A Svábhegy ma is szép panorámát nyújtó kirándulóhelye és kilátópontja a Normafa.

Egykor a környék erdőkkel borított, tisztásokkal tarkított, zöld, beépítetlen terület volt. Még a XX. század elején sem pöttyözték színesre az épületek a hegyoldalakat, és messze el lehetett látni.

A Normafa egy legendás fáról, a korábbi Viharbükkről kapta a nevét - korának hatalmas fája volt.

"A XIX. században vadászterület volt a mai János-hegy és Széchenyi-hegy közti fennsík, vagyis a Normafa, ahol főleg szalonkára, nyúlra, fogolyra és rókára vadásztak. A budai polgárok ősi joga volt a február 2-i medvevadászat, amelyet 1855-ben betiltottak, majd 1871-ben felújítottak, de ekkorra már medve híján inkább a mulatság és az ivászat lett az esemény fő jellemzője" - írja Druzsin József "A Budai-hegység útikalauz" című könyvében.

Az öreg bükk a Normafa lejtő peremén állt, és a legenda úgy tartja, hogy Mátyás király születésekor nőtt ki, de az is elterjedt történet volt, hogy Mátyás vadászatai során megpihent az árnyékában. Egyikre sincsen bizonyíték.

Az viszont szinte biztos, hogy több száz éves fa lehetett. Többször is belecsapott a villám, innen kapta a Svábhegy német anyanyelvű lakóitól a Wetterbaum nevet; magyarul Viharbükknek hívták.

A környék már a XIX. században kedvelt kirándulóhely volt, a pesti és budai írók, költők, művészek, színészek is kijártak ide. Petőfi Sándor itt írta A hegyek között című versét, Keleti Gusztáv pedig képen örökítette meg.

És hogy honnan ered a Normafa név? A Pesti Magyar Színház, 1840-től Nemzeti Színház művészei játékszüneti napokon, az úgynevezett normanapokon gyakran jártak ki a kirándulóhelyre.

1840-ben egy ilyen kirándulás alkalmával Schódelné Klein Rozália, a híres énekesnő, koloratúrszoprán állítólag a Viharbükknél énekelte el Bellini "Norma" című operájának nagyáriáját.

Az éneklés apropója az volt, hogy Nyáry Pál ott adta át Schodelné Klein Rozáliának a közönség ajándékát, egy ezüst sarlót. A Norma című opera Casta Diva című nagyáriája ezekkel a szavakkal kezdődik "Casta Diva, che inargenti Queste sacre antiche piante" vagyis "Szűzi Istennő, ki beezüstözöd e szent, öreg fákat". Ettől kezdve a korábbi Viharbükköt már Normafának nevezték.

A szó szerint viharvert fa a XX. század elején még állt, ez a Fortepan fotóin is látszik, és látható a törzsén a sérülés. 1927. június 19-én már nem tudta tovább tartani magát, kidőlt. Törzsét a margitszigeti artézi forrás medencéjében helyezték el, hogy a mészköves bevonat örök időkre konzerválja.

1962-ben a Normafa nevű öreg bükk emlékére kissé arrébb egy másik fát ültettek. A tövében emléktábla áll Devecseri Gábor költő szavaival.

További képekért lapozz!

Több mint 200 dolgozóját oltatta be február 19-én a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt., hogy a hozzájuk tartozó fürdőkben újra megnyithassák a gyógyászati egységeket. Ezt azért tehették meg, mert a cég valamennyi dolgozója – így például a kasszás és a ruhatáros is – egészségügyi dolgozónak számít, írja a Telex.

"Az NNK (Nemzeti Népegészségügyi Központ) hivatalos válasza megerősítette Társaságunk álláspontját, miszerint a Társaságunk kezelésében lévő gyógyfürdők egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkeznek, s tevékenységük egészségügyi tevékenységnek minősül és valamennyi, a Társasággal munkaviszonyban álló dolgozó egészségügyben dolgozónak tekintendő” – mondta a Telexnek Szűts Ildikó, a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. vezérigazgatója.

A tervek szerint március 16-tól nyitják majd meg a fürdőkben a gyógyászati egységeket, hogy "a rendeletben engedélyezett kezeléseket" újra igénybe lehessen venni.

A januárban kezdődött hétéves EU-s költségvetési ciklusban nagyjából 11 ezer milliárd forint támogatás jár Magyarországnak. A 444.hu megszerezte a napirenden lévő kormányzati tervet, és eszerint a 11000 milliárdból csak körülbelül 5 milliárd elosztásába szólhat majd bele Budapest vezetése – a Fővárosi és a kerületi önkormányzatok együtt.

Ebben a 11 ezer milliárdban nincs benne a járvány hatásait ellensúlyozó, EU-s mentőcsomagból járó, további 6000-7400 milliárd forint körüli összeg. Ebből viszont nem kötelező a fővárosra is költeni. Ugyanakkor a 11 ezer milliárdos költségvetési keretből érkező pénz egy része viszont olyan alapból származik, amiből muszáj valamilyen módon a fővárosra is költeni - írja a lap.

Budapestnek egyébként eleve kevesebb jár az ország többi részénél, ugyanis a pénz legnagyobb részét a szegényebb régiók kaphatják. Az EU-támogatásoknak van viszont egy olyan programja, amelyből a gazdagabb nagyvárosok fejlesztésére kell fordítani. Ennek alapja az úgynevezett ERFA, vagyis az Európai Regionális Fejlesztési Alap.

A teljes uniós keret elköltésének terveit a Miniszterelnökségen készítik. A településfejlesztési terveket pedig nemrég küldték ki az összes megyei önkormányzatnak, a 444.hu-hoz ennek egy példánya jutott el. Ebben a tervezetben szerepel az is, hogy

„a budapesti ERFA forrás 80 százaléka kiemelt projektek formájában” valósuljon meg.

Korábban mi is hírt adtunk róla, hogy veszélyhelyzet miatt lezárta a Normafa környékét a XII. kerületi önkormányzat. A népszerű hegyvidéki kirándulóhelyet egybefüggő hóréteg, sok helyen pedig vastag jégpáncél borítja. Ennél is veszélyesebb azonban a fákon kialakult jégréteg, ami alatt már több ág leszakadt, életveszélyessé téve így a kirándulást a környéken.

A Szeretlek Magyarország fotósának sikerült bejutni a Normafa környéki területekre, ahol számos fotót készített az elmúlt napok mínuszainak következményeiről.

A Közlekedési Múzeum kapta meg a lehetőséget, hogy megmentse az enyészettől, és új, az épület múltjához méltó funkcióval újítsa meg a műemléki védettség alatt álló Kelenföldi indóház épületét - írja Vitézy Dávid a Facebook-oldalán.

"A Kormány tegnap este megjelent rendelete kiemelt beruházássá minősítette a Kelenföld indóház megmentését a Közlekedési Múzeum által előkészített tervek nyomán, és rendelkezett az építési engedélyezés menetéről, valamint a kivitelezési közbeszerzés kiírásáról.

Az állomásépület teljes felújításával, bővítésével létrejövő új múzeumi kiállítóhely fő attrakciója egy vasúti kiállítást kiegészítő terepasztal lesz, így a vasútbarátok és a kisgyermekes családok számára különlegesen izgalmas helyszín jön létre az autentikus vasúti épületben. Az épület így megmenekül a pusztulástól, és színvonalas műemléki helyreállítása is megtörténik" - írja a BFK igazgatója, aki egyben a Közlekedési Múzeum vezetője is.

Az épület környezetében a villamosvégállomás menti bódék lebontásával vasúti tematikájú játszókert létesül, teraszán szabadtéri mozivetítéseket tarthatunk majd, az épület pedig kiegészül egy kilátópontként, trainspotter-helyként is szolgáló új, kortárs terasszal a vasút felé, valamint terveink szerint egy bisztró is helyet kap az épületben. Az épület előtt, szabadtéren az indóházzal közel egyidős gőzmozdony fog állni.

- áll a posztban.