Mi volt egykor a helyén? Az Elizélt-palota története
Üvegfalú csoda áll a Vörösmarty téren, a költő szobrával szemben. Iroda és áruház működik benne. De még nincsen másfél évtizede, hogy ide építették.
Mi állt egykor Vörösmarty 1 üzletház helyén? És annak az épületnek a helyén vajon mi volt? Utánajártunk.
Tizenöt éve röppent fel a hír, hogy a Vörösmarty téren többfunkciós irodaház épül üzletekkel, irodákkal, mélygarázzsal. Azt írták, 2005 végére készül el. Sokan sajnálkoztak a hír hallatán, hiszen a ma is látható üvegcsodát
az egykori ORI székház, gúnynevén Elizélt-palota helyére tervezték, vagyis az új épület felhúzása a régebbi lebontásával járt.
A Napi.hu így méltatta egy 2003-as cikkben az ORI 1971-re elkészült épületét: "Értékének mondható például homlokzatüvege, amely az igényesebbek közé tartozik (kellemes, narancsos fényeket szór a térre, és kevésbé engedi be a napot, mint egyebütt). Tömegeloszlása, egyszerű belsőépítészeti kialakítása is a szerencsésebbek közé sorolható. Még Preisich Gábor, a modern magyar építészet egyik alapítója is csak emeleteinek számát kifogásolta."
Azt azonban kevesen tudják, hogy az ORI irodái is egy másik ház helyére épültek.
A Vörösmarty tér sarkán ugyanis azelőtt a Haas-palota állt.
Sőt: a Haas-palotát is egy másik épület, a Német Színház helyére húzták fel.
Vörösmarty (Gizella) tér a Deák Ferenc utca felől nézve. Szemben a Haas-palota és tőle jobbra a Szálloda a Magyar királyhoz. A felvétel 1894 körül készült. Forrás: Fortepan/Klösz György
A tér története is izgalmas. Nevét az elmúlt körülbelül 200 évben viszonylag sokszor váloztatták meg. Volt Theátrom piatcza, hívták Sétatérnek, Harmincad térnek, Színház térnek, Német Színház térnek, 1875-től Gizella térnek, 1908-tól Vörösmarty térnek, 1918-ban rövid ideig Károlyi Mihály térnek, majd 1919 óta újra Vörösmarty térnek.
Ezen a helyen a 18. század végén a téren már állt egy ideiglenes nyári színház. A főként németajkú pestiek látogatták, az előadások természetesen német nyelven folytak. A 19. század elején határozta el az udvar, hogy kőszínházat, illetve szórakozó komplexumot építtet ide, méghozzá úgy, hogy a színházi homlokzat a térre, a vigadó épület homlokzata a Dunára nézzen.
A Vigadó csak az 1830-as évekre készült el, először - a milánói Scala mintájára épült - a klasszicista színházépület nyílt meg 205 éve, 1812-ben.
A Német Színház egész Közép-Európában egyedülállónak számított 3500 fős nézőterével és 28 méter mély színpadával.
Ennek a színháznak volt a karnagya 1833 és 1838 között Erkel Ferenc. A színházat az 1838-as pesti árvíz megrongálta, majd 1847-ben - a fenmaradt források szerint vagy a fűtésrendszer hibája, vagy egy előadás közben eltévedt röppentyű miatt - leégett. A helyreállításra az 1848-ban kitört forradalom miatt nem került sor, majd a Vigadót szétlövető Hentzi ágyúi is kárt tettek benne 1849-ben.
A Német Színház. Forrás: Mek.oszk.hu
A színház helyére az 1870-es években épült fel Haas Frigyes textilkereskedő megrendelésére, Linzbauer István tervei alapján
egy többszintes, eklektikus stílusú palota.
A földszinten és az első emeleten működött a család szőnyegáruháza, a felső szinteken lakásokat alakítottak ki. Az építtető unokája eladta ugyan 1918-ban az épületet Zerkovitz Oszkár borkereskedőnek, az rendületlenül állt. Egészen a második világháborúig, amikor - a gyönyörű Ritz Szállóhoz hasonlóan - bombatalálatot kapott és kiégett.
A Haas-palota 1940-ben
A "sebhelyes" Haas-palota az 1950-es évekig állt a Vörösmarty téren. 1959-ben lebontották, az 1960-as években pedig parkoló üzemelt a helyén.
A Vörösmarty tér 1958-ban, a háttérben a Haas-palotával. Forrás: Fortepan
A parkoló a Haas-palota helyén. A kép forrása: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11
A modern, szocreál Magyar Zene Háza felépítését az 1960-as években határozták el.
A tízemeletes, üvegezett homlokzatú épület 1971-re készült el, és a városi legenda szerint annyira utálták a budapestiek, hogy a párizsi Élysée-palota paródiájaként Elizélt-palotának hívták.
Kulturális központnak szánták, több intézmény is működött itt, de a legjelentősebb az ORI, az Országos Rendező Iroda.
A Magyar Zene Háza 1972-ben. Forrás: Fortepan/Urbán Tamás
A Magyar Zene Háza 1979-ben. Forrás: Fortepan/Krantz Károly
A szocializmus alatt az ORI szervezte a magyarországi koncerteket, és ők döntöttek arról is, hogy egyáltalán kik léphetnek fel koncerten. Az előadások bevételei is rajtuk keresztül jutottak el napidíj stb. formájában a zenészekhez, így ha egy zenekar szeretett volna folyamatos fellépési lehetőséghez és bevételhez jutni, érdemes volt jóban lennie a cenzúrát alkalmazó szervezettel. Konkurenciát csupán az 1982-ben alakult Ifjúsági Rendezőiroda jelentett az ORI számára.
Az épülethez már korán tragédia fűződött, a tizedik emeleten lett öngyilkos 1971-ben Tömpe András volt ávós hírszerző.
A másik tragédia az ORI-ban történt visszaélések miatt következett be. Mint azt az Origo írta a régi magyar popsztárok alacsony nyugdíjáról készült cikkben: "Az 1980-as évek végén derült fény arra, hogy az ORI vezetése, pártkáderek és egyes művészek annak ellenére jelentős pluszpénzeket „varázsoltak" ki a rendszerből, hogy a kifizetéseknek államilag meghatározott felső korlátja volt. Jellemzően magánszemélyek takarékszámlájára fizettek ki komoly összegeket vagy egyáltalán el nem végzett munkáért, vagy aránytalanul kis munkáért, és gyaníthatóan ezeket a pénzeket nem az eredeti címzettek vették fel. Feltehetően ezeknek a sikkasztásoknak köze volt az ORI művészeti vezetőjének, Bulányi Lászlónak az 1987-es öngyilkosságához. A többszörösen stigmatizálódott ORI 1991-ben szűnt meg, mert a rendszerváltás utáni piaci versenyben már nem tudta megállni a helyét."
Az egykori Magyar Zene Háza - lássuk be - a 2000-es évekre elavulttá vált, és a külseje sem passzolt a Vörömarty térhez.
Az az épület, amely jelenleg a helyén áll, Fazakas György és Jean Paul Viguier tervei alapján készült. Arról, hogy szebb-e, mint elődei, lehet vitatkozni, ez már ízlés dolga.
