„Ha az első hónapban az eredeti forgalmunk 10-20 százalékára visszajövünk, az már valami” – vendéglátósok a terasznyitásról

Magyar Péter és Kelemen Hunor, az RMDSZ vezetőjének találkozója után Magyar Péter bejelentette, a szövetség a jövőben tartózkodik a magyarországi belpolitikai küzdelmektől. A leendő miniszterelnök szerint a határon túliaknak szánt támogatások feltétele az átláthatóság lesz, a korábbi pénzek felhasználását pedig visszamenőleg is felülvizsgálják.

A választások utáni erdélyi hangulatról, a Fidesz-propaganda rombolásáról és a levélszavazás körüli visszásságokról beszélgettünk Kátai István színművésszel, az Erdélyi Kossuth Tisza Sziget, és a nemrég megalakult Változás Erdélyért Egyesület egyik alapítójával.

— Hogyan fogadták a romániai magyarok a választás eredményét? Milyen most a hangulat Erdélyben, és okozott-e a politikai változás hasonló töréseket a közösségekben vagy a családokon belül, mint Magyarországon?

— A választások utáni és az azt megelőző időszakról is tudok beszélni, mert a kampány alatt is jártam haza Kolozsvárra, Sepsiszentgyörgyre, Csíkszeredába, Marosvásárhelyre, és vidékre, falvakba is. A hangulat egy picit változott. Az, amit az interneten látunk, már nem a valóság. De

A hangulatról hadd mondjak el egy vicces történetet. Egy polgármester mesélte, hogy a választás utáni hétfő reggel, amikor bement a hivatalba, az alkalmazottak feketébe voltak öltözve. Ő színesben ment be, és megkérdezte: „Ne haragudjatok, mi történt, valaki meghalt, és nem tudok róla? Miért vagytok feketében?” Mire ők: „Hát, polgármester úr, a Fidesz elvesztette a választást.” Erre ő: „Ja, hát akkor nem halt meg senki. Nem mi vesztettük el, hanem a Fidesz.” Erre mindenki hazament, kapott egy kis szabadidőt, hogy átöltözzön. Ez elképesztő, szerintem lassan mindenki át fog öltözni. Idővel mindenki azt fogja gondolni, hogy ennek vége, és amikor a propaganda megszűnik, látni fogják, hogy ez nem folytatódhat így tovább, és belátják, hogy 16 évig átverték őket.

— Tapasztalhatók-e családon belüli konfliktusok? Megfigyelhető-e Erdélyben is az a magyarországi mintázat, hogy a fiatalabbak inkább a változást támogatták, az idősebbek viszont nem?

— Rengeteg történet van erről. Főleg határon átívelő konfliktusokról tudok, sokan panaszkodnak Messengeren vagy e-mailben. Például, ha az egyik testvér Magyarországon él, a másik pedig Erdélyben, a Fidesz propagandája olyan mély árkokat ásott közéjük, hogy már nem is beszélgetnek. Otthon, családon belül pedig úgy próbálják ezt kezelni, hogy a családi összejöveteleken inkább nem politizálnak. Aki nagyon elhitte a propagandát és imádta Orbán Viktort, az nagyon nehezen áll szóba azzal a családtagjával, aki a változásra szavazott. Vannak otthon is családi veszekedések, egymásra mutogatások.

A közel 500 ezer regisztráltból talán 280 ezren szavaztak Erdélyből, és ennek a 10%-a nem a Fideszre. Úgy gondolom, hogy a Tisza párt erdélyi megjelenésével és népszerűsítésével sikerült csökkenteni a Fideszre szavazók számát. Azt gondolom, hogy párbeszéddel, türelemmel, nyugalommal, egymást és a vesztes felet is meghallgatva, akik most még nagyon bántva és megcsalva érzik magukat, sikeres lesz az elkövetkező két-három év. Meg fogjuk győzni erdélyi honfitársainkat is, hogy nem tragédia történt, hanem egy szabad országban fogunk élni, ahová ők is szabadon jöhetnek, és amellyel szabadon tarthatnak kapcsolatot. Ezt egyelőre a háborús retorika elnyomja, nem is beszélve arról, hogy Erdélyben még mindig jut forrás arra, hogy a propagandát sulykolják az emberek fejébe. De lassan elfogy a pénz. Ahogy itt is szűnnek meg a propaganda-csatornák, szerintem Erdélyben is ez fog történni. Helyreáll a köztévé. Erdélyben nagyon sokan néznek közmédiát, a Duna Tévét, és nézik a Hír Tv-t is. Amikor a közmédiában majd igazi hírek jutnak el az erdélyi polgárok fülébe, és nem a brüsszelezős, Ukrajna-ellenes, valójában háborúpárti (hiszen a Fidesz politikája nem háborúellenes, hanem háborúpárti volt), és a magyar hazafiak között feszültséget szító hang, akkor szerintem meggyógyulnak a lelkek, vége lesz a csatározásnak, és az emberek újra közeledni fognak egymáshoz, kezet fognak és megölelik egymást.

— Hogyan tudják az erdélyi magyarok feldolgozni azt a kettősséget, hogy miközben Magyarországról egy Ukrajna-ellenes, oroszpárti narratíva ömlött a médiából, addig Románia, Lengyelország mellett az egyik legaktívabban támogatja Ukrajnát és a NATO-ban is fontos szerepet játszik? Hogyan csapódott ez le az egyes emberekben?

— Van egy értelmiségi réteg, amelyik beszéli a román nyelvet, követi a politikai helyzetet, néz román tévét, olvas román sajtót. Azok, akik kétnyelvűek, követik a román aktuál- és geopolitikát, nem vették be azt a maszlagot, amit az Orbán-kormány mondott. De vannak olyanok is, akik bár nem dőltek be a nagy Ukrajna-ellenességnek, mégis azt mondják, hogy Orbán Viktor mennyi támogatást adott nekünk, mennyi pénz jött ide, bár azt nem tudják, hogy annak elköltése állítólag nem szabályszerűen és átláthatatlanul történt. Székelyföldön sajnos azok, akik nem beszélnek románul és csak a magyar narratívát, a magyar propagandát hallották, nehezebb helyzetben vannak. Ők teljesen elhitték, hogy elviszik a gyerekeiket a háborúba, hogy hamarosan kitör egy világháború, amit csak akkor lehet megfékezni, ha Orbán Viktor marad hatalmon. Az egyszerű emberek, akik nem követik a napi politikát, könnyen megvezethetők voltak ebben. Sőt, még most sem láthatnak tisztán, mert

Én már érzem a szabadság illatát. Azt érzem, hogy szabadon lehet közlekedni, nyilatkozni, beszélni. Ami fontos, hogy sok embernek, aki a rendszerváltásra szavazott Erdélyben vagy Magyarországon, a fejében is meg kell történnie az átállásnak. Egy bántalmazó viszony volt az elmúlt 16 év, és hozzászoktunk ahhoz, hogy reflexből szétnézünk, mielőtt megszólalunk. Egyelőre minden jel arra mutat, hogy Magyar Péter miniszterelnökként jó irányba tereli az országot, hazahozza az uniós pénzeket. A sajtótájékoztatója briliáns volt, több nyelven beszélt, és minden kérdésre egyenesen válaszolt. Bizakodó vagyok, hogy nagyon jó irányt vesznek a dolgok, és végre boldogan és szabadon élhetünk ebben az országban.

— Magyar Péter a múlt héten tárgyalt az RMDSZ vezetőjével, Kelemen Hunorral. Megállapodtak, hogy az RMDSZ a továbbiakban tartózkodik a magyar pártpolitikától. Ha ezt sikerül betartatni, az segíthet a köd felszállásában?

— Ez a kérés Magyarország leendő miniszterelnökétől hangzott el. Hogy az RMDSZ hogyan reagál erre, azt nem tudom. De Kelemen Hunor máris egy hazugsággal kezdte, amikor hazament: a közleményéből kihagyta az egy évtizedre visszamenőleges elszámoltatást, aztán azt mondta, ezt elfelejtette. Én üdvözlöm Magyar Péter kemény kiállását, bár sok internetes fórumban azt látom, hogy az emberek nem értették a rövid tőmondatokban megfogalmazott elvárásokat.

Nagyon komoly követeléseket fogalmazott meg: az RMDSZ soha többé ne szóljon bele a magyarországi politikába; a támogatások rendszerét legalább egy évtizedre visszamenőleg felülvizsgálják; a választójoghoz nem nyúlnak hozzá, de a támogatási rendszer átláthatóbb lesz, tehát nem szűnik meg. Ezek egyértelmű kérések. Most már az RMDSZ dolga, hogy betartja-e. Szeretnék még valamit hozzátenni. Sokan elvárták, hogy Magyar Péter mondassa le Kelemen Hunort. Ezt rengeteg kommentben láttam. De Kelemen Hunort Erdélyben választották meg, ő az erdélyi magyarság legitim képviselője. Magyar Péter sem politikailag, sem etikailag nem szólhat bele ebbe. Ebben is különbözik Orbán Viktortól. Ha ő azt kéri, hogy ne szóljanak bele a magyar politikába, akkor Magyarország sem szólhat bele abba, hogy az RMDSZ-nek ki az elnöke. Ezt az erdélyieknek kell eldönteniük. Az erdélyi magyarság, nem az a kétszázvalahányezer ember, aki most szavazott, hanem az a 600 ezer, aki annak idején az RMDSZ-re voksolt, bölcs döntést fog hozni. Én, mint kettős állampolgár, csak halkan mondom, hogy nem tartanám jónak, ha most bosszúhadjárat indulna Kelemen Hunor ellen. Az lenne a jó, ha az erdélyi magyarság döntené el, ki vezesse a szövetséget.

Ami még fontos: a Romániai Magyar Egyesületek Fóruma feljelentést tett az RMDSZ ellen választási csalásért a magyar és a román ügyészségen is. A kivizsgálás folyik. Amit én láttam, az alapján nagy valószínűséggel meg fogják állapítani a befolyásolást. Ilyen durva befolyásolást, pedig fürkész voltam, nem láttam Magyarországon, inkább azt láttam, hogy buszosztattak, meg listáztak. De azt, hogy megfogják szavazóknak a kezét és ráteszik a papírra és behúzatják vele az X-et, ilyet nem láttam.

— Hogyan zajlott most a levélszavazás?

— Én Magyarországon élek, így csak a barátaim, a családom elmondásából és az újságokból tudom, hogyan működött. Lehetett szavazni a követségen, de le lehetett adni a voksot egy ABC-ben is, vagy megkeresték az embereket személyesen. Nincs egységes rendszer. A román postát megkerülték azzal a hazugsággal, hogy alkalmatlan a levélszavazatok kézbesítésére, ezért kitaláltak mindenféle kis irodákat. A legdurvább az volt, hogy a végén már egy ABC-ben is volt gyűjtőpont, ahová be lehetett vinni a szavazatot. Hogy annak utána mi lett a sorsa, azt nem tudni.

— Ez azt jelenti, hogy a levélszavazatokhoz útközben bárki hozzáférhetett, akát ki is cserélhette őket?

— Bizonyítani nem tudom, de elképzelhető. A Magyar Hang újságírójának kezébe is került egy köteg üres szavazólap, amit bárki kitölthetett volna. Amikor egy RMDSZ-es potentátot kérdeztek a halottak szavazatairól, Kelemen Hunor azt mondta, hogy az nem az ő hibájuk. Próbálta a magyar bürokráciára tolni a felelősséget, mondván, ők nem tudják ellenőrizni, hogy aki Erdélyben meghalt, azt Magyarországon miért nem jelentették be, és így miért tud szavazni adott esetben más helyette. Ezen változtatni kell, meg kell reformálni a rendszert. Hogy egy kis ABC-ben vagy a templomban is le lehet adni voksokat, az diszkriminatív is, mert máshol ilyet nem lehet megtenni. Ez a jelenség csak Erdélyben létezik.

— Azt tudjuk, hogy akik éltek a választójogukkal, azoknak a 90%-a a Fideszre szavazott. De a teljes erdélyi magyar választópolgárhoz képest ez mekkora arány?

— Úgy emlékszem, hogy közel 500 ezren regisztráltak, és ebből talán 280 ezren szavaztak. Ebből a 280 ezerből is 10 százalék nem a Fideszre voksolt. Az RMDSZ most egy kicsit azt kommunikálja, amit a Fidesz az elmúlt tíz évben: hogy egy kisebbség legyőzte a többséget.

Egyszerűen nem igaz. Ott vannak a számok: a 280 ezer szavazó a 600 ezer szavazati joggal rendelkezőhöz képest még a fele sincs. Ebből lehet számolni.

Lakner Zoltán politikai elemző a Facebook-oldalán elemezte az Orbán Viktor nélküli új politikai korszak kezdetét. Szerinte 2026 áprilisának legnagyobb luxusa, hogy Orbán Viktor ne legyen fontos. Úgy véli, egy közel 40 éves politikai pályafutás és egy 16 éves korszak befejezése megérdemel néhány mondatot. Kiemeli, hogy május 9-én az első olyan országgyűlés alakul meg 1990 óta, amelynek Orbán Viktor nem lesz a tagja, ami szerinte „tényleg egy nyomasztóan hosszú korszak vége”.

Az elemző úgy látja, a döntés mögött az állhat, hogy egy kétharmados országgyűlésben nem védené a többség által bármikor felfüggeszthető mentelmi jog, a szemtől szembeni politikai vitákból pedig már régen kivonult.

„Az egész kampány arról tanúskodott, hogy kizárólag a saját színpadképében képes helytállni, sőt abban sem, gondoljunk csak a győri ökölrázásra. A kisebbségi helyzetből folytatott vitákban való helytállással még csak nem is kísérletezik” – fogalmazott Lakner. Az elemző szerint azt sem lehet komolyan venni, hogy Orbán most a közösségek és a mozgalom építésére szánja idejét, mivel szerinte ő maga számolta fel a polgári köröket és a hagyományos pártszervezetet is.

– írja.

Az elemző szerint senki nem lepődne meg azon, ha Orbán Viktor nem várná meg a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének és működőképességének helyreállítását. Lakner felidézi Orbán 2002-es vereség utáni szavait, amikor a volt miniszterelnök azt mondta, a kormány nem megbukott, csak vesztett, és nem látott örömöt a közvéleményben. Ezzel szemben – állítja az elemző – most, 2026-ban a közvélemény nagyobb része folyamatosan jelzi az örömét, hogy a bukás bekövetkezett.

Lakner szerint ami mindebből az országra tartozik, az az, hogy véget érhet a kötcsei nem-demokrácia világa. Felidézi Orbán 2009-es rendszeralapító beszédét, melyben egy centrális politikai erőtérről beszélt, amely a nemzeti ügyeket „nem állandó vitában”, hanem „a maga természetességével” képviseli. Lakner Zoltán posztját így zárja: „Orbán után a magyar társadalomnak, valamennyiünknek arra van esélye, hogy a viták természetességével közelítsük meg a nemzet ügyeit, ami alkalmassá tehet minket arra, hogy ezentúl az értékválasztásokat és a konkrét megoldásokat alaposan mérlegelve szülessenek döntések, és ez legyen egy új kormányzás természetes társadalmi környezete.

Török Gábor politikai elemző Facebook-bejegyzésben fejtette ki a véleményét a miniszterelnök szombati döntéseiről. Azt írja: „Igaznak bizonyultak a találgatások: a parlamenti mandátumát nem veszi fel Orbán Viktor.”

Az elemző hozzáteszi, hogy a kormányfő ezzel egy időben egyértelműsítette azt is, hogy a Fidesz elnöki tisztségét továbbra is be kívánja tölteni.

Török Gábor szerint a pártelnökség megtartása a lényegesebb döntés, amelynek komoly üzenete van.

A Dombóvár-Komló között bezárt vasútvonalon, egy különvonaton adott interjút az Átlátszónak Vitézy Dávid. A TISZA Párt által a közlekedési és beruházási miniszteri posztra felkért politikus a leköszönő kormányzatot és elődjét, Lázár Jánost bírálva vázolta fel terveit.

Vitézy Dávid szerint szándékukban áll újranyitni a Lázár János által 2023-ban bezárt komlói vasútvonalat, de a végső döntés előtt alaposan fel kell mérni a pálya állapotát és a járműhelyzetet. A miniszterjelölt felidézte, hogy egy évvel ezelőtt a vonal bezárásakor is a helyszínen tiltakozott a vasútbarátokkal közösen. Úgy látja, a MÁV azóta a vonal karbantartását gyakorlatilag nem végzi, ezért míg a bezárás előtt 60-80 km/órás sebességgel lehetett közlekedni, a mostani különvonat már csak 30-cal tud haladni. A komlói vonal bezárását a legkevésbé érthető és legindokolatlanabb döntésnek nevezte, mivel szerinte ez nem egy mellékvonal, hanem egy várost az országos hálózatba bekötő regionális vonal.

Vitézy szerint 2023-ban a tíz vonal bezárásával vált a kormányzat végképp vasútrombolóvá. „Itt látszott az, hogy az a vasútrombolás, ami elindult a beruházások leállításával, elindult az intézményrendszer szétverésével, az átfordult gyakorlatba” – mondta, hozzátéve, hogy itt döntötte el, hogy a helyzet tarthatatlan.

Azért is érkezett most erre a vonalra, mert egy évvel ezelőtt is itt volt az emlékmenetről posztolva. A többi, 2023-ban bezárt vonal sorsáról azt mondta, azokat egyesével kell megvizsgálni műszaki és finanszírozási szempontból. Különbséget tett a gyorsan, érdemben újranyitható vonalak, és az olyanok között, mint például a Makó-Újszeged szakasz, amelynek szerinte csak akkor lenne igazán értelme, ha megépülne a több mint 70 éve ígért szegedi vasúti Tisza-híd.

A Debrecen és Nagykereki közötti 106-os vonal felszedését „elképesztő rombolásnak” nevezte, amely szerinte a kínai akkumulátorgyártás érdekeit szolgálta a magyar közérdekkel szemben. Úgy véli, felelőtlenség volt bezárni a vonalat, mielőtt a pótlását egyáltalán elkezdték volna tervezni.

„Ha Budapest környékén lenne ez a vasútvonal, akkor mindenki elővárosi vonalként, esetleg hévként hivatkozna rá” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a vonalra szükség van, és mindent el kell követni az újraindításáért.

A Mohácsi híd kapcsán Vitézy azt mondta, a beruházást alaposan meg kell nézni, de Magyar Péter iránymutatása alapján „torzókat semmiképpen nem szeretne maga után hagyni ez a kormányzat”. Ugyanakkor feltette a kérdést, hogy minek kell oda kétszer két sáv, ami szerinte nem a helyi, hanem „valamiféle építőipari érdek kiszolgálásáról” szól. Azt is felvetette, hogy a hídra költött plusz pénzből akár a Budapest-Pécs vasútvonalat is fejleszteni lehetett volna, amelyen 50 éve nem történt érdemi beavatkozás. Elutasította Lázár János narratíváját a vidék és Budapest szembeállításáról.

„Én nem szeretném semmiben erősíteni azt a teljesen fals szembeállítását magyar és magyar embernek, amit Lázár János a zászlajára tűzött, és végig tolt, hogy ha valami jó Budapestnek vagy a térségének, akkor az a vidéknek rossz.”

A Budapest-Belgrád vasútvonal személyforgalmának indulásával kapcsolatban szkeptikus.

Szerinte a probléma a kínai biztosítóberendezés beüzemelésével van, amelynek biztonságos működését még nem igazolták. Kérni fogja a teljes dokumentációt, beleértve a TÜV-jelentést is, és a nyilvánosságra hozatal mellett érvelt. „Én nem látom azt, hogy egy ilyen vasúti beruházás kapcsán mit és miért kéne titkolni” – tette hozzá, utalva a beruházás körüli titkosításra.

Budapest és térsége kapcsán Vitézy Dávid egyfajta „bosszúpolitikáról” beszélt Lázár János részéről, ami minden vasúti és hévberuházás leállítását jelentette. Célja, hogy az uniós források megérkezésével újraindítsák a legfontosabb projekteket, mint a HÉV-ek vagy a lajosmizsei vonal fejlesztését. A TISZA programjában szereplő nagyberuházásokról is beszélt: a 4-es metró újpalotai meghosszabbítását meg kell csinálni, de előbb tanulmányokat kell készíteni a módjáról. A reptérfejlesztést a reptér saját profitjából kell finanszírozni, az államnak a vasúti és közúti megközelíthetőséget kell megoldania. Az új gyorsforgalmi utak építése helyett a meglévő főúthálózat karbantartására helyezné a hangsúlyt.

„Talán a legbotrányosabb, leginkább a magyar adófizetők érdekével ellentétes döntés az a magyar autópályáknak az egy nagy tenderben Mészáros Lőrinc és Szijj László konzorciuma (...) számára történő koncesszióba adása volt.”

A beruházási törvényt „sebtében összerakott tákolmánynak” és tarthatatlannak nevezte, amelynek egyetlen célja szerinte az volt, hogy Lázár János kezében koncentrálja a hatalmat.

Kritizálta az olyan beruházási ügynökségek, mint a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő vagy a Budapesti Fejlesztési Központ megszüntetését is.

A Galvani hídra szerinte szerkezeti szempontból szükség van, de mivel magyar költségvetési forrásból valósulhatna meg, nem tartozik az első körös beruházások közé. Hangsúlyozta a helyiek bevonásának és a kompromisszumoknak a fontosságát. Úgy véli, a kormány és a főváros viszonyában új fejezetet lehet nyitni. Miniszteri felkérését is azért fogadta el, mert hite szerint „Budapestért is egyébként itt tudok most a legtöbbet tenni”. A kinevezéshez Karácsony Gergely főpolgármester is gratulált.

Az ország- és vármegyebérletek rendszerét alapvetően pozitívnak tartja, de a vármegyebérletet igazságtalannak nevezte azokkal szemben, akik rövid távon, de megyehatáron át utaznak. Szerinte egy rugalmasabb, távolságalapú rendszerre lenne szükség. Az árakhoz egyelőre nem tervez hozzányúlni, de a pontos számok ismeretében lehet majd felelős döntést hozni.