SIKERSZTORIK
A Rovatból

A boldog gyerekekből lesznek sikeres felnőttek – fesztivállal ünnepelt a Csányi Alapítvány

A Csányi Alapítvány immár 19 éve támogatja a nehéz anyagi helyzetben lévő családok tehetséges gyermekeinek oktatását. Prioritásuk az idegennyelv-tudás és az informatikai ismeretek fejlesztése.


Több mint 600 támogatott, 105 diploma, 606 nyelvvizsga, 246 informatikai bizonyítvány. Csak néhány eredmény, amit a 19 éve működő Csányi Alapítvány és az általa mentorált fiatalok elértek.

Az alapítvány valódi sikere a számok mögött, a személyes történetekben rejlik – hangzott el Zánkán az Alapítvány által szervezett idei Életút Fesztiválon. A kiemelkedő informatikai és idegen nyelvi képzések mellett a végzett fiatalok a megszerzett kapcsolati tőkét, a közösség erejét tartják a legfontosabbnak. Nemcsak a Csányi Alapítvány nagykorú már, hanem egyre több mentoráltból vált olyan fiatal felnőtt, akik büszkén támaszkodhatnak az alapítvány segítségével megszerzett tudás mellett egymásra, „Csányisokra” is.

„Ha ki is repültem a kertből, mindig mikor visszatértem tudtam hozni olyan magokat, amiktől szebb lett a kert, a közösség” – így foglalta össze Járay Bianka, hogy mit jelent a Csányi Alapítvány mentoráltjának lenni. Biankát 2008 óta, 10 éves korától támogatja a Csányi Alapítvány. Idén három nyelv ismeretével és két diplomával búcsúzik a programtól. Kiemelkedő teljesítményét az Életút Fesztiválon Ágoston Attila-díjjal jutalmazták.

A siker kulcsa: nyelvtudás és informatika

A munka világába történő sikeres belépéshez manapság nélkülözhetetlen a használható idegennyelv-tudás.

A Csányi Alapítványnál a nyelvi órák, az alapítványi versenyek, a táborozások, valamint a külföldi önkéntesek bevonása mind azt a célt szolgálja, hogy a fiatalok ne csak nyelvvizsga bizonyítvánnyal, hanem használható nyelvtudással rendelkezzenek.

A Csányis diákok 2008 és 2023 között összesen 606 sikeres nyelvvizsgát tettek.

A nyelvtudás mellett Dr. Csányi Sándor alapító az Alapítvány létrehozásakor prioritásként határozta meg az informatikai tudás bővítését.

A mentorált fiatalok eddig 246 komplett informatikai vizsgabizonyítványt szereztek. Oktatásuk ezzel nem zárul le, további informatikai képzéseken is részt vehetnek. A digitális kultúra fejlesztése érdekében az első kísérleti év jó tapasztalatai alapján több Közösségi Házban is elindult a Maker’s Red Box projektek használata. Kaposváron immár második éve járnak a diákok a Digitális Tudásközpontba, ahol először a Szuperhősök, most pedig a Jövő városa projekt keretében ismerkednek a tudomány és a technológia újdonságaival.

Mohácson és Pécsett már a mentorok és az informatikai fejlesztők tanulták meg a kidolgozott tananyagok használatát. Mohácson a Jövő Városa, Pécsett a Global Warning projektben dolgoznak a diákok, mindenütt nagy sikert arat a program, hisz olyan készségeket fejleszt, amelyek a tanulás minden színterén kamatoztathatóak.

A gyerekek olyan eszközökkel ismerkednek meg a program során, mint a 3D nyomtató, lézervágó, megtanulják a mikrobit-ek programozását és alkalmazási területeit.

S ami a legfontosabb készség: megtanulnak közösen gondolkodni és együttműködni.

Jászberényben projektmunka keretében évek óta Lego-robot programozást is tanulnak a gyerekek, évről évre sikeresen szerepelnek az országos robotika versenyen.

Legfrissebb büszkeségük, hogy a Jász Stones csapat, vagyis a jászsági lego-programozók a FIRST LEGO League verseny 2024. évi országos döntőjében elért helyezésükkel – melynek része az innovációért járó különdíj is – kivívták a jogot, hogy Sydneyben a Macquarie Egyetemen megrendezésre kerülő Ázsiai, Csendes-óceáni Nyílt Bajnokságon induljanak 2024 nyarán.

Az Alapítvány további informatikai képzései: számítógépes grafika működik Nagybajomban, animációkészítés Kaposváron, 3D-s nyomtatás programozására van lehetőség Pécsett, professzionális Fotós Klub működik Szegeden.

A közösség ereje

Jelenleg hét Közösségi Házban – Jászberény, Nagybajom, Kaposvár, Pécs, Mohács, Szeged, Szentes - 21 tehetséggondozó csoportban több mint félezer hátrányos helyzetű diákot segít a Csányi Alapítvány az általános iskola 5. osztályától egészen az egyetem befejezéséig, vagy piacképes szakma megszerzéséig.

A támogatottak száma 2021 óta éves szinten meghaladja az 500 főt, a testvéreket és családtagokat is figyelembe véve több mint 1500 főt pártfogol folyamatosan az Alapítvány.

Az Életút Programot az idei évig 86 fiatal teljesítette sikerrel, idén további 19 fiatal búcsúzik ünnepélyesen, köztük négyen szakmai végzettséget, 15-en pedig diplomát szereztek. Mára nemcsak az Alapítvány lett nagykorú, hanem egyre több az olyan fiatal felnőtt, akik a támogatásnak köszönhetően megszerzett tudás és tapasztalat birtokában sikeresen állják meg a helyüket a nagybetűs életben. A program sikerét mutatja, hogy a végzettek közül egyre többen maradnak közel az Alapítványhoz és segítik a mostani fiatal mentoráltakat.

„Van 500 olyan barátom, akikben feltétel nélkül megbízok. Tudom, hogy ahogyan én is, ők is magas színvonalon művelik szakmájukat, munkájukat és bármikor számíthatunk egymásra” – mondta Szabó Gábor László, az Alapítvány Gyermekparlamentjének korábbi elnöke, az Alumni szervezet egyik alapítója, aki már maga is mentorál végzés előtt álló alapítványi fiatalokat.

Ezt a szellemiséget, a „Csányisok” összetartását emelte ki a kuratórium elnöke, Csányi Erika is: „Nemcsak a megszerzett tudás és a tanulás az érték, hanem a boldog gyermekkor is, mert ez vezet a sikeres, harmonikus felnőttkorhoz. Azt pedig még nagyobb öröm látni, hogy sokan igyekeznek visszaadni a közösségüknek a megszerzett tudást és tapasztalatot. Ezek a példák mutatják, hogy “Csányisnak” lenni nem a végzettségről szól, hanem egy szellemiség, ami egész életében elkíséri azokat, akik a részesei.”

A cél a legteljesebb tudás biztosítása

Az Alapítvány célja, hogy az élet lehető legtöbb területén nyújtson képzéseket a mentoráltjainak.

„A tehetség önmagában nem elegendő a sikerhez, kemény, kitartó munkára is szükség van. Az elmúlt közel két évtizedben elért eredmények alapján az Alapítvány működését alapítóként jó befektetésnek minősítem, amit visszaigazol a Nobel-díjas magyar tudós, Dr. Karikó Katalin elismerő támogatása is.” – mondta Dr. Csányi Sándor.

A fejlesztő munka támogatására 2021-ben Dr. Karikó Katalin a Széchenyi-díjjal járó pénzjutalom felét, 10 millió forintot juttatott a Csányi Alapítványnak. A támogatás összegét a támogató kérésének megfelelően a diákok természettudományos ismereteinek bővítésére, illetve kutatásokra fordították. A program eredményeit látva Dr. Karikó Katalin 2023-ban ismét támogatta az Alapítványt, ezúttal 10 ezer euróval.

Ennek felhasználásával ebben az évben is megrendezték a természetismereti tudást bővítő programokat, továbbá a kutatásokhoz szükséges eszközöket és anyagokat szereztek be. A támogatásból megvalósuló programokról, kutatásokról idén már a második kiadványt jelentette meg az Alapítvány.

A munka nem áll meg

2024-ben Kaposváron, Szegeden, valamint Mohácson és környékén a márciusban megtartott beválogatások alapján összesen 45 újabb kisdiák felvételére tesznek javaslatot a Kuratóriumnak az Életút Programba. Ezzel a támogatottak jelenlegi létszáma továbbra is meghaladja az 500 főt. Az ő fejlődésüket 21 főállású mentor, 54 fejlesztőtanár és 41 önkéntes, köztük 3 fő külföldi önkéntes segíti.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Oroszlánokkal alszik a magyar Maugli, aki már gyerekként rögtön egy anakondát vett magának
Flaskay Dániel jelenleg egy zanzibári vadállatmentő központ állatgondozási igazgatója, és napi rutinjai között szerepel az elefánt-pedikűr és a majompelenkázás is. Nemrég megtámadta egy oroszlán, és végül egy gepárd nyalogatása mentette meg a lábát.
Tóth Noémi - szmo.hu
2024. június 16.



A csillogó szemű, kisportolt testű fiatal srác régen nem gondolta volna, hogy végül a világ számos országában ismert állatszakértő lesz, aki tigriseket nevel és gepárdokat ment. Flaskay Dániel, azaz a magyar Maugli 9 évesen már tudta, hogy állatokkal fog foglalkozni, de mivel hiperaktív gyerek volt, szülei beíratták vízilabdára – ami ugyan jól ment neki, de érezte, hogy valami hiányzik.

Aztán 12 évesen megvette első állatát, amely nem a szokásos aranyhörcsög volt, hanem konkrétan egy 3 méteres anakonda. Egy magazin apróhirdetésében látta meg az eladó óriáskígyót, és a szüleinek csak annyit mondott, hogy kimegy a kanálishoz a gyáli otthonuk közelében. Ott találkozott az eladóval, aki egy zsákban adta oda neki az anakondát. Dani izgalmában meg sem nézte az állatot, csak hazaszaladt vele, és az apjának annyit mondott, hogy fogott egy vízisiklót – de persze az apját nem tudta becsapni. Az újdonsült szerzemény ráadásul nem sokat teketóriázott, rögtön két helyen is megharapta a kisfiút, és bár az anakonda nem mérgeskígyó, Dani tudta, hogy az állat nem maradhat nála. Elvitte hát egy állatkeresekedésbe, ahol az eladó nézett nagyokat, de felajánlotta, hogy becseréli neki egy bébi tigrispitonra és egy vörösfarkú boára. Ezt követően már átgondoltabban viszonyult az állatokhoz, kígyótenyésztő vált belőle, és egyre inkább érezte, hogy ez az ő útja.

17 évesen kijutott New Yorkba, egy speciális zoológia képzésre, de mielőtt elkezdte volna a tanulmányait, meg akart tanulni rendesen angolul. Összekötötte a kellemeset a hasznossal, ezért eleinte egy állatkertben önkénteskedett, ahol magabiztos nyelvtudásra tett szert. A kint töltött évek alatt beteljesítette a saját amerikai álmát, és saját állatkereskedést nyitott a spórolt pénzén New Jersey-ben. Csupa szokatlan jószágot, például kígyókat, büdösborzot (amely állítása szerint nem is büdös, viszont jófej) és cukormókust árult, de hét év után eladta az addigra felkapott kereskedést, mivel erős honvágya lett. Amikor hazajött, eléggé depressziós lett, nem tudott magával mit kezdeni, míg végül a felsőlajosi magán ZOO-ban találta meg a boldogságot, ahol olyan szerencséje volt, hogy egy nemrég született fehér tigriskölyköt nevelhetett fel. Nem zavarta a kevés fizetség, hiszen úgy érezte, hogy végre hazatalált.

Onnan a debreceni állatkertbe ment dolgozni, kizárólag a szakmai előrelépés miatt, hogy új fajokkal, például zsiráfokkal és vízilovakkal dolgozhasson. Dani elmondása szerint az utóbbi állat ugyan évi ötezer ember halálát okozza Afrikában, de ugyanannyi idegvégződése van, mint az embernek, és az egyik idős víziló egyenesen imádta, ha a nyelvét vakarta. Flaskay Dániel fontos vezérelve, hogy olyan kapcsolatot alakítson ki a rábízott állatokkal, hogy azok ne féljenek az embertől, hiszen a stressznek sok negatív hatása van – például ezért bújnak el gyakran az állatok az állatkertekben a látogatók elől. Amikor arról kérdezem, hogy mi a titka annak, hogy „állatokkal suttogó” lett, azt feleli, hogy „én őszintén azt gondolom, hogy ez egy velem született tehetség, hogy engem ilyen jól megértenek az állatok, és közel engednek magukhoz, ezt nem lehet megtanulni könyvekből. Természetesen rengeteg türelem és kitartás kell, mire egy állatnak teljesen elnyerem a bizalmát. Hiszem, hogy ha egy állat közel áll a gondozójához, és nem csak a takarmányt dobják be neki, az neki is sokkal jobb!

A következő állomás Görögország volt, ahová az igazgató kiküldte egy konferenciára, mivel annyira bevált az ottaniaknak, hogy maradásra bírták. A tréning egyébként arról szólt, hogy hogyan lehet altatás nélküli vizsgálatra trénelni állatokat: például ha egy vadmacskának meg kell vizsgálni a lábát, akkor ahhoz ne kelljen kockázatos altatást végrehajtani rajta. Az motiválta arra, hogy Görögországban maradjon egy helyi állatkertben, hogy újabb sokféle fajt ismerhet meg alaposabban, a pingvintől a gibbonon át az orrszarvúig és az elefántig. Utóbbiról tudni kell, hogy alapból rengeteget sétálnak a természetben, ezért fogságban muszáj a körmeiket ápolni. Dani megtanította arra az elefántokat, hogy feltegyék a lábukat, és zokszó nélkül tűrjék, hogy reszelik és flexelik a lábkörmeiket. Az itt töltött 3 és fél év után azonban betört a Covid, de ez sem jelentette a pályája végét.

A magyar Maugli – már eleve hihetetlen – karrierje akkor lépett egy új szintre, amikor kapott egy levelet egy Zanzibáron működő menhelytől, hogy pont ilyen tapasztalatú embert keresnek igazgatónak. Először nem vette komolyan a felkérést, de a vadállatmentő központ kitartóan ostromolta őt, és két hónap tárgyalás után Dani végül Zanzibáron találta magát, ahol zsiráfok, elefántok és leopárdok között folytathatta kalandos életét. Teljesen más kultúrához és körülményekhez kellett szoknia ott, infrastruktúra nélkül, de megérte, mert élete legszebb pillanatait ott élhette át.

Pont akkor született ott is két fehér oroszlán, amiket ő nevelhetett fel – mivel az anyjuk elpusztult –, és teljesen egyedül nevelhette fel az ő kis „tündérét”, Zafirát is, a pumakölyköt. Mivel ez a faj is a kipusztulás szélén van, végül őt visszaengedték a vadonba, amitől Dani szabályosan lelkibeteg lett, és máig könnyekig hatódik, ha a közös fotóikat nézi.

Amikor arról kérdezik, hogy mit csinál pontosan Zanzibáron, elmondja, hogy gyakorlatilag egy edukációs túrát vezet az állatok megismerésével és megérintésével, de etikus módon, azaz nála nincsenek begyógyszerezett meg kikötözött állatok. Olyan állatokkal is foglalkozik, amelyek kizárólag Zanzibáron élnek – ilyen a vörös kolobusz majom, amelyet babaként még pelenkázik is –, és olyanokkal is, amelyeket gazdag arab sejkek „selejteznek le” hozzájuk, amikor rájönnek, hogy gepárd nem eléggé domesztikálható cicus.

Egyszer egy elefánt két méterrel odébb repítette a vízbe az agyarával, olyan ereje van, úgyhogy Dániel előszeretettel emlékezteti több százezres rajongótáborát arra, hogy ezek a csodálatos lények mindig vadállatok maradnak – és sajnos egy pár hónappal ezelőtti oroszlántámadás őt is élénken emlékeztette erre. Az történt ugyanis, hogy amikor Dani bement a fehér oroszlánokhoz, csak a nősténnyel foglalkozott, a hím pedig féltékenységből ráugrott hátulról, és belefúrta a karmait, valamint a lábát is elkapta. Ahogy gondozója nem tudott megmozdulni, és megérezte a kétméteres állat erejét, elfogta a rémület, de aztán látta az állat testbeszédén, hogy nem akarja megölni, ezért szép lassan kihátrált a ketrecből.

Az igazán abszurd történet azonban csak ezután kezdődött, mivel Dani félt, hogy elfertőződnek a sebei, a zanzibári kórház felé vette az irányt, amely egy ablak és tető nélküli, rozoga épület volt, az állítólag orvos pedig egy konyhai sütőben fertőtlenített tűvel és cérnával, érzéstelenítés nélkül varrta össze őt öt helyen. A borzalmasan fájdalmas beavatkozás végén az „orvos” adott neki 20 tablettát bármiféle instrukció nélkül, hogy vegye be, de Dani inkább a józan eszére hallgatott, és szerzett antibiotikumot. Attól a háta ugyan helyrejött, de a lába sajnos a gyógyszer ellenére elfertőződött, amitől a legjobban tartott. Ekkor jött neki az a mentő gondolat, hogy a gepárdok nyála sebgyógyításra alkalmas lehet, és bement megnyalogattatni a sebes lábát a gepárdokhoz (amely egyébként állítólag kifejezetten kellemetlen érzés, mert rendkívül érdes a nyelvük felülete). A blöff működött, a lába pedig egy héttel később valóban meg is gyógyult. Utána visszament az oroszlánokhoz, akik ugyanúgy fogadták, mint azelőtt, és az életük visszaállt a régi kerékvágásba.

Arra a kérdésre pedig, hogy ennyi extrém élmény és különféle egzotikus faj gondozása után milyen céljai vannak még, azaz mi van még a bakancslistáján, a magyar Maugli így reagált: „Ez egy olyan szakma, ahol mindig van hova fejlődni, tehát mindig azon leszek, hogy fejlesszem magam, és még többet tudjak segíteni az állatoknak. És nekem is van egy nagy álmom, amivel minden nap nyugovóra hajtom a fejem: egy saját vadállatmenhelyet létrehozni, ahol a világ egész területéről menteni fogjuk az állatokat, és ha lehetséges, vissza is fogjuk őket vadítani, hogy visszakerülhessenek a vadonba! Természetesen lesz olyan állat is, akivel ezt nem lehet majd megtenni, számukra mi leszünk az Utolsó Menedék, ahol stresszmentesen, nélkülözés nélkül élhetik le az életüket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SIKERSZTORIK
A Rovatból
Tanárnak nézték az osztálytársai az ország legidősebb, 71 éves frissdiplomását
Szegedi Dezsőt 68 évesen vették fel a Miskolci Egyetemre. A színművész határozottan emlékszik az első napjára is.


Szegedi Dezső, az ország legidősebb egyetemistája az iskolai élményeiről számolt be az RTL-nek.

A 71 éves Szegedi arról is mesélt a tévécsatornának, hogy milyenek voltak az egyetemi évek, amit ráadásul nappali tagozaton végzett el.

Szegedit 68 évesen vették fel a Miskolci Egyetemre. A színművész határozottan emlékszik az első napjára.

"Első szemeszter, első óra. Mentem a folyosón végig, és fiatalok nézték, hogy ki ez az öreg és következő: jónapot tanár úr, azt hitték, hogy tanár vagyok"

- emlékezett vissza a színművész, aki azt is elmondta: volt, amikor éjszaka kettőig írt beadandót munka mellett.

Szegedi egy ma már nem létező miskolci városrészről, Gordonról írta a szakdolgozatát. Ezzel a kutatómunkával nemcsak emléket szeretetett volna állítani a miskolci roma muzsikosoknak, hanem meg szerette volna azt is mutatni a fiataloknak, hogy tanulni sohasem késő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Hide the Pain Harold 80 éves lesz jövőre, de most is dolgozik és tele van tervekkel és meghívásokkal
Előfordult, hogy külföldön testőröket kellett mellé állítani, mert annyian akartak vele fotózkodni. Ám ő szívesen pózolt mindenkivel.


Arató Andrást - aki világszerte a „Hide the pain Harold” nevezetű internetes mémnek köszönhetően vált ismertté - igazi világsztárként fogadják Hegyeshalmon túl. Kolumbiában például testőröket kellett mellé adni, mert annyian akartak fotózkodi vele - árulta el.

Nemrégiben is több felkérése volt külföldön és most is készül, például Olaszországba. Reklámot csinált, fesztiválra készül, beszélgetéseken vesz részt.

Jövőre lesz 80 éves, de tele van tervekkel

- mondta a Reggeli műsorában.

A családja és a menedzsere, akivel igazi baráti viszonyban vannak, áll mellette - árulta el.

VIDEÓ: Az RTL Reggeli beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Megvan a következő magyar űrhajós, az autóiparból emelkedik a csillagok közé Kapu Tibor
44 évvel Farkas Bertalan után megvan a következő magyar űrhajós. Nemsokára a NASA-nál fejezi be kiképzését Kapu Tibor és a tartalékos Cserényi Gyula.


Megvan a végleges döntés a következő magyar űrhajósról – derül ki a külgazdasági és külügyminisztérium közleményéből. A szakértői bizottság végleges döntése alapján Kapu Tibor lehet az az ember, akit Magyarország hosszú évtizedek után ismét a világűrbe küld, míg a tartalék űrhajós Cserényi Gyula lesz, ők fogják elvégezni a kiképzés utolsó fázisát.

A kiválasztott Kapu Tibor 32 éves gépészmérnök, aki eddig leginkább az autóiparban dolgozott, és főleg akkumulátor-fejlesztéssel foglalkozott.

Vele azonos kiképzést kap a 35 éves villamosmérnök, Cserényi Gyula, aki szükség esetén helyettesíti őt, máskülönben a Földről segíti majd a küldetését.

240-en jelentkeztek a küldetésre, akik közül a szakértők végül kiválasztottak négy jelöltet. Ők mindannyian komoly kiképzésen estek át az űrdinamikától kezdve a könnyű repülőgépes pilótakiképzésen át a különböző fizikai tesztekig és tudományos munkákig. Végül közülük választották ki Kaput és Cserényit. Ők ketten hamarosan az Egyesült Államokba utaznak, ahol az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), illetve egy szerződés alapján az Axiom Space nevű vállalat fogja biztosítani a kiképzésük utolsó fázisát.

Farkas Bertalan 44 évvel ezelőtt vált az első magyar űrhajóssá, és most küszöbön áll a következő magyar küldetés – magyarázta a bejelentés apropóján Szijjártó Péter miniszter –, a kormányzat ugyanis a tudományos és ipari fejlesztések, vívmányok tökéletesítése érdekében nemzeti kutatóűrhajós programot indított. A magyar űripar a fejlett nemzeti iparágak közé tartozik Szijjártó szerint, a tesztek pedig nagymértékben segíteni fogják a magas hozzáadott értékű, high-tech szektorok, például az egészségtudomány fejlődését.


Link másolása
KÖVESS MINKET: