd a „magyarellenes rasszista tömeggyilkosnál” közbeszólt, hogy tudja, miről van szó. A kérdésre, hogy olvasta-e a bejegyzést, igennel felelt. Amikor azonban azt kérdezték, hogy egyetért-e a tartalmával, bontotta a vonalat. Később SMS-ben is feltették neki ezt a kérdést, de a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.

A bejegyzést korábban egy másik fideszes képviselő, Rák Sándorné is megosztotta, aki az egri ciszterci gimnázium tanára volt,

és az egri önkormányzat kulturális bizottságának elnöki posztját is betöltötte. Ő a Facebookon, egy nem kommentelhető bejegyzésben kért bocsánatot, amelyben azt írta: nem olvasta el figyelmesen a szöveget, nem ért vele egyet, és elnézést kér mindenkitől, akit megbántott vagy megsértett. Dobrev Klárát név szerint nem említette. A posztot közben eltávolította az oldaláról.

A Fidesz frakcióülésén Rák Sándornét leváltották a bizottsági elnöki tisztségéről, és arra kérték, hogy „képviselői mandátumáról saját belátása szerint döntsön”. Az eset óta nem tett közzé új bejegyzést a közösségi oldalán.

A Demokratikus Koalíció közleménye hívta fel a figyelmet arra, hogy Nemes Klára oldalán a bejegyzés továbbra is elérhető. A képviselőnő a legutóbbi önkormányzati választáson egyéni mandátumot szerzett Keszthelyen, ahol a 12 tagú képviselő-testületben mindössze négy kormánypárti tag ül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kiderült, hogy mi okozhatta az országos áramszünetet Spanyolországban és Portugáliában
A baj Granadából indult, de pillanatok alatt Badajoz és Sevilla is érintett lett. Több millió adatpont elemzése alapján térképezik fel a rendszerhiba pontos hátterét.


Április 28-án szinte egész Spanyolország, sőt, még Portugália egyes részei is órákra áram nélkül maradtak. Mostanra körvonalazódik, mi állhatott a háttérben: egy granadai alállomás hibája indította el azt a láncreakciót, amely végül a nagyszabású áramszünethez vezetett, írja a Reuters.

Sara Aagesen energiaügyi miniszter a parlamentben számolt be a történtekről. Mint mondta,

az első problémák Granadában jelentkeztek, majd néhány másodperccel később Badajoz és Sevilla térségében is üzemzavarokat tapasztaltak.

A három incidens összesen 2,2 gigawatt kiesést okozott, ami komoly hálózati zavarokat indított el.

A spanyol szakemberek kizárták, hogy kibertámadás, a kereslet-kínálat felborulása vagy a hálózati kapacitás elégtelensége állt volna az események mögött. „Folyamatosan haladunk az áramkimaradások helyszíneinek azonosításával, már tudjuk, hogy Granada, Badajoz és Sevilla voltak az első érintett területek” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy jelenleg is több millió adatpont elemzése zajlik.

A történtek újra fókuszba helyezték Spanyolország energiapolitikáját is. A megújuló energiaforrások aránya egyre nagyobb az országban, miközben a kormány 2035-re teljesen kivezetné az atomenergiát. Aagesen ugyanakkor kiemelte:

„A megújuló energiaforrások magasabb aránya csökkenti a külső kockázatokat, lehetővé teszi a váratlan helyzetek előrejelzését, a rugalmas alkalmazkodást és a gyors reagálást.”

A miniszter nyitottságot mutatott az atomerőművek élettartamának meghosszabbítása iránt, de hangsúlyozta, hogy ehhez három feltételnek kell teljesülnie: az üzemeltetőknek garantálniuk kell a biztonságot, elérhető árakat kell kínálniuk, és bizonyítaniuk kell, hogy ezzel növelhető az ellátásbiztonság.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos: Ha egy ország kormánya egy sokat szenvedett, hős nép ellen heccelve kovácsol politikai tőkét, az politikai hullarablás
A független országgyűlési képviselő szerint a nevetségesen alacsony szám így is mutatja, mennyire gondolják komolyan az emberek, hogy ez egy valódi szavazás.


„Egészen megbízható forrásból tudom, hogy az alábbiak szerint alakult az Orbánék gyalázatos »népszavazásán« postán visszaküldött levelek száma – kezdte Facebook-bejegyzését Hadházy Ákos majd felsorolta a konkrét számokat:

04.22 hétfő: 1500

04.23 szerda: 2500

04.24 csütörtök: 8500

04.25 péntek: 7500

04.28 hétfő 12.000

04 29 kedd 17.500

04.30 szerda 37.500

05.05. hétfő 34.000 db

05.06. kedd 36.500 db

05.07. szerda 71.500 db

05.08. csütörtök 50.500 db

05.09. péntek 54.000 db

„A múlt hét végéig tehát összesen 333.500 db érkezett vissza, ami valljuk be, elég sovány. Azt is -bizonyítékok alapján- állíthatom, hogy a Posta minden nap települési összesítésben is megküldi a kormánynak az eredményeket (ezért a Posta mintegy 60 millió forintot kap) - ennek nyilvánvalóan egyetlen »haszna", hogy Kubatovék csesztetni tudják azokat a képviselőket, akiknek a körzetéből kevés levél érkezik vissza« - kommentálta a történteket a független országgyűlési képviselő.

„Azt nem tudni, hogy azért jönnek-e lassan a levelek, mert a Posta ennyire legatyásodott, vagy azért, mert a kormány direkt el akarja húzni a propaganda akciót (valószínű mindkettő).

A nevetségesen alacsony szám így is mutatja, mennyire gondolják komolyan az emberek, hogy ez egy valódi szavazás.

Ezzel együtt senki ne gondolja, hogy ezt a propagandaakciót nem kell komolyan venni” – fogalmazott Hadházy, aki hozzátette: a Fidesznek nem az a fontos, hogy hányan küldik vissza a leveleket, hanem az, hogy minden szavazóhoz eljuttassák az üzenetet.

„Aki még nem kapott »szavazólapot«, annak jelzem: a papírral együtt jön egy Orbán levél és egy kisokos is arról, miért kell mindenképp nemmel szavazni. Mindazonáltal mondjuk ki:

ez a kampány alulmúlja az eddigi, sorosozós, brüsszelezős, migránsozós és háborúpártizós kampányokat.

Ha egy ország kormánya egy sokat szenvedett, hős nép ellen heccelve kovácsol politikai tőkét, az nem más, mint politikai hullarablás” – fejeződött be a poszt, majd Hadházy feltette a kérdést: ha Ukrajna csatlakozásáról lehet levélben szavazni, akkor a külföldön dolgozó sok százezer magyar miért nem teheti ezt meg?


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Megvan, hogy kit jelöl legfőbb ügyésznek Sulyok Tamás
A köztársasági elnök a Facebookon jelentette be döntését. A jelölt korábban bíróként és ügyészként is dolgozott, jelenleg egyetemi oktató is.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 15.



Polt Péter május 14-én hivatalosan is benyújtotta lemondását a legfőbb ügyészi tisztségről. Bár május 5-én még nem kívánta kommentálni a távozásával kapcsolatos kérdéseket, másnap már megjelent a hír, hogy az Alkotmánybíróság elnöki posztjára készül. A Fidesz május 8-án erősítette meg: valóban őt és Hende Csabát jelölik alkotmánybírónak. A parlament szakbizottsága azóta támogatásáról biztosította a jelölésüket, így mindketten 12 évre kaphatnak megbízatást.

Polt korábban, 2000 és 2006 között már betöltötte a legfőbb ügyészi tisztséget, majd 2010-től egészen mostanáig vezette az ügyészséget. Lemondását követően Sulyok Tamás köztársasági elnöknek kellett új jelöltet állítania.

A döntésről a köztársasági elnök a Facebook-oldalán adott tájékoztatást csütörtökön. Bejegyzésében ezt írta:

„Az Alaptörvényben biztosított hatáskörömben Dr. Nagy Gábor Bálintot, a Legfőbb Ügyészségre beosztott főosztályvezető ügyészt, a PPKE egyetemi oktatóját jelöltem az igazságszolgáltatásban érintett jogászi hivatásrendek vezetőivel történt konzultációt követően.”

Hozzátette: „A jelölésről az Országgyűlést értesítettem.”

A mellékelt képen jól látszik, hogy a dokumentumot már jó előre kinyomtathatták, csak a pontos dátum volt kérdéses, a jelölt neve és a bejelentés hónapja azonban nem, mivel a 15-ét írta csak be kézzel a köztársasági elnök.

Dr. Nagy Gábor Bálint jogi pályafutását büntetőbíróként kezdte, majd hosszabb ideje ügyészként dolgozik, írja a 24.hu. Tapasztalatait az oktatásban is hasznosítja: egyetemi oktatóként is aktív.

A köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy a jelölt „széles körű büntető jogalkalmazási tapasztalattal és az igazságszolgáltatás működésének többszempontú ismeretével rendelkezik”.

Az új legfőbb ügyészt az Országgyűlés választja meg, az államfő javaslata alapján. A megbízatás időtartama kilenc év.


Link másolása
KÖVESS MINKET: