BUDAPEST
A Rovatból

Csak idő kérdése, és örökre eltűnnek az autók a pesti rakpartról? A Valyo ezért dolgozik

A korábban a Szabihidat is szervező egyesület 13 éve tűzte ki célul, hogy közelebb hozza a Dunát a városlakókhoz. Idei fő projektjükről, a pesti rakpart forgalom előli elzárásáról beszélgettünk velük, és megkérdeztük a Magyar Autóklubot is.

Link másolása

Bár az autósok ezt nem feltétlenül fogadták annyira lelkesen, mint a gyalogosok, sokak szerint az idei nyár egyik legnépszerűbb és egyben legmenőbb kiülős helye Budapesten a Jane Haining rakparton volt. A Lánchíd és az Erzsébet híd közötti szakaszt július közepétől egy hónapon át teljesen lezárták a forgalom elől, előtte és utána – a tervek szerint egészen október 23-ig – pedig hétvégente vehetik birtokba a városlakók.

Autók helyett színes utcabútorok lepték el az úttestet és a Dunáig tartó sávot, amelyek minden este tömve voltak emberekkel. Emellett igazi kuriózumként megnyitották a 2-es villamos vágányai alatt húzódó viaduktot is, aminek létezését a nagy többség még csak nem is sejtette eddig.

A vízparton üldögélés és iszogatás mellett rengeteg program is várta a látogatókat, köztük számos olyan, ami egészen szürreálisnak hatott ebben a környezetben.

Többek között bicikliszerelő workshopon, filmvetítéseken, tánc- és jógaórákon, kerekasztal-beszélgetéseken és vegán grillezésen is részt lehetett venni, a Fekete Zaj fesztivál szervezői akusztikus koncertekkel készültek, több más DJ mellett pedig az underground igazi legendája, Palotai is zenélt.

Luxus, hogy itt autók mennek

Az egész programsorozatot a Valyo Egyesület álmodta meg és koordinálta, akik már 2010 óta dolgoznak azért, hogy a budapesti Duna-part élhetőbbé tételével összekapcsolják a várost és a folyót.

„Kézzelfogható példákon keresztül szeretnénk megmutatni, milyen sokféle módon használhatjuk ki a part adottságait” – mondja a két alapító, Lohász Cili és Tömör Miklós, akikkel az egyesület újbudai, közösségi térként is funkciónáló bázisán ültünk le beszélgetni.

Egészen kicsiben indultak: legelőször egy kacsakődobó bajnokságot hirdettek meg, de legnagyobb meglepetésükre már erre is több mint százan jöttek el. Innentől nem volt megállás, 2011-ben elkezdtek köztéri bútorokat gyártani, valamint művészek bevonásával megalkottak egy 15 állomásos tanösvényt a Duna budapesti szakasza mentén, az A38 Hajótól a Margitszigetig.

Ennek kapcsán tüzetesen megismerték a fővárosi partszakaszt, így jutottak arra az elhatározásra, hogy a pesti rakpartra érdemes fókuszálniuk. Szakmai körökben ugyanis már akkor konszenzus volt abban, hogy hosszú távon ennek kell majd átalakulnia, mivel luxus, hogy itt autók mennek.

„A pesti rakpart autóforgalmát ki tudja váltani a Kiskörút, a Nagykörút, a Hungária körút és az M0-s is, a budai oldalon viszont egyelőre semmilyen alternatíva nincs, ezért jóval nehezebb lenne közlekedni a kiiktatása esetén” – indokolja Tömör Miklós.

A körülmények szerencsés együttállása folytán tavaly az utóbbit is ki tudták próbálni: a Lánchíd felújítása idején fővárosi felkérésre egy hónapig szerveztek oda programokat, és rá kellett jönniük, hogy sokkal kellemesebb, mivel ott jóval több árnyék van. A realitások talaján maradva egyelőre mégis a pesti oldalra fókuszálnak.

Tömör Miklós és Lohász Cili

Az elmúlt bő tíz évben több projektjük is megvalósult ezen a szakaszon: 2012 és 2014 között három szezont élt meg a Valyo Part a Lánchíd lábánál, ahol több száz négyzetméteren székeket és asztalokat, vendéglátást, koncerteket és egyéb kulturális programokat kínáltak. Utána a Pontoon működött ott, majd a híddal együtt ez is építési területté vált.

Indultak a RakPark fantázianevű pályázaton is, ahol egy komplex koncepciót dolgoztak ki arról, hogyan hasznosítánák a rakpart pesti szakaszát a Parlamenttől a Bálnáig. Ennek egy nagyon kicsi részét tudták megmutatni idén a Jane Haining rakparton, de a teljes terv sokkal összetettebb: többek között burkolatcsere és fasorok kialakítása is része lenne.

Korábban is megcsinálták már a nyár legmenőbb helyét, aztán ráépült egy stadion

Közben a Római parti ellenállást is szervezték hat éven keresztül, 2013-tól 2019-ig: tüntetésekkel, közösségszervezéssel léptek fel a tervezett mobilgát ellen, és végül ez lett az egyetlen olyan kiemelt kormányzati beruházás, ami nem valósult meg.

Létesült viszont helyette egy szabadstrand, amit máig az egyik legnagyobb sikerüknek tartanak: először 2019-ben nyílt meg egyetlen napos tesztüzemre, 1973 óta akkor lehetett először legálisan fürdeni a Dunában.

„A ‘60-as években óriási evezős- és úszóélet volt a Római parton, de az iparosodás hatására annyira szennyezett lett a víz, hogy be kellett tiltani mindent. Utána lassanként megépültek Budapest körül a szennyvíztisztító telepek, ezek hatására elkezdett tisztulni a folyó vize. Végül 2019-ben készültek olyan mérések, amelyek kimutatták, hogy ismét alkalmas akár fürdésre is. Nagy siker, hogy 2021-ben önkormányzati szervezésben nyílt meg újra, és azóta is üzemel, idén már két hónapon át” – meséli Lohász Cili.

A Valyo-hoz kötődik a grillezőhelyek építése is a Gellért-fürdő sokak által „hajléktalan-jacuzzinak” nevezett kifolyójánál. Ezekből aztán más partszakaszokra is jutott, mára már 8 darab van belőlük, mindegyik óriási népszerűségnek örvend. Hamarosan újabb kettőt adnak át a Margitszigeten és a Vizafogó-lakótelepnél, ezzel 10-re nő majd a számuk.

Egyik legsikeresebb projektjük a Szabihíd volt: ez eredetileg tőlük függetlenül, teljesen önszerveződő kezdeményezésként indult, amikor 2016 nyarán a budai fonódó villamos építése miatt két hónapig le volt zárva a Szabadság híd. Az emberek pedig felfedezték maguknak és a város legmenőbb piknikezős-kiülős helyévé tették. Akkora sikere volt, hogy a következő évben a Valyo már célzottan kezdeményezte a folytatást az akkor még fideszes városvezetésnél.

„Az persze egyértelmű volt, hogy teljes nyárra nem fogják ismét lezárni a hidat, ezért kezdettől fogva a hétvégék mellett kampányoltunk. Ekkor ugyanis annyira alacsony ott a forgalom, hogy komolyabb fennakadás nélkül ki lehet iktatni” – mondja Cili.

Felhúztak rá egy 4-5 hónapos, egymásra épülő médiakampányt, ami nagyon jól sikerült: több ezren töltötték ki a kérdőívüket, a végére pedig tulajdonképpen már mindenki készpénznek vette, hogy ismét le lesz zárva a híd. Végül az akkori főpolgármester, Tarlós István se tudott ellenállni a társadalmi nyomásnak, és engedélyezte a hétvégi lezárást.

„A helyzetnek külön pikantériát adott, hogy ezzel egy időben a Római part ügyében folyamatos vitában álltunk Tarlóssal, a híd lezárása kapcsán mégis engednie kellett. Óriási siker volt ez nekünk, és magát a projektet is imádták az emberek” – fogalmaz Miklós. Utána még két szezonban töltötték meg programokkal a hétvégékre lezárt hidat, a projektnek a járvány kirobbanása vetett véget.

Ezzel párhuzamosan, 2018-ban Valyo Kikötő néven megcsinálták az akkori nyár legizgalmasabb kiülős helyét, az éppen most zárult atlétikai vb stadionjának helyén. A helyszínt már évekkel korábban is próbálták megszerezni, végül egyetlen szezonra jártak sikerrel, mielőtt elkezdődött az építkezés.

2019. március 15-én még tartottak egy nyitó- és egyben záróbulit, amire a rossz idő ellenére is közel kétezren látogattak ki. Nem sokkal később már a munkagépeké volt a terület.

Kicsit még segített is a Covid

Mivel Karácsony Gergely programjában szerepelt a Duna-part felszabadítása, a győzelme után sok civil szervezet bekopogott az új főpolgármesterhez, köztük a Valyo is. A kezdetek kissé döcögősek voltak, ma viszont már szinte minden, a folyópartot érintő kérdésben kikérik a véleményüket.

2020 elején kezdték el tervezni, hogy az Antall József rakparton, a Margit híd és a Lánchíd közötti szakaszon bútorokat helyezzenek el, aszfaltfestést, sportprogramokat és hasonlókat szervezzenek. Márciusban viszont beütött a járvány, és az egészet félre kellett tenni.

„A főváros először úgy reagált, hogy lezárta a Margit-szigetet, de amint elkezdtek jönni az hírek arról, hogy más európai nagyvárosokban ezzel pont ellentétes a trend, lassan ők is kapcsoltak, és onnantól már bátorították, hogy az emberek egy tágas területen a szabad levegőn lehessenek. Ennek szellemében nyitották meg a rakpartot is hétvégente, a Covid farvizén sokkal simábban átment ez a kezdeményezés, mint amiben mi reménykedtünk” – mondja Cili.

A hétvégi lezárások őszig tartottak, erre még nem igazán csatlakoztak rá, 2021-ben viszont már igen: növényekkel, napozóágyakkal, tollaspályával, piknikasztalokkal és aszfaltfestéssel dobták fel a Parlament és a Lánchíd közötti szakaszt.

A tavalyi budai kitérő után idén visszatértek a pesti oldalra, a nagy újításuk az volt, hogy az útpálya és a Duna-part közti szakaszt is berendezték napernyőkkel, bútorokkal, grillezőhellyel. Ezzel szerették volna megmutatni, hogy akkor is lehet használni a rakpartot, ha nincs lezárva a forgalom elől – persze nem olyan kellemes, de délutánonként így is nagyon sokan vannak ott.

„Alapelvünk, hogy bárki hozhat programot, mindössze egy űrlapot kell kitöltenie hozzá. Mi ebben csak közvetítők vagyunk, segítjük a megvalósítást és a promóciót, de tartalommal nektek kell megtölteni. Minden elszállt ötlet jöhet: volt már görkoriverseny, masszázs, coach-kitelepülés is. Olyan fura dolgok jutnak az emberek eszébe amelyekről magunktól biztosan nem gondolnánk, hogy működnek ezen a helyszínen” – teszi hozzá Miklós.

Fotók innentől a cikk végéig: Nagy Bogi

Csak vurstli ne legyen belőle

A két alapító mellett – akik egész évben ezzel foglalkoznak – a szezon idején még négyen dolgoznak a belső stábban, valamint rengeteg önkéntesük is van, aki hosszabb-rövidebb időt szán erre. A projekt költségeit a Főváros állja, emellett pályázati forrásokra is támaszkodnak.

Jövőre szeretnék az idei koncepciót továbbvinni, a hosszú távú céljuk pedig az, hogy teljesen megszűnjön a rakparton az autóforgalom, és egy parkként funkcionáló köztér jöjjön létre a helyén. Ezzel kapcsolatban eléggé optimisták, szerintük csak idő kérdése a dolog.

„Nem azonnal, de mondjuk 4-5 éven belül jó eséllyel meg fog történni. Fontos momentum, hogy tavaly ősszel 17 civil szervezet, köztük a Magyar Autóklub és az Országos Taxiszövetség közös nyilatkozatot írt alá a rakpart fejlesztéséről. Ennek lényege, hogy hosszú távon, megfelelő körültekintéssel támogatják a rakpart autómentessé tételét” – mondja Cili.

Miklós szerint bármerre nézünk Európában, mindenhol azt a példát látjuk, hogy a köztereket sokkal intenzívebben használják a közlekedésen túl minden másra. A Duna-part pedig nemcsak Budapest, hanem egész Magyarország egyik legikonikusabb helye, ehhez képest jelenleg alig lehet közelférkőzni hozzá, ami nonszensz.

Szeretnék tágítani a kereteket térben és időben is, hogy mire napirendre kerül az állandó megnyitás, már bőven legyenek tapasztalataik. A terjeszkedés leginkább erőforrás kérdése, ötletük rengeteg van.

Azt sem engedték még el teljesen, hogy az október 23-i szezonzáró előtt hétközben is legyen még egy egybefüggő lezárt időszak. Már csak azért is jó lenne ez, mert így tesztelni tudnák, milyen hatással van a város forgalmára élesben, vagyis a nyári szabadságok és iskolaszünet végeztével a rakpart kiiktatása.

„Szerintünk hatalmas növekedési potenciál van még ebben az egészben. Most kiraktunk összesen 60 darab bútort, székekkel együtt 160-at, de este 8-kor gyakorlatilag mindegyik foglalt. Úgy tűnik, a fővárosnak is fontos a projekt, szóval abszolút bizakodóak vagyunk” – teszi hozzá Miklós.

A vendéglátósok is sokkal szívesebben települnek már ki a rakpartra, mint a korábbi években, mivel a hatalmas érdeklődés megnyugtatta őket. Azt ugyanakkor a szervezők nagyon fontosnak tartják, hogy véletlenül se az anyagi haszonszerzés kerüljön túlsúlyba, és a helyi lakosoknak és a turistáknak is szerethető helyek legyenek itt

„Nem szeretnénk, ha ez az egész egyfajta vurstlivá válna, ahol az idelátogatók lehúzása a fő cél, mint például a Váci utcában.”

A Magyar Autóklub tartja magát a 17 szervezet által aláírt nyilatkozathoz

Megkértük a szervezetet, hogy kommentálják részletesebben a pesti rakpart teljes autómentesítésének tervét. Válaszként a fentebb említett nyilatkozat meghatározó elemeit idézték nekünk, ezt az alábbiakban szó szerint közöljük:

„A pesti alsó rakpart Budapest egyik legmeghatározóbb, ikonikus helyszíne, a világörökség része. Fejlesztése kiemelkedő jelentőségű mind az itt élők, mind az ide látogatók szempontjából. A pesti alsó rakpartot megújító közterületi fejlesztés lehetőséget ad arra, hogy a jelen kihívásaira, így a klímaváltozás hatásaira is reflektáló, színvonalasabb kialakítás jöhessen létre.

A fejlesztésnek – tekintettel a város adottságaira – megalapozottnak és megtervezettnek kell lennie, ami szolgálja a város által kitűzött célokat, ugyanakkor partnerségben születik meg a budapestiekkel, valamint az érintett civil érdekvédelmi és szakmai szervezetekkel.”

„A Fővárosi Önkormányzat a Partnerekkel közösen kidolgozandó mérési sztenderdek alapján monitoring rendszert állít fel a további tesztidőszakok eredményeinek értékelésére.”

„A Fővárosi Önkormányzat a pesti alsó rakpart felújításának teljes programjának második szakaszát, kifejezetten ideértve azoknak a szakaszoknak a megvalósítását, ami a pesti alsó rakpart közúti közlekedési hálózatban betöltött jelenlegi szerepét érinti, akkor indítja el, ha a tesztidőszakok alatt látott forgalmi tapasztalatok és valamennyi forgalmi tényező, tekintettel a közlekedési hálózat egészére igazolják a közlekedési hálózat működőképességét, ezzel lehetővé téve a pesti alsó rakpart átmenő és tranzithálózatból való kiemelésének megvalósítását.”

A Fővárosi Önkormányzat ismert célja a közösségi közlekedés, az aktív és mikromobilitási forgalom arányának növelése párhuzamosan az egyéni gépjárműforgalom arányának csökkentésével. Ugyanakkor cél, hogy a jövőbeli kisebb egyéni gépjármű forgalom, kisebb mértékű torlódások mellett valósulhasson meg. Ezáltal azok az egyéni gépjárművel megtett utazások, amelyek nem válthatóak ki fenntartható közlekedési móddal, a jelenlegi körülmények és lehetőségek romlása nélkül történhessenek meg.

Jelenleg még csak a monitoring rendszer közös kidolgozásánál és elfogadásánál tartunk, így a megállapodás szerinti tesztidőszak még meg sem kezdődhetett, azaz koraiak azok a médiában szárnyra kapott állítások, miszerint a kedvező tapasztalatok alapján a nyitás/zárás folytatódik – tették hozzá.

A Magyar Autóklub vonatkozó álláspontját 14 pontban foglalta össze, amit bár a Lánchíd forgalmával kapcsolatban állítottak össze, valamennyi környezettudatos struktúraváltás követelményrendszerét megfogalmazza.

(A rakpartot legközelebb szeptember 9-10-én nyitják meg, az aktuális programokat itt találod.)

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
A Rovatból
14 ezret fizetett egy lángosért a karácsonyi vásárban egy turista, teljesen kiakadt
Egy Budapestre utazó amerikai turista a Facebook-oldalán akadt ki, hogy mégis miért kellett ennyit fizetnie. Később frissítette a posztját, és leírta, hogy azért került ennyibe ez az étel, mert összesen három főétel volt rajta.

Link másolása

Idén is megrendezik a szokásos karácsonyi vásárt a Vörösmarty téren, ahol elképesztő árak vannak. Eddig ugye az volt az általános nézet, hogy ezek a vásárok már évek óta nem a magyar közönségnek vannak kitalálva, és inkább a fővárosba látogató turistáknak, de ez az elmélet is megdőlni látszik: már a turisták is kiakadnak a brutális árakon.

Egy Budapestre utazó amerikai turista, Ken Pedersen most konkrétan beszámolt arról a Facebook-oldalán, hogy mennyire túl vannak árazva ezek az ételek. A posztja szerint egy káposztás-kolbászos lángosért konkrétan 40 dollárt, azaz nagyjából 14 ezer forintot fizetett.

A felháborodott bejegyzésben feltette ő is a kérdést, hogy biztos, hogy ez korrekt így?

Az igaz, hogy ez egy különleges lángos volt, amin töltött káposzta, tejföl és hurka is szerepelt feltétként, de ezt az árat már ő is soknak találta.

A turista később frissítette is a posztját, és leírta, hogy azért került ennyibe ez az étel, mert összesen három főétel volt, melyek árát összeadva valóban kijön a 14 ezer forint.

Egyébként azt is hozzátette, hogy a lángos nagyon finom volt, de egy embernek azért túl sok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

BUDAPEST
A Rovatból
Leesett a hó, elesett a budapesti tömegközlekedés – mutatjuk a részleteket
Elég nagy problémákat okozott a havazás: 17 busz terelve vagy csak szakaszosan közlekedik.

Link másolása

Az intenzív havazás miatt 17 busz terelve vagy szakaszosan közlekedik a fővárosban - közölte a Budapesti Közlekedési Központ csütörtök reggel a BKK Info Facebook-oldalon.

Jelentős változások a budapesti tömegközlekedésben, csütörtök délelőtt elég sok buszt kellett terelni vagy a járatát megváltoztatni.

A tájékoztatás szerint a 16-os autóbusz a Deák Ferenc tér és a Clark Ádám tér között nem közlekedik.

A 40-es, a 40B, a 88-as, a 88A, a 140-es, a 140A, a 188-as és a 240-es autóbusz terelve az autópályán közlekedik, a Sasadi út és a Károly király utca között nem közlekedik a havazás miatt.

A havazás miatt az 58-as, a 141-es, a 158-as és a 250-es autóbusz nem közlekedik a Mára Terézia utca és a Pannónia utca között.

A 27-es, a 60A és a 60B autóbusz nem közlekedik, az 53-as autóbusz a Márton Áron tér és a Sasadi út között nem jár

- tudatta a BKK.

(via MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
A Rovatból
Alig lehet használni a leválasztott budapesti kerékpársávokat, oda tolják a hókotrók a havat
Össze-vissza kacsázott a hatalmas hóban egy budapesti kerékpáros. Kisebb csoda, hogy végül nem esett el.

Link másolása

Kis híján óriásit esett a hatalmas hóban egy egy bringás az Üllői úton. A hókotrók ugyanis a pollerekkel leválasztott kerékpársávba tolják a havat, amit még nem takarítottak le, így a biciklisek alig tudják használni a nekik kijelölt sávot.

„A téli időszakban a havat a kotrógép a karókkal elválasztott biciklisávra tolja - mert úgy van megszerkesztve, az a kotrólapát logikája, hogy az út széle felé tolja le az úttestről” – írja a videóhoz posztjában Kőrösi Koppány.

A fejlesztéspolitikai szakértő hozzáteszi:

„Ezt a karózást alkalmazzák a mintaként vett nyugati nagyvárosokban is - erről tett fel videót Karácsony Gergely is -, de ott egyrészt célgépekkel - kisméretű járdatisztítókkal - megoldják a kerékpársáv tisztítását, másrészt csak a lámpáknál, kereszteződéseknél használják ezeket a karókat, és csak nagyon kivételesen. Ott, ahol nem tudnak különálló biciklisávot építeni.”

A biciklis csúszkálást itt lehet megnézni:

Az FKF ugyancsak a Facebookon posztolva közölte, hogy milyen sorrendben haladnak a havas fővárosi utak takarításával:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
Kiderült hogyan mérnek majd az új budapesti traffipaxok
Hogy az új traffipaxok pontosan hol lesznek majd, azt továbbra sem tudni, mert a helyszínekről az érintett szervek (Fővárosi Rendészeti Igazgatóság, ORFK, BRFK, Budapest Közút) folyamatosan egyeztetnek.

Link másolása

Augusztus óta nem történt jelentős előrelépés a fővárosi traffipaxok kihelyezésében, mostanáig csupán pilot jelleggel két kamerát üzemeltek be a korábban megrongált Váci úti sebességmérők közvetlen közelében .

Ez derült ki Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalnak a válaszából, amit a 24.hu-nak küldtek.

Budapest nemrég elfogadott közlekedésbiztonsági stratégiájában szerepel, hogy ha törik, ha szakad, sebességmérő kamerák telepítésével fellépnek az eszelős gyorshajtók ellen.

A főpolgármesteri hivatal sajtóosztálya korábban azt írta a 24.hu-nak, hogy első lépésként a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatósága közbeszerzési értékhatár alatt 45 sebességmérésre alkalmas, fix telepítésű kamerát vett bérbe, amelyek felszerelésének helyszínét a technikai adottságok és a közlekedésbiztonsági veszélyek figyelembevételével lehet kijelölni.

Az újabb válaszból kiderült, hogy nem 45 helyszínre, hanem „45 forgalmi sávban való sebességmérést lehetővé tevő kamerára” szerződtek le.

Hogy az új traffipaxok hol lesznek majd, azt továbbra sem tudni, mert a helyszínekről az érintett szervek (Fővárosi Rendészeti Igazgatóság, ORFK, BRFK, Budapest Közút) folyamatosan egyeztetnek.

Link másolása
KÖVESS MINKET: