SZEMPONT
A Rovatból

Puzsér Róbert: Magyarországon a korruptsággal csajozni lehet

Mi a magyar kultúra rákfenéje? Miért nem tudjuk kinőni a Kádár-rendszert? Az ismert kritikus elmondja.


Névjegy

Puzsér Róbert magyar-történelem szakon végzett. Önmagát egyszerűen csak kritikusnak tartja. 2004 óta publikál rendszeresen, saját videókkal és kritikáival vált egyre nagyobb körben ismertté. Az azóta megszűnt Radiocafén A hét mesterlövésze című műsort vezette, de dolgozott az Echo Tévénél, a Budapest Tévénél, a Budapest Rádiónál és a Magyar Televíziónál is. Országosan akkor vált ismertté és népszerűvé, amikor az RTL Klub Csillag születik című produkciójában a zsűri egyik tagja lett. Jelenleg a Magyar Nemzetben publikál és az RTL Klub Szelfi című műsorában szerepel.

Maró gúnnyal megírt és elmondott kritikái az egyéni szófordulatokról rendszerint azonnal beazonosíthatók.

- A honlapján nyitóképként egy képregény látható, amely a Sin City című filmet juttatja az ember eszébe. Úgy tűnik, a világ sötét hely. Tényleg ennyire szörnyű a helyzet?

- Ennyire. Ez egy velejéig romlott világ. A mai Magyarországon a korruptsággal már csajozni lehet. A korrupció persze végigkísérte az emberiség történetét, de az utóbbi évtizedekben valósággal divattá vált. Ma már kulturális referencia.

1puzser_sincity

- Ezen mit ért?

- Hadd világítsam meg egy történettel: a kilencvenes évek elején Prokopp Dóra egy samponreklámban szerepelt, melyben azt mondta, "nincs többé korpa, csak gyönyörű haj". Megkérdezték tőle, hogy tényleg korpásodik-e a haja? Ő erre azt felelte: "Van az a pénz, amiért korpásodik." Miután ez elhangzott, a hazai értelmiség sorain apró orgazmusok hömpölyögtek végig. Mindenki viháncolt, hogy milyen szellemes és milyen vicces ez a Dóra! Addig a korruptsághoz mindig tartozott legalább egy szemernyi bűntudat, Prokopp Dóra szavaiban azonban ennek nyoma sem volt.

Ennek a mondatnak elképesztő felszabadító ereje lett: lám így is lehet valaki korrupt, ilyen könnyedséggel.

Mert hát mit is mondott Prokopp Dóra: "Van az a pénz, amiért hazudok, amiért átverem a többi embert."

Az Index szerepét is érdemes itt kiemelni, az ugyanis nem csupán egy hírportál volt az átalakuló Magyarországon, hanem egyfajta újságírói attitűdöt is meghonosított. Ennek lényege az a tézis, hogy aki nem hisz semmiben, aki minden értéket és érvényt elvitat, az sérthetetlenné válik. Elfogadtatták a magyar társadalom fiatal nemzedékeivel, hogy a korruptság egyetlen alternatívája a nyomorúság, vagyis ha nem vagy korrupt, nyomorult vagy. Ez oda vezetett, hogy ha Magyarországon valaki kiáll, hogy elmondja, mit gondol a világról, érdemes körbenéznie, hogy nem röhög-e épp valaki a háta mögött.

- Elmondaná, hogy Ön szerint kik képviselnek értéket ma Magyarországon?

- Pintér Béla, Kepes András, Betlen János, Baló György. Balót az RTL Kub nem tudta „összeertéelezni”, ahogy a Nap-Keltében Bethlen János sem "gyárfásozódott össze". Megőrizték a karakterüket. Továbbá említhetem még Fábry Sándort, aki nem csak showmannek tartja magát, de az is. Említhetem még Hajós Andrást, Bereményi Gézát vagy Laár Andrást. Tessék, mindössze nyolc embert tudtam hirtelen felsorolni, pedig végigmentünk tévésektől, újságírókon és rendezőkön át egy sor szakmán.

- Ezért ilyen dühös, amikor kulturális jelenségekről, például Magyar Rózsáról ír?

- Felháborítónak találom, hogy létezik egy olyan gátlástalan producer, aki a Váci utcai kalocsai folklórból meg a hazai mulatósból összegyúrta ezt a kulturális szörnyszülöttet, hogy magyarság-imázsként kiexportálja a társadalomnak. Ha egy autentikus produkciót látok kijönni a garázsból, az nyilván sok esetben színvonaltalan, de legalább olyan, amilyen.

Ha Magyar Rózsa legyártotta volna magát olyannak, amilyen az ő magyarrózsaságából telik, és az mondjuk szar, az akkor is az ő magyarrózsasága. De amikor azt látom, hogy a háttérben egy pénzéhes és rossz ízlésű producer öntőformából fröccsönti ki őt, mint a legkommerszebb magyarság-sztereotípiát, hogy aztán megtöltse szutyok proli-mulatóssal, akkor úgy érzem, hogy az egy profitszerzésre irányuló, előre megfontolt szándékkal elkövetett kulturális bűncselekmény.

VIDEÓ: Magyar Rózsa, a Muzsika TV Kívánságpercek című műsorának műsorvezetője:

- Hogyan lehetne elejét venni a kulturális bűncselekményeknek? Mit lehet tenni?

- Az első lépés, hogy a nevükön kell nevezni.

"
Nem mondhatjuk minden kulturális bűncselekményre, hogy "hát ez a piac, a kapitalizmus ilyen, virágozzék ezer virág".

Mert az ott nem egy virág, hanem valaki odaokádott. Az is az Index és Uj Péter tézise itthon, hogy a kultúra világában szabályozzon a piac. Mert ha nem a piac szabályoz, akkor nyilván Orbán Viktor fog.

Én ezzel szemben úgy gondolom, hogy kulturális teljesítmény alapján kellene megítélni egy produkciót, és nem azon az alapon, hogy a piacon fenn bír-e maradni. Nem akarom én Magyar Rózsát betiltani, de hadd nevezzem már a nevén! A következő lépés, hogy új kulturális referenciákat kell létrehozni.

2puzser

- Miként lehet új kulturális referenciát meghatározni?

- Új kulturális referencia például az, ha kimondjuk: Alföldi Róbert hiába öltözteti be Antigonét nagyestélyibe, Kreónt meg szmokingba csokornyakkendővel, attól az még nem lesz modern. Ki kell mondani, hogy ez bizony szélhámosság. Alföldi a modernitás sztereotípiáinak segítségével egy illúziót kelt a nézőkben, hogy azok át tudjanak élni egy alapvetően politikai konfliktust.

Alföldi Róbert hadban áll a népnemzeti oldallal, ezért az előadásain azt demonstrálja, hogy "íme a modern színház, amit a sárba ragadt, soviniszta jobboldal nem ért, és ezért üldöz". A nézőinek ezzel ad egy kiválasztottságtudatot, ami köztudottan olyan édes, mint a cukrozott méz, önmagából pedig a modernitás üldözött mártírját formálja meg.

Holott a meztelenség, a trágárság vagy a stílusidegen díszlet és jelmez a színpadon önmagában még semmiképp sem modern.

Szerintem aki itthon új kulturális referenciát képez, az Pintér Béla. Az ő színháza minden tekintetben progresszív.

- Ön szerint milyen produkciót nevezhetünk modernnek?

- A Parfüm című regény és az abból készült film például minden ízében modern, pedig korhű ruhákban és díszletek közt látjuk a szereplőket. A történet teszi modernné, mert az nem születhetett volna meg a huszadik század előtt. A modern ugyanis tartalmi entitás, nem pedig formai jelleg. A Parfüm például szerintem egy kifejezetten követésre méltó kulturális referencia. A régieket pedig el kell dobni, mert azok egyszer már Fásy Ádámok, Andy Vajnák és Mundruczó Kornélok karmai közé vezettek bennünket.

VIDEÓ: A Parfüm előzetese

- Lehetséges egyáltalán megszabadulni a régi beidegződésektől? Nem érzi úgy, hogy ez értelmetlen küldetés?

- Hát persze, hogy lehetséges. A Nyugat meg tudta újítani a magyar kultúrát? Meg tudta. Volt egy tucatnyi ember – Babits, Kosztolányi, Móricz, Ady, Karinthy, Tóth Árpád, Ignotus és a többi –, akik a teljes magyar kultúrát megújították, pusztán azzal, hogy új kulturális referenciákat teremtettek.

- Ugyanolyan nehéz dolguk volt, mint ha ma próbálnák meg ugyanezt?

- Többé-kevésbé ugyanezekkel a problémákkal néztek szembe: korrupció, provincializmus, identitászavar, polgárháborús néplélek. A magyar életet jellemző általános attribútumok nem változnak.

- Léteznek ma ennyire meghatározó figurák?

- Visszakérdezek: látjuk az új Adyt vagy az új Babitsot? Esetleg az új Kosztolányit?

- Azért a könyvhét elpörög minden évben.

- Az egy kereskedelmi expó, ami a piacról szól, nem a kultúráról. Az autópiac meg a genfi autószalon is elpörög, jól termel az autóipar, csak a légkör van tele szén-dioxiddal, évről évre fokozódik a globális felmelegedés, de az autópiac köszöni, jól van. Ugyanígy a hazai könyvpiac is jól pörög, miközben a magyar szellemi élet mélységes válságban van.

Az autópiacnak már rég át kellett volna állnia az elektromos vagy a folyékony hidrogénnel üzemelő gépkocsik gyártására, a magyar kultúrának pedig rég át kellett volna állnia a tartalmi közlésre.

A hazai kulturális élet jó ideje már a forma burjánzásában merül ki, s miközben a forma szélsőségesen túlértékelődik, a tartalom háttérbe szorul. Ez az, aminek mindennél leleplezőbb kirakatgesztusa a nagyestélyibe öltöztetett Antigoné.

VIDEÓ: Mi a költészet ma!

- Megfogalmazná, Ön szerint milyen a jó színház?

- Itt van mondjuk az Antigoné. Nekünk, mai embereknek nincs viszonyunk hozzá, úgyhogy átalakítjuk a helyszínt, úgy teszünk, mintha az mondjuk egy iroda lenne, a szereplőket öltönybe vagy farmernadrágba öltöztetjük, és elmondatjuk velük a szöveget ezek közt a kulisszák közt. Ez a formában burjánzó blöff valójában egy Rorschach-teszt: mindenki azt projektál rá, amit akar. Rávetítheti a maga vágyait, félelmeit, gondjait, gondolatait.

Csakhogy a jó színház nem azt várja, hogy te vetíts rá egy előadást, mert az nem egy üres vászon. A jó színház tartalmas kultúrahordozó. Ma Magyarországon Pintér Bélán kívül más nem is igen tudja művelni. Ahhoz ugyanis gondolni kéne valamit, hordozni valamiféle tartalmat, s ez az, ami nem megy. És ezt nem lehet intézkedésekkel, felülről megoldani, mert a lelkek vannak megrontva.

- Ezek szerint úgy érzi magát, mint az a gyermek, aki felkiált, hogy a császár meztelen?

- Egész életemben így éreztem magam. Kétféle zsarnoki rendszer létezik: a paternalista és a totális diktatúra. Utóbbi megtöri az ember gerincét, abba beleroppan egy nemzet. Csakhogy ami eltört, az még összeforrhat, és lehet újra egyenes.

A paternalista diktatúra azonban nem megtöri a gerincet, hanem meghajlítja, és ami egyszer meghajlott, az már nem lesz egyenes. Ez a mi tragédiánk.

Ha az államszocializmus alatt végig totális diktatúra lett volna, amilyen Rákosié volt, az ellen fel lehetett volna újra kelni, mint '56-ban. De ha olyan diktatúra jön, amely megszeretteti velünk magát és a gyermeki státuszunkat, akkor az történik, ami Magyarországon, ahol felnőtt egy egész nemzedék anélkül, hogy valójában felnőtté vált volna.

Kádárnak úgy volt jó, ha a magyar emberek gyerekek maradnak, mert gyerekek fölött sokkal könnyebb atyáskodva, Zsigulit, hétvégi házat meg krumplilevest osztogatva uralkodni, felnőtt embereket viszont csak börtönökkel és bitókkal lehet uralni. Kádár '56 leverése után konszolidálni akart, ezért a külső börtönrácsokat a személyeken belülre helyezte át. Bűnrészessé tett bennünket a saját elnyomatásunkban. Ez azt jelenti, hogy egy kicsit rabok is lettünk, meg egy kicsit őrök is.

- Mi ezzel a legnagyobb probléma?

- Hosszú távon ebből a társadalmunk lényegesen rosszabbul jött ki, mintha '56 után totális diktatúra maradt volna. Annak a társadalomnak, amelyet bebörtönöztek, elnyomtak, a diktatúra elmúltával marad egy tiszta lelkiismeretű polgársága, és miután felszabadul az elnyomás alól, elkezdhet élni.

Az az ország azonban, amely megkötötte a kádári alkut, amely lelkében rab és őr lett, a felszabadulás után mihez kezd magával? Egy űrt érez, mert eltűnt a tartótisztje. Kinek kell most súgni? Kit kell megfigyelni? És ki osztja a krumplilevest? A meghajlított gerincű ember nem tud mit kezdeni a szabadsággal. Magyarországon ezért nem érhet véget soha a Kádár-rendszer. Folytatódnia kell, új Kádár János kell. Kádár Magyarországát, a Kádár-rendszert, a kádári embert sem legyőzni, sem megváltoztatni nem lehet. A hatalomhoz pedig egyetlen út vezet: integrálni Kádárt.

- Ezt komolyan gondolja?

- A legkomolyabban. Habony Árpád a 2002-es Fidesz-vereség után elmagyarázta Orbán Viktornak: lehet, hogy Kádár Magyarországát nem tudja legyőzni, de "kádárjánosabb" lehet Kádár Jánosnál, és akkor övé lesz az ország. Orbán Viktor megkötötte ezt a sötét fausti alkut a magyar társadalommal, és látható, hogy fényesen működik: az emberek otthon érzik magukat, mert ezt a világot ismerik, amikor egy megfellebbezhetetlen ember felülről megmondja nekik, hogy mit meg hogyan.

- A kultúrához hozzá lehetne nyúlni felülről, támogatással?

- Én most már úgy gondolom, hogy az államnak nagyon komolyan oda kell állnia a kultúra mellé, de nem úgy, ahogy azt a jelenlegi vagy az előző kormány gyakorolta.

Az ezredfordulóig úgy voltam vele, hogy az állam vonuljon ki a kultúrából. Orbán Viktor egyik beszéde beégett az emlékezetembe: "Mert az élet nem lehet pusztán a mindennapok fenntartásáért zajló hajsza, több kell, hogy legyen annál." Én ezzel a kijelentéssel mélyen egyetértettem már akkor is, de úgy gondoltam, hogy ne Orbán mondja már meg, mivel legyen több, ezt mondják meg erre hitelesített művészek. Csak aztán az új évezredben rájöttem arra, hogy ha a politika kivonul ebből a térből, akkor marad a Coca-Cola. És azt már ismerjük, hogy milyen az, ha a Coca-Cola mondja meg, mi a kultúra.

- Sziget Fesztivál-effektus?

- Inkább Coca-Cola Beach House-effektus. Szóval arra jöttem rá, hogy a mindenkori politikának nem szabad kivonulnia a kultúrából, de bevonódnia sem szabad. Támogató módon kellene jelen lennie, ez azonban Magyarországon nem működik, mert a hatalom mindenből politikai tőkét próbál kovácsolni. A kultúra működtetéséhez kultúra kellene, azt pedig csak a kultúra tudná megteremteni, csakhogy azt nem tudjuk működtetni, mert hiányzik a kultúra. Ez egy ördögi kör. Ki képes a saját hajánál fogva kiemelni magát a gödörből? Hogyan várható el a kultúra támogatása, egyáltalán annak definiálása, hogy mi lenne a kultúra, olyan céges etikát hordozó emberektől, akik másfélmilliós Gucci táskákkal villognak. Ezek fogják majd megmondani, hogy mi a kultúra? Csak azt ne!

- Nem lenne kényelmesebb dolga, ha a megmondóember feladatai helyett mondjuk tovább írogatná a filmkritikákat, vagy újra elmondaná rádióműsorokban, hogy melyik film miért jó?

- Elfogytak a jó filmek, A Hét Mesterlövésze két és fél éven át ment, az alatt beszéltünk vagy ezer filmről. Annál sokkal több jó film pedig nincs, úgy hiszem, áttekintettük a huszadik század filmgyártását. Egyébként biztosan kényelmesebb volna, én azonban így is kritikus vagyok, csak a kritika fogalmát tovább tágítom annál, mint ahol a színházak meg a hangversenytermek falai húzódnak. Továbbra is kritikus vagyok, de nem pusztán színi-, tévé- vagy zenekritikus, hanem a politikai osztály, a kulturális élet, a hazai roncstársadalom, a globalizáció, továbbá a sajtó és mindennemű elit kritikusa.

- Az nem okoz meghasonlást, hogy sokat ostorozza a kereskedelmi televíziókat, most mégis egy kereskedelmi tévéműsorban szerepel?

- Azt azért ehhez érdemes tudni, hogy Hajdú Péter párhuzamosan tíz különböző pert folytat ellenem. A polgári perekben tízmilliók forognak kockán, a büntetőperekben pedig a szabadságom, Az RTL Klub felkínálta számomra a lehetőséget, hogy a Fenevadra saját felségvizein, a kereskedelmi tévé közegében mérjek csapást. Erre nem mondhattam nemet.

VIDEÓ: Puzsér Róbert a disznósajtról

- Mi a célja ezzel?

- Hogy nyilvánossá tegyem ezt a jogi terrorhadjáratot meg az életemre gyakorolt hatását, illetve hogy beemeljem a köztudatba mindazt, amit Hajdú Péter művel, hordoz és jelent. Hogy kulturális precedenst teremtsek Hajdú Péterből és a tevékenységéből. Ehhez minden eszközt felhasználok. Másrészt úgy gondolom,

"
a bulvárral nem az a gond, hogy személyes, hanem az, hogy hazug és tartalmatlan.

A hazug realityzést, amilyen mondjuk a Győzike Show, vagy azt a kulturálisan alávaló realityt, amilyen a Való Világ, csak őszinte, hiteles, frontális, személyes és valódi drámát hordozó realitizéssel lehet akár meghackelni, akár leváltani, akár megváltoztatni.

- Elfogadhatónak tartja a reality műfaját?

- Nem gondolom, hogy az Antikrisztustól való volna, ahogy önmagában egyik műfaj sem gonosz és sötét, legfeljebb az, ahogy és amire használják. És ha ezt lehet jól is csinálni, akkor pedig érdemes is. Az önmaga szerepét ellátni képes reality a valódi életről szól, valóságos, hús-vér emberekről, akik nem a kamerának játsszák az agyukat. Ha ebben a műsorban képes leszek érvényesíteni azokat a hazai realitykből rendre hiányzó attribútumokat, mint a személyesség, a hitelesség, a frontális őszinteség és a töredelmes, önvallomásos drámaiság, akkor a magam részéről elégedett leszek.

Ha érdekes volt az interjú, oszd meg másokkal is!

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Holoda Attila az olajfinomító-tűzről: Az ilyen meghibásodások többségét valamilyen emberi mulasztás okozza
Arra a kérdésre, hogy terrorcselekmény, szabotázs történhetett-e Százhalombattán, a szakértő azt válaszolta, első körben ezt a lehetőséget kizárja. Holoda Attila szerint az üzemanyag-ellátással nem lesz gond, és az árak is csak akkor emelkedhetnek, ha tartós lesz a kiesés.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. október 22.



Még a kárfelmérést sem tudták megkezdeni a MOL százhalombattai finomítójában, ugyanis ehhez meg kell várni, hogy kihűljön az üzem. A hétfő éjjel keletkezett tüzet kedd délutánra sikerült eloltani, majdnem 100 tűzoltó dolgozott a lángok megfékezésén. A baleset miatt a teljes finomítót leállították.

Orbán Viktor azt írta: egyeztetett a Mol vezetőivel és a belügyminiszterrel, „Magyarország üzemanyag-ellátása biztonságban van”, a tűzeset körülményeit szigorúan kivizsgálják. A tűzről és a lehetséges következményekről Holoda Attila energetikai szakértővel beszélgettünk.

– Magyarországon ez a MOL az egyetlen olajfinomítója. A MOL már bejelentette, hogy hozzányúl a stratégiai készletekhez. Ennyire súlyos a helyzet?

– Nem azt jelentették be, hogy hozzányúlnak, hanem csak azt, hogy megfontolják a stratégiai készletekhez való hozzányúlást. Ez egy fontos üzeme a MOL-nak, része a finomítónak, de nem az egész finomítót érinti. Nem arról van szó, hogy leállt a finomító, csupán csökken a kibocsátási kapacitás. Ezért jelentette be a MOL, hogy jelenleg a belföldi üzemanyag-forgalomra fókuszál. Feltehetően vannak exportkötelezettségei is, de ezeket most háttérbe sorolják, hogy elsősorban a hazai igényeket tudják ellátni. Ezért mondták, hogy megvizsgálják, szükséges-e a stratégiai készletekhez hozzányúlni.

Magyarországon a stratégiai készletek jelenleg 96 napra elegendők: ez feldolgozott üzemanyagot és nyersolajat is jelent arra az esetre, ha például a Barátság vezetékben lenne probléma.

Nagy valószínűséggel a belföldi üzemanyag-ellátásban ez nem okoz gondot. Persze a MOL logisztikáját át kell szervezni. Miután eloltják a tüzet, akkor lehet megállapítani a károk mértékét, és azt, hogy mennyi idő alatt küszöbölhetők ki. Nem mindegy, hogy az érintett berendezéseket teljes egészében cserélni kell-e. Ezért sem tudták még megmondani, hogy egy hét alatt helyrehozható-e, vagy hosszabb idő kell. Egy desztilláló torony sérült meg.

– Azt mondják, hogy ez 40 százalékos kapacitás-kiesést jelent. Ezek szerint ilyen desztilláló toronyból nem csak egy van?

– Nagy üzemről beszélünk Százhalombattán, párhuzamos sorokkal. Az a sor állt le, amelyhez a sérült fő alkatrész tartozik, de mellette ott vannak a más, párhuzamos sorok. Ha a tűz nagyobb kiterjedésű, megelőzésképpen azokat is leállítják, nehogy továbbterjedjen. Újraindítás után felmérik a károkat: ha kisebb alkatrészcserékkel helyrehozható, megoldják, ha viszont új tornyot kell gyártani, az hosszabb kiesést jelent.

– Ez eleve veszélyes üzem, biztosan megvannak a biztonsági protokollok. Tipikusan mi okozhat ilyen hibát, hogy lángokba borul egy egység?

– Ipari tapasztalatom alapján az ilyen meghibásodások többségét valamilyen emberi mulasztás okozza. Nagyon komoly protokoll szabályozza azt is, hogyan tárják fel a hibát és a felelőst. Lehet anyagmeghibásodás is, például szeleptömítés-hiba, ahol kifúj a közeg; ilyenkor azt is vizsgálják, miért nem sikerült korábban leállítani. A MOL-nál összetett, magas szintű üzembiztonsági és környezetvédelmi rendszer működik, a térség egyik legjobbja.

Megnézik, hogyan vizsgáztak az automatikus biztonsági és szállítói rendszerek, könnyen lehet, hogy ha ezek nincsenek, nagyobb lett volna a baj.

Hál’ istennek személyi sérülés nem történt. Az ilyen finomítók, főleg éjszaka nagyrészt automatikus üzemmódban működnek, emberi és számítógépes felügyelettel. Feltehetően a vészhelyzeti rendszerek bekapcsoltak. Hogy miért lett mégis ilyen nagy a tűz, azt a vizsgálat tisztázza majd. Az ilyen zavarok, és ez már komoly üzemzavarnak minősül – általában tanulságokkal járnak a jövőre nézve: ha kiderül egy hiba, akkor a rendszert még stabilabbá teszik. A MOL mutatói ilyen téren kiválóak: baleseti, személyi sérüléses és műszaki incidensek szempontjából is jók a rendszereik. De kizárni semmit nem lehet; a meghibásodások jelentős részét valamilyen figyelmetlenség okozza, ugyanakkor előfordulhat ritkán anyag- vagy szelephiba is.

– A repülőtereknek saját, speciálisan kiképzett tűzoltóságuk van, szigorú normaidőkkel az oltás megkezdésére. Ilyen protokollok vannak az olajfinomítóban is?

– Van saját tűzoltóság, ők a finomító területén vannak és azonnal megkezdik a beavatkozást. Információim szerint most is azonnal elkezdték az oltást és a tűz lokalizálását. Ilyenkor az a legfontosabb, hogy ne terjedjen tovább a tűz, és ki kell zárni a személyi sérülés lehetőségét. Ez az állomány felkészültségben és eszközökben komolyabb, mint egy városi tűzoltóságé: a veszélyesség miatt nagyon erős csapat van ott.

– Hogyan oltottak? Gondolom, hagyományos módszerekkel nem lehet. Mi a speciális technológia?

– A vizet ilyenkor elsősorban hűtésre használják, hogy ne hevüljenek tovább a környező berendezések. Az oltás általában habbal történik: el kell zárni az oxigén utánpótlását, hogy az égés megszűnjön. A víz a hűtést szolgálja, mert ha egy másik, túlhevült berendezés eléri a gyulladási hőmérsékletet, az lángra kaphat. A beavatkozó személyzetet is hűtik, miközben speciális védőruhában dolgoznak, mert nagyon magas hőmérséklet alakul ki.

– Hány fok lehet ott, ahol a tűzoltók dolgoznak?

– Pontos értéket nem tudok, de akár több száz fok is lehet.

Az ottani tűzoltók felkészültsége kiváló, folyamatosan gyakorolnak, és komoly technikai eszközökkel rendelkeznek.

Ezért mondtam, hogy az ellátottságuk erősebb, mint egy nagyobb városé. Sok járművük van, de a nagy kiterjedés miatt ilyenkor meg szokták mozgatni a budapesti, érdi és más környékbeli egységeket is.

– Tehát a saját állomány végzi a kifejezetten szénhidrogéntüzek oltására szakosodott feladatokat, a hívott egységek pedig a lokalizálási, hűtési munkákban segítenek?

– Így van. A külső egységek körbehűtik a rendszert, és segítenek a kevésbé specializált feladatokban. A helyreállítás időt igényel, de ha a tüzet habbal és más oltóanyagokkal „nullázzák”, onnantól nincs további veszély.

– Az ellátásbiztonsággal kapcsolatban: a MOL-nak ott van még a pozsonyi finomító. Onnan ki tudják egészíteni a magyarországi ellátást?

– Természetesen. A két nagy finomító egy supply chain rendszerben működik. Százhalombattán magasabb és jobb a dízel-kihozatal, ezért Szlovákiát rendszerint innen látják el dízellel, míg a benzin-kihozatal a pozsonyi finomítóban jobb, tehát főként onnan látják el benzinnel Magyarországot is. Azaz nem úgy van, hogy minden magyarországi kúton lévő üzemanyag Százhalombattáról jön: a rendszert összehangolják. Ha a pozsonyi finomítóban tudnak kapacitást növelni, megteszik, és ezzel kisegítik a teljes üzemanyag-ellátást.

A MOL nemcsak e két országban rendelkezik hálózattal, Szerbiában is, Horvátországban is, a csoporthoz tartozó INA révén, és az INA is besegíthet, ha szükséges.

Csoportszintű programozás és optimalizálás van: ha a három finomító közül bármelyikben hiba adódik, a másik kettő tud kapcsolódni.

– Ennek fényében a MOL nyilatkozata, miszerint most a hazai ellátásra koncentrálnak, hogyan értelmezendő? Ha összehangoltan működnek, a szlovákiai ellátás is „hazainak” számít, ha a MOL-tól érkezik?

– A MOL feldolgozott üzemanyagot Nyugat-Európába és máshová is exportál, nemcsak oda, ahol saját kút-hálózata van. Ilyen esetben viszont a saját hálózatra fókuszál, beleértve a szlovákiai, szerbiai, romániai rendszert is. Ha szükséges, az adott országban más cégek finomítóiból is vásárolhatnak. Alapvetően törekszenek rá, hogy saját termékkel lássák el például a romániai kútjaikat, de ha Romániában, például Ploiești környékén több finomító elérhető, és onnan is beszerezhetnek, és akkor nem innen szállítanak.

– A benzinárra lehet-e ennek hatása Magyarországon?

– Biztos vagyok benne, hogy nem. Az ilyen jellegű műszaki problémák nem szoktak közvetlenül megjelenni az árban. Ha tartós és nagy mennyiségű kiesés lenne, a kereslet-kínálat hatásaként elképzelhető lenne némi emelkedés, de az árakat sokkal inkább a régiós termékjegyzési árak befolyásolják.

– Végül: a politikai helyzet ismert. Az Északi Áramlatot annak idején felrobbantották. Magyarország különutas energiapolitikáját több ország hangosan rosszallja. Kizárható-e, hogy akár nem állami, de valamilyen szimpatizáns terrorszervezet részéről szabotázs történt?

– Kizárni soha semmit nem lehet, de a százhalombattai finomító őrzés-védelmi rendszere rendkívül szigorú, szinte katonai szintű. Ha erre utaló jel lett volna, azt azonnal kommunikálták volna kormányzati, vagy MOL-szinten.

Első körben ezt a lehetőséget kizárnám.

Soha ne mondjuk, hogy soha, de ha lett volna bármilyen jel, legalább utalást tettek volna rá; így ezt ebben a helyzetben vissza lehet utasítani.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Gerendai az újabb Sziget-szavazásról: Nem fogok azon gondolkodni, hogy milliárdos kockázatokat a nyakamba vegyek úgy, hogy nem látom reálisnak, hogy meg tudom oldani
Másodszor se történt előrelépés a fővárosban: egyelőre nem biztosított a Sziget jövője. Gerendai Károly nyilatkozott a lapunknak arról, hogy látja a mostani helyzetet, van-e még remény a Sziget Fesztivál megmentésére.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. október 22.



A mai napon a Fővárosi Tulajdonosi Bizottság másodszor sem szavazta meg a Sziget Zrt.-vel fennálló területhasználati megállapodás felmondását. Ezt a külföldi tulajdonos kezdeményezte, mert jövőre ők már biztosan nem rendezik meg a Szigetet. Karácsony Gergely szerint a megállapodás felmondása lenne az első lépés a Sziget megmentéséhez, vagyis ahhoz, hogy egy új szervezővel új szerződést köthessen a főváros. A Tisza frakciója és a Fidesz viszont úgy látja, így önként mondanának le a jövőre szerződés szerint még járó 200 millió forintról, anélkül, hogy garanciát kapnának arra, ténylegesen megrendezik a fesztivált.

A Sziget sorsa azután lett kérdéses, hogy a Superstruct több évnyi veszteséges működés után úgy döntött, kiszáll. A tulajdonrész egy Gerendai Károly vezette konzorciumhoz kerülhetne, amennyiben a Sziget eredeti tulajdonosa ki tud dolgozni egy fenntartható koncpeciót.

Az idő mindenesetre sürget, a nagy fesztiválok már javában szervezik a jövő évi programot.

Gerendai Károlyt váratlanul érte a mai szavazás eredménye.

„Szívesen megpróbálom megmenteni a Szigetet, de innentől fogva, ha azt látom, hogy a fővárosban nem adnak ennek zöld utat, akkor nagyon nem lesz miről beszélgetnünk” - mondta a Szeretlek Magyarországnak.

Szerinte egyetlen lehetőségük maradt. „Nem értem, mi történik, ez az igazság. Most egyetlen reményem van: hátha a Közgyűlés elé ezt még újra be lehet terjeszteni, mert ha jól tudom, ebben a hónapban még lesz egy lehetőség erre. Most azon gondolkodunk, van‑e értelme ott ennek újra nekifutni. De azt már többször elmondtam: nem az a helyzet, hogy nekünk van időnk gondolkodni azon, kell‑e vagy nem kell a Sziget.”

Gerendai Károly azért sem érti a bizottsági szavazás mai eredményét, mert korábban mindenki azt mondta, fontos a Sziget megmentése.

„Állítólag mindenki azt mondta, hogy persze, szükség van a Szigetre, de attól még nem fogadták el, hogy ebben tovább tudjunk lépni. Innentől nem értem magát a helyzetet: ha szükség van a Szigetre, miért nem fogadjuk el, hogy csak úgy lesz Sziget, ha meg tudok állapodni a külföldi tulajdonossal? Addig nem tudok megállapodni vele, amíg ehhez nincs meg a fővárosi felhatalmazás. Most patthelyzet van.”

Ha nem lesz előrelépés, akkor szerinte nem lesz miről beszélni.

„Októberben még remélem, hogy lesz valami megoldás, ha nem lesz, onnantól már nem fogok azon gondolkodni, hogy milliárdos kockázatokat a nyakamba vegyek úgy, hogy nem látom reálisnak, hogy meg tudom oldani” - fogalmazott.

A Fidesz és a Tisza garanciákat szeretne látni. Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője úgy fogalmazott: „a Sziget Budapest és az egész hazai turizmus egyik kiemelt eseménye. Támogatjuk, hogy megmaradjon, de nem azon az áron, hogy a csődben lévő főváros lemondjon 200 millió forintról, anélkül, hogy biztosan tudnánk, 2026-ban is lesz-e Sziget Fesztivál. Ha lesz garancia, lesz Sziget – ez a mi álláspontunk.”

A Tisza Párt is a biztosítékokat hiányolja. Közlésük szerint csak olyan javaslat jöhet szóba, amely „100 %-os garanciát nyújt a fesztivál jövőbeni megszervezésére”. Emellett a párt egy erős városi beleszólást ígérő konstrukciót dobott be.

„A TISZA-val segítő kezet akarunk nyújtani a Sziget Fesztiválnak. Ezért a városvezetéssel szemben nekünk javaslatunk is van. Például, hogy legyen aranyrészvénye a Fővárosi Önkormányzatnak a Sziget Fesztiválban, hogy Budapestnek innentől mindig legyen beleszólása a fesztivál sorsába – beleértve a kulturális programokat, a környezeti terhelést és akár a kedvezményes jegyárakat is a magyar fiatalok számára. Ez valódi garanciát jelentene a budapestieknek, és valódi beleszólást Budapestnek.”

Karácsony Gergely szerint azonban nincs idő. „Így se Sziget nem lesz, se kedvezményes Sziget-bérlet a budapesti fiataloknak, se fővárosi bevétel a közterület-használat után, se iparűzésiadó-bevétel a Szigetből" - írta a főpolgármester.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Farkas András: A Tisza és a Fidesz nyugdíjtervei nagyjából ugyanannyiba kerülnek, de az igazságtalanságokat csak az egyik orvosolná
A Tisza terveivel jobban járnának a szegényebb nyugdíjasok, a 14. havi nyugdíjnak viszont óriási politikai húzóereje van. A baj az, hogy a nyugdíjrendszer 2035-re már így is fenntarthatatlanná válik, pedig az unióban nálunk költik a legkevesebbet nyugdíjakra.


Fél évvel a választások előtt a kampányígéretek elérték a nyugdíjasokat is. Nem lebecsülendő választói tömb, sokan vannak, el is dönthetik a választást. A Tisza párt által kidolgozott rendszerben az átlag alatti nyugdíjasokra koncentrálnak leginkább, legalább részben próbálják reparálni a nyugdíjrendszer igazságtalanságait. A Fidesz erre reagálva bejelentette, hogy ők bevezetnék a 14. havi nyugdíjat.

Mindkét javaslat nagyjából 600 milliárd forintba kerülne, kérdés melyik a vonzóbb a szavazóknak. És persze, hogy miből lesz minderre pénz, főleg hossútávon, a magyar nyugdíjrendszer ugyanis jelenleg is a fenntarthatatlanság felé halad, amit 2035-re, vagyis alig tíz éven belül el is ér, ha semmi sem változik. Farkas András nyugdíjszakértővel beszélgettünk.

– Ha a Tisza és a Fidesz nyugdíjasoknak tett ígéreteit nézzük, melyiknek mi az előnye és hátránya, mennyire megvalósíthatóak?

– Mindegyik megvalósítható, és a nyugdíjasok mindegyiknek örülnének. Attól függ, mennyi pénzt sikerül előteremteni ezekre az intézkedésekre. A TISZA Párt javaslatában a legfontosabb elem, hogy ne lehessen 120 ezer forintnál kisebb öregségi nyugdíjat kifizetni. Ez nagyon sok embernek segítene: jelenleg körülbelül 186 ezer ember kap 120 ezer forint alatti nyugdíjat. A 120 és 140 ezer forint közötti sávban lévőknek speciális plusz emelést adnának, a többieknek maradna a rendes inflációkövető emelés, távlati ígérettel, hogy kormányra kerülés esetén felülvizsgálnák a nyugdíjemelés eljárását is. Emellett minden nyugdíjas, aki 250 ezer forintnál kisebb nyugdíjat kap, 200 ezer forint értékű SZÉP-kártyát kapna, a 250 és 500 ezer forint közötti nyugdíjaknál pedig 100 ezer forintos SZÉP-kártya járna. Van több kisebb, kevesebb embert érintő javaslat is, például az ápolási díjak megduplázása. A lényeg viszont:

ha összeadjuk a TISZA javaslatait, nagyjából annyiba kerülnek, mint egy tizennegyedik havi nyugdíj.

Amikor először írtam a TISZA javaslatairól, megkérdeztem az olvasóimat, miért nem inkább a 14. havi nyugdíjat javasolják, amelynek egyszerűbb és erősebb a politikai húzóereje. Ezt a Fidesz felismerte, és bedobta: legyen 14. havi nyugdíj. Korábban ellenzékből is próbálkoztak ezzel, tehát nem idegen tőlük ez az eszköz. A 14. havi nyugdíj esetén három kulcskérdés van. Az első: be tudjuk-e építeni rendszeres elemként a nyugdíjrendszerbe, tehát minden évben járna-e. Ha igen, jön a második probléma: minden évben meg kell találni körülbelül 600 milliárd forintot, és ez az összeg az inflációval nőne. A harmadik: ha egyszerűen lemásoljuk a 13. havit, akkor a nyugdíjrendszer feszültségein nem enyhítünk, legfeljebb a nyomást csökkentjük, mert nem nyúlunk hozzá érdemi elemekhez. Ez önmagában nem ér fel egy nyugdíjreformmal.

– Lehet másképpen is bevezetni a 14. havi nyugdíjat?

– Például úgy, ahogy a lengyelek, ahol pár éve van 14. havi juttatás, és azt a mindenkori átlagnyugdíjnak megfelelő, egységes összegben fizetik. Tehát nem a saját nyugdíj összegével azonos a pluszhavi juttatás, mint a 13. havinál, hanem fix összeg. Ha Magyarországon egységesen, mondjuk 250 ezer forintban állapítanánk meg, mivel nagyjából ennyi most az átlagnyugdíj, és 2,4 millió jogosulttal számolunk, az 600 milliárd forintba kerülne. Ugyanannyiba, mintha „átmásolnánk” a 13. havit a 14. havira, viszont

sok méltányossági problémát kezelne, mert minden olyan nyugdíjas, aki 250 ezer forintnál kisebb nyugdíjat kap, és ez a nyugdíjasok kétharmada, jól járna, és arányosabbnak érezné a rendszert.

A magasabb nyugdíjúak sem járnának rosszul, hiszen ők is plusz 250 ezer forintot kapnának. Tehát lehet úgy is adni a 14. havi nyugdíjat, hogy a rendszer méltánytalanságai enyhüljenek, és ne sértse a magasabb nyugdíjjal rendelkezőket sem. Ha ezeket sikerül megoldani, akkor a 14. havi nyugdíj rövid távon pozitív intézkedésként jelenhet meg. Hosszú távon viszont minden járulékfedezet nélküli plusz juttatás a finanszírozási gondokat növeli.

Már most is az a fő probléma, hogy a magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága nagyjából 2035-ig látszik biztosítottnak.

Ha pedig ráteszünk évi 600 milliárdos költségvetési igényt, a fenntarthatósági gondok korábban jelentkeznek.

– A hogyanról egyelőre Lázár János is csak annyit mondott, hogy dolgoznak rajta...

– „Keményen dolgoznak.” Ezen valójában nem kell sokat dolgozni: valószínűleg a felső vezetés döntésére várnak.

Ha az lesz a döntés, hogy a 13. havit másolják, az érdemben nem segít a nyugdíjasokon, de óriási politikai húzóereje lesz, ezt nem szabad elfelejteni.

Ahogy a 13. havi is nagyot szólt 2022-ben, amikor először egész havi összegben, a választások előtt két hónappal bevezették. Most is választások előtt állunk. Ha be akarják vezetni, akkor azt 2026 márciusáig van értelme kifizetni. De ahogy mondtam, az igazán támogatható megoldás az lenne, ha a szegényebb nyugdíjasok többet kapnának, mint a magasabb nyugdíjúak.

– Honnan lehet pénzt előteremteni erre?

– A TISZA bejelentette, hogy hatalomra kerülés esetén újra megnyitnák az uniós pénzcsapokat, ami nagy összeget hozhat, belendítheti a növekedést, és ha beindul a gazdaság, lesz pénz sok mindenre. Ez logikus felvetés. A Fidesz esetében, mivel náluk van a költségvetés, és azt írnak bele, ami a politikai céljaiknak megfelel, egy jövő márciusi 14. havi nyugdíj 600 milliárdos igényét simán beírhatják; legfeljebb nő a költségvetési hiány, amivel majd a választások után foglalkoznak.

Összességében Magyarország költi a legkevesebbet nyugdíjakra az Unióban.

A magyar GDP 7,45 százaléka a nyugdíjköltségvetés. Ebből az öregségi nyugdíjakra, azaz a klasszikus nyugdíjakra, a Nők40-re és a hozzátartozói ellátásokra körülbelül 6,5 százalék jut. Ez messze a legalacsonyabb uniós arány, miközben az átlag 10,9 százalék. A 7,45 és a 10,9 százalék közötti különbség jelenleg nagyjából 3000 milliárd forintnyi mozgásteret jelezne, ha az lenne a politikai szándék, hogy legalább az uniós átlagot elérjük. Van mozgástér, de ez politikai prioritás kérdése. A döntéshozóknak viszont meg kell tervezniük, hogy mely területekről csoportosítanak át, hogy a nyugdíjakra többet fordíthassanak.

– A 2022-es választáson a Fidesz inkább egyszeri intézkedéseket jelentett be, például az adóelengedést. Az is megterhelte a költségvetést. Ha most a 14. havi nyugdíjat jelentik be, azt nemcsak 2026-ban, hanem 2027-ben, 2028-ban is ki kell fizetni.

– 2022-ben a 13. havi nyugdíjat vezették be teljes összegben, ami azóta is jár. Ugyanilyen terhelést jelentene most pluszban a 14. havi. Ha a 14. havi 600 milliárd forintja túl sok, azt lehet „szeletelni”, többféle formában bevezetni és kommunikálni. Ilyenkor nagyobb politikai-kommunikációs kötéltánc kell, de kisebb összegű pluszjuttatást is lehet pozitívan eladni. Nem tudjuk, mit terveznek, majd kiderül. Szerintem 600 milliárd forint előteremthető a költségvetésből, mert ez 2,4 millió szavazót érint azonnal kedvezően. Képzelje el:

2026 januárban 3,6 százalékkal emelik a nyugdíjakat (ez szerepel a költségvetési törvényben), utána februárban kifizetik a 13. havit, márciusban pedig jöhetne egy 14. havi bármilyen formában.

Ez erős, gyors egymásutánban érkező pluszjuttatás-sorozat, ami sok, még bizonytalan nyugdíjast gondolkodóba ejthet.

– Ez feladja a leckét a TISZA-nak: az ő rendszerük szofisztikáltabb, de a 14. havi nyugdíj sokkal könnyebben kommunikálható, erősebb húzóerejű.

– Nem is értem, a TISZA miért nem ezt dobta be, hiszen egyszerűbb. Most már nem mondhatják, hogy ők is 14. havit akarnak; ragaszkodniuk kell az egyébként okos javaslatcsomaghoz. Erősen kell hangsúlyozni, hogy ez sok szegény nyugdíjasnak tartósan segít, nem csak egyszeri pluszhavi ellátmány.

Ha például 120 ezerre emelnék a minimálnyugdíjat, az minden hónapban segítene a kisnyugdíjasokon, és a mélyszegénységből is „kiszedi” a nyugdíjasok egy részét, nagyjából egyhatodát.

Ők vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben. Ha ezt kommunikálják, lehet esélyük, mert nagyjából ugyanannyit költenének rá, mint egy 14. havira. Érdemi eltérés költségoldalon nincs. A feladat: hogyan lehet egy nagyon egyszerű és bizonyítottan erős politikai húzóerejű pluszhavi nyugdíjjal szemben érvényesíteni egy szofisztikáltabb, átgondoltabb javaslatcsomagot. Nehéz játék lesz.

– Mennyire esik latba egy ilyen nyugdíjígéret a választásoknál?

– A 2022-es tapasztalat az, hogy erőteljesen számított. Tizenöt éve a nyugdíjas társadalom kétharmada baloldali szavazó volt. Most körülbelül 25–30 százalék lehet TISZA-szavazó, a többi fideszes. A baloldaliak pedig szinte eltűntek, mert nincs baloldali párt. A friss mérések mutathatják a pontos arányokat, de 2022-ben erőteljesen nőtt a Fidesz támogatottsága az idősek körében, és bár azóta ebbe már beleharapott a TISZA, a 25–30 százalék azonban még mindig csak a fele annak, mint amennyi a Fideszé. Ha ezt most megdobják a 14. havi nyugdíj ígéretével, nagyon komoly feladat lesz a TISZA számára az idősek körében fordítani.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Pokoli lángok Százhalombattán: így küzdenek meg a tűzoltók a finomító-tüzekkel
Az olajfinomítóknál keletkező tüzek eloltása nehéz és veszélyes munka, amelyhez speciális eszközök kellenek. A százhalombattai olajfinomítónál már korábban is voltak kisebb tüzek, amelyekkel a tűzoltóknak meg kellett birkózniuk.


Hétfő éjjel tűz keletkezett a Mol százhalombattai Dunai Finomítójának AV3-as üzemében. A létesítményi tűzoltók az elsők között érkeztek, majd érdi, törökbálinti, fővárosi és szigetszentmiklósi egységek csatlakoztak. A lángokat rövid időn belül lokalizálták; személyi sérülésről nincs hír, az okokat vizsgálják – közölte a katasztrófavédelem.

A helyszínen hab- és vízágyúk dolgoztak, miközben a vármegyei műveletirányítás koordinálta a beavatkozást. Pest és Komárom–Esztergom vármegyéből mobil laborok mérték a levegő összetételét, és segítették a helyszíni döntéseket.

Kívülről nézve talán érthetetlennek tűnhet, hogy „miért tart ilyen sokáig” az ilyen tüzek eloltása. Ennek oka, hogy

előbb meg kell állítani az utánpótlást, a túl gyors, kontrollálatlan víz- vagy habsugár szétszórhatja az égő anyagot, és a láng szándékos „megtartása” is taktika lehet, amíg el nem zárható a forrás.

A legfontosabb lépés az anyagáramlás megszüntetése. Szelepeket zárnak, egységeket választanak le. A nyomás alatti gőzöket és gázokat biztonságosan a fáklyára vezetik, ahol a fáklyarendszer égeti el. Inertizálnak, vagyis nitrogénnel vagy más inert gázzal kiszorítják az oxigént. Ezeket az üzemeltető mérnökeivel lépésről-lépésre, közös döntéssel hajtják végre a szakemberek. Amíg a technológia „lecsendesedik”, a tűzoltók kívülről hűtenek és terjedésgátló habszőnyeget tartanak fenn.

A szénhidrogén-tüzeknél a víz önmagában nem olt.

A könnyebb fázis a vízre úszik, és tovább ég. A tűzoltók ezért vastag, stabil habréteget építenek. A hab leválasztja az üzemanyag felszínét az oxigénről, hűti a felületet, és megakadályozza a gőzök újragyulladását. Nagy térfogatárammal juttatják ki, gyakran úgynevezett víz- és habmonitorokkal, amelyek több ezer–tízezer litert pumpálnak ki egy perc alatt, illetve magasból oltó eszközökkel. Folyamatos külső vízhűtéssel védik a szomszédos tartályokat, csőhidakat, szelepállomásokat. Cél, hogy a szerkezetek ne érjék el azt a hőmérsékletet, ahol elvesztik a teherbírásukat, és ne keletkezzen újabb gőzrobbanás.

Egy olajfinomítóban keletkező tűz nem „egyszerű” lángolás.

A nagy mennyiségű, eltérő illékonyságú szénhidrogén miatt egyszerre többféle tűztípus jelenhet meg. A földre kiömlött üzemanyag felületén medencetűz alakulhat ki, a sérült csővezetékekből vagy szerelvényekből pedig nyomás alatti sugártűz csap ki. A kettő együtt olyan hőterhelést jelent, amely gyors, összehangolt és nagyteljesítményű beavatkozást igényel.

A sűrű csőhálózat, az acélszerkezetek, a szintkülönbségek és a potenciális gázfelhők miatt a közvetlen behatolás gyakran túl kockázatos. Ezért távirányított monitorokat és habágyúkat használnak. Magasból oltanak emelőkosarakkal és létraszerkezetekkel. Hőkamerával keresik a kritikus pontokat. Egyre gyakrabban drónos légifelderítést alkalmaznak, gázérzékelőkkel kombinálva, hogy lássák a hősugárzás és a gázkoncentráció alakulását.

Ha sikerült eloltani a tüzet, a visszagyulladás megelőzésére ezután is habfedést tartanak fenn, amit csak a biztos lehűlés után csökkentenek.

Hőkamerával keresik a forrópontokat: átvizsgálják a peremeket, szerelvényeket, pernye- és habtorlódásokat. Ellenőrzötten nyomásmentesítik a tárolókat és a csőszakaszokat.

Az oltás utáni szakaszban a fókusz a kármentesítésre kerül. A habbal és vízzel keveredett oltóanyag-levet gyűjtőtálcákba és ideiglenes tartályokba terelik. Olajos szennyeződéseket tartanak vissza gátakkal és úszóelzárókkal, hogy ne jussanak a csapadék- és szennyvízrendszerbe, és folyamatosan monitorozzák a levegőminőséget monitoroznak a környéken. A technológia biztonságos újraindítását csak a szerkezeti állapot, a szelepek működőképessége és a maradékhő ellenőrzése után kezdik meg.

Hogy az incidens érinti-e a finomító kapacitását vagy a rövid távú üzemanyag-ellátást, azt a kivizsgálás és a helyreállítás ütemezése dönti el. A cég az ilyen jellegű információkat általában az esetek lezárultával közli.

Nem a mostani volt az egyetlen incidens az utóbbi években a százhalombattai finomítónál. 2022 júniusában kisebb tűz ütött ki az AV–2 üzemben. A létesítmény tűzoltói és a személyzet gyorsan eloltották a lángokat, így személyi sérülés és környezeti kár nem történt. Az egységet ideiglenesen leállították, ami átmenetileg befolyásolta a feldolgozást, de nem okozott országos problémát.

2023 decemberében pedig egy leányvállalati területen, kamionlefejtés közben gyulladt ki több konténer. A FER tűzoltói és az érdi hivatásosok közösen küzdöttek a lángokkal, és sikerült megfékezniük a tüzet. Sajnos egy ember könnyebben megsérült, de a finomító működését ez az eset sem befolyásolta.

Idén júliusában sokan beszámoltak róla, hogy a finomító területén hatalmas fáklyák égtek, és fekete füst gomolygott az égen. A MOL azonnal reagált, közölve, hogy egy technológiai berendezés hibásodott meg, de a szakemberek már dolgoznak a helyreállításon. Az ország üzemanyag-ellátása szerencsére ekkor sem került veszélybe.


Link másolása
KÖVESS MINKET: