hirdetés
Aki apró gerillaszobrokkal szórja tele Budapest utcáit
Kolodko Mihály ugyanannyi időt fordít a miniszobrok elkészítésére, mint a nagyokra. Interjú.
Szegedi Éva - szmo.hu
2018. június 29.


hirdetés

Biztosan ti is láttatok már legalább egy miniszobrot Budapesten, vagy legalább egy fotót valamelyikről. A Batthyány térről a a Lánchíd irányába sétálva a Bem rakpart kő mellvédjén például először egy aprócska tankra lehettek figyelmesek, majd a Halász utca magasságában A nagy ho-ho-horgász című rajzfilmből ismert Főkukacot láthatjátok.

Áprilisban a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtéren leplezték le Liszt Ferenc miniatűr bronz szobrát, majd a Széll Kálmán tér egyik lépcsőjénél jelent meg Mekk Elek, a kétbalkezes ezermester fúróval a kezében, azután egy földön fekvő, körberajzolt, pisztolyt szorongató kicsiny állat – stílszerűen Columbo, a tévés nyomozó Falk Miksa utcai szobra mögött.

Rengetegen találgatták, miért kerültek ki ezek az alkotások, miért pont ott állnak, ahol, vajon ki készítette őket. És természetesen különféle elemzések jelentek meg a szobrokról: sokan a testtartásukból, a mellettük található tárgyakból, a helyszínből stb. próbálták meg kikövetkeztetni, mit jelentenek, mit sugallnak.

A gerillaszobrok alkotója Kolodko Mihály kárpátaljai, ungvári születésű művész, aki szülővárosában már számos icipici szobrot helyezett el az utcákon, köztereken.

Első budapesti szobra a Főkukac volt. Amikor arra kértem, mesélje el, honnan származott az ötlet, azt mondta, akkor határozta el a szobor elkészítését, amikor úgy döntöttek a családdal, hogy Magyarországra költöznek:

„Eszembe jutott, hogy kiskoromban ez volt az egyik legnépszerűbb rajzfilm. Bár ma már nem olyan divatos ez a mese, mint az én gyermekkoromban, szerettem volna, ha a gyermekeimben hasonló érzéseket kelt, mint annak idején bennem. Úgy gondoltam egy szobor segíthet nekik a Magyarországra költözéskor, szerettem volna, ha olyan emlékük marad róla, amely összekapcsolja Ungvárt és Magyarországot. Ezért reprodukáltam olyan szobrot, ami Ungváron is látható.

Együtt kerestük a gyerekekkel Budapesten a lehetséges helyszíneket a Főkukac szobrának, jöttünk-mentünk, majd a feleségem és a gyerekek végigkísérték a készítését.

Látták amikor még plasztilinban volt, látták, hogyan dolgozom, hogy kiviszem a kiválasztott helyszínre, fotózom, nézem, hogy jó legyen, utána még dolgozom rajta. Kapcsolatuk lett a Főkukaccal. Közben a sorozatot is megmutattam nekik, és remélem, hogy ha felnőnek, ugyanolyan érzés lesz számukra, mint nekem.

Gyermekkoromban ugyanis ez volt az első film, amelynek segítségével a magyar nyelvet tanultam, ezen mértem le, mennyit értek a magyar nyelvből.”

Kolodko Mihály 1978-ban született a kárpátaljai Ungváron. 1996-ban végezte el az Ungvári Művészeti Iskolát, 2002-ben szerzett diplomát a Lembergi Művészeti Akadémia szobrászat szakán.

Tanulmányai során csoportos, illetve plein air projektekben dolgozott Ukrajnában és külföldön is. (A plein air lényege a természetes fény, a természetes megvilágítás, a szabadtéri munka.)

A műfaji- és a monumentális szobrászaton kívül jelenleg miniatűr figurák köztéri megjelenítésén dolgozik. Apró szobrait többek közt Ungváron és Budapesten is láthatjátok.

Az apró méretű szobrok készítése részben a szobortervezés egyik fázisára, részben anyagi okokra vezethető vissza. Kolodko Mihály azt mondta erről, hogy amikor szobrot alkot, először kis méretben készíti el, és utána nagyítja. „Ebben az esetben azonban nem történt meg a nagyítás, mert nem volt pénzem a nagy méretűre. Arra gondoltam, mégis jó lenne egy gondolatot úgy befejezni, hogy ne csak a műhelyben maradjon egy példány plasztilinból ("szobrászgyurmából"- a szerk.) hanem kikerüljön a közönség elé, és hogy kell neki bronzanyag, hogy kint állhasson valahol. Ezeket a szobrokat nem megrendelésre készítem, senki sem fizet értük.”

És még egy ok, amiért ezek a szobrok kicsik: a nagy szobrok elhelyezéséhez eleve tér kell, talapzat, a felállításukhoz pedig engedély. Az alkotó azt mondja, hogy amikor az első miniszobor feltűnt, erre a kis formátumra annak idején nem vonatkoztak külön szabályok.

"Вежа" 2015 #eiffeltower #kolodko #publicminisculpture

kolodko (@kolodkomini) által megosztott bejegyzés,

"Швейк" 2012 #švejk

kolodko (@kolodkomini) által megosztott bejegyzés,

Az első apró gerillaszobrok Ungváron jelentek meg. „Volt, akinek tetszett, de a többség furcsállta, nem értette, mi ez, és miért ilyen pici?” - meséli Kolodko Mihály.

„Idő kellett, mint bármilyen más új ötletnek, hogy feldolgozzák az emberek. 2012 körül, amikor már többet kezdtem csinálni, és több darabot is kint láttak, és rájöttek arra, hogy minden szobor valamilyen gondolatot jelenít meg, kezdtek rájönni, hogy ez egyfajta kommunikációs eszköz.”

Legutóbb a budapesti Columbo-szobor mögött felállított apró figuráról indult vita a közösségi oldalakon és a fórumokon. Eleve azt találgatták, milyen állat lehet: pele, mókus vagy patkány, esetleg más rágcsáló? Akadt, aki úgy vélte, ez a nem sokkal azelőtt kirobbant szurikáta-ügyet szimbolizálja, mások azt írták, Columbónak adott feladatok az alkotó.

A Köztérkép egyik felhasználója, Katie G. azt írta, egy kis nyomozással felderítette, miért született a szobor: „A mű címe 'Ars longa vita brevis'. A művészet örök, de az élet rövid, vagyis az alkotás megmarad, de a művészt a halála után elfelejtik. Az alkotó ezzel a mókussal Maurizio Cattelan, olasz művész 1996-os Bidibidobidiboo című installációjára kíván utalni. Cattelanra jellemző, hogy meghökkentő, szatirikus műveivel provokálni akar, pl. kitömött állatokat emberi érzelmekkel ruház fel. Ennél a művénél egy szerényen berendezett konyhában egy mókus végső kétségbeesésében a konyhaasztalnál ülve öngyilkosságot követ el.

Azt kérdést veti fel, hogyha már az állatoknak sem maradt semmi reményük sem, akkor mi lesz a mi vágyainkkal vagy valami ilyesmi. A Bidibidobidiboo a Cinderella meséből jön, ebben szerepel a Fairy Godmother, aki egy tündér és a varázspálcájával és ezzel a varázsigével minden kívánságot teljesít.”

Mint azt Kolodko Mihály elmondta, egy-egy szobor több hónapig készül.

„Kitalálom, mit akarok mondani, és addig csiszolom, míg jó nem lesz. Előfordul, hogy hónapokra félrerakom, és addig nem is foglalkozom vele, majd újra előveszem, hogy friss szemmel újra megnézzem.”

Már első ránézésre is úgy tűnt számomra, mintha mindegyik szobor esetében volna egy plusz gondolat, még egy csavar. Egy-egy szobor vajon értelmezhető egyfajta rejtvényként, amit a nézőnek meg kell fejtenie, hogy vajon milyen gondolat állhat mögötte, milyen ötlet mozgatja, mi benne a poén? A művész megerősíti: Valóban mindnek van egy alapgondolata, sőt, lehet, hogy nem is egy, hanem mindjárt több.

„Annyi időt fordítok egy-egy gondolatra, amennyit egy nagy szobor elkészítésre. A forma mérete miatt úgy tűnhet, mintha csupán egy kis dísz volna, de nekem, mint szobrásznak a kis formátum is ugyanolyan, mint a nagy – amikor a szobrászatot tanultam is alapvetés volt, hogy legyen üzenete a szobornak.

Biztos, hogy a közönség egy része csupán viccesnek találja, hogy „juj de pici”. Ám aki a formát érti és tudja olvasni, az bízom benne, hogy érti, amit mondani szerettem volna.

Amikor olvasom utólag, hogy mit írnak a szoborról, nem egy esetben több értelmezést és alapgondolatot is hozzá tudnak kapcsolni, mint reméltem.”


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Ferihegy–1-en megállt az idő: ma is olyan minden, mint a 7 évvel ezelőtti bezáráskor
Bejártuk a régi terminálépületet, ahol az utolsó gép felszállása óta filmforgatásokat, céges bulikat és koncerteket tartanak. De vajon újranyithat még valaha?
Láng Dávid - szmo.hu
2019. április 12.



Nagy nap volt 1950. május 7-e a hazai repülés történetében: ekkor adták át az utasforgalomnak Budapest vadonatúj nemzetközi repülőterét, amelyet először Csepel északi részére álmodtak meg, de hosszas tervezést követően végül Pestszentlőrinc határában épült fel.

Ez akkor még nagyon távol esett a várostól – a mai lakóövezetnek nyoma sem volt –, de több érv is szólt mellette: ideálisak voltak a talajviszonyok, alacsony a ködös napok száma, és a széljárás is kedvezően alakult.

Az építkezés már a '40-es évek elején megkezdődött, a II. világháború azonban közbeszólt: mivel a szövetségesek hadserege katonai objektumnak tekintette a félkész épületet, többször is szőnyegbombázást vetettek be ellene, teljesen lerombolva az addig felhúzott részeit.

A támadás a mai napig érezteti hatását: a környéken zajló építkezéseken azóta is találnak törmelékdarabokat, illetve robbanószereket a föld feltúrásakor, emiatt fokozott óvatosságra van szükség.

A terminálnak már az alaprajza is különleges: felülről egy repülőgép sziluettjét adja ki, a középső rész a törzset, a két szélső pedig a szárnyakat szimbolizálja. Ilyenre csak egy másik példa van az egész világon: az azóta szintén bezárt berlini Tempelhof reptér néz ki hasonlóan.

Fotók: Mervai Márk

Átadása után egy évtizeddel Ferihegy már Közép-Európa legmodernebb repülőterének számított: elkészült a bevezető fénysor, a radarberendezés, valamint a kifutópályát is meghosszabbították. Az átszálló utasokat, illetve a másnap tovább induló személyzetet az egyik szárnyban külön emiatt épített szálloda várta.

Az egész csarnok eleganciát sugárzott, és más téren is ráerősített arra, hogy a repülés akkoriban igazi ünnep volt, aminek mindenki megadta a módját. Az épületben például nemcsak éttermek és kávézók, de még fodrászat és szabóság is helyet kapott.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Füvészkert: olyan, mint a hosszú álom után ébredező gyönyörű királylány
Már nyílnak a tavaszi virágok, kezdenek lombosodni a fák. Tettünk egy sétát a parkban.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. április 13.



Amint belép az ember a Füvészkert kapuján, már elvarázsolja az ezernyi szín, és azonnal beszippantja a hely hangulata. Csak járunk egyik ágyástól és táblától a másikig, gyönyörködünk a virágzó fákban, cserjékben, a növényekben. Vagy üldögélünk, és csendesen szemlélődünk. Valódi pihenés és feltöltődés.

Egy-egy túra alkalmával több órát is képesek vagyunk itt eltölteni. Most is tettünk egy tavaszi sétát, hogy megmutassuk nektek a park szépségét és kedvet csináljunk számotokra a kiránduláshoz.

Éppen ottjártunkkor zajlott egy kismama-fotózás. Tökéletes helyszín volt erre az alkalomra.

Külön látványosság szokott lenni a Sakura-ünnep. Ez ugyanis már több éves hagyomány a Füvészkertben. Minden évben az áprilisi japán cseresznyefa virágzáshoz, Japán tradicionális ünnepéhez, az Ohanamihoz kapcsolódik. 2018-ban videót is készítettünk róla.

Amikor a japán cseresznyefák virágba borulnak, a japán szokásokhoz hasonlóan te is takaróra telepedve piknikezhetsz a Füvészkertben.

Az ünnepet rendszerint április első felében rendezik, de ettől függetlenül is eljöhetsz ide, mert a magnóliák, a hangafélék, a leánykökörcsinek, a tulipánok, a hunyorfélék is ilyenkor virágoznak, csakúgy, mint egyes cserjék.

A Japáncseresznye vagy Prunus serrulata Kelet-Ázsiából származik, és nálunk is az egyik legkedveltebb dísznövény

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Kiderült, hogy fog kinézni a századik évfordulóra készülő Trianon-emlékmű
A parlament előtti Alkotmány utcában lesz.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. április 11.



Április végén megkezdődhet az Alkotmány utca Kossuth tér felőli végén a Nemzeti összetartozás emlékhelyének építése — számolt be a Magyar Nemzetnek Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program Zrt. vezérigazgatója.

A zsákutcává lett Alkotmány utcában kap majd helyet a jövő május végéig elkészülő Trianon-emlékmű a századik évforduló alkalmából. Nem szobrot állítanak:

egy négy méter széles, fokozatosan lejtő, száz méter hosszú árok készül, amelynek a végén egy hatalmas gránittömb áll majd, amelyben az örök láng lobog majd. A növényekkel szegezett rámpa fala sem egyszerű beton lesz, a tervek szerint a történelmi Magyarország több mint 12 ezer településneve lesz rá felvésve három, különböző betűméretben.

„Bonyolult, véletlen alapú algoritmus alapján az utolsó pillanatban, a szoftver utolsó futtatásakor alakul majd ki a végleges települési sorrend. Figyelünk arra, hogy véletlenül se kerüljenek egymás mellé a valóságban szomszédos helységek nevei” – idézte az Index Wachsler Tamás szavait.

Az emlékmű a Magyar Nemzet cikke szerint egy ötmilliárdos költségkeretből valósul meg.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
A budai oldal gyöngyszeme Gül Baba türbéje - gyönyörű kiállítóhellyel gazdagodott
Körülnéztünk a felújított és tavaly átadott épületben. Gyertek velünk!
Szegedi Éva, Fotó: Mervai Márk - szmo.hu
2019. április 21.



Lehet, hogy Gül Baba már életében ikonikus figura volt - de hogy halála után azzá vált, az egészen biztos. Erre bizonyíték az is, hogy máig legendák sora köthető a nevéhez, a halálához és a magyarországi tevékenységéhez, a sírhelye pedig Budapest egyik legnépszerűbb látványossága.

Rengetegen várták, hogy újra kinyisson a teljes megújulás és a környék rendezése után Gül Baba türbéje. Arról már korábban beszámoltunk, hogy milyen lett a Gül Baba utca a kockakövek cseréje után, és tavaly azt is megmutattuk, miként fest az épületegyüttes az átadás után.

Nemrég bent is körülnéztünk, és láthattuk, milyen izgalmas és mutatós kiállítótér nyílt a türbe köré épített egykori Wagner-villa alagsorában.

Gül Baba bektasi dervis költő volt, vagyis muszlim szerzetes. A bektasi rend a belső utakat kereső misztikusok csoportjaiból alakult, akik az üdvösséget lelki fejlődéshez kötötték (ezen a ponton hasonlóságot mutat keresztény és buddhista tanításokkal is) és különféle spirituális gyakorlataik voltak. Gül Baba nevének jelentése: a rózsák atyja; a Gül Baba nevet egyes források szerint a turbánján díszelgő rózsaszálról kapta, más magyarázat szerint eredetileg Kel volt a neve, ami kopaszt jelent, amit csak később változtattak Gülre, miután a sírja körül rózsák nőttek. A név származhat a dervissüvegen lévő gömb alakú szövetdarabtól is, amit szintén gülnek neveznek - ez a misztikus tudás, az Istenről szerzett bizonyosság jelképe.

Amikor Szulejmán 1541-ben megszállta Budát, a szultán a bektasi derviseket bízta meg azzal, hogy hozzanak létre egy medreszét, vallási központot a városban. A fennmaradt történet szerint Gül Baba ültette be a mai Rózsadombot a rózsáival, innen kapta a nevét a budai domb. A szultán és kísérete Buda megszállását a pár nap alatt dzsámivá átalakított Nagyboldogasszony templomban tartott vallási szertartáson ünnepelte meg.

Egy legenda szerint Gül Babát több mint 100 éves korában érte a halál, egy másik történet szerint Szulejmán győzelmének ünnepnapján halt meg, 1541 szeptemberében.

Gül Baba díszes temetésén maga a szultán is részt vett, hogy lerója kegyeletét a tiszteletre méltó dervis előtt, és a sírhelyet, a türbét is az ő parancsára kezdték építeni 1543-ban a mai Rózsadomb keleti lejtőjén.

A sírhely a hódoltság idején a muszlimok egyik legészakibb zarándokhelyévé vált, ma is muszlim szent hely, amit szívesen keresnek fel például a török turisták. Emiatt nem illik cipővel belépni türbe épületébe, és ezért nem illik megzavarni azokat, akik esetleg éppen imádkoznak bent.

A türbe környéke is legendás helynek számított. Állítólag a 16. században azok a budai ifjak, akik el akarták kápráztatni a szerelmüket, a dervisrend rózsakertjébe lopóztak be, hogy onnan lopjanak virágot.

Buda ostromakor a bektasi dervisrend kolostora romba dőlt, de a türbe megmaradt. A jezsuiták kapták meg, akik kápolnává alakították, eredeti ablakát befalazva és új nyílásokat vágva rajta. 1770-ig, a rend feloszlatásáig használták a jezsuiták, azután a budai városháza gondozásába került, a kulcsot a 19. században a városházán tartották, és ha muszlim zarándok érkezett, kinyitották neki. Még akkoriban sem volt körbeépítve az épület, szőlők között állt a domboldalon.

A mai terület jelentősebb átalakítása Wagner János nevéhez fűződik. Ő a 19. század közepén vásárolta meg a szomszédos telket, és miután 1893-ban építési engedélyt kért két különálló, oszlopos folyosóval összekötött villa felhúzására, egyszerűen körbeépítette a türbét.

Sokan átkozták ezért Wagnert, csakhogy éppen a török szent hely köré épült villa menthette meg az épületet a pusztulástól a második világháborúban. Az 1942-re már állami tulajdonba került villa az 1944-45-ös ostrom alatt komolyan megsérült, de Gül Baba türbéje átvészelte.

A Wagner-villa romjait az 1970-es években lebontották, csak alsó, a domboldalt teraszosító támfalát hagyták meg, és a pinceszintet, amelyet a közelmúltban zajlott felújítás alatt új funkciókkal láttak el.

Utoljára 1912-ben történt nagyobb renoválás, azért volt szükség a felújításra, amihez a török kormány jelentős támogatást adott.

Budapest egyedülálló látványosságának a kezelője jelenleg a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány, céljuk pedig az, hogy a Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhely többféle feladatot is ellásson. Többek közt a Magyarországon található oszmán–török kulturális értékek megőrzése, az oszmán török kultúra értékeinek bemutatása, kulturális programok szervezése (mint amilyen Birinyi József népzenész, népzenekutató gyerkeknek és felnőtteknek tartott hangszersimogató foglalkozása volt, vagy a Gül Baba Jazz Nights az Opus Jazz Klubban), időszaki kiállítások szervezése és a kávézó, valamint az ajándékbolt üzemeltetése.

Az állandó kiállításon Gül Babát és korát idézik meg, az időszakos kiállításon pedig az nevű ebru egy tradicionális török festészeti technika alkotóinak műveit láthatjátok május végéig. Ezután a Herendi Porcelánmanufaktúra Gül Babához és az oszmán szimbólumokhoz kapcsolódó tárgyait állítják ki.

Szalai István, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány vezérigazgatója azt mondta ottjártunkkor, hogy szeretné, ha a hely a II. kerület és az egész város kulturális életének helyszínévé válna, és minél többen fedeznék fel és látogatnák meg a türbét, a múzeumot és a kertet.

A kerttel kapcsolatban kiemelte, hogy a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának segítségével alakítják tovább, mert egyrészt szeretnék, ha az alapítvány logóján is látható rózsamotívumok a valóságban is megjelennének, másrészt ha sikerülne meghonosítani itthon is a Gül Babáról elnevezett rózsafajtát.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x