SIKERSZTORIK
A Rovatból

Így születnek a gyönyörű hazai porcelánok

Tűzből származnak a világszerte híres magyarországi darabok: 1300 fokon égetik őket.
Forrás: Archifirka blog - szmo.hu
2015. szeptember 06.


Link másolása

Mióta elkezdtem kerámiával foglalkozni, egyik vágyam, hogy eljussak mindhárom híres hazai porcelángyárba. Hollóházára, Herendre és Pécsre. Ebből most az egyik sikerült is, a híres Rothschild minta, a csodás „chinoiserie”-k, és a több száz éves porcelán-hagyományok világába: herendi élménybeszámoló.

herendi16

Egy élő oximoron: porcelánoroszlán

herendi2

herendi17

Ránk borul a porcelándoboz

herendi19

Az egykori hatalmas égetőkemence

Mi is az a porcelán?

Porcelán szavunk idegen eredetű, a vénuszkagylót, porceláncsigát jelentő olasz porcellana szóból került át nyelvünkbe, és arra utalt, hogy az anyag fehérségét, különlegességét a kagyló héjához hasonlították. A porcelán a legnemesebb kerámiaféleség, magastűzön, mázasan 1200 °C és 1400 °C között tömörre kiégetett, kagylós törésű anyag.

A kőcserépből fejlődött ki a gyártása, kaolin, kvarc és földpát keverékéből áll. Keménységét és további fizikai tulajdonságait leginkább a mullitnak köszönheti, amely tipikusan 1100 °C fölött keletkezik a porcelán egyik fő alapanyagából, a kaolinból. Nevét fő lelőhelyéről a kínai Gaoling hegyről kapta.

herendi18

A Minimanufaktúra porcelánfestő műhelye belülről

herendi3

herendi4

A porcelán alapanyagai:kaolin, földpát, kvarc

Pár perc késéssel foglaltuk el helyünket a vetítőteremben, ahol a vezetett Minimanufaktúra-látogatás kezdődött. A valóban lenyűgöző marketingfilmet 3D-s szemüveggel nézhettük meg. A több száz éves titkokból élő porcelángyár, semmi kétség, lépést tart a 21. századdal. Még fel sem ocsúdhattunk ebből a megállapításból, a túra első állomásán találtuk magunkat, ahol megmutatták, hogyan is néz ki a porcelánmassza, hogyan történik a rá,- és bekorongolása a sorozatgyártott csészének és csészealjnak, illetve mi a titka a fejét lehajtó agancsos szarvas megmintázásának.

A porcelán legfőbb alapanyaga a kaolin, amelynek legtöbb tulajdonságát köszönheti. A kaolin önmagában csak igen magas hőmérsékleten égethető tömörré, ezért olvasztó hatású anyagokat, földpátokat, meszet adagolnak a porcelán-masszákhoz, csökkentve azok tömörödési hőmérsékletét. Az így kapott massza viszont még nem eléggé plasztikus, nem eléggé formázható, a hozzáadott olvasztó hatású anyagok csökkentik a kaolin amúgy sem kiugró plasztikusságát. A harmadik fő komponens a finomra őrölt kvarc, mely a porcelánok áttetszőségéért felelős, szintén csökkenti a massza alakíthatóságát.

herendi5

A díszdoboz kikerül a formából

herendi6

Rákorongolás

herendi7

Kisplasztika készítés

herendi8

Rizsszemmintás doboz készül: az áttört dobozokon több száz apró lyukat kell kivágni, ha egyet is elrontanak belőle, már selejtnek minősül

herendi9

Harlequin születése

herendi10

Készül a 'spagetti-kosár'

herendi11

A rózsát olaj hozzáadásával formázzák

herendi12

Ebből bizony lószobor lesz...

A kaolin tartalom növelése a hőállóságot fokozza, a földpát biztosítja az áttetszőséget, míg a kvarc és a földpát együttes növelése a mechanikai szilárdságot növeli. A klasszikus európai keményporcelán összetétele: 50% kaolin - 25%földpát - 25% kvarc. Az olvasztó hatású földpátot különböző anyagokkal helyettesíthetik, így létrejöhet: frittpocelán, csontporcelán, mész,- vagy magnéziaporcelán stb. A kínai típusú porcelán lágyporcelán, amelyet 1200-1320°C-on, az európai porcelán keményporcelán, amelyet 1320-1410°C-on égetnek tömörre.

Kezdtem lassan magamhoz térni, egyszerre próbáltam figyelni és fényképezni, hogy befogadhassam a tetemes mennyiségű értékes információt. A következő terem a ’porcelánspagetti-kosár’, az áttört dobozok és a rózsák szülőhelye volt. A Minimanufaktúra tulajdonképpen azért épült, hogy bemutathassa mindazokat a legfőbb műveleteket, amelyek a készítés során a gyárban zajlanak, ahová viszont a halandó porcelánrajongó szinte soha nem teheti be a lábát.

herendi13

Mintarajzolás szénporral

herendi14

A boszorkánykonyha alapanyagai...

herendi15

A porcelánfestő munkában

A termekben csend, rend, tisztaság és fegyelem honolt, hiszen ezek a műveletek nagy odafigyelést igényelnek. Az áttört dobozokon több száz apró lyukat kell kivágni, ha egyet is elrontanak belőle, már selejtnek minősül. A vitrinekben félkész tárgyak, szobrok öntésére szolgáló sokdarabos gipszformák ejtik ámulatba a látogatót. Égetőkemencék kicsinyített másai illusztrálják, hol veszik fel végleges állapotukat e törékeny darabok.

Egy szinttel lentebb ereszkedve jutottunk a tekinteteket lebilincselő porcelánfestők birodalmába. Feltárulnak az apró titkok. A mintákat vonalak mentén kilyukasztott pauszpapíron keresztül, szénporral viszik fel a tárgyakra. Mókusszőr ecseteket mártanak a terpentin,- vagy vastagolajból és színes festékporból álló keverékekbe, hogy aztán a jól ismert minták kanyarodjanak ki ecsetjeik nyomán. Jelenleg német készítményeket használnak, ezüst, platina és arany festékekkel is dolgoznak, amelyek igen drágák.

Miről szól az Archifirka blog?

Emőke és Gabi fiatal építészek. Alapvető, a mindennapokat érintő építészeti problémákra keresnek és adnak válaszokat érdeklődő laikusoknak, fiatal kollégáiknak, és nem utolsó sorban maguknak.

Korábban egy-egy porcelánfestő akár húsz éven keresztül is festhette ugyanazt a mintát, ma azonban már megkövetelik tőlük a rugalmasságot, sokféle mintát, stílust kell tudniuk festeni. Kérdésemre sajnos semmilyen izgalmas belső anekdotát nem tudtak felidézni, talán szégyenlősségből, ellenben szívesen beszéltek a munkájukról, milyen a Minimanufaktúrában látogatókkal körülvéve dolgozni a gyár monoton zsongásához képest, vagy melyik mintát szeretik a legjobban. A herendi alapelvek, higiénia, tisztaság, eredményesség, rendtartás, etika, naprakészség, dolgosság és fegyelem, mind-mind tükröződött a tárgyakat és készítőiket, díszítőiket látva.

Bár a kerámia iránti szenvedélyem vezetett a gyárba, és a befogadó épületet a maga idejében a legtöbb valamire való szakmai orgánum méltatta, azért én is igyekeztem néhány pillantást vetni építész szemmel is a múzeumra. A téglaburkolatba belesimuló kerámia és üveg elemek elegáns díszei a bástyaszerű falak által határolt épületnek, amelyek védelmezőn borulnak százéves hagyományainkat megőrző kezek és szándékok fölé.

herendi1

Viktória mintás tányérok

herendi20

Herendi díszkút részlete, összesen 2664 áttöréssel, 1000 munkaóra árán

herendi21

Eszterházy minta

Kívülről semmi sem utal a belsőkben folyó lágy szépségre. Mint egy hosszantartó élvezet, amikor a roppanós csoki alól szétfolyik a szánkban a töltelék. A klasszikus és minőségi belsőépítészeti elemek visszafogottan adják meg a keretet az épületnél fontosabb belső tartalomnak: a porcelánnak. Az utca szemközti oldalán elhelyezkedő korabeli múzeum (és egyben gyár) épületben megőrzött egykori égetőkemence láttán pedig az jutott eszembe, hogy akár ez a forma is ihlethette az új épületegyüttes külső megjelenését.

A számtalan gyönyörű porcelántárgyból álló kiállítást óriási feladat lenne csak írásban és képekben visszaadni, egy szemvillanás erejéig azért megpróbálkozom vele.

Fischer Mór megrendelőiről, mecénásairól nevezte el jellegzetes díszítményeit, a hatalmas repertoárban így könnyebb is volt azonosítani őket. Az Eszterházy család volt egyik legfőbb pártfogója, akik az igényes, egyedi, kézi festésű művészi porcelánok felé ösztökélték őt. Emléküket egy eredetileg kínai díszítmény őrzi, amelyet őseik Szentpétervárról hoztak Magyarországra: vöröses alapon fehér apróvirágos fűcsomók. Legendás herendi díszítmények: Eszterházy, Gödöllő (Sissy személyes használatára), Miramare (Miksa mexikói császárnak), Viktória, Wales, Rothschild, Lichtenstein, Waldstein, Humboldt.

herendi22

Imari stílusú tál

herendi23

Farkasházy Fischer mázkísérletei

herendi24

Magyar népi motívumokkal díszített tálak

A herendi „chinoiserie”-k, vagyis kínai ízlésű porcelánok Fischer Mór keze nyomán egyedülálló, sokszínű és változatos tárgyakká változtak, amelyek így korának eklektikus szemléletét tükrözték. A chinoiserie nemcsak a kínai művészetből merít, hanem japán, indiai és közel-keleti elemeket is egyesít az európai ízlés szerint. A 18. századi porcelánfestészet nagyon kedvelte a híres japán Imari porcelánok máz alatti kobalttal és máz feletti vörössel és arannyal festett díszítményeiket. A kínai festők az ornamentikát folyamatosan, lendületes ecsetvonásokkal festették fel, míg Fischer díszítményein a festők először a rajz körvonalát rögzítették, azután töltötték ki a körvonalon belüli részeket, ezért domborodnak ki jobban a máz feletti festékek, mint eredeti társaikon.

A millenniumra való készülődés Herendet is felpezsdítette. Farkasházy Fischer Jenő európai utazásai során ismerte meg azokat a különleges máztechnikákat, amelyeket Herenden is meg szeretett volna honosítani. A coulé (folyatott) lágy porcelánmázak, a kristálymázak, a lüszterek és a finom pate sur pate (massza a masszán) technikával készült vázái és díszítményei a szecesszió világkiállításán 1900-ban Párizsban aranyérmet nyertek.

Számos híresség polcán díszeleg Herendi porcelán. A legemlékezetesebb ajándékok a múzeumban is láthatók. Bizony, már Overdoos is herendi porcelánon...

herendi25

herendi_ck

Nemrég valaki azon a véleményen volt, hogy elcsépelt már Tokajit vagy Herendit ajándékozni egy külföldinek. Én akkor hirtelen nem nagyon tudtam mit válaszolni erre, mert abban igazat adtam neki, hogy a kortárs képző és iparművészek alkotásai is nemzetközi elismerést érdemelnek. Most, hogy a saját szememmel is láttam egy darabot ebből a hungarikumból, semmi kétségem felőle, hogy van miért Herendit birtokolni. Mert nemcsak egy darab szép porcelán, hanem az alkotó munka megtestesülése is, amit megfizetni talán nem is lehet. Ide kívánkozik egy idézet is, amely az építészekre éppúgy igaz:

"
Ha független kézművestől vásárolsz, többet veszel egy képnél, egy szappannál, egy táskánál. Megveszed tőle egyúttal órák ezreit, amelyeket kísérletezéssel töltött, és megveszed elkövetett hibáinak százait is. Napokat, heteket, hónapokat, éveket veszel, amelyek kudarcokkal és örömökkel teltek. - Rebekah Joy Plett

A Viktória mintás csészéből teát kortyolgatva (amelyet a belépő mellé kaptunk ajándékba) a lépcsős csodakupolát bámulva, lenyűgözve a sok szépségtől és eltikkadva a több órás koncentrálástól és fényképezéstől, egy pillanatra én is királynőnek éreztem magam Herenden...

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SIKERSZTORIK
A Rovatból
„Két napon át nem találták a szelvényt a lakásban” – sofőrként dolgozik az első magyar lottónyertes unokája
Gáborban csak nagymamája halálakor tudatosult, hogy híres család tagja: felmenője igazi híresség volt az ötvenes években. Miután nyertek, napokig keresték a lottószelvényt a lakásban.

Link másolása

Ring Sándorné vitte el a hazai lottójátékok történelmének első főnyereményét 1957-ben. Az asszony a 6. játékhéten játszotta meg négy gyermeke életkorának számát, ötödikként pedig a saját életkorát húzta be. Misi 23, Marica 26, Sanyi 33, Laci 37, ő maga pedig 66 éves volt. Pár nap múlva éppen ez az öt szám volt a nyerő, Ring néninek 855 ezer forint ütötte a markát. Érdemes tudni, hogy

az akkori az átlagkereset 1442 forint volt, mai értékre átszámolva pedig 146 millió forintot érne ez a nyeremény.

„Édesapám volt a legfiatalabb, ő nem is kapott olyan sokat a nyereményből. A nagyi elég szigorú asszony volt, poroszosan nevelte a gyerekeit és velünk is így viselkedett. Festményekbe, műtárgyakba fektette a pénzt, emlékszem, hogy édesapám is kapott egy nagy képet, de nagy gazdagság nem köszöntött ránk” – mesélte Gábor a Blikknek.

Nagy volt az izgalom a sorsolás után, ugyanis két napon át nem találták meg a szelvényt a lakásban.

Végül egy kabátzsebből került elő az értékes papírdarab. Ring Sándorné akkoriban azt nyilatkozta, hogy egyelőre takarékba teszi a pénzt. Később ugyan próbált okosan gazdálkodni az összeggel, de gyermekei nehezen tudták kezelni a hirtelen jött gazdagságot.

Gábornak ha pénz nem is jutott, a lottózás szeretete azért megmaradt. Ő is mindig ugyanazokkal a számokkal játszik, bízva abban, hogy egyszer rámosolyog a szerencse.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SIKERSZTORIK
A Rovatból
Szinte csoda: közel 30 év után találták meg a Forma-1-es versenyző ellopott Ferrariját
Mint kiderült, Gerhard Berger 1995-ben eltűnt autója Japánba került, majd onnan Nagy-Britanniába, ahol most találta meg a Scotland Yard.

Link másolása

Londonban találták meg Gerhard Berger volt Forma-1-es autóversenyző csaknem 29 éve ellopott Ferrariját.

Az osztrák expilóta Ferrari F512M típusú személyautóját 1995 áprilisában, a San Marino-i Nagydíj első időmérő edzése után lopták el ismeretlen tettesek Berger imolai szállodájának parkolójából, a Ferrari-istálló akkori másik versenyzője, Jean Alesi ugyancsak Ferrari típusú autójával együtt.

A Scotland Yard hétfőn bejelentette, hogy Berger Ferrariját az autókhoz kapcsolódó szervezett bűnözéssel foglalkozó ügyosztálya 29 évvel az eset után Nagy-Britanniában megtalálta.

A beszámoló szerint a londoni rendőrség januárban értesítést kapott a Ferrari autógyártól arról, hogy egy amerikai vásárló tavaly egy brit közvetítő révén kívánt megvásárolni egy Ferrari személyautót, ám a cég vizsgálatai kiderítették, hogy lopott kocsiról van szó.

A Scotland Yard ilyen ügyekre szakosodott részlege kiterjedt vizsgálatot indított, amelyből kiderült, hogy Berger ellopott autójáról van szó. Az ügyosztály kiderítette azt is, hogy a kocsit a 29 évvel ezelőtti lopás után nem sokkal Japánba szállítottak, és onnan érkezett 2023 végén Nagy-Britanniába.

Az ügyosztály négynapi vizsgálattal feltárta a kocsi múltját, és a Scotland Yard ezután lefoglalta a járművet, megakadályozva elszállítását Nagy-Britanniából – áll a londoni rendőrség hétfői beszámolójában.

A vizsgálatot vezető nyomozó, Mike Pilbeam közölte: szakértői becslések szerint a kocsi értéke megközelíti a 350 ezer fontot (162 millió forint).

Pilbeam közölte azt is, hogy Alesi ellopott Ferrarija továbbra sem került elő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
A Rovatból
TikTok-videókban mutatja be Balázs, hogyan varázsoltak át egy romos parasztházat álmaik otthonává
Teljesen laikusként, szinte nulláról kellett felújítaniuk az etyeki házat, a három évig tartó munkát részletesen dokumentálták. A videókban szó esik sitthordásról, flexelésről, de még az építkezési alkoholizmusról is.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. február 18.


Link másolása

Vidékre Házasodtunk címmel október elején indult Tarnóczi Balázs TikTok-csatornája, amelyen elmeséli, milyen kihívásokkal kellett szembenéznie friss házasként és apukaként egy házfelújítás levezénylése során. Arról beszélgettünk, mennyire tette próbára a projekt a kapcsolatukat a feleségével, előfordult-e, hogy besokalltak, és hogyan érintette őket az építőanyagok óriási áremelkedése.

– Sokan a gondolatától is fáznak annak, hogy felújítandó ingatlant vásároljanak. Számotokra mi szólt mellette?

– Épp nemrég készült egy kétrészes videóm arról, milyen előnyei vannak a romos, vagy legalábbis erősen felújítandó állapotú házaknak. A leglényegesebb szempont az ár, jóval olcsóbban meg lehet venni, mint egy kulcsrakész ingatlant. Emellett egy látszólag felújított ház is rejthet csapdákat: lehet, hogy amikor megveszi az ember, tök jónak tűnik, de pár hónap múlva mondjuk kiderül, hogy azért húztak fel gipszkarton falat, mert mögötte durván penészedik a valódi fal. Ilyenkor nincs más lehetőség, mint visszabontani az egészet, akkor pedig máris ugyanott tartunk.

Ha a problémák előre láthatóak, az összességében sokkal ideálisabb helyzet, mint amikor ránézésre minden rendben, majd szép lassan kiderül, hogy valójában nagyon nem.

– Ha a fő indokotok az ár volt, akkor valójában kényszerből döntöttetek így, és mondjuk háromszor-négyszer annyi pénz birtokában inkább maradtatok volna Budapest belvárosában?

– Biztos, hogy nem. Én Salgótarjánban nőttem fel, aztán 12 évet éltem Budapesten, egyetemistaként és közvetlenül utána még kiélvezve ennek minden előnyét. Alapítottam stand up comedy társulatot, játszottam kilenc zenekarban, és még sorolhatnám. De ahogy elcsitultak bennem a kozmopolita ingerek, valahogy sokkal inkább a természetközeliség és a nyugalom kezdett vonzani.

Egyértelmű volt, hogy Budapestről el kell jönnünk, viszont a munkáim miatt valamennyire azért közel kellett maradnunk hozzá. Így végül a mindössze félórányira lévő Etyekre esett a választásunk. Egyéb szempontok is szóltak mellette, arról szintén készítettem egy videót, hogy mit érdemes mérlegelni, amikor az ember lakóhelyet választ.

– Mekkora személyes jelenlétet igényel egy ilyen projekt? Tudtatok-e dolgozni mellette?

– Amikor elkezdtük, hétvégente jártunk ki, már csak azért is, mert akkoriban olyan munkahelyem volt, ami állandó városi jelenlétet igényelt. Viszont apósom a távollétünkben is egyengette a dolgokat. Négy és fél hónapunk volt arra, hogy befejezzük az első szobát és a fürdőszobát, mivel addig tartott at albérleti szerződésünk, amit csak nagyon előnytelen feltételekkel tudtunk volna meghosszabbítani. Emiatt az első 4 hónap, 2020 decemberétől 2021 áprilisáig rettentően feszített tempóban zajlott.

Ráadásul ez pont a karantén idejére esett, ami abból a szempontból jó volt, hogy nem is vágyakoztunk elmenetelre, hiszen lehetőségünk se lett volna rá. Emiatt az összes szabadidőnket ebbe öltük. Az áprilisi beköltözést követően pedig már hétköznapokon is tudtunk haladni.

A munkám addigra jórészt otthonról végezhetővé vált, szóval két feladat között „pihenésként” nem megittam egy teát, hanem mondjuk elhordtam pár vödör sittet, kiástam egy négyzetmétert a terasz előkészítéséhez, esetleg leszedtem pár kiló mészkövet a disznóólról, hogy szét tudjuk bontani.

Amiatt is sietnünk kellett, mert augusztusban összeházasodtunk, és az esküvőnk után már itt nálunk szerettünk volna egy összejövetelt tartani, tehát addigra vendégfogadásra alkalmas állapotba kellett hozni a helyet. Nem egyszer fordult elő, hogy felkeltünk egy órával hamarabb hajnalban, hogy felvihessünk még egy réteg meszet valamelyik szobára, mert akkor az napközben tud száradni, és este mehet rá egy újabb réteg.

– Volt olyan, hogy besokalltatok?

– Inkább a feleségemnek volt olyan érzése néha, hogy jó volna szünetet tartani, elmenni kirándulni, vagy bárhogyan kikapcsolódni. De annyira hajtott bennünket a határidő és az előre lefektetett ütemterv, hogy nem éreztem szükségét a pihenésnek. Ez konfliktusokhoz is vezetett köztünk, úgyhogy meg kellett tanulnom kikapcsolni. Ahhoz képest, hogy ez a fajta munkavégzés addig totálisan távol állt tőlem, egy egészen új dimenzióját ismertem meg a flow érzésnek.

– Hárman csináltátok az egészet az apósoddal, senki mást nem vontatok be?

– Kezdetben még próbálkoztunk barátok elhívásával, hogy egyfajta közösségi élményt nyújtva őket is részesévé tegyük a történetnek, de ez nem mindig sült el jól. Ment rá emberi kapcsolatunk arra, hogy aki segíteni jött, nem tudta felvenni azt a tempót, amihez mi hozzáedződtünk a hónapok során.

Ilyenkor egy idő után óhatatlanul fellép egy olyan rossz érzés, hogy „mégse voltam jó segítség”, és ha sikerélmény helyett ezzel tér haza az adott barát, az sajnos súrlódáshoz vezethet. Egyébként készült arról a témáról is egy videóm, hogyan lehet elkerülni az ilyesmit.

Volt egy egyszemélyes kőműves segítségünk is egy idős mester bácsi személyében, aki például a vakolást és az ablakok cseréjét végezte, közben pedig folyamatosan tanított bennünket. Rengeteget köszönhetünk neki, de mivel korlátozottak voltak az anyagi lehetőségeink, csak időnként bíztuk meg őt. És persze ott voltak szüleim is, akik amikor tudtak, bekapcsolódtak az aktuális folyamatokba, de Salgótarjánból nekik ez bonyolultabb volt azért, úgyhogy távmunkában végezhető feladatokat vittek, mint például a 100 éves tálaló szekrényünk kipofozása.

– A kapcsolatotokat mennyire tette próbára a projekt?

– Próbára tette, de kiállta a próbát. Amikor tavaly nyáron, a terhessége hetedik hónapjában nekiláttam a pince felújításának, és egy héten keresztül napi 12 órát ott töltöttem a pincében, amit ő akkor megközelíteni se tudott, érthető módon nem volt boldog. De fantasztikus megbocsátó- és megértőkészsége van, szóval ezen és a hasonló helyzetekben szerencsére túl tudtunk lendülni.

– Az építőanyagok ára óriásit nőtt az elmúlt pár évben. Ezt ti mennyire éreztétek meg?

– Abszolút mértékig. Épp most tervezek egy videót arról, mikor érdemes anyagot venni az építkezéshez, a válasz erre nagyon röviden annyi, hogy amint pénze van az embernek. Attól jobb ajánlatot ugyanis, amit ma kap, később biztos nem fog kapni, valószínűleg már másnap se. Rosszabbat viszont annál inkább kaphat. Az építkezés három éve alatt a faanyagtól a cementen át a sóderig mindennek az ára hatalmasat drágult.

@videkrehazasodtunk Első meglepetések a felújítában Pt.1 #vidékreházasodtunk #költözzvidékre #vidékiélet #vidék #etyek #csináldmagad #diy #diyproject #felújítás #házfelújítás #házasélet #házépítés #házilag #hajópadló #homok #építkezünk #építkezés #parketta #vizesedés #falak #fal #tippek #tippeknektek #tippekneked #fyp #tippektrükkök #mész #mészkő #festék ♬ eredeti hang - VidekreHazasodtunk

– Milyen váratlan akadályok merültek még fel?

– Rögtön az építkezés elején volt egy olyan bakim, hogy meg kellett néznem, milyen mélyen van a ház alapja. Soha nem csináltam előtte ilyet, szóval bementem a szoba közepére és ott kezdtem el ásni. Már egy egész nagy kupacot kiástam, amikor bejött a feleségem, majd nevetve közölte, hogy az alapot a fal mellett kell megnézni, nem a szoba közepén. Hasonló, a szaktudás hiányából fakadó felesleges feladatvégzések több alkalommal adódtak, de a ház állapota is okozott meglepetéseket.

– Hogy jött a TikTok-csatorna ötlete, ki a célközönség?

– Magával a csatornával többféle célom is volt. A fő szempont mindenképpen az oktatás, hiszen én pusztán gyakorlat útján el tudtam jutni a teljesen laikus szintről egy olyan fokra, amikor már magabiztosnak mondhatom magam az építkezéssel összefüggő kérdésekben. Szerettem volna a megszerzett tudást minél többeknek átadni, hiszen ha a munka elején is rendelkeztem volna vele, biztosan rengeteget tudtunk volna spórolni. Egyben azt a nézetet is népszerűsítem, hogy nyugodtan vágjunk bele olyan dolgokba, amelyekhez látszólag egyáltalán nem értünk, mert minden tanulható.

A harmadik szempont pedig, hogy teljesen beleszerettem a vidéki életbe, ami egykori városiként komoly tanulási folyamat volt. Ennek része például, hogy igen, itt előfordul, hogy hétvégén is kaszálnak az emberek a telkükön, de valamikor le kell vágniuk a füvet, és mivel hétköznap dolgoznak, máskor nem tudják. Empatikusnak kell lenni mások felé. Az is teljesen természetes dolog, hogy az út közepén sétálnak az emberek, mert itt nincs járda, városiként viszont ez is nagyon furcsa lehet.

Rengeteg olyan vidékre települő van, aki pontosan azt a városi kultúrát hozza magával, amit hátra akart hagyni. Szerintem ha szórakoztató formában mutatjuk be az itteni tipikus élethelyzeteket, az nekik is segít az átállásban. Most már 53 videó közül lehet válogatni, emellett a YouTube-csatornán elindítottam egy podcast-sorozatot is, amelyben a miénkhez hasonló történeteket mutatok be olyan emberekkel beszélgetve, akik városból költöztek vidékre.

@videkrehazasodtunk Miket kell elfogadj vidéken? 3: Ne flexelj! #vidékreházasodtunk #vidék #vidékiélet #vidékiéletszépségei #vidékvagyváros #vidéki #közösség #tanács #tanácsadás #tanácsok #gondoldújra #tipp #tippek #tippeknektek #tippekneked #tippektrükkök #flex #flexelés #társadalom #társadalomkritika #fy #fyp #foryou #foryourpage #ingyen #jótékonyság #felajánlás #szerénység #bmw #porsche #maserati #balenciaga ♬ eredeti hang - VidekreHazasodtunk

– A ház már teljesen készen van, vagy akad még feladat?

– Egy ház soha nem lesz kész… (nevet) Egyelőre ami látható feladat, az a falak külső lemeszelése, ugyanakkor a gyerekünknek a cseresznyefára elképzelt lombháztól kezdve az udvarban kialakítandó járófelületig folyamatosan jutnak eszünkbe olyan dolgokat, amiket meg lehetne valósítani, és ami persze tartalmat is biztosítana a csatornára. Egyelőre még visszamenőleg dolgozom fel az elmúlt 3 év eseményeit, de miután azzal végeztem, jöhetnek az újabb témák.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Balogh Levente: Az első évadban egészen szelíd voltam ahhoz képest, amilyen a másodikban vagyok
Keménykezű vezető vagy szőrösszívű üzletember? Milyen valójában Balogh Levente? Tényleg minden üzletet megköt? Az Álommeló és a Cápák között befektetője fogadott minket az irodájában.

Link másolása

Balogh Levente üzletember, befektető, televíziós személyiség, a Szentkirályi Magyarország Kft. alapítója és vezetője. Vízmárkája mellett kozmetikai termékeket és kávékat értékesít a piacon, közvetett módon több tízezer embernek ad munkát. Jelenleg is új munkatársat keres.

- Néhány hete indult az Álommeló 2, az első évad megosztó volt, egyértelmű volt a második évad elindítása?

- Nem volt egyértelmű. Amikor az első évadot forgattuk, szó sem volt a folytatásról, viszont olyan jól sikerült, hogy adta magát. A műsor nézettségét tekintve úgy döntöttünk az RTL Klubbal, hogy érdemes továbbvinni. Ami a személyes megélést illeti, nagyon jó élmény volt számomra, arról nem beszélve, hogy valóban egy remek munkatársat kaptam az Álommelónak köszönhetően.

- Mondjuk el, hogy az irodájában itt van velünk Keserű Balázs, az Álommeló első győztese, aki szemmel láthatóan jó munkaerő, amióta itt vagyok, elképesztő tempóban dolgozik, és az is látszik, hogy jól kijönnek egymással. De meg kell hagyni, hogy a műsorban kemény kezű volt a versenyzőkkel, és ez most sincs másképp.

- Az első évadban egészen szelíd voltam ahhoz képest, amilyen a másodikban vagyok.

Ez pedig semmi ahhoz képest, ahogy a műsor amerikai változatában viselkedik a cégvezető, igazi kispályás vagyok hozzá képest. Ezzel nem teljesen értek egyet, édesapám volt ilyen keménykezű, én ebben különbözök tőle.

Ugyanakkor tudom, hogy milyen sok múlik a kiválasztáson, ha rossz embert választok, akkor csak hátráltatom magamat, ha viszont megtalálom a pozícióra legalkalmasabb kollégát, akkor sokat tehetek a cégért. Vagyis az én elméletem a következő: legyél nagyon kemény, ha új munkatársak keresel.

- Ilyen az igazi Balogh Levente?

- Aki szeretné tudni, hogy milyen vagyok valójában, nézze meg az Álommelót és a Cápák között műsort. Az igazság a kettő között van.

Balogh Levente és Keserű Balázs, Az álommeló 1. évadának győztese. Fotó: RTL

- Az üzleti műsorról akartam kérdezni. Megszámlálhatatlan vállalkozásba szállt be, legalábbis mi ezt láttuk a képernyőn.

- Azért a gyakorlatban ez nem egy nagy szám, ráadásul folyamatosan változik, ezért most nem tudom megmondani, hogy ezen a napon pontosan mennyi együttműködésről van szó. Ennek oka, hogy folyamatosan változnak a részesedések,

van, hogy kivásárolnak engem a vállalkozásból, vagy hogy egy vállalkozó nem teljesíti a műsorban foglalt feltételeket, ezért nem tudok beszállni.

Persze még ez is változhat. Előfordult, hogy egy cég nem teljesítette a feltételeket, viszont sok pontenciál volt az üzletben, ezért újra tárgyaltunk arról, hogy érdemes lenne szerződni. Összességében a Cápák között műsorban kötött üzleteknek az ötven százaléka valósul meg.

- Ez játék vagy üzleti stratégia?

- Ezen a szinten játék. A Szentkirályi 70 milliárdot ér, ezzel szemben a néhány milliós vállalkozások eltörpülnek.

- Mi a helyzet a saját vállalatával? Van itt ivóvíz, kozmetikumok és már kávé is.

- A Szentkirályinál jelenleg kőkemény automatizálás folyik. A cél, hogy megőrizzük azt a minőséget, amit megszoktak a fogyasztók, ebből nem engedek. Most, amikor itt beszélünk, közvetlen módon négyezer embernek ad munkát a Szentkirályi, közben szépen halad a maga útján. Akárcsak a Vízangyal, amelyből két kategóriát készítettem, egy mindennapi, könnyen elérhető termékcsaládot, valamint egy prémiumkategóriás termékcsaládot, amelyre kozmetikai láncot építettem.

A legújabb üzletem a kávéra épül, ez egy szerelemprojekt, aminek a célja, hogy olyan magas minőségű kávét áruljak, amelyek vélhetően sosem fognak bekerülni a boltok polcaira, elvégre az igazán jó kávékat nem a multikban árulják.

Miért éppen kávé? Szeretem, jó ötletnek tűnt beszállni a kávépiacra, de a fókusz mindig a Szentkirályin lesz. Ez a legfontosabb minden üzlet között, és büszkén mondhatom, hogy a Szentkirályi tőkeszerkezete sokkal erősebb, mint bármikor korábban, arról nem beszélve, hogy a cég régen kinőtte magát. Negyven év múlva fellövöm az űrbe, ott lesz a Holdon a Szentkirályi!

Fotó: Ujvári Sándor

- Mintha csak a magyar Elon Musk lenne. Külföldre is terjeszkedik?

- Nem célom az exportálás. Nem lenne jó döntés, márcsak azért sem, mert az Európai Unió korlátozza. A kút forrástól számított ötszáz kilométeres sugarú körön kívül nem adhat vizet.

Ez védi a vízbázist attól, hogy ne fosszuk ki.

Így van ezzel minden nemzet, Szerbiában például ott van Milos víz vagy Ausztriában a San Pellegrino, és még hosszan sorolhatnám a többi ország nemzeti vízmárkáját. Ezt pedig tiszteletben tartja minden cégtulajdonos, valamint ezt támogatja a nemzetközi Centrál European Mineral Water Holding, amelynek ez elnöke vagyok.

- Mindig is erre vágyott: cégvezetés, üzleti döntések, elnöki poszt?

- Édesapámtól láttam, hogyan lehet felépíteni egy sikeres vállalkozást. Majd megismertem egy görög milliárdost, akinek tetszett a vezetői stílusa, az élete, a gondolkodása, és elkezdtem figyelni őt. Mellette rengeteget olvastam a világ legnagyobb, leghíresebb márkáiról, kezdve a Gucci háztól a Mercedesig. Tizennégy éves korom óta tudatosan építem magam, ez lett az eredménye, amit ön most felsorolt.

- Tehát kemény munka árán jutott ilyen magasra?

- Sok munka van benne, ez nem vitás, de azért hozzá kell tenni, hogy erre születni kellett. Mert vagy vezetőnek születik valaki, vagy nem. Itt vannak például a zeneművészek. Vegyünk egy zseniális hegedűművészt: hiába tanul sokat a virtuóz, ha nem erre született, akkor nem lesz nagy művész. A gyerekekkel is ezt akarom megértetni, amikor előadásokat tartok számukra. Arra ösztönzöm őket, hogy

vizsgálják meg, minek születtek: vezetőnek vagy menedzsernek. Ha vezetőnek, akkor ennek megfelelően kell továbbmenni az életben,

ha menedzsernek, akkor ennek megfelelően edukálják magukat. És van még valami, legyenek értékeik! Sajnos ma egyre kevesebben vagyunk azok, akik saját értékeink mentén teremtettünk vállalkozást, holott erre óriási szükség lenne ma Magyarországon, mert a német cégek nem fogják képviselni a mi értékeinket…

 

Link másolása
KÖVESS MINKET: