Na, és te láttad már az esztergomi bazilika "kistestvérét" Budapesten?
Néhány évig a Tisztviselőtelepen laktak a dédszüleim. Nagymamám, az egyik lányuk, imádott ott élni, nagyon szerette a kedves hangulatú villanegyedet, és többször is mesélt róla.
Talán emiatt is szeretem ennyire a Rezső téri – vagyis ma már Szenes Iván téri – templomot. És amiatt, hogy mindig is emlékeztetett egy másik épületre, de ez csak később tudatosult bennem, amikor az ezzel kapcsolatos információt leírva láttam:
a budapesti templom ugyanis olyan, mintha az esztergomi bazilika kistestvére volna.
Azt nem mondanám, hogy a hasonmása, mert ez nem igaz, de a hasonlóság azért látszik.
Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplomnak nem csak a külseje érdekes, hanem a története is. Bár már a 19. század végén szerették volna a Tisztviselőtelep lakói, ha van templomuk, erre évtizedeket kellett várniuk, mert az építéshez szükséges összeg elég nehezen és lassan jött össze. Nem segített az ügyön az 1914-ben kirobbant háború és a gazdasági világválság sem.
A házépítés, vagyis a Tisztviselőtelep létrehozása az 1880-as években kezdődött meg az akkor még a X. kerülethez tartozó területen, a kisrákosi telkeken. Kialakításánál fontos szempont volt, hogy egy parcellázott telken csak két építmény létesíthető, a tulajdonosoknak ott kell lakniuk, és egyetlen ház sem lehet magasabb két emeletesnél. Ezzel a gyanús ingatlanügyleteket szerették volna elkerülni.
Az 1890-es években már gyógyszertár, üzlet, vendéglő és iskola is volt a Tisztviselőtelepen. Az itt élő római katolikus vallású polgárok azonban egy idő után kinőtték a Golgota-kápolnát, így 1900-ban a ferencrendi apácákkal egyesületet hoztak létre templom építésére, Szent István tiszteletére.
Golgota tér, a stációk a Golgota-kápolnához vezetnek. A felvétel 1897 körül készült. A kép forrása: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.092
Miután 1904-ben Vaszary Kolos hercegprímás lett az egyesület fővédnöke, jelentős összeget kaptak adományként. Budapest pedig ingyenesen bocsátotta rendelkezésükre a a telket a Rezső téren. Ám a templom építéséhez még mindig nem volt elég pénz. „Az Egyesület 1909-ben felkérte Izabella főhercegnőt az építés legfőbb védasszonyának. 1913-ban az ő kifejezett kívánságára az Egyesület felkérte I. Ferenc József királyt, engedje meg, hogy az építendő „Magyarok Nagyasszonya" templomot 80. születésnapján, hosszú uralkodásának emlékére, jubileumi templomnak nevezhesse el. A királyi engedélyről tanúskodik a kupola belső felirata. A király 100 000 koronát adott a templom építéséhez. Rövidesen 600 ezer korona gyűlt össze. Folyt a pályázatra beérkező tervek bírálata. Ezt a folyamatot az első világháború állította le" - olvasható a templom honlapján.
Mivel a háború után a pénz értékét vesztette, újra csúszott az építés kezdete, és a gyűjtést elölről kellett kezdeni. Az alapkövet 1924-ben tették le, és új tervpályázatot írtak ki, amelyet Lechner Ödön unokaöccse, Kismarty-Lechner Jenő nyert. Ő tervezte többek közt a sárospataki Tanítóképző Főiskola épületét, Füredi Richárddal közösen Jókai Mór sírját a Kerepesi temetőben, és az ő tervei alapján építették újjá a Bécsi kaput a Várban.
Izabella főhercegnő vezetésével tovább gyűlt templomra a pénzt, ám az építkezés költségei miatt az eredeti terveket át kellett dolgozni.
A templomot 1929-ben kezdték építeni, majd 1931. október 8-án szentelték fel.
A templom két oldalán úgynevezett stáció-domborműveket láthattok. Ezek közül pár darab az egykori Golgota-kápolna felé vezető Golgota-úton állt (az utat a Fortepan fotóján fent már láthattátok.) A többi megsemmisült – a háborús károkra hivatkozva bontották el belőle, ami megmaradt.
A templom mögött látható a Golgota-út egykori kálváriájának másolata is. „A Golgota téri kálváriaszobrok a háborúban elpusztultak. Grantner Jenő ismét elkészítette a szobrokat, amiket a Rezső térre helyeztek 1971-ben. A régi és a mai képeket összehasonlítva látszik, hogy a Golgota téren felállított eredeti Kálvária szobrokra a Rezső téri szobrok még csak nem is hasonlítanak. Az újrafaragás ez esetben tehát az eredetihez semmiben sem hasonlító új szobrokat eredményezett”- írja a szoborlap.
Ha van egy szabad délelőttötök vagy délutánotok, mindenképpen menjetek el, nézzétek meg és járjátok körbe a templomot, nézzétek meg a stációkat, a szobrokat. A téren teljes nyugalomban mélyülhettek el.
