Bridgerton-hétvége Budapesten: Töltsetek el egy felejthetetlen, hercegnős napot a városban

Az első Budapest100-on több mint 10 évvel ezelőtt vettem részt. A Várnegyed egyik házát látogattam meg, ez volt az első alkalom, hogy megtapasztaltam, milyen érzés belépni egy százéves, addig zárt, csak a lakók által ismert világba. Éppen ezért külön öröm számomra, hogy a Budapest100 idén visszatér gyökereihez, és - 10 tematikus év után - ismét a százéves "szülinapos" házakat ünnepli.

Mi már bejutottunk 4 izgalmas múltú házba, ami benneteket is nyitott kapukkal vár a Budapest100 hétvégéjén május 9–10. között. Mutatjuk, mi vár rád, és eláruljuk azt is, melyik volt Orbán Viktor első budapesti lakása.

2026. május 9–10. között immár 16. alkalommal rendezik meg a Budapest100 nyitott házak fesztiválját, ahol idén 1916 és 1926 között épült lakóházakat és intézményeket ünnepli, köztük azokat a „szülinaposokat” is, amelyek az elmúlt években kimaradtak a programból.

Az első világháborút követő lakhatási válság enyhítése érdekében Budapest Székesfőváros lakásépítésekbe kezdett 1925-ben. Ennek eredményeként született meg 1926-ban a Vajda Péter utca 43. a-b impozáns, kislakásos bérháza a 8. kerületi Tisztviselőtelep és a Ganz-negyed határán.

Első lakói fővárosi tisztviselők voltak, a legfelső szinten kialakított műteremlakásokba pedig szobrászok, festők költöztek.

A ház önkéntese elmesélte azt is, hogy az épület a mai napig a környék egyik legmenőbb lakóhelyének számít, ahol az összetartó közösség annyira ragaszkodik a helyhez, hogy a lakások gyakran a lakók között, belső cserékkel találnak új gazdára.

Következő állomásunk a Mester utca 33–35. szám volt, amelyet a kislakásépítési program keretében Budapest Székesfőváros építtetett 1926-ban. A komfortos, többségében háromszobás lakások első bérlői tisztviselők és hivatalnokok voltak.

A házat Kismarty-Lechner Jenő tervezte, aki az eklektikus, historizáló épületbe több magyaros motívumot is beemelt: három lépcsőházában szép kovácsoltvas korlátok, liftház és belső udvar teszi karakteressé az épületet.

A ház helyén egykor a Strobentz vegyészeti és festészeti gyár festék- és víztartó medencéi álltak, valamint egy gőzgép, amely innen szivattyúzta a vizet a gyár számára.

Érdekesség, hogy az épület szuterénjének egy részében eredetileg tüdőgondozó működött, rendes váróval, vizsgálóval, laborral és röntgennel – mindez a 20-as évek közepén, amikor Budapesten kiemelkedően magas volt a tüdővészben elhunytak száma.

A ház önkéntese megosztotta velünk azt is, hogy

Következő helyszínünk a Régi posta utca 7–9. volt, amely 1923–1925 között épült Székely Béla építész tervei alapján. Az eredetileg iroda- és üzletházként funkcionáló épület félköríves kapunyílása egy nyitott belső udvarba vezet, ahol az utcafronton és a földszinten kialakított üzlethelyiségek kaptak helyet.

Az egykori harmincegynéhány négyzetméteres irodákat időközben lakásokká alakították, melyek megőrizték kis méretüket. A jó lokációval együtt ez is hozzájárul ahhoz, hogy a házban a lakások mintegy 90%-át rövid távra adják ki, így az épület gyakorlatilag egy „élő Airbnb-házként” működik, folyamatosan változó lakóforgalommal.

Sétánkat az Erzsébet téri Al Habtoor Hotelben zártuk, amely egykor az Adria Biztosító Társulat székházaként épült. A tervpályázatot Tőry Emil és Pogány Móric nyerte meg, az épület azonban az első világháború miatt csak öt évvel később, 1918-ra készülhetett el.

Az eredeti elképzelések szerint egy nagyméretű torony is került volna az épületre, ez azonban végül nem valósult meg. Az irodák mellett a földszinten elegáns üzletek működtek, köztük Kraszner Lajos divatszalonja.

A homlokzatot Ligeti Miklós biztosítással kapcsolatos allegorikus szobrai díszítették, például Szent Flórián alakjával, amely a tűzkár-biztosítást szimbolizálja. A második világháború pusztítása után ezeket azonos témájú alkotásokkal pótolták.

A második világháborút követően az épület évtizedekig a Budapesti Rendőr-főkapitányság használta. A földszinten kihallgatóhelyiségeket és fogdákat is kialakítottak.

Az épület az ezredfordulótól luxusszállodaként működik, ahol sok híresség megfordult. Budapesti látogatása során itt szállt meg ifj. George W. Bush is.

A május 9–10-én megrendezett Nyitott Házak Hétvégéjének részletes programját a szervezők április 22-én teszik közzé a Budapest100 honlapján. A nyomtatott programfüzetet beszerezheted többek közt a Kortárs Építészeti Központban és a Blinken OSA Archivumban.

A Budapest100 minden programja ingyenes. A regisztrációköteles programokra április 23-tól tudsz jelentkezni, de a legtöbb program regisztráció nélkül látogatható, így bárki csatlakozhat a város legnagyobb születésnapi ünnepéhez.

Július 1-től új korszak kezdődik a budapesti parkolásban: a főváros leszereli az összes parkolóautomatát, ezzel párhuzamosan pedig 25 százalékkal megemeli a várakozási díjakat. Az autósoknak szinte teljesen át kell állniuk a digitális fizetésre, a készpénzes opció csak erősen korlátozott formában marad meg. A változás értelmében júliustól az A zónában 600 forint helyett 800 forintba kerül majd egy óra parkolás munkanapokon 8 és 22 óra között. A B zónában 450-ről 600 forintra emelkedik a díj este 8-ig, míg a C zónában 300-ról 400 forintra, a D zónában pedig 200-ról 300 forintra nő az óránkénti tarifa, mindkét zónában reggel 8 és délután 6 között. A fizetési zónákat jelző táblákat a jelenlegi 250 méter helyett sűrűbben, 75 méterenként helyezik majd ki. A parkolási díjat a különféle ismert mobiltelefonos applikációkon vagy SMS-ben lehet majd kiegyenlíteni. A BudapestGO parkolási funkciójának fejlesztése egyelőre csúszik.

Emiatt a korábban tervezett, BudapestGO-n keresztüli fizetéshez vagy BKK-bérlethez kötött 25 százalékos kedvezmény sem lesz elérhető az applikáció elkészültéig. A digitális fizetést némileg olcsóbbá teszi, hogy a kormány március 16-tól eltörölte a mobilparkolás kényelmi díját. A készpénzes fizetés lehetőségét a főváros csak szűkített formában tartaná fenn. A javaslat szerint a kerületi parkolásüzemeltetési irodákban lehetne utólag, 24 órán belül befizetni egy fix, háromórás díjat. Aki ezt a határidőt lekési, már pótdíjat kap. A javaslatot a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság már támogatta, a végső szót a Fővárosi Közgyűlés mondja ki tavaszi ülésén. A városvezetés az automaták kiiktatását a kiugróan magas üzemeltetési költségekkel indokolta – írta a Népszava. Kiss Ambrus a fővároshoz beérkező kerületi beszámolók alapján arról beszélt, hogy a rendszer fenntartása abszurd összegeket emészt fel. „Akad olyan kerület, ahol évi bruttó 100 millióba kerül az üzemeltetés. A parkolóóra ugyanakkor jelentős, de nem egyedüli része a költségeknek. A parkolási kiadások kerületenként nézve átlagosan 60-70 százalékát viszik el a bevételnek” – mondta a főigazgató.

A mostani változásokat további szigorítások követik: 2027. január 1-től megszűnik a zöld rendszámos autók ingyenes parkolása Budapesten.

A fővárosi rendelet minden kerületre kötelező érvényű, így hiába aggódik több önkormányzat a hatályos üzemeltetési szerződéseik felmondása miatt, a jogszabályváltozásra hivatkozva ezek lezárhatók. Tavaly 14 kerületben összesen 3331 parkolóautomata működött, ezek július 1-jétől nem üzemelhetnek tovább.

Via 444.hu

Vitézy Dávid a közösségi oldalán arról írt, hogy elkészültek a Bajcsy-villamos, vagyis a Pesti Fonódó villamoshálózat első tervei. Bejegyzése szerint „hétfőn a szakbizottság elé visszük a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal, azaz a Pesti fonódó villamoshálózat koncepcionális terveit, hogy az engedélyezési tervek elkészítéséhez szükséges főbb döntések megszülessenek.”

Állítása szerint nagyon jó döntésnek bizonyult, hogy a Fővárosi Közgyűlés 2024 végén a javaslatukra úgy döntött, a befagyasztott uniós források ellenére saját pénzből megkezdik a tervezést. Úgy véli, „így viszont lehetséges, hogy az új kormány által visszaszerzett uniós pénzekből ez a fejlesztés meg is valósulhasson.”

Beszámolója szerint a BKK-nál és a tervezőknél gőzerővel zajlik a munka, és „mindezt sok év semmittevés után, alig néhány hónap alatt értük el”.

Vitézy Dávid elmondása alapján: gyakorlatilag össze tudnának forrasztani egy egységes hálózatba „délről a 47-es és 49-es vonalat, valamint az új Műegyetem rakparti ágról érkező egyik vonalat, - északról a 12-es, a 14-es és a Szegedi úti felüljáró megépülte esetén Rákosrendezőn át az egyik Újpalota (69-es) felől érkező vonalat”.

Azt állítja, a változás hatása a Budai Fonódóéhoz lenne hasonló, ahol „minden vártnál többen használják az összekötött vonalakat, mióta nem sok átszállással lehet csak utazni Budán.” A modellezés szerint az új szakaszon 44-49 ezer napi utassal számolnak, és a fejlesztéssel naponta 2500 órát takarítanának meg a budapestieknek.

Vitézy Dávid azt is közölte, hogy Karácsony Gergellyel közösen a következőket javasolják a bizottságnak:

• „a Bajcsy-Zsilinszky úton a villamospálya körül zöldsáv is létesüljön, új fákkal, folytatva a Károly körút 13 évvel ezelőtti átalakítását, a kerékpárosok nem zavarják majd a gyalogosokat tovább a járdán, faltól falig megújul ez a fontos belvárosi főút,

• Nyugati téren tüntessük el a ronda és teljesen felesleges felüljárót, a buszvégállomás és a parkoló helyett zöld köztér létesül, a Váci úton a javaslatunk szerint a villamos szélső vezetésben halad majd a bevásárlóközpont mellett füves vágányon,

• a Lehel téren szűnjön meg az, hogy a templom egy aszfalttenger közepén áll, legyen valódi köztér a piac előtt a villamosvégállomás helyett.”

Bejegyzését azzal zárta, hogy rengeteg munka van még hátra, a látványtervek sem véglegesek, mert „számos részlet a továbbtervezés során kerül majd a helyére, most a koncepcionális irányokat fogjuk eldönteni a hétfői bizottsági ülésen, utána folytatódik a munka tovább”.

A politikus bejegyzéséhez máris rengeteg komment érkezett, és óriási vitát váltott ki. Többen kifogásolják, hogy így kevesebb autó tud majd közlekedni erre, ami szerintük még nagyobb dugót okozhat. Mások szerint felesleges a villamos, mert ezen a vonalon közlekedik a metró is. Ugyanakkor van aki üdvözli az ötletet, hogy több lesz a zöld felület és kényelmesebb lesz a gyalogosoknak, kerékpárosoknak a környék.

Egy luxusszállodában sok olyan ember dolgozik, akinek a munkája láthatatlan marad a vendégek számára, mégis döntő szerepe van abban, hogy egy utazás valóban emlékezetessé váljon. A concierge pontosan ilyen pozíció: ő az, aki tudja, melyik étterembe érdemes asztalt foglalni, hogyan lehet jegyet szerezni egy teltházas előadásra, vagy milyen programmal lehet igazán különlegessé tenni egy budapesti látogatást.

Az Anantara brand idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját világszerte. Ebből az alkalomból indítottuk el „Meet the Team” sorozatunkat, amelyben bemutatjuk a budapesti egység, az Anantara New York Palace Budapest Hotel csapat azon tagjait, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy a vendégek itt-tartózkodása valódi élménnyé váljon.

A sorozat második részében Szűcs Áronnal, az Anantara New York Palace Budapest Hotel chief concierge-ével beszélgettünk. Több mint két évtizede dolgozik a szakmában, és pontosan tudja: a vendégek kívánságai néha egészen meglepőek lehetnek, de az ő feladata éppen az, hogy ezekre megoldást találjon.

– Hogyan kerültél a szállodaiparba, és mikor kezdődött a concierge-karriered?

- Szűcs Áron: Teljesen véletlenül csöppentem bele a szakmába. Az édesapám trombitaművész-tanár volt, aki három évtizeden át tanított a Zeneakadémián, az édesanyám pedig közgazdász. A családban tehát senki nem dolgozott a vendéglátásban. A bátyám egy volt osztálytársa dolgozott szállodában, én rajta keresztül kerültem közel ehhez a világhoz. A huszas éveim elején nem tudtam milyen hivatást válasszak, így kipróbáltam, megszerettem és maradtam.

A pályámat 1999-ben a Gellért Szállodában kezdtem recepciósként, de voltam éjszakás, kasszás és portás (akkor még voltak ezek a pozíciók) is.

– Hogyan vezetett az utad az Anantara New York Palace Budapest Hotelhez?

- SzÁ: A New York Palotához régi kapcsolatom fűződik. 2008-ban már mint a Magyar Aranykulcs Egyesület tagja kerültem ide Concierge pozícióba, akkor még más volt a tulajdonosi kör. 2013-ban Bécs, majd újra Budapest és kisebb szállodák más pozíciók következtek. 2017-ben tértem vissza, így összesen 13 éve vagyok a a New York Palotában.

– Akkor már elég rutinosan mozogsz az épületben. Mesélj egy kicsit arról, hogyan néz ki egy napod concierge-ként?

- SzÁ: Az Anantara New York Palotában hárman vagyunk Conciergek és két műszakban dolgozunk: reggel 6-tól délután 2-ig, illetve délután 2-től este 10-ig. Én általában a délelőttös műszakban vagyok.

Műszak kezdéskor először az emaileket és az aznapi transzfereket ellenőrízzük illetve megrendeljük az újakat, majd a Concierge átadónk információi következnek, aznapi városnézések, hajókirándulások, éttermi foglalások, bekészítések intézése. Ezután egyeztetünk más részlegekkel és partnerekkel, mint Recepció, Bellboyok, Guest Relation, limuzin cég, hogy minden szolgáltatásunk hibátlanul menjen.

A nap további részében pedig a vendégek kéréseivel foglalkozunk. A concierge mindenben segít a vendégeknek az itt-tartózkodásuk alatt, legyen az Opera páholy, lánykéréssel kapcsolatos segítség, varratott vagy futócipő, ritka legókészlet. Gyakorlatilag bármiben ami etikus.

– Van olyan kérés, ami különösen emlékezetes maradt számodra?

- SzÁ: Bécs 2013. Anna Netrebko bemutatkozása az Operában Csajkovszkij Anyegin-jében (Tatyana szerepében). Teljes teltház, a hotel tele orosz vendégekkel, sokan jegy nélkül. A helyek hatalmas összegekért keltek el, és nagy izgalom volt, hogy sikerül-e megszerezni őket. Végül minden követ megmozgattunk és sikerrel jártunk, de az egy igazán emlékezetes folyamat volt.

– Amikor elkezdted a pályát, mennyire volt más a szakma?

- SzÁ: Nagyon más volt. Amikor én kezdtem dolgozni, négy számítógép volt a pultban, és csak az egyiken volt internet, illetve egy kártyalehúzón osztoztunk.

A 2000-es években sok telefonszámot, címet, nyitvatartást fejből kellett tudni, nem volt az, hogy az ember csak belenyúl a zsebébe, és ott van a mindentudó okostelefon. Sokkal inkább a tapasztalatra és a kapcsolatokra kellett támaszkodni. A technológia ma már rengeteget segít. Bár egyre több vendég ígényli a Concierge szolgálatait, a szakmát még mindig egyfajta misztikum lengi körül.

– A concierge szakmát sokan ismerik, a filmekből is. Szerinted mennyire befolyásolta ez az emberek képét a szállodai világról?

- SzÁ: Vannak filmek, mint a The Grand Budapest Hotel (2014), vagy a Szenzációs Recepciós (1993), amelyek sokat segítettek abban, hogy az emberek felfigyeljenek a szállodai szakmára és a Concierge munkára. Mindenkinek szívből ajánlom őket, aki érdeklődik a szakma iránt, vagy egyszerűen csak kíváncsi arra, hogyan működik egy szálloda a kulisszák mögött.

– Milyen készségek szükségesek ehhez a munkához?

- SzÁ: Nagyon fontos az önbizalom, a tájékozottság a jó ember és helyismeret. Könnyen kell tudni alkalmazkodni különböző helyzetekhez, és nyitottnak kell lenni. A nyelvtudás és a jó kapcsolati háló is sokat segít. Emellett elengedhetetlen a gyors problémamegoldás és a multitasking.

– A zakódon látható aranykulcs kitűző már egyre több vendég számára ismerős lehet, elmeséled mi ennek a jelentősége?

- SzÁ: 2007 decemberében csatlakoztam a nagy presztizsű Nemzetközi Aranykulcs Egyesülethez (Les Clefs d’Or), ami nagy öröm és megtiszteltetés volt számomra. Az 1952-ben Cannes-ban alapított egyesület jelenleg úgy 4000 tagot számlál 80 ország 530 városában. Ez a concierge-ek nemzetközi szakmai szervezete.

Az Aranykulcs megszerzése komoly szakmai elismerést jelent, a tagság egyfajta minőségi garancia a vendégek és a szállodák számára. A jelentkezéshez 5 év front office tapasztalat – ebből legalább 2 év Concierge pozícióban – egy önéletrajz, motivációs levél valamint 2 szakmai pártoló tag ajánlása is kell.

A cég javasolja, hogy napi 16 órában (2 műszakban) a vendég rendelkezésére álljon egy aranykulcsos Concierge. Magyarországon jelenleg 28 hotelben 50 aranykulcsos kollága dolgozik, ami egy ilyen kis országhoz képest igen jó arány.

– A munkád során rengeteg emberrel találkozol, sok híres emberrel is?

- SzÁ: Elég sokkal. Aki talán a legnagyobb hatással volt rám, az a Dalai Láma volt, aki még meg is áldott. Ez egy nagyon különleges és emlékezetes pillanat volt számomra, hiszen nem sokan mondhatják el magukról, hogy találkoztak Tibet spirituális vezetőjével.

A sportvilágból is sok vendéggel találkoztam.

Ilyenkor a concierge csapat feladata, hogy a programjaik és a kéréseik a lehető leggördülékenyebben alakuljanak.

– Ha érkezik hozzád egy tanácstalan vendég a szállodában, milyen budapesti élményeket szoktál ajánlani és melyek a legnépszerűbbek?

- SzÁ: Vannak úgynevezett Anantara Signature Experience programjaink, és ezek közül például a VW Samba-túra nagyon népszerű.

Ez egy 1962-es Volkswagen T1 Samba kisbusz és a vendégek ezzel a klasszikus, nyitható tetejű járművel fedezhetik fel Budapestet, egy olyan sofőrrel, aki igazán szenvedélyesen mesél a városról. A túra során a főbb látványosságokat járják végig, és közben a város legfotogénebb, „instagram-kompatibilis” pontjait is érintik. A program személyre szabható: a vendégek igényei szerint 2–4 órás városnézésről van szó, amely akár egy parkban tartott pihenővel is kiegészülhet. Jó idő esetén kérésre piknikkosarat is készítenek a szálloda konyhájáról, amelyet az Executive Chef állít össze.

Szintén nagyon népszerűek a dunai hajózások. Egy privát hajóút során a vendégek a Dunáról csodálhatják meg a történelmi városközpontot, amely világörökségi panorámának számít. A hajózás közben olyan ikonikus épületek és helyszínek tárulnak fel előttük, mint a Parlament, a Budai Vár vagy a Gellért-hegy, miközben közelebbről is megfigyelhetik a hidakat, valamint a kulturális negyed újabb épületeit, például a Nemzeti Színházat vagy a Müpát.

Egy igazán különleges ajánlatunk a Soar And Sip from Vineyard to the Clouds Experience - Bessenyei Péter műrepülő világbajnokkal. A program egy festői autóúttal kezdődik a pilóta birtokára. A vendégeket a Red Bull Airrace alapítója fogadja, majd viszi el egy tandem repülésre melynek intenzitása  az ígényekhez igazodik. Lehetőség van egy nyugodtabb, panorámarepülésre a magyar táj fölött, de akár látványos műrepülő manőverekre is. A leszállás után egy piknik következik helyi finomságokkal és magyar borokkal. A vendégek tokaji borokat és bikavért kóstolhatnak, miközben a házigazda a repülésről, a pályafutásáról és a borok iránti szenvedélyéről mesél.

Az ilyen és ehhez hasonló különleges programok jól mutatják, mennyi felfedeznivalót tartogat Budapest azok számára, akik nyitottak az új élményekre. Az Anantara New York Palace Budapest Hotel csapata pedig nap mint nap azon dolgozik, hogy a vendégek a város legismertebb látnivalói mellett a legkülönlegesebb pillanatokat is hazavihessék magukkal.