Lakótelepek, brutalista magasházak és mozaik – a 70-es évek ikonikus épületeiben jártunk
Bejuthattunk három izgalmas házba, ami benneteket is nyitott kapukkal vár a Budapest100 hétvégéjén: felmentünk egy lakótelep 16. emeletére, megcsodáltunk egy mozaikkal borított lakóházat a Bartókon, és az MTA időkapszulának tűnő előadótermében is jártunk.
A Budapest100 idén a város késő modern örökségét, a ’70-es évek épületeit ünnepli május 9. és 12. között. Nézd meg velünk az idei Budapest100 legizgalmasabb épületeit!
A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) építészeti és kulturális fesztiválja 2011-től hozza össze a lakóközösségeket és a városlakókat a nyitott házak hétvégéjén minden évben. 2016-tól olyan témákat vagy városrészeket választanak, amelyek kapcsán nemcsak városképi jelentőségű épületeket mutathatnak be, hanem felhívhatják a figyelmet aktuális városi problémákra, örökségvédelmi és társadalmi kérdésekre.
Történeti kontextusuk miatt sokan negatívan állnak a szocialista időszak épületeihez, illetve sok olyan épületet fenyeget a lebontás veszélye, amelyek egyébként komoly építészeti, városképi értéket képviselnek. A Budapest100 idei témaválasztásának célja, hogy párbeszédet indítsanak a '70-es évek építészetéről, és az érdeklődők számára közelebb hozzák, szerethetővé tegyék a későmodern örökséget.
A korszak adottságából ered, hogy sok lakótelep, panelépület van a házlistán. Ezek sok esetben fontos történelmi városrészek eltűnésével születtek, és sokaknak kínáltak modern, komfortos lakhatást.
Sétánk első állomása is egy ilyen lakótelep volt. A város szívében elhelyezkedő Szigony utcai lakótelep romos, komfort nélküli bérházak helyére épült. A Budapest100 önkénteseitől megtudtuk, hogy a '70-es évek lázálomszerű, megalomán tervei alapján az egész külső Józsefvárost beépítették volna. Forráshiány miatt azonban ennek csak egy része valósult meg, a ma is itt álló lakótelep.
Hajlamosak vagyunk romanticizálni a századfordulós bérházakat, és becsmérlően nyilatkozni a koszos, csúnya lakótelepekről. Az önkéntesek azonban felhívták a figyelmünket arra, hogy funkcionális elrendezésükben az alsó középosztály számára sokkal megfelelőbbek voltak a '70-es évek lakótelepi lakásai. A korszakban pozitív volt a panelek fogadtatása, és sokan akartak lakást szerezni ezekben a komfortos épületekben.
Az itt álló 16 emeletes, 192 lakásos toronyházak egyébként nem panelek, hanem vegyes technológiával készültek: a homlokzat előregyártott kéregpanel, a tartószerkezet és a válaszfalak helyszíni betonból vannak.
Önkénteseink felvittek minket a legfelső emeletére is. Egy kedves lakó pedig még az erkélyére is kiengedett minket, hogy a lélegzetelállító kilátásban gyönyörködhessünk.
A Budapest100 hétvégéjén a Práter utca 56. panelház programjai között szerepelnek épületséták, illetve lesz a tetőn koncert és filmvetítés is.
A lakótelepről a Bartók Béla 48. lakóházához vezetett az utunk. Az épület helyén korábban a környék ikonikus vendéglői, a Négy Évszak, a Borostyán, majd a Ketter álltak. Az egykori kerthelyiségre épített Bukarest étterem ma bankfiókként üzemel.
A nyolcemeletes sarokházat 1972-ben adták át a Bartók és Lágymányosi utca sarkán. Legfelső szintjén lottónyertesek kaptak lakást.
A korban nagyon minimális költségvetésből dolgoztak a tervezők és építtetők. Sem pénz sem igény nem volt arra, hogy a házakat díszítsék. Azonban
A Bartók 48 önkéntese rámutatott, hogy a maga egyszerűségében ebbe az épületbe is próbáltak egy kis játékosságot csempészni. Az egyik díszítőelem a fehér üvegmozaik, ami közé piros mozaik kockákat kevertek. Illetve a korszak jellegzetes dekorációs elemét, a csípőmagasságig érő dísztéglát is felfedezhettük a ház alján.
Ezt a témát járja körül a Játékos modern Újbudán című séta, amelynek a sétanapon a Bartók 48. lesz az utolsó állomása. A Budapest100 hétvégéjén lesz itt épülettörténeti kiállítás, megnézheted a kilátást a tetőről, és az idős lakókkal is tudsz beszélgetni.
Sétánk utolsó helyszíne a Budaörsi út mellett álló MTA Kutatóház volt, ami szerintem Budapest legrondább épülete. Éppen ezért nagyon vártam az épületbejárást, hogy megtudjam, milyen érdekes részleteket rejteget.
A 15 szintes toronyépület laboratóriumokkal és kutatószobákkal 1975-ben készült el a Magyar Tudományos Akadémia öt egységének közös otthonaként. Összesen 1006 darab egyedi vasbeton panel burkolja.
Az épület háromosztatú. A Budaörsi út felől voltak az irodák, kutatószobák, a Sashegyre néző oldalon pedig a laboratóriumok, és köztük nyúlik el a folyosó.
A bejárás során lifttel mentünk fel a legfelső emeletre. Két bérelhető irodában is körülnéztünk, és felfedeztünk egy a házzal egyidős ablakkitámasztót. Némelyik szobában még mindig megtalálható a beépített kézmosó abból az időből, amikor még ezek a helyiségek laboratóriumként funkcionáltak.
Az MTA Kutatóházhoz tartozik egy négyszintes szolgáltató tömb is. Itt bemehettünk az ország akusztikai kutatásokra tervezett első süketszobája.
Sétánkat a mai szemmel már időkapszulának is beillő előadóban zártuk. A bőr, a sárga bársony és a faburkolatok szinte a '70-es évek kvintesszenciája. Az oszlopokat díszítő minta ezzel szemben olyan modern, hogy bármely ma tervezett épületben megállná a helyét
Ha te is szívesen megnéznéd az épületet belülről, megteheted a Budapest100 hétvégéjén, az épületbejárás azonban regisztrációhoz kötött.
A Budapest100 minden programja ingyenes. A négynapos eseménysorozat május 9-én egy szakmai nappal kezdődik, sétanappal folytatódik május 10-én, majd a hagyományos nyitott házak hétvégéjével zárul május 11-12-én.
Idén 36 épület csatlakozik a Budapest100-hoz. Számos lakóház, lakótelep mellett egyetemek, ravatalozó és még csillagvizsgáló is fogadja a látogatókat. Illetve idén első alkalommal lehetőséged lesz megszólítani a házak építészeit, tervezőit, a lakóházak első beköltözőit, és az intézmények első dolgozóit is.
A részletes programokról a Budapest100 oldalán tájékozódhatsz, illetve a nyomtatott programfüzetet beszerezheted a Kortárs Építészeti Központban, a Blinken OSA Archivumban is.
