hirdetés
portre1.jpg

Aki apró gerillaszobrokkal szórja tele Budapest utcáit

Kolodko Mihály ugyanannyi időt fordít a miniszobrok elkészítésére, mint a nagyokra. Interjú.
Szegedi Éva - szmo.hu
2018. június 29.


hirdetés

Biztosan ti is láttatok már legalább egy miniszobrot Budapesten, vagy legalább egy fotót valamelyikről. A Batthyány térről a a Lánchíd irányába sétálva a Bem rakpart kő mellvédjén például először egy aprócska tankra lehettek figyelmesek, majd a Halász utca magasságában A nagy ho-ho-horgász című rajzfilmből ismert Főkukacot láthatjátok.

Áprilisban a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtéren leplezték le Liszt Ferenc miniatűr bronz szobrát, majd a Széll Kálmán tér egyik lépcsőjénél jelent meg Mekk Elek, a kétbalkezes ezermester fúróval a kezében, azután egy földön fekvő, körberajzolt, pisztolyt szorongató kicsiny állat – stílszerűen Columbo, a tévés nyomozó Falk Miksa utcai szobra mögött.

Rengetegen találgatták, miért kerültek ki ezek az alkotások, miért pont ott állnak, ahol, vajon ki készítette őket. És természetesen különféle elemzések jelentek meg a szobrokról: sokan a testtartásukból, a mellettük található tárgyakból, a helyszínből stb. próbálták meg kikövetkeztetni, mit jelentenek, mit sugallnak.

A gerillaszobrok alkotója Kolodko Mihály kárpátaljai, ungvári születésű művész, aki szülővárosában már számos icipici szobrot helyezett el az utcákon, köztereken.

Első budapesti szobra a Főkukac volt. Amikor arra kértem, mesélje el, honnan származott az ötlet, azt mondta, akkor határozta el a szobor elkészítését, amikor úgy döntöttek a családdal, hogy Magyarországra költöznek:

hirdetés

„Eszembe jutott, hogy kiskoromban ez volt az egyik legnépszerűbb rajzfilm. Bár ma már nem olyan divatos ez a mese, mint az én gyermekkoromban, szerettem volna, ha a gyermekeimben hasonló érzéseket kelt, mint annak idején bennem. Úgy gondoltam egy szobor segíthet nekik a Magyarországra költözéskor, szerettem volna, ha olyan emlékük marad róla, amely összekapcsolja Ungvárt és Magyarországot. Ezért reprodukáltam olyan szobrot, ami Ungváron is látható.

Együtt kerestük a gyerekekkel Budapesten a lehetséges helyszíneket a Főkukac szobrának, jöttünk-mentünk, majd a feleségem és a gyerekek végigkísérték a készítését.

Látták amikor még plasztilinban volt, látták, hogyan dolgozom, hogy kiviszem a kiválasztott helyszínre, fotózom, nézem, hogy jó legyen, utána még dolgozom rajta. Kapcsolatuk lett a Főkukaccal. Közben a sorozatot is megmutattam nekik, és remélem, hogy ha felnőnek, ugyanolyan érzés lesz számukra, mint nekem.

Gyermekkoromban ugyanis ez volt az első film, amelynek segítségével a magyar nyelvet tanultam, ezen mértem le, mennyit értek a magyar nyelvből.”

Kolodko Mihály 1978-ban született a kárpátaljai Ungváron. 1996-ban végezte el az Ungvári Művészeti Iskolát, 2002-ben szerzett diplomát a Lembergi Művészeti Akadémia szobrászat szakán.

Tanulmányai során csoportos, illetve plein air projektekben dolgozott Ukrajnában és külföldön is. (A plein air lényege a természetes fény, a természetes megvilágítás, a szabadtéri munka.)

A műfaji- és a monumentális szobrászaton kívül jelenleg miniatűr figurák köztéri megjelenítésén dolgozik. Apró szobrait többek közt Ungváron és Budapesten is láthatjátok.

Az apró méretű szobrok készítése részben a szobortervezés egyik fázisára, részben anyagi okokra vezethető vissza. Kolodko Mihály azt mondta erről, hogy amikor szobrot alkot, először kis méretben készíti el, és utána nagyítja. „Ebben az esetben azonban nem történt meg a nagyítás, mert nem volt pénzem a nagy méretűre. Arra gondoltam, mégis jó lenne egy gondolatot úgy befejezni, hogy ne csak a műhelyben maradjon egy példány plasztilinból ("szobrászgyurmából"- a szerk.) hanem kikerüljön a közönség elé, és hogy kell neki bronzanyag, hogy kint állhasson valahol. Ezeket a szobrokat nem megrendelésre készítem, senki sem fizet értük.”

És még egy ok, amiért ezek a szobrok kicsik: a nagy szobrok elhelyezéséhez eleve tér kell, talapzat, a felállításukhoz pedig engedély. Az alkotó azt mondja, hogy amikor az első miniszobor feltűnt, erre a kis formátumra annak idején nem vonatkoztak külön szabályok.

"Вежа" 2015 #eiffeltower #kolodko #publicminisculpture

kolodko (@kolodkomini) által megosztott bejegyzés,

"Швейк" 2012 #švejk

kolodko (@kolodkomini) által megosztott bejegyzés,

Az első apró gerillaszobrok Ungváron jelentek meg. „Volt, akinek tetszett, de a többség furcsállta, nem értette, mi ez, és miért ilyen pici?” - meséli Kolodko Mihály.

„Idő kellett, mint bármilyen más új ötletnek, hogy feldolgozzák az emberek. 2012 körül, amikor már többet kezdtem csinálni, és több darabot is kint láttak, és rájöttek arra, hogy minden szobor valamilyen gondolatot jelenít meg, kezdtek rájönni, hogy ez egyfajta kommunikációs eszköz.”

Legutóbb a budapesti Columbo-szobor mögött felállított apró figuráról indult vita a közösségi oldalakon és a fórumokon. Eleve azt találgatták, milyen állat lehet: pele, mókus vagy patkány, esetleg más rágcsáló? Akadt, aki úgy vélte, ez a nem sokkal azelőtt kirobbant szurikáta-ügyet szimbolizálja, mások azt írták, Columbónak adott feladatok az alkotó.

A Köztérkép egyik felhasználója, Katie G. azt írta, egy kis nyomozással felderítette, miért született a szobor: „A mű címe 'Ars longa vita brevis'. A művészet örök, de az élet rövid, vagyis az alkotás megmarad, de a művészt a halála után elfelejtik. Az alkotó ezzel a mókussal Maurizio Cattelan, olasz művész 1996-os Bidibidobidiboo című installációjára kíván utalni. Cattelanra jellemző, hogy meghökkentő, szatirikus műveivel provokálni akar, pl. kitömött állatokat emberi érzelmekkel ruház fel. Ennél a művénél egy szerényen berendezett konyhában egy mókus végső kétségbeesésében a konyhaasztalnál ülve öngyilkosságot követ el.

Azt kérdést veti fel, hogyha már az állatoknak sem maradt semmi reményük sem, akkor mi lesz a mi vágyainkkal vagy valami ilyesmi. A Bidibidobidiboo a Cinderella meséből jön, ebben szerepel a Fairy Godmother, aki egy tündér és a varázspálcájával és ezzel a varázsigével minden kívánságot teljesít.”

Mint azt Kolodko Mihály elmondta, egy-egy szobor több hónapig készül.

„Kitalálom, mit akarok mondani, és addig csiszolom, míg jó nem lesz. Előfordul, hogy hónapokra félrerakom, és addig nem is foglalkozom vele, majd újra előveszem, hogy friss szemmel újra megnézzem.”

Már első ránézésre is úgy tűnt számomra, mintha mindegyik szobor esetében volna egy plusz gondolat, még egy csavar. Egy-egy szobor vajon értelmezhető egyfajta rejtvényként, amit a nézőnek meg kell fejtenie, hogy vajon milyen gondolat állhat mögötte, milyen ötlet mozgatja, mi benne a poén? A művész megerősíti: Valóban mindnek van egy alapgondolata, sőt, lehet, hogy nem is egy, hanem mindjárt több.

„Annyi időt fordítok egy-egy gondolatra, amennyit egy nagy szobor elkészítésre. A forma mérete miatt úgy tűnhet, mintha csupán egy kis dísz volna, de nekem, mint szobrásznak a kis formátum is ugyanolyan, mint a nagy – amikor a szobrászatot tanultam is alapvetés volt, hogy legyen üzenete a szobornak.

Biztos, hogy a közönség egy része csupán viccesnek találja, hogy „juj de pici”. Ám aki a formát érti és tudja olvasni, az bízom benne, hogy érti, amit mondani szerettem volna.

Amikor olvasom utólag, hogy mit írnak a szoborról, nem egy esetben több értelmezést és alapgondolatot is hozzá tudnak kapcsolni, mint reméltem.”


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
medvet-lattak-a-normafan.jpg

Medvét láttak a Normafán

Csütörtök este a Jánoshegyi és Tündérhegyi utak elágazásánál egy medvét és annak bocsát látták bemenni az erdőbe.
Fotó: Illusztráció/Pixabay - szmo.hu
2020. július 10.


hirdetés

"Lakossági bejelentés érkezett a Pilisi Parkerdő Zrt-hez, hogy csütörtök este a Jánoshegyi és Tündérhegyi utak elágazásánál egy medvét és annak bocsát látták az erdőbe bemenni" - írja a XII. kerületi önkormányzat a honlapján.

A Hegyvidéki Önkormányzat arra kér mindenkit, hogy a Normafa Park Fenntartó és Üzemeltető Intézmény kezelésében lévő területen fokozott figyelemmel járjanak el, amíg a szakemberek ellenőrzik a bejelentés valóságtartalmát.

A Pilisi Parkerdő és Normafa Park szakemberei szerint kevés az esély arra, hogy a bejelentő valóban medvéket látott.

De mivel ez száz százalékig nem zárható ki, az önkormányzat mindenkit arra kér, hogy ha medve jelenlétére utaló jeleket látnak a környéken, akkor jelentsék be a 06-20-499-1111-es telefonszámon, vagy a [email protected] e-mail címen.

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
lomtalanitas.jpg

Újraindult a lomtalanítás Budapesten, a kupacokat széttúró lomizók nehezítik a munkát az FKF szerint

Arra is kérik a budapestieket, hogy csak a megfelelő lomokat tegyék ki, ezzel segítve a hulladékokat elszállítók munkáját.
Fotó: FKF Zrt./Facebook - szmo.hu
2020. július 08.


hirdetés

Újraindult a fővárosi lomtalanítás - adta hírül a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) Facebook-oldala.

A járványhelyzet miatti több hónapos kényszerszünet után a XIV. kerületben indult újra hétfőn a lomtalanítás. A program menetrend szerint zajlik, de munkatársainknak erőfeszítést jelent az elszállítás, mivel olyan anyagok is kikerülnek, amelyeknek nem a lomban lenne a helyük (pl. háztartási hulladék, kartonpapír dobozok, textilhulladék, építési törmelék, festékek)

- tájékoztat a cég.

Hozzáteszik, hogy a közterület-fenntartók munkáját nehezítik a hulladékok közt válogató lomisok is, akik a rendben összegyűjtött lomokat gyakran széttúrják.

Az FKF kéri a budapestieket, hogy a postaládákba eljuttatott szórólapokban foglaltak szerint csak nagydarabos hulladékot készítsenek ki. A lomtalanítással kapcsolatos valamennyi információ megtalálható a www.fkf.hu honlapon.

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
magyar-zene-haza-cimkep.jpg

Egyedülállóan szép lesz a Magyar Zene Háza, íme a fotók a különleges üveg tetőszerkezetről

A tetőzetet 100 egyedi tervezésű lyuk töri át, így az egész épületen átfut a fény.
Fotók: Városliget Zrt. - szmo.hu
2020. július 09.


hirdetés

Elkészült a Magyar Zene Háza különleges tetőszerkezete, mely épület egyedi, organikus formavilágával Budapest egyik új és turisztikai vonzerejét jelentősen növelő jelképe lesz – jelentette be Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa.

Az elmúlt évben az egyik legrangosabb nemzetközi ingatlanszakmai versenyén a legjobb középületnek járó díjat elnyert Magyar Zene Háza a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében épül, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, közel 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a térszínen mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így több ezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók.

A világhírű japán építész Sou Fujimoto (magyar partner M-Teampannon) által tervezett környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett vizuális folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket.

Ilyen lesz, amikor elkészül:

„A felső szint elkészültével a Magyar Zene Háza szerkezetkész állapotba került, az épület kivitelezése jó ütemben halad előre: folytatódik a többemeletnyi, egyes szakaszokon közel 12 méter magas, vízszintes szerkezeti osztás nélküli, egybefüggő homlokzati üvegtáblákból álló üvegfal-felület beépítése, mely egész Európában a legnagyobb lesz. A Városliget átfogó megújítását szolgáló Liget Budapest projektnek köszönhetően megépülő új intézmény kiállító- és előadóhelyként, valamint zenepedagógiai központként, vagyis egy komplex zenei beavató intézményként működik majd.

hirdetés

A Magyar Zene Háza építése önmagában is szimbolizálja a Liget Budapest projekt célkitűzéseit: a Városliget átfogó megújításának köszönhetően a projekt egyidejűleg bővíti és rehabilitálja a park zöldfelületét és újítja meg - 21. századi színvonalon - a Liget kulturális intézményrendszerét"

- mondta Baán László.

Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy „a Magyar Zene Háza különleges, összetéveszthetetlen látványa mögött Magyarországon eddig nem látott tervezői és mérnöki megoldások sorozata húzódik meg.

A tetőzetében szinte nincs két párhuzamos elem, nincs derékszög, minden egyedi, felületét közel 100 egyedi tervezésű lyuk töri át, melyeken a ligeti fák átbújnak, de ezekben a résekben helyezték el a ház innovatív megoldásai egyikét is: innen indulnak az úgynevezett fénykutak, melyek egészen a legalsó szintekig vezetik be a fényt, segítve a belső terek megvilágítását és különleges atmoszféra megteremtését.”

Az RTL Híradó stábja madártávlatból is levideózta az épület tetőszerkezetét:

Az iroda helyiségek mellett a felső szinten kaptak helyet a ház oktatási és zenepedagógiai funkciói: tantermek, digitális könyvtár és stúdiók segítik az edukációs munkát, egy olyan élményalapú zenei ismeretterjesztő központ jön létre az emeleten, amely iskolai és gyerekcsoportok számára nyújt majd átfogó programkínálatot és a klasszikus és a könnyű zene terén egyaránt megkerülhetetlen lesz az alapfokú zenei oktatásban.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
kolodko_dreher1.jpg

Új Kolodko-miniszobrok bukkantak fel Kőbányán

A híres sörgyár ihlette a legújabb szobrocskákat.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 08.


hirdetés

Két új miniszoborral gazdagodott Budapest, Kőbányán most először tűnnek fel a jellegzetes Kolodko-figurák. A Dreher Sörgyárak története ihlette a szobrászt a legújabb alkotások elkészítésekor.

A Dreher-család múltja regénybe illő, évszázadokon átívelő történet. Az 1854-ben alapított Kőbányai Serfőző Társaságot ma Dreher Sörgyárakként ismerjük, a sörfőzdét idősebb Dreher Antal virágoztatta fel saját találmánya, a ma Vienna Lágerként ismert sör révén. Ő kezdett sörgyártásba is Pesten, halála után pedig fia és unokája, ifjabb Dreher Antal és Dreher Jenő fejlesztette tovább a Kőbányai Sörgyárat, ami hamarosan az ország legnagyobb sörgyára lett.

„A Drehertől-Dreherig filozófiánk mentén a tavalyi 165 éves jubileumi évforduló fontos mérföldkő volt az életünkben, amely többek között egy rendhagyó kiállítást és sörtúrát is magába foglalt, most pedig a múzeum modernizálásával, felújításával folytatódik” – mondta Szabó Ibolya, a Dreher Sörgyárak vállalati kapcsolatok vezetője. Hozzátette:

„a különleges szobrokat a sörgyár története inspirálta és azok szorosan kapcsolódnak a sörgyártáshoz is. A miniszobrok a sörtúráink keretén belül kerülnek bemutatásra, a megújuló és a hamarosan újra megnyitó sörmúzeumunkkal együtt mutatjuk be őket a nagyközönségnek”.

A két miniszobor két ikonikus jelenetet mutat be. Ezekből az egyik a gyár udvarán egy valódi, korabeli söröshordón álló, Dreher Antalt ábrázoló szobor, kezében a jellegzetes sétapálcájával, a háttérben pedig Európa egyik legszebb főzőháza látható. A gyár előtt található a másik szobor, amely egy valódi mészkőhídon álló olyan söröskocsit ábrázol, amelyet két dreheres ló húz.

hirdetés

„A sörgyár hangulata és története azonnal megérintett, amikor bejárhattam pincétől a padlásig, láttam az Eiffel-iroda által tervezett „léhűtő” padlást, a 100 éves Zsolnai csempéket, a söröslovakat, a százéves hordókat. Azért pedig külön örültem a felkérésnek, mert így most már Kőbányán, Budapest mértani közepén is megjelenhetnek a szobraim”

– mondta el a szobrokat megálmodó és elkészítő Kolodko Mihály.

„Célunk, hogy ezekkel a fejlesztésekkel mi is erősítsük Kőbánya bekapcsolódását Budapest turisztikai életébe, és a sörrajongók, illetve a sörtörténet iránt érdeklődőknek bemutassuk a Dreher múltját és jelenét” – tette hozzá Szabó Ibolya.


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!