News here
hirdetés

BUDAPEST

Képriport: kipróbáltuk az újratervezett Bubit

Kollégánk a MOL Bubi előnyeiről, hibáiról is leírta véleményét, tapasztalatait.

Link másolása

hirdetés

Tekintve, hogy múlt hét óta nem működik a kerékpárom, és még nem volt módom megjavítani, kellett egy gyors megoldás, így regisztráltam a Mol Bubi szolgáltatására. Nagyon sokat hallottam már a május óta újra forgalomba állított kerékpárokról. Kellemesen csalódtam:

ez a szolgáltatás egy nagyon jó kis közlekedési alternatíva.

Májusi forgalomba állásuk óta 15 ezren regisztráltak már a MOL Bubi szolgáltatásra, ami mindenképpen óriási eredménynek tekinthető, főleg egy olyan városban, ahol a biciklikultúrán még mindig lenne mit felturbózni. Ezt a fönt leírt számot jól érzékelteti az is, hogy nem egyszer kellett már más Bubi állomást keresnem, mert egész egyszerűen az összes kerékpárt felvették. Ahogy a kijárási tilalom alatt a kék, vagy a piros színű biciklifutárok, úgy az almazöld MOL Bubit használók is szépen lassan a főváros diorámájának meghatározó elemei lettek.

Lefedettség tekintetében Budapesten elég jó a MOL Bubi állomások száma, bár a budai oldalon szívesen látnék még Pasaréten, illetve az óbudai részen a Kiscelli utcán túl is állomást. Remélem, erre is gondolnak majd a fejlesztők a közeljövőben.

Nekem egy havidíjas bérletem van a Bubikra, ami bármelyik hónapban lemondható, és a maga 500 forintjával nem is tűnik soknak. Ráadásul a kerékpár felvételét követő első 30 percig ezzel az opcióval ingyenes a szolgáltatás, majd ezen felül minden egyes megkezdett percért 20 forint a "tarifa". Talán ez az opció éri meg a legjobban, tekintve, hogy a sima, percalapú szolgáltatás 20 forintot kóstál percenként, de nincs benne ingyenes időintervallum, így egyből kiadja a matek, melyik térül meg nekünk a leginkább. Bár az 5000 forintos éves díj sem hangzik túl rosszul, sőt.

Az első 30 perces ingyenes tekerés nekem egy teljesen optimális időtartam, tekintve, hogy budapesti teendőimet olyan helyeken végzem, ahova ez a fél óra eljutási idő bőven elég. Egyszer fordult velem elő az, hogy 30 percen túl használtam a zöld színű kétkerekűt. Akkor a rendszer a regisztrációkor megadott kártyaadataim alapján automatikusan levonta a számlámról az összeget aznap.

hirdetés

Ezeket a financiális adatokat, a megtett utakat, a kétkerekűekkel vezetett perceket, helyét, leadását, mind rögzíti nekünk az erre szolgáló applikáció, ahol egyébként magát az egész szolgáltatást is kezeljük, a biciklik felvételétől a leadásig - így nem árt, ha van nálunk egy powerbank, ha híján lennénk az elegendő akkumulátor teljesítménynek a mobiltelefonunkban.

A Bubik vezetése tekintetében a legnagyobb kritikát az ülések illetik, legalábbis a szubjektív megítélésem alapján kicsit olyan, mintha hintón ülnék. Arról nem is beszélve, hogyha a legendás, jó öreg magyar kátyúk valamelyikére tévedünk, a huppanás élménye megsokszorozódik.

Mondhatnám úgy is, hogy nem is kell Budapestnek egy új vidámpark. Az is zavar, hogy több elérhető biciklit felvételkor az állomáson, még ha találtam is, nem tudtam feloldani az applikáció segítségével. Ilyenkor elvileg a hátsó kereket meg kell mozgatni, hogy a lakat kioldódjon, de ez is több alkalommal sikertelen volt, így nézhettem működő Bubik után. No, de lehet ez a technika ördöge, sokan használják, a bicikli is használódik, próbáljuk meg elnézni.

Háromfokozatú váltójával, jó tapadásával, hajtásával - még ha egy kicsit lomha is - viszont A-ból B-be a Bubival eljutni tökéletes kompromisszum, ha útban hazafelé nem akarjuk lekésni a Barátok közt utolsó, záróepizódját.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
BUDAPEST
A Rovatból
hirdetés
Népszava: Szinte minden budapesti beruházást leállíthat a kormány
Veszélyben lehet többek között a dél-budai centrumkórház és a HÉV-fejlesztések is.

Link másolása

hirdetés

Szinte minden Budapestre tervezett beruházást leállíthat a kormány - értesült a Népszava. A lap úgy tudja, hogy ez alapján veszélyben van

  • a Galvani híd és a déli körvasút építése,
  • a Műegyetem rakpartot és a Kopaszi-gátat is érintő újabb budai fonódó villamospálya kialakítása,
  • a Ráckevei-Duna revitalizációja,
  • a Városmajor megújítása,
  • a csepeli és a gellérthegyi közpark valamint a dunai evezős központ létrehozása,
  • a Városliget autómentesítése
  • és a dél-budai centrumkórház is.

    A cikkben azt is megjegyzik:

    ezek előkészítésére az elmúlt években sok milliárdot költöttek, a leállítással pedig ez a pénz kárba vész.

    Az is probléma, hogy ha az uniós források esetleg megnyílnak, akkor ezek a projektek már nem lesznek azonnal indíthatóak, így ez a forrás is elveszhet.

    A lapnak a Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztérium azt írta, hogy

    „a nevesített beruházásokra, ahogy minden állami beruházásra általánosan vonatkozik az a kormányhatározat, amely a Magyarország szomszédjában zajló háború idején, a tartalékképzés miatt felfüggeszt, majd felülvizsgál minden olyan állami beruházást, amelynek kivitelezése még nem kezdődött meg”.

    A tárca azt is hozzátette: az eddig elvégzett előkészítési, engedélyezési munkálatok azonban nem vesznek kárba, azokat a beruházások későbbi megvalósulásának alkalmával – ha kell módosítva azokat – felhasználják.

    hirdetés

    Ezt azonban a lap szerint például a csepeli HÉV esete nem támasztja alá. A vonal átlagosan 44 éves szerelvényeinek cseréjét például az unió úgynevezett Helyreállítási Alapjából (RRF) fedezték volna. A 2020 novemberében kiírt járműtendert azonban lefújták, így az most már akkor se férne be időben az RRF programok közé, ha a kormány meg tudna állapodni az unióval.

    Az alap forrásait ugyanis 2026 végéig lehet felhasználni, márpedig a lap szerint a járművek addig akkor se érkeznének meg, ha most kiírnák a tendert.

    Az építési tárca válaszából az is kiderült: a minisztériumban megkezdődött az új, állami beruházásokat szabályozó kerettörvény megalkotása, amelyet tervek szerint ősszel terjesztenek a Parlament elé. Az ú szabályozástól az várják, hogy „egy átláthatóbb, egyszerűbb, a köz érdekeit jobban védő rendszert hoz létre”, a részletekre azonban nem tértek ki.


    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

  • hirdetés
    BUDAPEST
    A budai Vár lassan visszakapja régi fényét, amelyben egykor tündökölt
    A Nemzeti Hauszmann Program során a Budavári Palotanegyed felébred Csipkerózsika-álmából.
    My Secret Budapest, Fotó: Markovics Z. Kristóf - szmo.hu
    2022. augusztus 04.


    Link másolása

    hirdetés

    „Te emlékszel rá, mi volt itt ezelőtt?” – kérdeztem nemrég egy ismerősömet a Csikós udvarban állva. „Miért, mi volt itt ezelőtt? Volt itt egyáltalán bármi?” – kérdezett vissza.

    Egyikünk sem emlékszik arra, hogy akár csak néhány éve a Nemzeti Galéria épületén túl, a Mátyás kútja környékén, a Várhegy nyugati felén lett volna bármilyen érdemleges látnivaló. Vagy akár egy kávézó. Csak falak és kockakövek.

    Mivel már a szüleink is a II. világháború után születtek, nekik sem lehettek emlékeik arról, hogyan festett a királyi palota és környéke az ostrom előtt. A háború utáni helyreállítás nem volt teljes, elég csak megnézni a palota ostrom előtti és mondjuk az 1970-es években készült fotóit. Sőt, olyan épületeket is lebontottak háborús károkra hivatkozva – például a Lovardát –, amelyet meg lehetett volna menteni. Az pedig, hogy az ostrom alatt megsemmisült gyönyörű Stöckl-lépcsőt nem építették vissza, óriási hiba volt, hiszen így évtizedekre elvágták a közvetlen gyalogosforgalom elől a Vár nyugati részét.

    A Budavári Palota rekonstrukciója, a Honvéd Főparancsnokság, a Főőrség, a Lovarda, és a József főhercegi palota újjáépítése már régóta váratott magára. A feladat, hogy Csipkerózsika-álmából felébressze a Budavári Palotanegyedet, a Nemzeti Hauszmann Programra vár.

    Nemrég bejártuk azokat a területeket, ahol az újjáépítés már befejeződött, hogy megmutassuk nektek a Vár megújult helyszíneit.

    Lovarda Főőrség Stöckl lépcső Királyi Palota Budai Vár

    A Lovarda, a főőrségi épület és a Királyi Palota (Budavári Palota), a Gellérthegy utca felől nézve 1933-ban. Fotó: Fortepan/Magyar Bálint

    hirdetés

    A Királyi Palota és környékének rövid története

    Már sokan leírták, hogy a budai Vár története gyakorlatilag építések és rombolások sorozata évszázadok óta.

    A XIII. századtól kezdődött az első építési időszak, ezután nagyobb pusztítást a törökök végeztek, majd Buda 1686-os visszavétele során sérült jelentős mértékben a budai Vár, amikor alig maradt ép ház a Várnegyedben. Az újjáépítést az 1723-as tűzvész, és később járvány is lassította. A XVIII. században, Mária Terézia idejében a romos gótikus palota helyén barokk palotát emeltek, de uralkodói székhellyé nem vált.

    Miután 1867-ben Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták, egyre fontosabbá vált, hogy a Királyi Palotát kibővítsék és valódi uralkodói rezidenciává fejlesszék. A Budavári Palota századfordulós átépítésének és kibővítésének vezetését Ybl Miklósra bízták, majd halála után a kor másik elismert építésze, Hauszmann Alajos vette át. Ezt a korszakot tekinti referenciának a Nemzeti Hauszmann Program, hogy helyrehozza a második világháború utáni pusztítás sebeit.

    Mit vállalt a Nemzeti Hauszmann Program?

  • A Budavári Palota déli összekötő szárnyának és a Szent István-terem rekonstrukciója.
  • A Budavári Palotaegyüttes századfordulós helyreállítása.
  • A Csikós udvar, a Lovarda és a Főőrség rekonstrukciója.
  • A budai Vár díszkútjainak felújítása.
  • A Magyar Nemzeti Levéltár főépületének helyreállítása.
  • A Karmelita épületegyüttes felújítása.
  • Az egykori Vöröskereszt székház újjáépítése.
  • A volt Honvéd Főparancsnokság épületének rekonstrukciója.
  • A József főhercegi palota újjáépítése.
  • A Fehérvári rondella és a nyugati kertek rendbetétele.
  • Várkertek, zöldfelületek és közösségi terek kialakítása.
  • Értékmentés a fejlesztési helyszíneken.
  • A palota körbejárhatóságának biztosítása.

    A célkitűzés tehát a Budavári Palota és közvetlen környezetének, épületek, történelmi kertek, parkok, sétányok helyreállítása, az egykor ott álló, ám elpusztult és/vagy lebontott épületek visszaépítésével.

  • Mi történt a Várban a XX. században?

    A XX. század elejére a Budavári Palota Európa egyik legrangosabb épületegyüttesévé vált, az egymásba nyíló termekkel összesen 250 méteres térsor jött létre a dunai oldalon, ami a Krisztinavárosi szárny irányába is folytatódott összesen mintegy 300 méter hosszan. Ez a versailles-i kastély után a második leghosszabb volt a kontinensen.

    A palota századfordulós átépítése és bővítése 1905-re készült el, és olyan híres helyszínei voltak, mint a hatalmas, 724 négyzetméteres bálterem, a Buffet-csarnok, Habsburg-terem a kupola alatt, az Ybl-lépcsőház a krisztinavárosi szárnyban, a Szent Jobb kápolna, a Szent Zsigmond-palotakápolna, a Szent István-terem a déli összekötő szárnyban, vagy a Hunyadi-terem a krisztinavárosi szárnyban.

    Az 1944-45-ös ostrom hatalmas pusztítást végzett a Budavári Palotanegyedben, több épület találatot kapott, a Szent István-terem megsemmisült, súlyosan megsérült többek közt a Lovarda épülete és a Vöröskereszt székháza is.

    A világháború után helyreállítás nélküli átépítés következett. Az egykori Királyi Palotánál sem a külső, sem a belső nem tükrözi Ybl és Hauszmann szellemiségét, de az átépítés minősége sem volt megfelelő. Egyes tereket elfalaztak, másokat gipszkartonnal választottak le, a díszítőelemeket eltávolították, vagy egyszerűbbekre cserélték, az emeleteket és a termeket másképp osztották be.

    A Szent György téri főkapu, mögötte a Királyi Palota az ostrom után - mindenki maga döntse el a fotó alapján, hogy muszáj volt-e lebontani

    A Szent György téri főkapu, mögötte a Királyi Palota az ostrom után - mindenki maga döntse el a fotó alapján, hogy muszáj volt-e lebontani. Fotó: Fortepan

    Már megvalósult fejlesztések a Nemzeti Hauszmann Programban

    Mátyás kútja

    2020-ban újították fel Strobl Alajos csodaszép alkotását a Hunyadi udvarban, amelyet a magyar Trevi-kútként is emlegetnek. A szobrokat megtisztították és kijavították, a kút szerkezetét felújították, és új díszkivilágítást is kapott.

    A Budavári Palota déli összekötő szárnya

    Ez a palotaszárny az 1944-45-ös ostrom alatt súlyos sérüléseket szenvedett, a benne lévő Szent István-terem teljesen megsemmisült. A Gellért-hegyre néző homlokzatot átépítették, és évtizedekig csupán az Oroszlános udvari nézete emlékeztetett az eredeti állapotokra. Az egyik legszebb történelmi díszterem helyén dolgozószobát és tárolóhelyiséget alakítottak ki.

    A Budavári Palota rekonstrukciója során nem csupán az épületrész külső megjelenését állították helyre korhűen, hanem a Szent István-termet is újjáépítették az eredetivel megegyezően.

    A Szent István-terem helyreállításának története azért különösen izgalmas és megható, mert a környéken élő időseknek még emlékeik kapcsolódnak a teremhez, és az újjáépítés előtt például egy évtizedekig otthon őrizgetett, a régi kandallóból megmaradt, eredeti Zsolnay-csempe alapján sikerült megalkotni a kandallót borító új csempéket.

    Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert, vagyis a nemzetközi zsűri elismerését vívta ki a terem kialakítása, ami a kor magyar iparművészetének csúcsteljesítményét képviselte. A Szent István terem elrendezése, díszítése és bútorzata mindenben az eredetit követi. Az ország legnagyobb Zsolnay-kandallóját, Szent István-mellszobrát, az Árpád-házi királyokat és szenteket bemutató képeket, a csillárokat, a gyönyörű padlót és a kazettás mennyezetet is a legkiválóbb mesterek készítették. A helyreállítás értékét növeli, hogy mára eltűnőben lévő mesterségek képviselői vettek részt az újraalkotásban. A Budavári Palota újjászületett csodája 2021. augusztus 20-a óta ismét látogatható és már az első évben több mint nyolcvanezer látogatója volt a világ minden tájáról.

    A tapasztalatokról és élményekről Kiss Henrietta, a Várkapitányság tartalomfejlesztési vezető szakértője, tárlatvezető számolt be nekünk. Mint mondta, itt gyakran csordulnak ki az öröm, a meghatottság, a tisztelet és büszkeség könnyei a látogatók szeméből, különösen, ha valakinek személyes kötődése is van a helyszínhez, esetleg az egykori vagy a mai mesterekhez.

    „Életre szóló élmények érik itt az embert. Előfordult például, hogy egy fiatalokból álló csoport lekucorodott a padlóra, és megsimogatták az intarziás parketta művészi mintáit, miközben megilletődve hallgatták a vezetést. Az idősek gyakran osztják meg személyes, sokszor szomorú, az ostromhoz kapcsolódó történetüket velünk. Számukra egyfajta elégtétel a termet újra régi szépségében látni, hiszen ők szemtanúi voltak a palota pusztulásának. Ők még az 1940-es évek elején, gyermekként léphettek be azon az ajtón, melyen most, életük alkonyán talán utoljára.

    Volt már olyan csoportunk is, melynek tagjai a vezetés végén úgy érezték, itt és most közösen el kell énekelniük a himnuszt. Ezek fontos, emberi és szakmai szempontból is elgondolkodtató, megindító és inspiráló élmények számunkra. Ahogyan az is, amikor az egykori mesterek leszármazottjainak vagy a mai alkotók családjának, barátainak mutathatjuk meg a termet.”

    Főőrség

    A Hunyadi udvar nyugati oldalán közel ötven év után ismét teljes pompájában áll az egykori

    Főőrség, amelyben most étterem, illetve rendezvény- és kiállítótér kínál kellemes időtöltést a Várban élőknek és a látogatóknak. A Hauszmann Alajos tervei alapján a 19. és 20. század fordulóján elkészült impozáns épületen a II. világháború jelentős, de nem végzetes sebeket kapott, egy ideig irodákat alakítottak ki benne, végül 1971-ben elbontották.

    Az épület 2020-ra az eredeti terveket követve, az eredetivel megegyező külső homlokzattal, de a 21. század technológiai kihívásainak megfelelően készült el. Az emeleten kiállítótér, a földszinten egy elegáns étterem-kávézó kapott helyet, a belső tereket több mint ötszáz festményről készült fotó, litográfia és archív fénykép díszíti, amelyek a magyar testőrségek 260 éves történetét idézik fel.

    Lovarda és a Csikós udvar

    A Királyi Lovarda eredetileg Hauszmann Alajos tervei alapján épült 1899–1902 között, a kor legnevesebb mesterei dolgoztak rajta: faburkolata Neuschloss Károly, üvegablakai Róth Miksa műhelyében készültek. A második világháborús sérülések után az épület helyreállítható lett volna, ennek ellenére 1950-ben lebontották.

    A megmaradt tervezési dokumentumoknak köszönhetően a korhűen visszaállított homlokzat mellett a belső terekben is visszatérnek az eredeti anyagok, színek és motívumok. Az eredetivel megegyezően alakították ki a nyitott fedélszéket, a gerendázatot és a páholyokat, a színes nagy ablakokat. A falak alsó része visszakapta lambrin faburkolatát. Jelenleg rendezvényhelyszínként működik.

    A Hunyadi udvar és a Csikós udvar összeköttetésének megteremtése is Hauszmann Alajos nevéhez fűződik. A Várba való feljutás megkönnyítésére 1900 körül alakították ki a Palota útról a Csikós udvarba és innen a palotaudvarra felvezető rámparendszert. Önálló, ugyanakkor a palotával kapcsolatban álló gazdag épületegyüttes jött létre: a Stöckl lépcső, a Csikós udvaron álló Lovarda, illetve a Főőrség épülete.

    A háborús és ideológiai rombolás után közel hetven év elteltével most újra állnak ezek a történelmi épületek, újra elérhető a Vár a Tabán felől, ráadásul két, nagy kapacitású lift is elősegíti az akadálymentes közlekedést.

     

    A bejegyzés megtekintése az Instagramon

     

    MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés

    A Csikós udvar szélén, a Lovarda épülete mellett a Vár egyik legromantikusabb helyszíne készült el, a Török-kert.

     

    A bejegyzés megtekintése az Instagramon

     

    MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés

    Az elnevezés arra a városrészre utal, amely az oszmán hódoltság idején ezen a területen állt. A Várhegy nyugati oldalán elnyúló, az alsó és a felső várfal közötti falszorosban kialakult települést Jeni mahalle-nek, azaz Újnegyednek nevezték a hódoltság idejében. Korabeli leírások szerint a Karakas pasa tornyától a Buzogánytoronyig elnyúló városrésznek még dzsámija is volt.

    1686-ban, Buda visszafoglalásakor az utcák megsemmisültek, a lakóházak helyére pedig később fákat ültettek. A területet Újvilág-kertnek hívták, és egészen a palota krisztinavárosi szárnyépületének megépítéséig, vagyis a 19. század végéig létezett. Az újonnan kialakított kertben gazdag növényvilág várja a látogatókat. A keleties hangulatot az öt színben pompázó rózsabokrok, fügefák, illetve a mór mintákat idéző díszszökőkút biztosítja. A látogatók kényelmét modern utcabútorok és közvilágítás is szolgálja.

    A fotók ugyan megidézik a terület hangulatát, de igazán csak akkor fogod érezni, ha te magad sétálsz végig a helyszíneken.

    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    hirdetés
    BUDAPEST
    A Rovatból
    hirdetés
    Baby boom a Fővárosi Állatkertben: a flamingóknál és a manuloknál is láthatók már a cuki kicsinyek
    A kisvombat és az óriásvidra-kölykök mellett tarvarjúfiókákat, arany oroszlánmajmocskákat és az éji majmot is láthat, aki most megy az Állatkertbe.

    Link másolása

    hirdetés

    Igazi baby boom várja a látogatókat a budapesti állatkertben. A cuki kölykökről a főpolgármester is beszámolt közösségi oldalán.

    Karácsony Gergely írása szerint:

    "Manulkölykök (pusztai macska) után huszonkét flamingófióka kelt ki alig több mint egy hét alatt az Állatkertben!

    Ezzel a Fővárosi Állat- és Növénykert elmondhatja magáról, hogy az európai állatkertek közül itt él az egyik legjobban szaporodó rózsás flamingó csapat. Ráadásul további tojások is vannak, így a fiókák száma az elkövetkező néhány napban növekedhet.

    Mindig, de most különösen érdemes ellátogatni a Fővárosi Állat- és Növénykertbe, mert igazi baby boom zajlik. Született az elmúlt időszakban még majom, bárány, gida és kisboci is. Vár mindenkit sok szeretettel az Állatkert"

    - írta, és több fotót is közreadott kedvcsinálónak.

    hirdetés

    A Fővárosi Állat- és Növénykert a honlapján részletesen ír a flamingókról. Többek között kiderül:

    "Az európai állatkertek közül az egyik legjobban szaporodó rózsás flamingó csapat a mi Állatkertünkben látható. Évről évre megörvendeztetnek bennünket legalább másfél tucat, de olykor még ennél is több fiókával. Az idei évben sincs ez másként. A felnőttek még májusban elkezdték a fészkeket építeni, és június eleje óta kotlottak a tojásokon. A fiókák kikelése bő egy héttel ezelőtt kezdődött meg. Pillanatnyilag 22 fióka cseperedik a kifutóban, de mivel néhány tojáson még kotlanak a felnőttek, ezért az elkövetkező napokban további fiókák kikelésére is számítani lehet. A kicsik mindenesetre már elég aktívak, és elég sokan is vannak ahhoz, hogy a látogatók is jól láthassák őket.

    Egy-egy flamingótojás 8-9 centi hosszú, 5 centi széles és 115-140 grammot nyom, súlya tehát egy közepes vagy nagyobb méretű tyúktojás kétszeresének felel meg. A fiókák nagyjából egyhónapos költési idő után kelnek ki. Mivel fészekaljanként általában csak egy tojás van, ezért egy-egy párnak legtöbbször csak egy fiókája van egyszerre, de mivel a szaporodás a kolónián belül idényszerűen, időben összehangolva zajlik le, a tojók általában csak néhány órás vagy napos eltéréssel rakják le a maguk tojását, és így a fiókák kikelése is néhány napon belül lezajlik".

    Beszámolójuk szerint: "a flamingókon kívül egyébként sok más kisállat, kölyök és fióka látható Állatkertünkben, a manul- – azaz pusztai macska – kölyköktől

    a kisvombaton és az óriásvidra-kölykökön át a tarvarjúfiókákig, az arany oroszlánmajmocskákig és az éji majomig.

    A Majorságban is sok kisállat van, de a Margitszigeti Kisállatkertben is vannak a közelmúltban világra jött jövevények, például gólyafiókák és szarvasborjú is. És persze ne feledkezzünk meg Samuról, a kiselefántról, aki továbbra is az Állatkert legnépszerűbb lakójának számít" - írják.

    A többi kölyökről ITT olvashatsz.


    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    hirdetés
    BUDAPEST
    Megnyílt az új, ideiglenes pihenőpark a budai alsó rakparton
    A Lánchíd korszerűsítése miatt a rakpart egy részét lezárták a közúti forgalom elől. Így a rakpart egyik szakasza megnyílt a gyalog és kerékpárral közlekedők, illetve a kikapcsolódásra vágyók előtt.

    Link másolása

    hirdetés

    Kivételes nyár lesz az idei – a Lánchíd felújításával nem csak az ország egyik legfontosabb műemléke születik újjá, de a munkák miatti lezárás alatt ideiglenesen egy különleges közösségi tér is létrejön. Jön a RAKPART 2021 folytatása, idén Budán, és ezzel indul a Budapest Tuning is - írja az Én Budapestem.

    A híd felújítása idén nyárra jutott abba a szakaszba, hogy átépítik a budai hídfőnél a partközeli – a rakparti forgalom mellett eddig hozzáférhetetlen – szerkezeti részeket, illetve kijavítják az acélszerkezeten lévő hibákat, így augusztus közepéig szüneteltetni kell a híd alatt átfutó budai alsó rakpart forgalmát egy rövid szakaszon. Az így létrejövő funkciótlan zárványterület belakása lesz az idei nyár egyik legnagyobb dobása Budapesten.

    Pénteken pedig hivatalosan is megnyitott a Budai Alsó - írta közösségi oldalán Karácsony Gergely.

    A főpolgármester közölte:

    "A Lánchíd felújítása miatt várhatóan augusztus közepéig ideiglenes forgalmi korlátozásokat kellett bevezetni a budai alsó rakpart egy részén. Mindez kiváló alkalmat jelentett arra, hogy a parlagon heverő területen civilekkel és az I. kerületi önkormányzattal közösen egy pihenőparkot hozzunk létre.

    Akár pihenésre, akár sportolásra vagy közösségi élményekre vágysz, gyere a budai alsó rakpartra. Sok szeretettel várunk mindenkit!".

    hirdetés

    Képeket is megosztott a helyről:

    A parton árnyas ülőfelületek, közösségi grillező, homokozó, tollaspálya, veteményes, gigantikus napozóágy és sok piknikasztal vár. Az újdonságról a BKK is beszámolt a közösségi oldalán. Egy kommentben az autósoknak azt üzenték, hogy a pesti alsó rakparton ebben az időszakban a hét minden napján, így hétvégente is lehet majd gépjárművel közlekedni. Az általuk javasolt alternatív útvonalakat ITT találod.


    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET: