hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
Aki apró gerillaszobrokkal szórja tele Budapest utcáit
Kolodko Mihály ugyanannyi időt fordít a miniszobrok elkészítésére, mint a nagyokra. Interjú.
Szegedi Éva - szmo.hu
2018. június 29.


hirdetés

Biztosan ti is láttatok már legalább egy miniszobrot Budapesten, vagy legalább egy fotót valamelyikről. A Batthyány térről a a Lánchíd irányába sétálva a Bem rakpart kő mellvédjén például először egy aprócska tankra lehettek figyelmesek, majd a Halász utca magasságában A nagy ho-ho-horgász című rajzfilmből ismert Főkukacot láthatjátok.

Áprilisban a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtéren leplezték le Liszt Ferenc miniatűr bronz szobrát, majd a Széll Kálmán tér egyik lépcsőjénél jelent meg Mekk Elek, a kétbalkezes ezermester fúróval a kezében, azután egy földön fekvő, körberajzolt, pisztolyt szorongató kicsiny állat – stílszerűen Columbo, a tévés nyomozó Falk Miksa utcai szobra mögött.

Rengetegen találgatták, miért kerültek ki ezek az alkotások, miért pont ott állnak, ahol, vajon ki készítette őket. És természetesen különféle elemzések jelentek meg a szobrokról: sokan a testtartásukból, a mellettük található tárgyakból, a helyszínből stb. próbálták meg kikövetkeztetni, mit jelentenek, mit sugallnak.

A gerillaszobrok alkotója Kolodko Mihály kárpátaljai, ungvári születésű művész, aki szülővárosában már számos icipici szobrot helyezett el az utcákon, köztereken.

Első budapesti szobra a Főkukac volt. Amikor arra kértem, mesélje el, honnan származott az ötlet, azt mondta, akkor határozta el a szobor elkészítését, amikor úgy döntöttek a családdal, hogy Magyarországra költöznek:

„Eszembe jutott, hogy kiskoromban ez volt az egyik legnépszerűbb rajzfilm. Bár ma már nem olyan divatos ez a mese, mint az én gyermekkoromban, szerettem volna, ha a gyermekeimben hasonló érzéseket kelt, mint annak idején bennem. Úgy gondoltam egy szobor segíthet nekik a Magyarországra költözéskor, szerettem volna, ha olyan emlékük marad róla, amely összekapcsolja Ungvárt és Magyarországot. Ezért reprodukáltam olyan szobrot, ami Ungváron is látható.

Együtt kerestük a gyerekekkel Budapesten a lehetséges helyszíneket a Főkukac szobrának, jöttünk-mentünk, majd a feleségem és a gyerekek végigkísérték a készítését.

Látták amikor még plasztilinban volt, látták, hogyan dolgozom, hogy kiviszem a kiválasztott helyszínre, fotózom, nézem, hogy jó legyen, utána még dolgozom rajta. Kapcsolatuk lett a Főkukaccal. Közben a sorozatot is megmutattam nekik, és remélem, hogy ha felnőnek, ugyanolyan érzés lesz számukra, mint nekem.

Gyermekkoromban ugyanis ez volt az első film, amelynek segítségével a magyar nyelvet tanultam, ezen mértem le, mennyit értek a magyar nyelvből.”

Kolodko Mihály 1978-ban született a kárpátaljai Ungváron. 1996-ban végezte el az Ungvári Művészeti Iskolát, 2002-ben szerzett diplomát a Lembergi Művészeti Akadémia szobrászat szakán.

Tanulmányai során csoportos, illetve plein air projektekben dolgozott Ukrajnában és külföldön is. (A plein air lényege a természetes fény, a természetes megvilágítás, a szabadtéri munka.)

A műfaji- és a monumentális szobrászaton kívül jelenleg miniatűr figurák köztéri megjelenítésén dolgozik. Apró szobrait többek közt Ungváron és Budapesten is láthatjátok.

Az apró méretű szobrok készítése részben a szobortervezés egyik fázisára, részben anyagi okokra vezethető vissza. Kolodko Mihály azt mondta erről, hogy amikor szobrot alkot, először kis méretben készíti el, és utána nagyítja. „Ebben az esetben azonban nem történt meg a nagyítás, mert nem volt pénzem a nagy méretűre. Arra gondoltam, mégis jó lenne egy gondolatot úgy befejezni, hogy ne csak a műhelyben maradjon egy példány plasztilinból ("szobrászgyurmából"- a szerk.) hanem kikerüljön a közönség elé, és hogy kell neki bronzanyag, hogy kint állhasson valahol. Ezeket a szobrokat nem megrendelésre készítem, senki sem fizet értük.”

És még egy ok, amiért ezek a szobrok kicsik: a nagy szobrok elhelyezéséhez eleve tér kell, talapzat, a felállításukhoz pedig engedély. Az alkotó azt mondja, hogy amikor az első miniszobor feltűnt, erre a kis formátumra annak idején nem vonatkoztak külön szabályok.

"Вежа" 2015 #eiffeltower #kolodko #publicminisculpture

kolodko (@kolodkomini) által megosztott bejegyzés,

"Швейк" 2012 #švejk

kolodko (@kolodkomini) által megosztott bejegyzés,

Az első apró gerillaszobrok Ungváron jelentek meg. „Volt, akinek tetszett, de a többség furcsállta, nem értette, mi ez, és miért ilyen pici?” - meséli Kolodko Mihály.

„Idő kellett, mint bármilyen más új ötletnek, hogy feldolgozzák az emberek. 2012 körül, amikor már többet kezdtem csinálni, és több darabot is kint láttak, és rájöttek arra, hogy minden szobor valamilyen gondolatot jelenít meg, kezdtek rájönni, hogy ez egyfajta kommunikációs eszköz.”

Legutóbb a budapesti Columbo-szobor mögött felállított apró figuráról indult vita a közösségi oldalakon és a fórumokon. Eleve azt találgatták, milyen állat lehet: pele, mókus vagy patkány, esetleg más rágcsáló? Akadt, aki úgy vélte, ez a nem sokkal azelőtt kirobbant szurikáta-ügyet szimbolizálja, mások azt írták, Columbónak adott feladatok az alkotó.

A Köztérkép egyik felhasználója, Katie G. azt írta, egy kis nyomozással felderítette, miért született a szobor: „A mű címe 'Ars longa vita brevis'. A művészet örök, de az élet rövid, vagyis az alkotás megmarad, de a művészt a halála után elfelejtik. Az alkotó ezzel a mókussal Maurizio Cattelan, olasz művész 1996-os Bidibidobidiboo című installációjára kíván utalni. Cattelanra jellemző, hogy meghökkentő, szatirikus műveivel provokálni akar, pl. kitömött állatokat emberi érzelmekkel ruház fel. Ennél a művénél egy szerényen berendezett konyhában egy mókus végső kétségbeesésében a konyhaasztalnál ülve öngyilkosságot követ el.

Azt kérdést veti fel, hogyha már az állatoknak sem maradt semmi reményük sem, akkor mi lesz a mi vágyainkkal vagy valami ilyesmi. A Bidibidobidiboo a Cinderella meséből jön, ebben szerepel a Fairy Godmother, aki egy tündér és a varázspálcájával és ezzel a varázsigével minden kívánságot teljesít.”

Mint azt Kolodko Mihály elmondta, egy-egy szobor több hónapig készül.

„Kitalálom, mit akarok mondani, és addig csiszolom, míg jó nem lesz. Előfordul, hogy hónapokra félrerakom, és addig nem is foglalkozom vele, majd újra előveszem, hogy friss szemmel újra megnézzem.”

Már első ránézésre is úgy tűnt számomra, mintha mindegyik szobor esetében volna egy plusz gondolat, még egy csavar. Egy-egy szobor vajon értelmezhető egyfajta rejtvényként, amit a nézőnek meg kell fejtenie, hogy vajon milyen gondolat állhat mögötte, milyen ötlet mozgatja, mi benne a poén? A művész megerősíti: Valóban mindnek van egy alapgondolata, sőt, lehet, hogy nem is egy, hanem mindjárt több.

„Annyi időt fordítok egy-egy gondolatra, amennyit egy nagy szobor elkészítésre. A forma mérete miatt úgy tűnhet, mintha csupán egy kis dísz volna, de nekem, mint szobrásznak a kis formátum is ugyanolyan, mint a nagy – amikor a szobrászatot tanultam is alapvetés volt, hogy legyen üzenete a szobornak.

Biztos, hogy a közönség egy része csupán viccesnek találja, hogy „juj de pici”. Ám aki a formát érti és tudja olvasni, az bízom benne, hogy érti, amit mondani szerettem volna.

Amikor olvasom utólag, hogy mit írnak a szoborról, nem egy esetben több értelmezést és alapgondolatot is hozzá tudnak kapcsolni, mint reméltem.”


KÖVESS MINKET:




1,8 millió forintos rekordbüntetést fizetett ki a BKK-nak egy bliccelő
205 jegyellenőr és 58 HÉV-jegyellenőr kéri a jegyeket és bérleteket.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. február 19.


hirdetés

Többeknek nagyon mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk tavaly a lógások miatt tudta meg a 24.hu a Budapesti Közlekedési Központtól. Az öt legnagyobb egyösszegű befizetés így alakult:

• 1 848 648 Ft

• 1 792 069 Ft

• 1 745 977 Ft

• 1 462 081 Ft

• 1 332 905 Ft

Mellettük több százan fizettek be a BKK-nak több mint 100 ezer forintot. A közlekedési vállalat tájékoztatása szerint tavaly mintegy 220 ezer esetben büntettek meg – hivatalosan: pótdíjaztak – utasokat. 2017-ben a megbüntetett utasok száma még 250 ezer volt. A BKK szerint az utasok többsége ugyan csak egy-egy alkalommal mulasztja el a jegy- vagy bérletvásárlást, de vannak olyanok is, akik havonta 10-20 pótdíjat begyűjtenek, és ezzel több százezer vagy akár több millió forintos tartozást halmoznak fel.

A 24.hu információi szerint 2018 év végére 205 jegyellenőr és 58 HÉV-jegyellenőr kérte a jegyeket és bérleteket.


KÖVESS MINKET:



Leszámol a MÁV a színvonaltalan bódékkal a Keletiben és a Nyugatiban
Azt ígérik, összesen ötven állomást tesznek csinosabbá.
Fotó: MÁV Zrt. - szmo.hu
2019. február 16.


hirdetés

"A MÁV kiemelt figyelmet kíván fordítani az állomásokon az utasforgalom korábbiaknál magasabb színvonalú kiszolgálására" - írja a Magyar Államvasutak hozzánk eljuttatott közleményében. "Ennek érdekében

elkezdődik a Nyugati és a Keleti pályaudvaron a kereskedelmi szolgáltatások fejlesztése, a koncepcióba nem illő pavilonok elbontása."

Mint arról korábban beszámoltunk, első lépésként a Nyugati pályaudvari aluljáró bérleti szerződéseit mondták fel, és elkezdték a MÁV üzemeltetésében álló keresztfolyosó rendbehozatalát. A nem működő felvonót már korábban befalazták.

A MÁV következő lépése az, hogy a Keleti pályaudvaron tapasztalható állapotok megszüntetésére

az állomás látképét romboló vagy nem megfelelő színvonalú szolgáltatásokat nyújtó tizenkét bérlő bérleti szerződését felmondták.

Azt írták a közleményben, hogy a pályaudvaron azért továbbra is maradnak olyan üzlethelyiségek, ahol ételt, italt, újságot tudtok venni vagy pénzt tudtok váltani. A későbbiekben utascentrum kialakítását tervezik a Keletiben, megújulnak a tervek szerint az utasforgalmi területek. Az épületben már tavaly nyár óta modern, akadálymentes kormányablak működik.

Elindult a kiemelt, legnagyobb utasforgalmat lebonyolító és más felújítással nem érintett állomások megújulása is, ez 50 állomást érint, és ehhez kapcsolódva vizsgálják meg az állomási funkciókat és a szolgáltatásokat.

A fejlesztési terv első ütemében 2019-ben részben megújul a Bicske alsó; Alsógöd; Felsőgöd; Nagymaros-Visegrád; Szob; Sződ-Sződliget és Albertirsa megállóhely. Rákospalota-Újpest állomáson tavasszal lebontják a raktárépületet és nyáron a vágányhálózatot is karbantartják. Dunakeszi-Gyártelep állomáson P+R parkoló épül az önkormányzattal közösen.

"A beavatkozások alapvető célja az adott helyszínek utasforgalom számára meghatározó arculatának javítása, lehetőség szerint közösségi közlekedési csomópont feltételeinek megteremtése és javítása. A helyszínek mindegyikén vizsgálják az állomás, illetve megállóhely területén elhelyezkedő épületek és építmények állapotát és kihasználtságát. A rossz állagú, nem hasznosítható, az arculatot rontó épületek, illetve építményeket a lehetőségeknek megfelelően elbontják. Azokon a helyszíneken, ahol az épületek és építmények kihasználtsága megfelelő, indokolt esetben karbantartás, illetve felújítás várható."


KÖVESS MINKET:




Felújítják a 4-es és a 6-os villamos két szakaszát idén nyáron
Leállhat a közlekedés a körúti villamosvonal másik végén is, erről jelenleg is zajlik a közbeszerzési eljárás.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. február 18.


hirdetés

A 4-es és a 6-os villamos vonalának két végén is felújítás lesz idén nyáron – írja az Infostart.

A portál információi szerint a nyári szünetben a Széll Kálmán tér és a Mechwart liget, illetve a Margit utca között felújítják a 4-es és a 6-os villamos pályáját. Leállhat a közlekedés a körúti villamosvonal másik végén is: az Üllői út és a dél-budai végállomások közötti szakasz vágányfelújításáról jelenleg is zajlik a közbeszerzési eljárás.

Az M3-as metróvonal északi szakaszának korszerűsítése hamarosan befejeződik, ezt követően kezdődik a rekonstrukció a déli szakaszon, a Kőbánya-Kispest és a Nagyvárad tér között folytatódik. Az 1-es villamos meghosszabbítása Kelenföld vasútállomásig várhatóan 2019 nyarán fejeződik be.


KÖVESS MINKET:





Mit keres az amerikai a Szabadság-szobor a New York-palota tetején?
És miért szúrtuk ki ilyen nehezen? Mutatjuk, és közben elmeséljük a történetét!
Szöveg és fotó: My Secret Budapest - szmo.hu
2019. február 18.


hirdetés

Ti is jártatok már úgy, hogy láttatok valamit, kiszúrtatok egy részletet valahol, olvastatok egy cikket, megnéztetek egy fotót, és csak évekkel később esett le a tantusz, hogy mit is láttatok valójában? Mert én nemrég így jártam a New York-palota egyik ikonikus szobrával. Láttam, gyönyörködtem az egyik róla készült fotóban, amit Bódis Krisztián készített a Szeretlek Magyarországnak. Megcsodáltam a New York-palotát kívül és belül a megnyitása után, majd a róla készült képeket.

És csak akkor jöttem rá, mit láttam, amikor Instagramon megláttam Vincze Miklós posztját.

A New York-palota homlokzatát ugyanis a New York-i Szabadság-szobor egyik változata díszíti: a nőalak jobbjában ott a magasba emelt fáklya, a fején pedig a hétágú korona.

És még valami.

A Szabadság-szobor nem csak az épület homlokzatát díszíti: a kávéház egyik freskóján is látható a New York-i Szabadság-szobor,

ráadásul erről az a legenda terjedt el, hogy előbb került a falfestményre, minthogy az amerikai szobrot felállították volna.

Menjünk végig sorra, és mire a végére jutunk, nem csak az derül ki, mit keres a Szabadság-szobor a Nagykörúton, hanem az is, miért nem szúrhatta ki senki a homlokzaton már évtizedekkel ezelőtt.

Bódis Krisztián 2012-es fotója, amit a New York-palota tetején készített

És így néz ki most, 2019-ben a "Szabadság-szobor" a New York-palotán

Hogyan kezdődött a New York-palota története? Arányi Miksa az 1870-es években Párizsba utazott, és ott ismerkedett meg a New York biztosítótársaság igazgatójával, aki egy magyarországi hálózat kiépítésével bízta meg.

A kor ünnepelt építészét, Hauszmann Alajost kérték fel, hogy tervezzen számukra egy reprezentatív székházat Budapesten. Az olasz reneszánszból kiinduló, ám összességében eklektikus stílusú épületet 1894-ban adták át, kávéháza is ekkor nyitott ki.

A New York Kávéház a XX. századra lett az irodalmi, kulturális és társasági élet egyik központja, amikor a Harsányi-fivérek odavonzották az írókat, 1908-tól pedig itt működött a Nyugat szerkesztősége. A kávéházban alapították meg az impresszionista festők is a csoportjukat, Szinyei-Merse Pál vezetésével.

A New York Kávéház, mint arról Saly Noémi beszélt nekünk korábban egy interjúban, a háború után is kivételes hely volt: „majdnem az összes újság szerkesztőségét és rengeteg kiadót beraktak az épület felső szintjeire. Sajtópalotának is hívták. A teljes interjút erre a linkre kattintva olvashatjátok el.

Sokan a Szabadság-szobor hasonmásának nevezik a New York-palota díszét, ám valójában nem egy az egyben másolja. A neve pedig: a Szabadság géniusza. „Az épület leghangsúlyosabb eleme a körúti főhomlokzat. A bejáratok tengelyében kiemelt, erőteljes kiugrású rizalitok vertikálisan tagolják a főhomlokzatot, minden részletük hangsúlyos, díszítésük gazdagon megformált.

A középtengelyeket díszítő allegorikus szobrok a New York Biztosítótársaságra utalnak

(az emberi élet teljességét szimbolizáló négy különböző életkorú atlant, a gazdagság és takarékosság, Amerika és Magyarország szimbolikus figurái, a sarokrizalit csúcsán a szabadság géniusza, a tornyok csúcsán a kiterjesztett szárnyú szimbolikus sas). A köztes visszahúzott felületek nyugodt hátteret adnak, bár a díszítés innen sem hiányzik. Az épületszobrok Senyei Károly, az ornamensek Köllő Miklós és Szabó Antal munkái” - írják az épület helyreállításáról szóló dokumentumban.

Senyei Károly 1854-ben született Budapesten, és tanulmányai után gyakorlatilag "teleszobrozta" a várost. Az ő munkái voltak a budavári királyi palota főhomlokzati timpanonjának a szobrai - ezek sajnos az ostrom alatt megsemmisültek. Ő készítette többek közt az Oroszlános udvarban, a Történeti Múzeum bejáratánál látható Béke és Háború szobrokat, a halászó gyerekek kútját a Nemzeti Galéria épületénél, a Vigadó előtt látható szökőkút szobrait az ürgét öntő srácokkal, és Szent István szobrát a Hősök terén álló emlékműhöz. De az ő munkája a Kossuth téren álló volt Kúria, illetve volt Néprajzi Múzeum oromzatán is a triga, a háromlovas diadalszekér a géniusz figurájával.

Engem egyébként a trigán álló géniuszra és a Budai Vigadó oromzatán látható nőalakra emlékeztet a „Szabadság szobor budapesti mása”.

Nézzétek csak meg az alábbi képeket: ez a géniusz is (szintén Senyei alkotása, 1896, az 1990-es években Madarassy István szobrászművész állította helyre) fáklyát emel a magasba, a Budai Vigadó dísze pedig (eredetileg Árkay Aladár alkotása) bár a bal kezében tartja a fáklyát, hasonló pózban ül a sason, mint a New York palota géniusza.

Olyanok, mintha a New York-palota szobrának a testvérei lennének. Mint ahogyan a Rezső téri katolikus templom is az esztergomi bazilika kistestvérének tűnik.

A Szabadság géniuszának a sorsa egyébként viszontagságos volt. A BudapestCity.org hívta fel rá a figyelmet, hogy 1903. február 4-én tűz ütött ki a padlástérben, és megsemmisítette a tetőzetet. A sors fintora, hogy pont egy biztosítótársaság épületében… Mire a tűzőrök megérkeztek, a tető lángokban állt, és a palota párkányzatának részei, a vasrácsos erkélyek darabjai és a homlokzat díszítőelemei egymás után estek le. A Szabadság géniuszának a sasmadara is megsérült, és egyik szárnya a járdára zuhant.

Budapest ostroma és az 1956-os utcai harcok alatt is súlyos károkat szenvedett el az épület. Az 56-os események után készült fotókon még látszik a szobor a homlokzaton,

de később lekerült róla, a Fortepanon találtam is ezt igazoló fotókat. Azért nem szúrhatták ki a járókelők a szobrot hosszú, hosszú évekig, mert már nem volt palota oromzatán.

A palota a rendszerváltás után üresen állt, és akkor esett át teljes körű felújításon, amikor a 2000-es évek elején megvásárolta a Boscolo-csoport, hogy szállodává alakítsa át. Mint azt a Köztérképen Dénes Ildikó írja,

a New York Palota homlokzatán Senyei Károly szobrainak rekonstrukciós pótlását Szűcs László Szűcs László kőszobrász, restaurátor végezte el.

A New York-palota 1956-ban - A "Szabadság-szobor" még a helyén

A New York-palota 1957-ben- a szobor még mindig az épületen

A New York-palota a Dohány utca felől, 1960-ban - a Szabadság géniusza már nem látható a homlokzaton. Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11

Na, és mi a helyzet a freskón látható Szabadság-szoborral és a legendával? A Szabadság-szobor kicsinyített modellje 1870-ben készült, a szobrot Amerikában 1886-ban állították fel, míg a New York Café csak 1894-ben nyitott, tehát nem a szobor felállítását megelőzve készült a freskó.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x