hirdetés

BUDAPEST

Így néz ki a jégbe-hóba fagyott Normafa – megnéztük, miért zárták le a területet

Munkatársunk képein szinte hallani lehet a téli csendet - de a fotókon is átjön, miért is nem szabad most tömegével felmenni a csodásan fehér kirándulóhelyhez.
Fotók: Markovics Z. Kristóf - szmo.hu
2021. február 11.

hirdetés

Korábban mi is hírt adtunk róla, hogy veszélyhelyzet miatt lezárta a Normafa környékét a XII. kerületi önkormányzat. A népszerű hegyvidéki kirándulóhelyet egybefüggő hóréteg, sok helyen pedig vastag jégpáncél borítja. Ennél is veszélyesebb azonban a fákon kialakult jégréteg, ami alatt már több ág leszakadt, életveszélyessé téve így a kirándulást a környéken.

A Szeretlek Magyarország fotósának sikerült bejutni a Normafa környéki területekre, ahol számos fotót készített az elmúlt napok mínuszainak következményeiről.

A képek nagyon hatásosan visszaadják a terület jelenleg érintetlen szépségét, a képeket látva azonban azt is megértjük, az önkormányzat miért döntött a terület lezárása mellett.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
BUDAPEST

Bemutatjuk Magyarország legmagasabb lakóházát

Újpalota forgalmas kereszteződésében bizonyára sokan feltették már maguknak a kérdést: „Ez meg micsoda?”
Mayer Kitti írása HYPEANDHYPER oldalon, Fotók: Mohai Balázs - szmo.hu
2021. április 13.

hirdetés

A HYPEANDHYPER egy kelet- és közép-európai dizájn- és életmódmagazin, amely az innovációról, a városi életről és a kreatív ökoszisztémáról szól.

Céljuk, hogy összegyűjtsék és bemutassák azokat az egyedi történeteket, karaktereket, különleges tárgyakat és tájakat, amelyek a világ ezen részét alakítják.

Csatlakozz hozzájuk, legyél te is részese a közös jövők alakításának!

Ugyan nem örülünk annak, hogy a 2020-as Nemzetközi Építészeti Biennálét elhalasztották, egy valamit viszont egészen biztosan nyertünk vele: egytől-egyig bejárhatjuk azokat az ikonikus épületeket, melyek a Magyar Pavilonban is reflektorfénybe kerülnek majd. A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) által szervezett sétákon testközelből ismerhetjük meg a szocialista modernizmus épített örökségét. Ezúttal az Újpalotai Víztoronyházban jártunk.

Újpalota forgalmas kereszteződésében bizonyára sokan feltették már maguknak a kérdést: „Ez meg micsoda?”. A Nyírpalota utca 71. szám alatt található toronyházról sok mindent el lehet mondani, de azt, hogy belesimulna a környezetébe, egész biztosan nem.

hirdetés
A Tenke Tibor által tervezett épület a maga 70,9 méteres magasságával Budapest legmagasabb lakóépületének számít, a magyarországi toronyházak sorában pedig bronzérmes. Az első, s ezzel a hazai lakóépületek legmagasabbika az 1975-ben épült, 81 méter magas szolnoki toronyház, ezt követi a debreceni, melyet 1969 és 1973 között építettek, magassága pedig 75 méter.

Az Újpalotai Víztoronyház a maga kategóriájában azért is különleges, mert nem csupán lakóépületként, de víztoronyként is funkcionál, azaz funkcionált egykoron. Az újpalotai lakótelepen 1973-ig 10.300 lakás épült: ezek vízellátását az eredeti elképzelések szerint egy olyan torony biztosította volna, melynek tetején egy víztartály kapott volna helyet. Az 1973 és 1975 között épült víztoronyház összekötötte a kellemeset a hasznossal: egyszerre volt víztorony és jelentett új otthont azok számára, akik korábban társbérleten voltak kénytelenek osztozni más családokkal.

A csúszózsalus technológiának köszönhetően az épület viszonylag gyorsan, mindössze két év leforgása alatt elkészült. Az épületben összesen 98 lakóegységet alakítottak ki, szintenként 6 lakással. Ezek közül négy lakás 32 négyzetméteres, kettő pedig 72 négyzetméteres. Az épület tetején belső kétszintes, úgynevezett „duplex” lakások is várták új tulajdonosaikat. Ezekbe az otthonokba legtöbbször művészek költöztek. Éveken át lakott és alkotott az egyik ilyen műteremlakásban Nagy Előd kerületi festő- és éremművész, s állítólag a lakást – legalábbis a gondnok elmondása szerint – ma is művészek lakják.

A túrán nemcsak a víztoronyházat, de a lakótelep más emblematikus épületeit is megismerhettük, így például a szolgáltatóházat is, melyet legtöbben csak „Spirálházként” emlegetnek. A spirálrámpa az eredeti tervek szerint nemcsak az épület első szintjére vezetett volna, hanem gyalogoshíd formájában folytatódott is volna. Ezzel az út túloldalára tervezett kulturális-kereskedelmi városközpont elérését akarták biztosítani. A 3300 négyzetméter alapterületűre tervezett művelődési házra, amelyben színház, mozi és kiállítótér is helyet kapott volna, évekig vártak a lakótelep lakói, hiába.

Mind a gyalogoshíd, mind a Fő téri művelődési központ álom maradt csupán. Kultúrközpont hiányában az emberek önszerveződő módon voltak kénytelenek gondoskodni saját szórakoztatásukról: az Újpalotai Napok keretében például a szomszédos óvoda tetején rendeztek szabadtéri koncertet. Az 1974-ben, Callmeyer Ferenc tervei alapján készült „Spirálház” Golda János és Varga Bence építészek tervei alapján újult meg, 2014-ben.

Bármennyire is furcsán hangzik, az újpalotai lakótelep egykor zöldmezős beruházásnak számított: ezt bizonyítják azok a korabeli archív felvételek, melyekből párat az építészeti túra vezetője, Gurdon Balázs mutatott be a sétálóknak. A ma már megmosolyogtató filmrészletekből az is kiderült, micsoda boldogsággal töltötte el a lakótelepre költözőket az új otthon még akkor is, ha az aprócska alapterületű lakásban alig jutott hely például az óvodás korú gyerek kiságyának (és még sok minden másnak).

Az Újpalotai Víztoronyház belsejében elvétve ugyan, de találtunk szerethető részleteket: ezek között említhetjük a lépcsőház földszintjén kialakított íves levélszekrényeket (párban) és a betonból készült épület színével harmonizáló, viszonylag ép padlóburkolatot. Minden kétséget kizáróan a kilátás az épület leglátványosabb attrakciója.

Könnyebbség, hogy a 17. emeletre lifttel is fel lehet jutni, ám az épület legtetejét már lépcsőn lehet csak megközelíteni. Az odafentről élvezhető csodás panorámaélményt ugyan beárnyékolta valamelyest az antennaerdő, de nagyon is érdekes és tanulságos volt ebből a perspektívából szemlélni nemcsak Újpalotát, hanem a lakótelep szerkezetét is.

Ha tetszett, amit olvastál, látogass el a HYPEANDHYPER oldalára vagy keresd őket a Facebookon és az Instagramon!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
BUDAPEST
A Rovatból
hirdetés

Kész lemondani az atlétikai világbajnokság megrendezését Karácsony Gergely, ha nem épül meg a Diákváros

A kormány szerint a kínai elitegyetem érkezése csak még indokoltabbá teszi a Diákváros megépítését, de a főpolgármester úgy véli, hogy az egyetem mérete miatt kiszorítaná a diákoknak tervezett városrészt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. április 12.

hirdetés

Mint arról mi is beszámoltunk, a ferencvárosi Diákváros helyett a kormány egy kínai elitegyetemet építene fel. Ez ellen a főpolgármester szót emelt. Azt is megmutatta, hogy milyen tervek születettek a 10 ezer fiatal számára lakhatást és kikapcsolódást biztosító projekthez.

Karácsony Gergely úgy nyilatkozott, hogy

kész lemondani a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezését, ha nem épül meg a Ferencvárosba tervezett Diákváros. A főpolgármester az RTL Híradónak azt mondta: erről elég egy levelet küldenie a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek, de ezt szeretné elkerülni.

A kormány szerint a kínai elitegyetem érkezése csak még indokoltabbá teszi a Diákváros megépítését.

Gulyás Gergely azt mondta, hogy a két beruházás nem zárja ki egymást. A főpolgármester szerint a kínai elitegyetem a mérete miatt kiszorítani a Diákvárost a területről. Azt mondta, hogy minden eszközzel megpróbálják blokkolni vagy lassítani az egyetem építését, bízva abban, hogy 2022-ben egy új kormány ezt le is állítja.

hirdetés

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BUDAPEST

Karácsony látványos tervekkel mutatta meg, milyen diákvárost szeretne a kínai egyetem helyett

A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa „kínai elit kampusz” helyett inkább több ezer magyar diáknak biztosítana olcsó lakhatást.
Címkép: Facebook/Karácsony Gergely - szmo.hu
2021. április 11.

hirdetés

Karácsony Gergely vasárnapi Facebook-bejegyzésében mutatta be a Budapesti Diákváros projektjét.

„Mi ilyen tervek megvalósulását szeretnénk ott, ahol a kormány kínai hitelből, a magyar adófizetők kárára és a kínai vállalatok hasznára, a kínai befolyásszerzés szolgálatára kínai elit kampuszt akar.

Mi több mint tízezer magyar diáknak biztosítanánk olcsó lakhatást, a kormány a magyar adófizetőkkel fizettetné meg a kínai politikai, gazdasági és titkosszolgálati terjeszkedés árát”

- írta posztjában.

A ferencvárosi diákváros terveit a világhírű norvég építész iroda, a Snohetta készítette. Karácsony beszámolója szerint a területet a sok zöld, a vízzel való kapcsolat, funkcionális épületek és modern környezet jellemezné.

„Itt tölthetné egyszerre több mint 10 ezer magyar fiatal a diákéveit. Mi erről kötöttünk megállapodást a kormánnyal a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában, erről hozott egyhangú határozatot a Fővárosi Közgyűlés. A kormány azonban suttyomban megszegi a megállapodást, meghazudtolja magát a miniszterelnök, aki azt mondta: amit a Fővárosi Közgyűlés nem akar, az nem lesz Budapesten. Hát, mi nem akarjuk, hogy 500 milliárddal adósítsák el a magyar adófizetőket Kínának. Nem akarjuk, hogy a magyar fiatalok Diákvárosa helyett fallal körülvett kínai elit kampusz épüljön” – írta a főpolgármester.

hirdetés

Karácsony Gergely azzal zárta bejegyzését, hogy ragaszkodnak a diákvároshoz és minden erejükkel meg fogják akadályozni „a kormány újabb esztelen beruházást”.

 


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BUDAPEST
A Rovatból
hirdetés

Próbafúrásokkal kezdődött meg az 5-ös metróvonal építésének első szakasza

A fejlesztésnek köszönhetően a csepeli és a ráckevei HÉV 'összefonódva', a Boráros tér érintésével a Kálvin térig jár majd.
MTI, fotó: Vitézy Dávid/Facebook - szmo.hu
2021. április 14.

hirdetés

Próbafúrásokkal kezdődött meg az M5-ös metróvonal megépítésének első szakasza a Kálvin térnél - közölte a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) szerdán az MTI-vel.

A fejlesztésnek köszönhetően a csepeli és a ráckevei HÉV így "összefonódva" - a Boráros tér érintésével - a Kálvin térig jár majd, ami azt jelenti, hogy átszállás nélkül lehet a metróvonalakat elérni.

A metróhoz tervezett alagút a Kálvin téri végállomásnál éri el a legnagyobb, 50 méteres mélységet, vagyis a 38 méter mélységben haladó 4-es metró alá érkezik.

Hozzátették, hogy mivel az alagút változatos talajkörnyezetben épül majd, a tervezéséhez minél több információt kell a környezetről begyűjteni. Ez úgynevezett geotechnikai feltárásokkal (fúrásokkal, szondázásokkal) lehetséges. Ezek a próbafúrások kezdődtek meg a Kálvin térnél.

A közlemény szerint

a fúrógépek a Kálvin tér környezetében akár 65-70 méter mélységig is lejutnak, így megismerhetők a különböző földtani korokban települt geológiai képződmények.

A próbafúrásról Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára azt közölte szerdán a Facebookon, hogy a tervezett alagút nyomvonalán 50 méterenként csaknem 100 próbafúrást végeznek el egy hónap alatt.

hirdetés

Hozzátette:

a cél, hogy a csepeli és a ráckevei HÉV utasai is közvetlenül elérjék a metrót, csakúgy, mint a szentendrei HÉV utasai a Batthyány térnél vagy a gödöllői HÉV-vel közlekedők az Örs vezér terén. Második lépésben a szentendrei, a csepeli és a ráckevei vonalakat egy Duna alatti alagúttal kötik majd össze, amellyel létrejön az "5-ös metró"

- hívta fel a figyelmet.

Hozzátette, hogy e kormányzati tervek megvalósítását egyértelműen támogatja Karácsony Gergely főpolgármester és a fővárosi önkormányzat, közösen döntöttek róluk a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában.

"Budapest nem csak a Belvárosból áll! Budapest minden polgára, minden városrésze, minden kerülete egyenrangú. A külső kerületek és az agglomerációs gyűrű lakóit is megilletik a jó életkörülmények, a jó közlekedés. A csepeli és ráckevei HÉV-vonalak Kálvin térig történő meghosszabbításával és az 5-ös metró megépülésével gyorsabban lehet bejutni a déli városrészekből és az agglomerációból Budapest belső területeire" - hangsúlyozta Fürjes Balázs.

Jelezte azt is, hogy a külső kerületekből és az elővárosokból naponta egymillió ember érkezik Budapest belvárosába. Ezt a terhelést a város már nehezen bírja: Budapest közútjai telítődtek, mindennaposak a dugók.

A kormány - az államtitkár bejegyzése szerint - elfogadja azt a szakmai konszenzust, hogy e kihívásra három elemből álló megoldással kell válaszolni. Ennek első eleme, hogy javítani kell a budapesti, főként a kötöttpályás tömegközlekedést. Második elemként szükség van a külső városrészek közötti közvetlen kapcsolatot teremtő, hiányzó északi és déli peremhidakra (Galvani, Aquincumi) és "körúti elemekre". A harmadik pedig, hogy meg kell építeni a külső csomópontokon a hiányzó P+R és B+R parkolókat, így le lehet tenni az autót, és kényelmesen át lehet váltani közösségi közlekedésre. Hozzátette, hogy ezeken a megoldásokon dolgoznak közösen Vitézy Dáviddal, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatójával.

A bejegyzés alatt megosztott videóban, amely a Kálvin téri munkaterületet is bemutatja, Vitézy Dávid azt mondta, már 1888-ban, a ráckevei HÉV-vonal kialakításakor az volt a terv, hogy egyszer meghosszabbítják azt a Kálvin térig. Ez ma már a felszínen nem elképzelhető, csak a föld alatt, és ott is csak úgy, hogy a 3-as és a 4-es metró alatt vezetik el az alagutat.

A csepeli és a ráckevei HÉV egyik metróhoz sem csatlakozik, ezt a hiányosságot szeretnék most pótolni azzal, hogy a két déli HÉV-vonal elérné a Kálvin térnél a 3-as és a 4-es metrót - írta a vezérigazgató.

Vitézy Dávid jelezte azt is, a Kálvin téri "alapkőzet" agyagból és agyagmárgából van; e fölött rakódott le a Duna üledéke, ahol agyagos, kavicsos, homokos talajt találtak. A fúrások célja, hogy megállapítsák, pontosan milyen mélységben, miként változik a talaj összetétele.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: