Vitézy Dávid: Meggyőzött, hogy Magyar Péter prioritásként kezeli a tömegközlekedés megújítását

„Felkészítettem a gyerekeimet, hogy apáért éjszaka lehet, hogy jönnek a rendőrök, de majd visszahozzák” – mondta Takács Péter leköszönő egészségügyi államtitkár a Patrióta csatornának adott interjújában pénteken, ahol a családját érintő, nyolcmilliárdosra becsült lélegeztetőgép-ügyről, az Allee bevásárlóközpontban történt anyázásáról és a Fidesz ellenzéki jövőjéről is beszélt.

Takács szerint egy esetleges elszámoltatásnál a lengyel mintát fogják követni, ahol politikusokat bilincsben vittek el.

Az államtitkár azzal magyarázta az Allee-ban történt kirohanását, hogy a Tisza Párt a kampány lezárulta után is „kampányüzemmódban” maradt, „folyamatosan hergelnek, elszámoltatást lebegtetnek be”, és ez már nemcsak a politikusokat, hanem a társadalom minden rétegét érinti. Szerinte valakinek már meg kellett mondania, hogy „eddig és ne tovább”.

A kínai gyorsbüfében állt sorban, amikor a felvételt készítő, általa a Tisza aktivistájának nevezett férfi provokálta és tolvajnak nevezte.

A családját érintő, nyolcmilliárdos lélegeztetőgép-bizniszről szóló vádakat koholtnak nevezte. „Se nekem, se a családomnak nincs nyolcmilliárdja, szerintem még összesen sem” – jelentette ki. Hibának tartja, hogy korábban nem beszéltek ezekről az ügyekről, de mint mondta, a párton belüli kommunikációs stratégia ezt írta elő – írta a 24.hu.

„Az volt a mondás, hogy a korrupció az ő témájuk, azt ne emeljük fel kommunikációs szempontból, ezt elfogadtam, bár nagyon dühös voltam, hogy nem védhetem meg magam” – fogalmazott.

Takács Péter államtitkársága alatt elmondása szerint ezermilliárdokban mérhető összeg érkezett az egészségügybe és történelmi léptékű orvosbéremelést hajtottak végre. Ugyanakkor a kommunikációja több alkalommal is vitát váltott ki, például amikor egy apukának küldött trágár üzenete miatt kellett bocsánatot kérnie, vagy amikor a kórházi ellátás körülményeiről szóló vitákban szólalt meg.

A Fidesz vereségének okai között említette, hogy a Tisza Párt ügyesen használta a közösségi médiát, és szerinte „iszonyatos médiafölényben” volt. Ezt azzal támasztotta alá, hogy egy sajtótájékoztatón harminc újságíróból huszonöt nem a Fideszre szavazott.

Kommunikációs

A párt jövőjét illetően Orbán Viktor szerepét evidenciának tartja, de felvetette, hogy meg kell vizsgálni, menthető-e a Fidesz név mint brand. Úgy véli, kormányzati pártból mozgalmi párttá kell válniuk, és feltételes támogatásukról biztosította a leendő kormányt.

Meglátjuk. Ha a magyar embereknek jó döntéseket hoznak, azt mi támogatni fogjuk” – jelentette ki. Az interjúban megerősítette, hogy az elnökség felkérésére elvállalná a munkát az Országgyűlésben.

Bár korábban többen miniszteri poszt várományosaként emlegették, Bódis Kriszta végül a Miniszterelnökségen kap feladatot a formálódó Tisza-kormányban. Magyar Péter a Lannert Judit leendő oktatási minisztert bemutató pénteki beszélgetésében jelentette be, hogy Bódis a társadalompolitikai koordinációért felel majd, ahol az egészségügy, az oktatás és a szociálpolitika összehangolása lesz a feladata – írta a Telex.

A döntés értelmében Bódis Ruff Bálint kancelláriaminiszter tárcájához kerül, bár a pontos pozíció-megnevezését egyelőre nem közölték. A lépés egybeesik azzal a kormányzati struktúrával, amelyet Magyar Péter és csapata épít: a Miniszterelnökség nem csupán egy minisztérium a sok közül, hanem a stratégiai és végrehajtási koordináció központja lesz.

Ruff Bálint korábban arról beszélt, hogy a tárca a kormányzati stratégia központja lesz.

A bejelentés egybeesik a kormányalakítás felgyorsulásával. Pénteken derült ki az is, hogy Lannert Judit lesz a gyermek- és oktatásügyi miniszter, a Bódis szakmai profiljához legközelebb álló szociális és családügyi tárcát pedig Kátai-Németh Vilmos vezeti majd. Ezzel egyidejüleg Vitézy Dávid lett a közlekedési és beruházási miniszter.

Bódis Kriszta író, pszichológus és dokumentumfilmes, a Van Helyed Alapítvány vezetőjeként a magyar roma integráció egyik legismertebb képviselője. Csapatával Ózdon épített ki egy rendszert a mélyszegénységben élők felzárkóztatására.

A kormánypárti sajtó Bódis Krisztát rendszeresen támadta, elsősorban a Csipke Józsika című, 2006-ban az Élet és Irodalomban megjelent prózája miatt, egy 2003-as, LMBTQ témájú mesekönyve miatt.

Több egyetemen is tanított, 2024-ben lett a Tisza Párt társadalompolitikai szakértője. A választások előtt vette fel hivatalosan is a Bódis Kriszta nevet, és áprilisban a VIII. kerület központú választókerületben legyőzte a fideszes Ferencz Orsolyát, így egyéni országgyűlési képviselő lett.

A mostani feladatköre látszólag egybecseng azzal a szemlélettel, amit egy korábbi nyilatkozatában maga is megfogalmazott.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy videóinterjúban mutatta be kormányának leendő gyermek- és oktatásügyi miniszterét, Lannert Judit oktatáskutatót. A beszélgetésben a szakember részletesen beszélt a magyar oktatási rendszer problémáiról és a lehetséges megoldásokról.

Lannert Judit elmondta, hogy 1990, a rendszerváltás óta foglalkozik oktatáskutatással, karrierjét az Országos Közoktatási Intézetben kezdte. Később, 2007-ben otthagyta az akkor már Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetnek nevezett állami háttérintézményt, mert úgy érezte, ott már nem tudja hatékonyan szolgálni az oktatás ügyét. Ezt követően hozta létre saját kutatóközpontját, a T-Tudokot. A 2010-es kormányváltás után rövid időre visszatért az intézethez tudományos főigazgató-helyettesként, de alig fél év után ismét távozott. Állítása szerint már 2012-ben cenzúrázták az interjúit, példaként említette, hogy egy a finn oktatásról szóló részt egyszerűen kihúztak az egyik vele készült anyagból.

„És ez egyszerűen bebetonozza a gyerekeket, a családot, a társadalmat. Nincs mobilitás, tehát én ezt tartom a legnagyobb problémának” – fogalmazott. Szerinte a kiút nem elsősorban reformokban, hanem egy teljes szemléletváltásban rejlik. Úgy véli,

Ezt a jelenséget a pszichológiából ismert Pygmalion-hatásnak nevezte, amely szerint a másikról alkotott elvárásaink idővel valósággá válnak.

Lannert szerint a pedagógusoknak ehhez támogatásra, időre és „levegőre” van szükségük. Álláspontja szerint az elmúlt években a szakmai szempontok háttérbe szorulásával párhuzamosan nőtt a bizalmatlanság a tanárok felé, amit a rendszer egyre több kontrollal és méréssel próbált ellensúlyozni.

Hozzátette, hogy a korábban jól működő, nemzetközi szinten is elismert országos kompetenciamérést egy „mérési cunami” váltotta fel, ami rengeteg plusz terhet ró az iskolákra, miközben az így gyűjtött adatok használhatatlanná váltak, mert a diákok már nem veszik komolyan a kitöltésüket.

Szerinte „csak egy olyan tanár tud példát mutatni, kritikai gondolkodást tanítani, szabad életre nevelni diákokat, amely tanár maga is szabad”.

Első lépésként megszüntetné a jelenlegi pedagógus-teljesítményértékelési rendszert és a „mérési cunamit”, valamint felülvizsgálná a párhuzamos adminisztrációs kötelezettségeket. Úgy véli, a KRÉTA rendszer mára egy „mikromenedzsment eszközzé vált”. Már ezekkel a lépésekkel is levegőhöz juttatnák a pedagógusokat. Hosszabb távon egy új Nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozását tartja szükségesnek, ami nem leszabályoz, hanem elveket és mintákat ad.

„Pedagógus is hibázhasson, meg a miniszter is fog hibázni, tehát ez azt gondolom, mindenkinek szíve joga” – mondta.

A leendő miniszter kitért arra is, miért tartotta fontosnak, hogy a tárca nevében szerepeljen a „gyermek” szó. Kifejtette, hogy a későbbi iskolai hátrányok jelentős része már az első tíz, de leginkább az első három életévben kialakul. Ezért elengedhetetlen a különböző ágazatok – egészségügy, szociális ellátórendszer, oktatás – szoros együttműködése és a korai gyermekkori fejlesztésre való fókuszálás. A Tisza-kormány tervei szerint ezt a kormányzati szintű összehangolást Bódis Kriszta fogja végezni a Miniszterelnökségen.

A tervek között szerepel a tankötelezettség korhatárának 18 évre történő visszaemelése felmenő rendszerben, azzal a kitétellel, hogy a fiataloknak valamilyen, a munkaerőpiacon is elismert végzettséggel kell elhagyniuk az iskolarendszert. A szakmai szervezetek által is régóta sürgetett szabad tankönyvválasztás visszaállítását is azonnali intézkedésnek nevezte.

Rámutatott, hogy a statisztikák sokszor félrevezetőek, mert a szakemberek többsége Budapesten koncentrálódik, miközben „Nógrád megyében nincs is gyerekpszichiáter”. A felsőoktatással kapcsolatban elmondta: az alapítványi modellt felül kell vizsgálni, és az államnak vissza kell szereznie az alapítói jogokat, mivel az egyetemek állami finanszírozás nélkül működésképtelenek.

Hetekig tartó bizonytalanság után üzent a nyilvánosságnak Pesty László. A dokumentumfilm-rendező volt felesége, Nagybaczoni Nagy Kati szerint a férfi fizikailag és szellemileg is sokat javult az elmúlt időszakban. „Néhány napja nagyszerű délutánt töltöttünk együtt, és rengeteget beszélgettünk, sokat nevettünk” – számolt be a találkozásról a Blikk.

A rendező üzenetet is küldött, melyet volt felesége tolmácsolt:

A rendőrség február 13-án adott ki körözést Pesty László ellen, akit eltűnt személyként kerestek. Volt felesége akkor arról beszélt, hogy a férfi súlyos egészségi és mentális problémákkal küzdött, cukorbetegsége miatt nehezen mozgott és kommunikált.

A keresés napokig tartott, egy alkalommal látni vélték Budapesten, de mire a rendőrök a helyszínre értek, már nem volt ott. Végül február 24-én előkerült, a rendőrség pedig visszavonta a körözést.

Arról, hogy pontosan mi történt vele az eltűnése alatt, egyelőre nem beszélt a nyilvánosságnak. Volt felesége szerint a rendező minden részletet elmesélt neki, de a történet megosztására még nem adott engedélyt. Nagybaczoni Nagy Kati szerint az elmondottak annyira kalandosak, hogy akár egy film is készülhetne belőlük.

Pesty László a rendszerváltás idején a Fekete Doboz egyik alapítójaként vált ismertté, első filmjük 1988-ban a Fidesz megalakulásának első hónapjait dokumentálta.