Tanévkezdés: A BKK 8 óra után is sűrűn közlekedteti a járatait

Hadházy Ákos a parlamenti folyosón Hatvanpusztáról kérdezte Orbán Viktort. Fideszes képviselők megpróbálták megakadályozni a kérdezést: előbb Szűcs Lajos lökdöste, később Budai Gyula is beszállt.

Orbán félrevonta az indulatba jött Budai Gyulát, és azt mondta: „Beszéljük meg, hogy a falu bolondját sose bántják, hagyni kell.” Hadházy így tette fel a kérdését: „Akkor mondja meg a falu bolondjának, hogy egy mezőgazdasági üzembe miért kell két úszómedence és két kétmillió forintos kád?” Orbán erre: „De a falu bolondjával nem is beszélünk.” Ezután megkérdezte a többiektől, hogy nincs-e bohócsipkájuk, hogy ráadják Hadházyra.

A végén Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója odalépett Hadházyhoz, és megkérte, hogy tegye el a telefonját, „mert ez nem egy nyilvánosság előtti tér”. A parlament folyosóján korábban évtizedekig forgathattak a tévéstábok is, de Kövér László házelnök – egy szűk sáv kivételével – lényegében betiltotta ezt.

„Megkérdeztem Orbántól, hogy ha Hatvanpuszta egy mezőgazdasági üzem, akkor miért van szükség két medencére és kétmilliós fürdőkádakra…

Úgy tűnik, nincs még erre igazán jó válasza. Ezen mondjuk nem csodálkozom , mert nekem sincs. De azért annál kitalálhatna jobbat, mint hogy szegény, idős apja mögé bújjon. Az meg pláne lehangoló, hogy válasz helyett csak idióta módon ismételgetett sértegetésre futotta. Mint egy bolond ismételgette, hogy én bolond vagyok...

Orbán Balázs pedig arról próbált meggyőzni, hogy az embereket nem érdekli, hogy mezőgazdasági üzem, vagy luxuskastély áll-e Hatvanpusztán. Pedig ez egy fontos kérdés, ugyanis ha utóbbi, akkor a miniszterelnök hatalmasat hazudott. Ha pedig ebben hazudott, akkor másban is megtehette.

Ezért nagyon fontos, hogy minél többen el tudják dönteni, hogy mi épült Pusztaverszájban. Aki csak a saját szemének hisz, az legközelebb szombaton megteheti (A buszokra sajnos korlátozott a férőhely, várólistánk van már, de az autók kerekeit őrizni fogjuk...)”

A videó:

Kedden délelőtt az Európai Parlament jogi bizottsága négy magyar vonatkozású mentelmi ügyről tárgyalt. A képviselők azt nézték meg, támogassák-e, hogy a plenáris ülés felé javasolják három politikus mentelmi jogának felfüggesztését.

A magyar hatóságok Magyar Péterrel kapcsolatban három ügyet jeleztek. Az egyikben lopással gyanúsítják: egy szórakozóhelyen összeszólalkozott egy őt videózó férfival, elvette a telefonját, és a Dunába dobta. A költségvetési csalással vádolt Simonka György a Népszava korábbi cikke szerint rágalmazás miatt tett feljelentést, mert Magyar Péter bűnözőnek nevezte. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szintén rágalmazás miatt jelentette fel, miután a Tisza Párt elnöke a Mi Hazánkot a Fidesz szatellitpártjának nevezte.

Dobrev Klárát 2024 márciusában rágalmazással vádolták meg. Azt állította, hogy Pölöskei Gáborné Áder Annamária érintett volt abban a pedofil kegyelmi botrányban, amely Novák Katalin és Varga Judit bukásához vezetett.

Ilaria Salis ügyében a magyar hatóságok a budapesti Antifa-támadásokban való részvétel miatt kérték a mentelmi jog felfüggesztését.

Patai Mihály az Európa Klubban tartott előadást. A klub 27 éve működik, az elnöke Inotai András. A kilencvenes években mindketten részt vettek az uniós csatlakozás előkészítésében, akkor Patai vezette a monetáris munkacsoportot.

Patai szerint az euró bevezetése hozhat fordulatot – írta a hvg.hu. Úgy véli, egy-két éven belül be kell jelentkezni az ERM II árfolyam-mechanizmusba. „Nem látom az előnyét, hogy eddig nem voltunk az euróövezet tagjai.”

„Aki nem tudja elintézni az uniós pénzek behozatalát, az a regionális versenyben nem a rajtvonalról indul, hanem hátrébb.” „Eminens érdekünk, hogy az uniós pénzeket megszerezzük.”

A költségvetésről azt mondta, 2020 óta hatalmas a hiány, és nő az államadósság törlesztése és kamata. A 2010–2020 közötti 1500–1800 milliárd forinttal szemben ma már 4000 milliárdot meghaladó összeget fizetünk. „Ezt meg kell állítani, mert ha nem ez történik, tovább csökken az elosztható jövedelem.” „Ha valakire ráfogják, hogy nem tartja a szabályt, azon később már nem lehet változtatni.”

A gazdaságpolitikát rendszeridegennek nevezte. Szerinte miközben az MNB az infláció ellen magas kamatokkal fékezett, a kormány kedvezményes hitelekkel és tartósan magas hiánnyal élénkített.

Az uniós pénzek szerepét korábbi tapasztalattal magyarázta. A magyar gazdaság az 1980-as évektől a működőtőkére épült. A külföldi cégek évente kiviszik „jól megérdemelt” profitjukat vagy annak egy részét, ezt sokáig ellensúlyozták az uniós támogatások. Felidézte, hogy 1997-ben Lothar Späth azt mondta neki: a támogatások kiegyenlítik a fizetési mérleg hiányát, ahogy Spanyolországban és Portugáliában történt. Magyarországon is nagyjából így alakult – egészen mostanáig.

Az euró szerinte olcsóbb finanszírozást és kisebb kockázatot jelentene. Szlovákia és Horvátország 2,9–3,0 százalékos kamatot fizet, Magyarország hetet. A horvát hitelminősítés a tagság miatt javult. Az euró megszüntetné a forint árfolyamkockázatát. Patai bankári múltjára hivatkozva azt mondta, ha nem kell fedezeti műveleteket és swapokat kötni, évente 1,5 milliárd euró megtakarítás jöhetne össze. Mindez a kamatmegtakarításon felül.

A végén úgy fogalmazott: „a mostani szuverenitási ideológia mellett nincs semmi esély a csatlakozásra.”

Az előadáson szóba került a jegybanki konfliktus is. Két éve összekülönbözött Matolcsy Györggyel. Az MNB elnöke megkurtította Patai alelnöki jogköreit, leváltotta a Budapesti Értéktőzsde éléről, és a jegybank egyik eldugott irodájába helyezte. A jegybank felügyelőbizottságának jelentése szerint ez törvénytelenül történt. Patait 2019-ben a miniszterelnök javaslatára, az illetékes parlamenti bizottság támogatásával Áder János köztársasági elnök nevezte ki a monetáris tanács tagjának és az MNB alelnökének.

Patai azt is mondta, hogy a magyar gazdaság hat éve egy helyben topog, és szerinte a jövő év sem hoz változást.

Magyar Péter Kármán Andrással, a Tisza Párt gazdasági szakértőjével mutatta be az időseknek szánt csomagot. A párt olyan lépéseket keres, amelyeket elbír a költségvetés, és javítják a nyugdíjasok helyzetét.

„Hiába hazudták tavaly, hogy meggyalázták, letörték az inflációt, az »feltámadt a sírjából« ismét Európában a legmagasabbak közé tartozik” – mondta Magyar Péter. Felidézte, hogy volt időszak, amikor Ukrajnában alacsonyabb volt az infláció. Szerinte most már 1 millió nyugdíjas él a létminimum alatt, sokaknak a hónap 15. vagy 20. napján választaniuk kell élelmiszer, rezsi vagy gyógyszer között.

A Tisza 120 ezer forintos minimálnyugdíjat vezetne be. Ez 280 ezer embert érintene, és az alapemelésen felül értendő. Külön emelést kapna a 120 és 140 ezer forint közötti sáv, összesen 160 ezer nyugdíjas: a 120–125 ezres nyugdíjak 12 ezerrel, a 125–130 ezresek 10 ezerrel, a 130–135 ezresek 8 ezerrel, a 135–140 ezresek 6 ezer forinttal nőnének.

Megdupláznák az időskorúak járadékát azoknál, akiknek nincs meg a 20 ledolgozott évük. A közös háztartásban élők 35 870 forint helyett 71 710 forintot kapnának havonta, az egyedülálló 75 év alattiak 42 180 forint helyett 84 360 forintot, a 75 év felettiek 56 940 forint helyett 113 880 forintot.

Húszezer új, modern férőhelyet hoznának létre idősotthonokban. Ebből 10 ezer államilag támogatott, piaci alapon épülő nyugdíjasházakban jönne létre – jelentős részben EU-s forrásból –, további 10 ezer államilag finanszírozott szociális otthonokban. A bezárt, állami tulajdonú intézményeket átalakítanák és megnyitnák erre a célra. Magyar Péter szerint az államilag finanszírozott férőhelyek 40–85 százalékban EU-s forrásból megvalósíthatók, így 400 milliárd helyett körülbelül 140 milliárd forintba kerülnének a költségvetésnek. A program akár 13 ezer új munkahelyet is hozna, az üzemeltetésből évente nagyjából 26,1 milliárd forint közvetlen költségvetési bevétel származna.

Az otthoni ápolási díjakat 50 százalékkal emelnék. Ez közvetlenül 58 ezer embert érintene; közülük nagyjából 40 ezer nyugdíjas és a családjuk.

A költségekről elhangzott, hogy a nyugdíjas SZÉP-kártya 350–400 milliárd forintos forrást igényelne; Kármán András szerint ez a leginkább forrásigényes elem. A 120 ezres minimálnyugdíj, a 120 és 150 ezer forint közötti nyugdíjak differenciált emelése és az időskorúak járadékának duplázása együtt nagyjából 160 milliárd forintba kerülne.