hirdetés
portre1.jpg

Aki apró gerillaszobrokkal szórja tele Budapest utcáit

Kolodko Mihály ugyanannyi időt fordít a miniszobrok elkészítésére, mint a nagyokra. Interjú.
Szegedi Éva - szmo.hu
2018. június 29.


hirdetés

Biztosan ti is láttatok már legalább egy miniszobrot Budapesten, vagy legalább egy fotót valamelyikről. A Batthyány térről a a Lánchíd irányába sétálva a Bem rakpart kő mellvédjén például először egy aprócska tankra lehettek figyelmesek, majd a Halász utca magasságában A nagy ho-ho-horgász című rajzfilmből ismert Főkukacot láthatjátok.

Áprilisban a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtéren leplezték le Liszt Ferenc miniatűr bronz szobrát, majd a Széll Kálmán tér egyik lépcsőjénél jelent meg Mekk Elek, a kétbalkezes ezermester fúróval a kezében, azután egy földön fekvő, körberajzolt, pisztolyt szorongató kicsiny állat – stílszerűen Columbo, a tévés nyomozó Falk Miksa utcai szobra mögött.

Rengetegen találgatták, miért kerültek ki ezek az alkotások, miért pont ott állnak, ahol, vajon ki készítette őket. És természetesen különféle elemzések jelentek meg a szobrokról: sokan a testtartásukból, a mellettük található tárgyakból, a helyszínből stb. próbálták meg kikövetkeztetni, mit jelentenek, mit sugallnak.

A gerillaszobrok alkotója Kolodko Mihály kárpátaljai, ungvári születésű művész, aki szülővárosában már számos icipici szobrot helyezett el az utcákon, köztereken.

hirdetés

Első budapesti szobra a Főkukac volt. Amikor arra kértem, mesélje el, honnan származott az ötlet, azt mondta, akkor határozta el a szobor elkészítését, amikor úgy döntöttek a családdal, hogy Magyarországra költöznek:

„Eszembe jutott, hogy kiskoromban ez volt az egyik legnépszerűbb rajzfilm. Bár ma már nem olyan divatos ez a mese, mint az én gyermekkoromban, szerettem volna, ha a gyermekeimben hasonló érzéseket kelt, mint annak idején bennem. Úgy gondoltam egy szobor segíthet nekik a Magyarországra költözéskor, szerettem volna, ha olyan emlékük marad róla, amely összekapcsolja Ungvárt és Magyarországot. Ezért reprodukáltam olyan szobrot, ami Ungváron is látható.

Együtt kerestük a gyerekekkel Budapesten a lehetséges helyszíneket a Főkukac szobrának, jöttünk-mentünk, majd a feleségem és a gyerekek végigkísérték a készítését.

Látták amikor még plasztilinban volt, látták, hogyan dolgozom, hogy kiviszem a kiválasztott helyszínre, fotózom, nézem, hogy jó legyen, utána még dolgozom rajta. Kapcsolatuk lett a Főkukaccal. Közben a sorozatot is megmutattam nekik, és remélem, hogy ha felnőnek, ugyanolyan érzés lesz számukra, mint nekem.

Gyermekkoromban ugyanis ez volt az első film, amelynek segítségével a magyar nyelvet tanultam, ezen mértem le, mennyit értek a magyar nyelvből.”

Kolodko Mihály 1978-ban született a kárpátaljai Ungváron. 1996-ban végezte el az Ungvári Művészeti Iskolát, 2002-ben szerzett diplomát a Lembergi Művészeti Akadémia szobrászat szakán.

Tanulmányai során csoportos, illetve plein air projektekben dolgozott Ukrajnában és külföldön is. (A plein air lényege a természetes fény, a természetes megvilágítás, a szabadtéri munka.)

A műfaji- és a monumentális szobrászaton kívül jelenleg miniatűr figurák köztéri megjelenítésén dolgozik. Apró szobrait többek közt Ungváron és Budapesten is láthatjátok.

Az apró méretű szobrok készítése részben a szobortervezés egyik fázisára, részben anyagi okokra vezethető vissza. Kolodko Mihály azt mondta erről, hogy amikor szobrot alkot, először kis méretben készíti el, és utána nagyítja. „Ebben az esetben azonban nem történt meg a nagyítás, mert nem volt pénzem a nagy méretűre. Arra gondoltam, mégis jó lenne egy gondolatot úgy befejezni, hogy ne csak a műhelyben maradjon egy példány plasztilinból ("szobrászgyurmából"- a szerk.) hanem kikerüljön a közönség elé, és hogy kell neki bronzanyag, hogy kint állhasson valahol. Ezeket a szobrokat nem megrendelésre készítem, senki sem fizet értük.”

És még egy ok, amiért ezek a szobrok kicsik: a nagy szobrok elhelyezéséhez eleve tér kell, talapzat, a felállításukhoz pedig engedély. Az alkotó azt mondja, hogy amikor az első miniszobor feltűnt, erre a kis formátumra annak idején nem vonatkoztak külön szabályok.

"Вежа" 2015 #eiffeltower #kolodko #publicminisculpture

kolodko (@kolodkomini) által megosztott bejegyzés,

"Швейк" 2012 #švejk

kolodko (@kolodkomini) által megosztott bejegyzés,

Az első apró gerillaszobrok Ungváron jelentek meg. „Volt, akinek tetszett, de a többség furcsállta, nem értette, mi ez, és miért ilyen pici?” - meséli Kolodko Mihály.

„Idő kellett, mint bármilyen más új ötletnek, hogy feldolgozzák az emberek. 2012 körül, amikor már többet kezdtem csinálni, és több darabot is kint láttak, és rájöttek arra, hogy minden szobor valamilyen gondolatot jelenít meg, kezdtek rájönni, hogy ez egyfajta kommunikációs eszköz.”

Legutóbb a budapesti Columbo-szobor mögött felállított apró figuráról indult vita a közösségi oldalakon és a fórumokon. Eleve azt találgatták, milyen állat lehet: pele, mókus vagy patkány, esetleg más rágcsáló? Akadt, aki úgy vélte, ez a nem sokkal azelőtt kirobbant szurikáta-ügyet szimbolizálja, mások azt írták, Columbónak adott feladatok az alkotó.

A Köztérkép egyik felhasználója, Katie G. azt írta, egy kis nyomozással felderítette, miért született a szobor: „A mű címe 'Ars longa vita brevis'. A művészet örök, de az élet rövid, vagyis az alkotás megmarad, de a művészt a halála után elfelejtik. Az alkotó ezzel a mókussal Maurizio Cattelan, olasz művész 1996-os Bidibidobidiboo című installációjára kíván utalni. Cattelanra jellemző, hogy meghökkentő, szatirikus műveivel provokálni akar, pl. kitömött állatokat emberi érzelmekkel ruház fel. Ennél a művénél egy szerényen berendezett konyhában egy mókus végső kétségbeesésében a konyhaasztalnál ülve öngyilkosságot követ el.

Azt kérdést veti fel, hogyha már az állatoknak sem maradt semmi reményük sem, akkor mi lesz a mi vágyainkkal vagy valami ilyesmi. A Bidibidobidiboo a Cinderella meséből jön, ebben szerepel a Fairy Godmother, aki egy tündér és a varázspálcájával és ezzel a varázsigével minden kívánságot teljesít.”

Mint azt Kolodko Mihály elmondta, egy-egy szobor több hónapig készül.

„Kitalálom, mit akarok mondani, és addig csiszolom, míg jó nem lesz. Előfordul, hogy hónapokra félrerakom, és addig nem is foglalkozom vele, majd újra előveszem, hogy friss szemmel újra megnézzem.”

Már első ránézésre is úgy tűnt számomra, mintha mindegyik szobor esetében volna egy plusz gondolat, még egy csavar. Egy-egy szobor vajon értelmezhető egyfajta rejtvényként, amit a nézőnek meg kell fejtenie, hogy vajon milyen gondolat állhat mögötte, milyen ötlet mozgatja, mi benne a poén? A művész megerősíti: Valóban mindnek van egy alapgondolata, sőt, lehet, hogy nem is egy, hanem mindjárt több.

„Annyi időt fordítok egy-egy gondolatra, amennyit egy nagy szobor elkészítésre. A forma mérete miatt úgy tűnhet, mintha csupán egy kis dísz volna, de nekem, mint szobrásznak a kis formátum is ugyanolyan, mint a nagy – amikor a szobrászatot tanultam is alapvetés volt, hogy legyen üzenete a szobornak.

Biztos, hogy a közönség egy része csupán viccesnek találja, hogy „juj de pici”. Ám aki a formát érti és tudja olvasni, az bízom benne, hogy érti, amit mondani szerettem volna.

Amikor olvasom utólag, hogy mit írnak a szoborról, nem egy esetben több értelmezést és alapgondolatot is hozzá tudnak kapcsolni, mint reméltem.”


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
colin-farrell.jpg

Colin Farrell Budapesten forgat, és egy hetedik kerületi kebabos lett a kedvenc helye

A hely dolgozói csak több nap után ismerték fel, amikor kártyával fizetett. Ráadásul egy nem mindennapi bókot is kaptak tőle.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 09.


hirdetés

Budapesti kebaboshoz jár ebédelni a hollywoodi világsztár, Colin Farrell – szúrta ki a Ripost.

A színész a lap szerint épp egy sarkvidéki expedíció alatt játszódó sorozatot forgat North Water címmel, aminek munkálatait Norvégia után nálunk folytatják.

És úgy tűnik, nagyon megtetszett neki a Hari Kebab nevű hely a Városligethez közel eső István utcában: maga az étterem posztolta a Facebookra, hogy napok óta rendszeresen náluk ebédelt, de akkora a szakálla, hogy sokáig nem ismerték fel.

Végül egy kártyás fizetés buktatta le, ezután viszont egy közös képet is bevállalt a dolgozókkal. Sőt, állítólag azt is megosztotta velük, hogy itt ette élete legjobb kebabját, ami nem kis elismerés.

hirdetés

Íme a poszt:

Hari Kebab

Megunhatatlan az érzés, ami elfog minket a nevünket hallván, évről é... vre a díjátadón. Természetesen Nektek köszönhetjük Drága Hari fanok, hogy ismét a Hari Kebab lett Az Év Kutyabarát Budapesti Étterme!! Juhuuuu!! Köszönjük mindenkinek a szavazatokat azt, hogy mellettünk álltok és hogy VAGYTOK NEKÜNK!!! CSAK A HARI!!


KÖVESS MINKET:





hirdetés
puskas-arena-cimkep.png

Így néz ki az új Puskás Aréna belülről

Pénteken tartják a nyitóünnepséget az Uruguay elleni meccsel összekötve.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 15.


hirdetés

Pénteken avatják fel az új Puskás Arénát. A kapunyitás 16 órakor lesz, az Uruguay elleni mérkőzés 19 órakor kezdődik, de már most közreadtak néhány képet arról, hogy néz ki belülről a létesítmény.

Előzetesen itt írtunk arról, milyen forgalomkorlátozásokra lehet számítani a rendezvény miatt a környéken, illetve hogy nézőként hogyan ajánlatos érkezni.

Az avatóhoz egy kis beharangozó videó is készült többek között Orbán Viktor, Dzsudzsák Balázs, Csányi Sándor MLSZ-elnök és Hajdú B. István kommentátor főszereplésével:

hirdetés

Ilyen lett belülről az aréna (MTI/Ilyés Tibor):


KÖVESS MINKET:






hirdetés
budapest-szuletesnap-kisfilm-1000x601.jpg

Boldog születésnapot Budapest! - Különleges kisfilm készült a fővárosról

A videóban az alkotók egy táncosnő segítségével, a megszokottól eltérően mutatnak be ismert fővárosi helyszíneket.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 17.


hirdetés

November 17-én ünnepli 146. születésnapját Budapest. A fővárosi közgyűlés korábbi döntése értelmében, ez a nap az évfordulója Pest, Buda, Óbuda és a Margitsziget 1873-as egyesítésének.

A kiegyezés korabeli döntésnek azóta is élvezhetjük jótékony hatásait, hiszen mára Budapest meghatározó gazdasági és turisztikai központ lett a régióban.

Ennek alkalmából készített filmet a fővárosról a különböző helyszíneket és az őket kereső filmeseket, fotósokat összekötő új magyar startup, a spotager.com.

A videóban az alkotók Bíró Emese balett-táncosnő segítségével, a megszokottól eltérően mutatnak be ismert fővárosi helyszíneket, ezzel szeretnék felhívni a figyelmünket arra, hogy nézzünk ezen az egy napon mi is egy kicsit más szemmel Budapestre.

hirdetés

Itt tudod megnézni a filmet:


KÖVESS MINKET:






hirdetés
DSC_4906-1.jpg

Még a halálfélelmemről is megfeledkeztem, miközben a Boráros tér szépségeit néztem

Ez a bika most a hídon áll vagy lebeg? Miért van ennyire kitekeredve a feje? A teste tényleg egy mélytányér?
Orosz Emese cikke, fotók: Lampert Benedek - szmo.hu
2019. november 09.


hirdetés

Utálom a Boráros teret. Nem vagyok egy ijedős csaj, de szó szerint félek, ha egyedül kell átmennem a villamostól a hévig, pláne sötétedés után. Jó pár rémtörténetet hallani, és a hírek is rendszeresen beszámolnak ott történt atrocitásokról. Legutóbb például gyerekeket raboltak ki fényes nappal az ottani gördeszkapályán.

A cím ezzel szemben nem elírás. A szemét és gyanús figurák fölött elnézve a Boráros térnek igenis vannak szépségei. Lampert Benedekkel ezúttal a Boráros tér mocskában keresgéltünk kincseket.

hirdetés

A Boráros tér közepén áll Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművészt 1983-ban felállított Borárus-szoborkompozíciója. Jól látszik a hídról, és tulajdonképpen uralja a hídfeljáró déli oldalának kerengőjét is. A kőhordók homloklapját egykor bronzdíszek ékesítették. Sajnos nem igazán csodálkoztunk azon, hogy ezeknek az évek során lába kélt.

A borárus szobor miatt joggal feltételezhetnénk, hogy a tér egykor borpiacnak adott otthont. Ez azonban csak urbán legenda, amiért a jó humorú szobrászművész a felelős.

A tér valójában Boráros Jánosról (1756-1834), Pest egykori főbírójáról és ügyvezető helyettes polgármesteréről, a Városliget megteremtőjéről kapta a nevét. A Ráday utca és a tér találkozásánál álló Boráros tér 4. számú ház térre néző homlokzatán impozáns emléktábla őrzi az ő emlékét is.

Kiskoromban autóval sokszor hajtottunk át a Petőfi hídon, én pedig már egész korán kiszúrtam a különös “kecskefejű tálat”, amit gyerekként sehogy sem értettem. Ezt most a hídon áll vagy lebeg? Miért van ennyire kitekeredve a feje? A teste tényleg egy mélytányér? És mielőtt jól szemügyre vehettem volna, rendszerint már el is suhantunk mellette.

Ma már tudom, hogy a “kecskefejű tál” igazából a nagyszentmiklósi aranykincs legismertebb darabjának, a bikafejes ivócsanaknak sokszorosára nagyított, hegesztett rézből és krómacélból készített mása.

Az ivócsanak különben szintén Boráros Jánosnak állít emléket. Az egykori avar fejedelmi kincstár részét képező, 23 aranyedényből álló nagyszentmiklósi aranykincset ugyanis egy szerb szőlősgazda a saját udvarán találta meg 1799-ben, miközben épp árkot ásott. A gazda felesége a kincseket eladogatta, illetve beolvasztatta. A túlélő darabok különböző kereskedőkön át Pestre jutottak, ahol Boráros János gyűjtötte össze, és küldte tovább őket a bécsi Császári és Királyi Régiségtárba.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!