hirdetés
portre1.jpg

Aki apró gerillaszobrokkal szórja tele Budapest utcáit

Kolodko Mihály ugyanannyi időt fordít a miniszobrok elkészítésére, mint a nagyokra. Interjú.
Szegedi Éva - szmo.hu
2018. június 29.


hirdetés

Biztosan ti is láttatok már legalább egy miniszobrot Budapesten, vagy legalább egy fotót valamelyikről. A Batthyány térről a a Lánchíd irányába sétálva a Bem rakpart kő mellvédjén például először egy aprócska tankra lehettek figyelmesek, majd a Halász utca magasságában A nagy ho-ho-horgász című rajzfilmből ismert Főkukacot láthatjátok.

Áprilisban a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtéren leplezték le Liszt Ferenc miniatűr bronz szobrát, majd a Széll Kálmán tér egyik lépcsőjénél jelent meg Mekk Elek, a kétbalkezes ezermester fúróval a kezében, azután egy földön fekvő, körberajzolt, pisztolyt szorongató kicsiny állat – stílszerűen Columbo, a tévés nyomozó Falk Miksa utcai szobra mögött.

Rengetegen találgatták, miért kerültek ki ezek az alkotások, miért pont ott állnak, ahol, vajon ki készítette őket. És természetesen különféle elemzések jelentek meg a szobrokról: sokan a testtartásukból, a mellettük található tárgyakból, a helyszínből stb. próbálták meg kikövetkeztetni, mit jelentenek, mit sugallnak.

A gerillaszobrok alkotója Kolodko Mihály kárpátaljai, ungvári születésű művész, aki szülővárosában már számos icipici szobrot helyezett el az utcákon, köztereken.

Első budapesti szobra a Főkukac volt. Amikor arra kértem, mesélje el, honnan származott az ötlet, azt mondta, akkor határozta el a szobor elkészítését, amikor úgy döntöttek a családdal, hogy Magyarországra költöznek:

„Eszembe jutott, hogy kiskoromban ez volt az egyik legnépszerűbb rajzfilm. Bár ma már nem olyan divatos ez a mese, mint az én gyermekkoromban, szerettem volna, ha a gyermekeimben hasonló érzéseket kelt, mint annak idején bennem. Úgy gondoltam egy szobor segíthet nekik a Magyarországra költözéskor, szerettem volna, ha olyan emlékük marad róla, amely összekapcsolja Ungvárt és Magyarországot. Ezért reprodukáltam olyan szobrot, ami Ungváron is látható.

Együtt kerestük a gyerekekkel Budapesten a lehetséges helyszíneket a Főkukac szobrának, jöttünk-mentünk, majd a feleségem és a gyerekek végigkísérték a készítését.

Látták amikor még plasztilinban volt, látták, hogyan dolgozom, hogy kiviszem a kiválasztott helyszínre, fotózom, nézem, hogy jó legyen, utána még dolgozom rajta. Kapcsolatuk lett a Főkukaccal. Közben a sorozatot is megmutattam nekik, és remélem, hogy ha felnőnek, ugyanolyan érzés lesz számukra, mint nekem.

Gyermekkoromban ugyanis ez volt az első film, amelynek segítségével a magyar nyelvet tanultam, ezen mértem le, mennyit értek a magyar nyelvből.”

Kolodko Mihály 1978-ban született a kárpátaljai Ungváron. 1996-ban végezte el az Ungvári Művészeti Iskolát, 2002-ben szerzett diplomát a Lembergi Művészeti Akadémia szobrászat szakán.

Tanulmányai során csoportos, illetve plein air projektekben dolgozott Ukrajnában és külföldön is. (A plein air lényege a természetes fény, a természetes megvilágítás, a szabadtéri munka.)

A műfaji- és a monumentális szobrászaton kívül jelenleg miniatűr figurák köztéri megjelenítésén dolgozik. Apró szobrait többek közt Ungváron és Budapesten is láthatjátok.

Az apró méretű szobrok készítése részben a szobortervezés egyik fázisára, részben anyagi okokra vezethető vissza. Kolodko Mihály azt mondta erről, hogy amikor szobrot alkot, először kis méretben készíti el, és utána nagyítja. „Ebben az esetben azonban nem történt meg a nagyítás, mert nem volt pénzem a nagy méretűre. Arra gondoltam, mégis jó lenne egy gondolatot úgy befejezni, hogy ne csak a műhelyben maradjon egy példány plasztilinból ("szobrászgyurmából"- a szerk.) hanem kikerüljön a közönség elé, és hogy kell neki bronzanyag, hogy kint állhasson valahol. Ezeket a szobrokat nem megrendelésre készítem, senki sem fizet értük.”

És még egy ok, amiért ezek a szobrok kicsik: a nagy szobrok elhelyezéséhez eleve tér kell, talapzat, a felállításukhoz pedig engedély. Az alkotó azt mondja, hogy amikor az első miniszobor feltűnt, erre a kis formátumra annak idején nem vonatkoztak külön szabályok.

"Вежа" 2015 #eiffeltower #kolodko #publicminisculpture

kolodko (@kolodkomini) által megosztott bejegyzés,

"Швейк" 2012 #švejk

kolodko (@kolodkomini) által megosztott bejegyzés,

Az első apró gerillaszobrok Ungváron jelentek meg. „Volt, akinek tetszett, de a többség furcsállta, nem értette, mi ez, és miért ilyen pici?” - meséli Kolodko Mihály.

„Idő kellett, mint bármilyen más új ötletnek, hogy feldolgozzák az emberek. 2012 körül, amikor már többet kezdtem csinálni, és több darabot is kint láttak, és rájöttek arra, hogy minden szobor valamilyen gondolatot jelenít meg, kezdtek rájönni, hogy ez egyfajta kommunikációs eszköz.”

Legutóbb a budapesti Columbo-szobor mögött felállított apró figuráról indult vita a közösségi oldalakon és a fórumokon. Eleve azt találgatták, milyen állat lehet: pele, mókus vagy patkány, esetleg más rágcsáló? Akadt, aki úgy vélte, ez a nem sokkal azelőtt kirobbant szurikáta-ügyet szimbolizálja, mások azt írták, Columbónak adott feladatok az alkotó.

A Köztérkép egyik felhasználója, Katie G. azt írta, egy kis nyomozással felderítette, miért született a szobor: „A mű címe 'Ars longa vita brevis'. A művészet örök, de az élet rövid, vagyis az alkotás megmarad, de a művészt a halála után elfelejtik. Az alkotó ezzel a mókussal Maurizio Cattelan, olasz művész 1996-os Bidibidobidiboo című installációjára kíván utalni. Cattelanra jellemző, hogy meghökkentő, szatirikus műveivel provokálni akar, pl. kitömött állatokat emberi érzelmekkel ruház fel. Ennél a művénél egy szerényen berendezett konyhában egy mókus végső kétségbeesésében a konyhaasztalnál ülve öngyilkosságot követ el.

Azt kérdést veti fel, hogyha már az állatoknak sem maradt semmi reményük sem, akkor mi lesz a mi vágyainkkal vagy valami ilyesmi. A Bidibidobidiboo a Cinderella meséből jön, ebben szerepel a Fairy Godmother, aki egy tündér és a varázspálcájával és ezzel a varázsigével minden kívánságot teljesít.”

Mint azt Kolodko Mihály elmondta, egy-egy szobor több hónapig készül.

„Kitalálom, mit akarok mondani, és addig csiszolom, míg jó nem lesz. Előfordul, hogy hónapokra félrerakom, és addig nem is foglalkozom vele, majd újra előveszem, hogy friss szemmel újra megnézzem.”

Már első ránézésre is úgy tűnt számomra, mintha mindegyik szobor esetében volna egy plusz gondolat, még egy csavar. Egy-egy szobor vajon értelmezhető egyfajta rejtvényként, amit a nézőnek meg kell fejtenie, hogy vajon milyen gondolat állhat mögötte, milyen ötlet mozgatja, mi benne a poén? A művész megerősíti: Valóban mindnek van egy alapgondolata, sőt, lehet, hogy nem is egy, hanem mindjárt több.

„Annyi időt fordítok egy-egy gondolatra, amennyit egy nagy szobor elkészítésre. A forma mérete miatt úgy tűnhet, mintha csupán egy kis dísz volna, de nekem, mint szobrásznak a kis formátum is ugyanolyan, mint a nagy – amikor a szobrászatot tanultam is alapvetés volt, hogy legyen üzenete a szobornak.

Biztos, hogy a közönség egy része csupán viccesnek találja, hogy „juj de pici”. Ám aki a formát érti és tudja olvasni, az bízom benne, hogy érti, amit mondani szerettem volna.

Amikor olvasom utólag, hogy mit írnak a szoborról, nem egy esetben több értelmezést és alapgondolatot is hozzá tudnak kapcsolni, mint reméltem.”


KÖVESS MINKET:





hirdetés
farkas-bertalan-metro-1.jpg

A metrón utazott a legendás magyar űrhajós, Farkas Bertalan

Az M2-es vonalán vette észre olvasónk, és nem is először. Mutatjuk a képeket.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 19.



Nem minden nap utazik az ember magyar űrhajóssal.

Egyik olvasónk olyan szerencsés volt, hogy kétszer is kiszúrhatta Farkas Bertalant a kettes (piros) metró vonalán. Mi pedig megkaptuk a képeket közlésre.

Farkas Bertalan máig az egyetlen magyar asztronauta, aki kijutott a világűrbe. Kiképzett társa, aki sajnos nem vehetett részt azon a küldetésen, Magyari Béla, tavaly hunyt el.

Az idei kép:

Farkas Bertalan 1949. augusztus 2-án született. Az Interkozmosz program keretében nyílt lehetősége az űrbe jutni. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság Hőse, az Ukrajna Aranycsillagának birtokosa, az Űrhajósok Nemzetközi Szövetségének alapító tagja, az MTA Interkozmosz Tanács kutatócsoportjának munkatársa, a Space for Earth Alapítvány alapító tagja.

Leghíresebb kísérleti programja az űrutazás során az Interferon volt. Gyakran vett részt az űrkutatás népszerűsítésében.

A tavalyi fotó:


KÖVESS MINKET:



hirdetés
ujpest-latnivalok-mysecretbudapest-budapest-titkai-5.jpg

Újpest sokkal több a focinál, és annál, amit a többség gondolhat róla – megmutatjuk a rejtett kincseit

10 dolog, amiért érdemes turistaként odamenni.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. szeptember 14.



Újpest különleges hely és telis tele van rejtett kincsekkel. Bár elsőre lehetséges, hogy neked is az újpesti csapat és a stadion vagy a "kék metró" kifejezés ugrik be, ez a kerület sokkal, de sokkal többet kínál annál, mint amit gondolnál róla.

Azért, hogy megmutassak nektek néhány szép vagy izgalmas látnivalót, úgy mentem oda, mintha turista lennék, aki a programokra és a nevezetességekre vadászik.

Újpest történetének hosszadalmas leírásával nem untatnálak benneteket, Wikipédián elolvashatjátok, annyit azonban érdemes tudnotok, hogy a XIX. század első felében gróf Károlyi István alapította a mai Újpest elődjét Új-Megyer néven az István-hegy nevű pusztán. A szobrát is bemutatom a cikkben. Újpest különálló település volt, 1950-ben csatolták Budapesthez.

A városnéző sétához a legegyszerűbb, ha metróval/villamossal/busszal az Újpest-Központ megállóig mentek, és onnan indultok tovább a séta állomásaihoz.

Rögtön az István úton továbbhaladva a Szent István térnél (hogy mennyi itt az istvános dolog!) találjátok a Városházát, Károlyi István gróf szobrát, mögötte a Budapesti Egek Királynéja templomot. Ha pedig a piac oldalán a Liszt Ferenc utcán indultok tovább, egy szép műemléki házat láthattok, a Berzeviczy utcára lefordulva pedig az újpesti zsinagógát.

1. Városháza

1898-ban írtak ki pályázatot a tervezésére, amit Böhm Henrik és Hegedűs Ármin nyert meg. Az eklektikus stílusú palota 1900-ban készült el. Egyik érdekessége, hogy annak idején a földszinten az egyik üzlethelyiségben kávéház működött.

A másik pedig, hogy az épület oromzatán egy szobrot szúrhat ki a figyelmes szemlélő. Szent Rolandot ábrázolja lovagi páncélban. Ő az urát hűségesen szolgáló harcos jelképe lett a középkorban, egyébként 778-ban halt hősi halált Nagy Károly hispániai hadjárata során.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés,

2. Gróf Károlyi István szobra

A gróf nem csak megalapította a mai Újpestet, hanem támogatta helyi ipar fejlődését azzal, hogy mestereket és gyárosokat telepített le a községben. A zsidók letelepedését is támogatta. Új-Megyer házainak kialakításáról ezt írta a gróf, akit a városkép is érdekelt: "Ezen új gyarmat díszítése, és a tűzkár elmellőzése végett köteleztetnek a vállalkozók és minden építeni vágyók házokat homlokkal az utca felé építeni és úgy, hogy oda semminémű dísztelen és a jó ízléssel ellenkező épületek ne tétessenek, a tető cserépből, vagy zsindelyből legalább, a kerítés kőfal vagy deszkából engedtetik, sövényezés és körül árkolás egyáltalán tiltatik…"

3. Az Egek Királynéja templom

A templomhoz tartozó plébánia és a katolikus iskola hamarabb megvolt, 1873-ban, a templom csak 1875 és 1881 között épült fel. Később hozzátoldották a két mellékhajót és a toronyot. Eredetileg 5 harangja volt, ám az egyik elpusztult a második világháborúban.

Thaler Tamás fotója a belső térről:

4. Az újpesti védett műemléki ház

1900-ban épült, és ha bekukucskáltok a kapun, láthatjátok, hogy egy titkos, belső kert is tartozik hozzá...

5. A zsinagóga

"Újpest 1835-ben 'keletkezett”' és 'zsidó gyarmatként' volt ismert, abban az 1835-ben kelt szerződésben, melyet gróf Károlyi István kötött a Nagysurányból érkező első telepessel, Lőwy Izsákkal" - olvasható az Újpesti Zsidó Hitközség honlapján. "Burg Károly a Károlyi gróf jószágkormányzója ismerte Lőwyt Nagysurányból és ajánlatára a gróf elfogadta és megkötötte letelepedési szerződését. (...) Az Újpesti Zsidó Közösség 1838-ban alakult." Összesen tizenhárom zsidó család alapította. Az első zsinagógát 1840-ben adták át, ám amikor a hitközség növekedésével kicsinek bizonyult, újat építettek. 1886-ban adták át.

A vészkorszakban az újpesti zsidókat a Magdolna városi pályaudvarra vitték, és onnan a békásmegyeri és budakalászi téglagyárba, majd a haláltáborokba hurcolták őket. Erre a borzalomra emlékeztetnek a zsinagógánál holokauszt-emlékmű domborművei.

6. A káposztásmegyeri vizes játszótér

A Szilas-parkban a fák között bújik meg. (Furcsa volt számomra, hogy random megkérdezett 7 káposztásmegyeren lakó közül 2 tudta megmondani, merre található, és két megkérdezett közül csak egyikük találta el a pontos helyet.) Elsősorban nyári melegben érdemes idejönni, ahol a vizes játszótér gátjain vezetik a vizet a kövekkel kirakott medrekben. Ősszel a mászókák nyújtanak élményt, illetve mellette a közlekedési pálya és maga a park a fákkal, bokrokkal, sétautakal.

7. A Szilas-park a kutyabarát területtel

Beleszerettem.

8. Újpest Wekerléje

A 14-es villamos vonalán, a Görgey utcán és a mögötte húzódó területen hangulatis, csendes utcákat talátok századfordulós villákkal, tündéri kertes házakkal. Akad olyan utca, amelyik még macskaköves. Elsőre a kispesti Wekerle-telep ugrott be róla.

9. Az Újpesti Lepkemúzeum

A fent említett csendes, romantikus utcák egyikén egyedülálló gyűjteményt láthattok, az Újpesti Lepkemúzeumot. Alapítója cukrász volt, ám érdeklődése a lepkék felé fordult, elkezdte gyűjteni a rovarokat, járni a világot, és az utazással telt évtizedek alatt hatalmas gyűjteményre tett szert.

A múzeum 2003. január 23-án nyílt a Dessewffy utcában (az újpesti rendelőintézet mögött) Juhász György a saját otthonában rendezte be a kiállítást. Nem csak pillangókat láthattok, hanem többek közt elképesztő rovargyűjteményt is, valamint preparált állatokat, ásványokat és egy sor, az utazások emlékeként hazahozott egzotikus tárgyat.

10. A Népsziget

Ha szereted a városi túrázást, érdemes kiránduló szerkót húznod, és Újpest-Városkapunál az északi összekötő hídon átmenni a Népszigetre és ott sétálni egyet, gyönyörködni az őszi színekben és borzongani az elhagyott épületeken és szellemüdülőkön.

Katt a videóra:

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés,

Plusz tipp: ugyancsak Újpesten, illetve Káposztásmegyeren, a Farkaserdőnél találjátok a Rex Alapítvány által működtetett Állatszigetet - ez nem csak a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is élmény.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
puskas-ferenc-stadion.jpg

A Rammstein egyik dala üvöltött hétfő éjjel az új Puskás Ferenc Stadionból

A feltételezett hangpróba este nyolctól hajnali fél háromig tartott, és végig egyetlen szám ismétlődött.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 17.



Csak úgy zengett az új Puskás Ferenc Stadion és környéke a német rockegyüttes ütemeitől, a közelben lakók pedig több rendőrségi bejelentést is tettek, de eredménytelenül.

Az indulatokat nem egy Rammstein koncert szülte, hanem csupán egyetlen szám, a Deutschland, ami olyan hangerővel bömbölt a stadionban, hogy még a környező lakásokban is tisztán lehetett hallani.

Az Index egyik olvasója dokumentálta is a rendhagyó hangpróbát, ami egyesek szerint este nyolctól hajnali fél háromig, míg mások szerint délután öttől reggel fél nyolcig tartott.

A stadion nyitómeccse november 15-én lesz, a magyar válogatott Uruguay csapatával mérkőzik majd meg.

A 2020-as Európa-bajnokság három csoportmeccsét és egy nyolcaddöntőjét is itt rendezik.

A létesítményt kivitelező Magyar Építők Zrt. nemrég a honlapján számolt be az építkezés állapotáról. Látványos fénypróbát tartottak az aréna külső karéján, és kiderült, hogy már javában zajlik a pálya füvesítése és szinte az összes szék a helyére került.

Az Indexnek beküldött olvasói videó tanúsága szerint a hangtechnikával sem lesz probléma.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
mammut2-szokokut-lebontottak2.jpg

Kész, ennyi volt: lebontották a Mammutban a legendás mozaikos szökőkutat

A bevásárlóközpont szerint a szökőkút az utóbbi időben többet állt, mint működött, ezért is szüntették meg.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 15.



Eltűnt Budapest egyik ikonikus szökőkútja. Bár csupán beltéri kút volt, sokan emlékeznek rá, és a mi gyerekeink is gyakran játszottak vele.

A Mammut 2 bevásárlóközpont mozaikcsempés, színes szökőkútja lett a múlté.

VIDEÓ: Ilyen volt 2012-ben:

Mint arról több híroldal is beszámolt, nemrég körbekerítették a területet, le is volt takarva, nem lehetett tudni, hogy pontosan mi történik. Az volt kiírva, hogy építési terület.

Most viszont sehol sincsen a szökőkút, erről többek közt az Index is közölt fotót.

A Mammut üzemeltetése a 24.hu kérdésére az alábbi közleményt küldte:

"A szökőkút elbontásának technikai okai voltak elsősorban, az utóbbi időben többet állt, mint működött.

Egy majdnem húszéves állapotú szerkezetről van szó, mely tudomásom szerint már a megépülésekor sem volt problémamentes.

Az elbontás a Mammut következő években történő műszaki és esztétikai megújulásának egyik lépése. Erről majd a késő őszi hónapokban áll módunkban nyilatkozni, a tervezés most folyik,

és a megújulás egy hosszabb folyamat lesz, hiszen egy működő bevásárlóközpontot kell teljesen felújítani. Tisztában vagyunk vele, hogy a szökőkút most hiányozni fog, de reméljük a végeredmény kárpótolja a vásárlókat."


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x