hirdetés
ember-arm-tanithato-robotkez-foto-PTE.jpg

Mesterséges intelligenciával „tanított” művégtagoktól az intelligens városokig – Pécs a világ élvonalában

Göbölyös N. László - szmo.hu
2020. augusztus 03.


hirdetés

- Két további kutatási témára is felfigyeltem: az intelligens városra, és a fenntartható hulladék-feldolgozásra. Az előbbi még egy kicsit mindig a science-fiction világába tartozik. Nemrég olvastam újra Ray Bradbury Marsbéli krónikáit, és az intelligens város, az intelligens otthon már 70 évvel ezelőtt megjelent az ő fantáziájában – elég ijesztő módon.

- Ezt a kutatást azért indítottuk be, hogy megvizsgáljuk: hogyan hat akár népegészségi szempontból a városi lét az emberekre, a zöldfelületektől egy-egy település szélcsatornáin át a káros kibocsátásokig, hogy azon hatások alapján, amiket már mérni tudunk, alakítunk ki újabb tervezési módszereket.

Itt szó lehet a környezetvédelemről is, de a különböző okos eszközökkel, valós idejű adatokból következtethető megoldásokról beszélek a városok tervezésében és működésében is.  Ezeknek az ambícióknak a központjában is az emberi egészség van.

Az építőipari szakmai hátterünk további egészségvédelmi tudományos feladatokhoz is elvezet, még ha csak keressük a lehetőséget a biomedical engineering kapcsolódásig. Az egyik nemzetközi kutatócsoportunk szorosan együttműködve a Wigner Fizikai Kutatóintézettel azt vizsgálja roncsolásmentes eljárással, hogy a betonba korábban bekerült szennyezett anyagokat kiszűrjék. Még sugárzó anyagok is előfordulhatnak, mert korábban a gyárakból, erőművekből származó salakanyagot a betongyárak feldolgozták, és ott vannak a beépített környezetben.

Ez az eljárás hamarosan hasonló lesz az élőszövetes vizsgálatokhoz, mert szintén intelligens, képfeldolgozáson alapuló anyagvizsgálati módszerekkel dolgozunk. Közben látjuk, hogy az egyes csoportok hogyan szerveződnek hálózattá, és a tagok is keverednek, mert az egymástól látszólag eltérő területek képviselői – akár mérnök, akár orvos - egyre jobban összehangolódnak.

- Napjainkra már egyértelműen megszűnt az egyes tudományágak elkülönülése. Vajon az egyén tudásának is egyre több irányúnak kell-e lennie a jövőben?

- Szerintem más lesz az új reneszánsz emberek világa, mert manapság a digitális információ már éves szinten hatványozódik.

Az alkalmazott tudományban azé a jövő, aki jó megoldásokat alkalmaz és megérti magát egy más pályán mozgó szakemberrel.

Nem lesznek olyanok, akik egyedül megoldják az egyre összetettebb problémákat. Az egyetemeknek is az a célja, hogy különböző területekről érkező, de egy nyelvet beszélni képes kollégákat neveljünk.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
cimlap-1.jpg

Sohasem volt még ennyire egyszerű a takarítás – iRobot Roomba i7+ teszt

Kipróbáltuk a robotporszívót, ami még a portartályát is automatikusan üríti. Minden eddiginél kényelmesebb lett a porszívózás.
Szponzorált tartalom (x) - szmo.hu
2020. október 20.


hirdetés

A ropotporszívók csúcskategóriájában nehéz újat mutatni, az iRobotnak mégis sikerült. A titok nyitja a dokkolóállomás, ami egy porzsákot rejt. Dokkoláskor a porszívó ide továbbítja teljesen automatikusan a felszívott koszt, így hosszú hetekig hozzá sem kell nyúlni, a rendszer tényleg magától működik.

Nem csoda, hogy izgatottan vártuk a szerkesztőségben az iRobot Roomba i7+ porszívót, amit huzamosabb ideig teszteltünk otthon is.

A Roomba doboza olyan, amilyennek egy igazán igényes terméknél lennie kell.

Okosan elrendezve sorakozott benne a porszívó, az ennél is nagyobb helyet elfoglaló dokkolóállomás, és a kiegészítőket tartalmazó dobozka. Utóbbiról érdemes külön is megemlékezni: az iRobothoz ugyanis nemcsak egy dokkoló jár, hanem tartalék porzsák, tartakék szűrő, plusz oldalkefe, akksi és úgynevezett virtuális fal is, ami megadályozza, hogy a robot olyan helyre menjen, ahová nem szeretnénk.

A készülék üzembe helyezése nagyon egyszerű, mert a fő elemek teljesen összeszerelve érkeznek. Így csak be kellett dugnunk a dokkolót, le kellett töltenünk az iRobot HOME applikációt, és a készülék a wifi-re kapcsolódva máris használatra készen várta az első utasításunkat.

hirdetés

Ezután belekezdett a lakás feltérképezésébe, aminél hamar kiderült, mennyire korszerű ez az iRobot.

A gyártó "Imprint Intelligens Feltérképezésnek" nevezte el azt a rendszert, amelynek segítségével a robotporszívó szobáról szobára derítette fel a lakást, és raktározta el a helyiségek, valamint a bútorok helyét.

Bár nálunk nincs Amazon Alexa vagy Google Assistant, de a robotporszívó ezekkel is összehangolható, és képes egyetlen hangutasításra kitakarítani egy adott helyiséget. Tehát elég annyit mondanunk a hangvezérelt személyi asszisztensnek, hogy "Takarítsd ki a hálószobát!", és a porszívó már indul is, és teszi a dolgát. Alexa híjján mindez tökéletesen működött az appon keresztül is, ahol elneveztük a kitakarítandó helyiségeket, bejelöltük az elkerülendő részeket (például a padlón álló gitárunk helyét, ami hajlamos folyton feldőlni), majd egyszerűen bepipáltuk, hol kérünk takarítást.

Mi elsőként a fürdőszobában próbáltuk ki a Roomba tudását, mert ez a süppedős szőnyeggel, a hajszálakkal sohasem könnyű terep egy robotporszívónak. A készülék azonban gond nélkül megbirkózott a feladattal. Utána elmerészkedett a küszöbig, de mélységérzékelő rendszerével időben detektálta, hogy a másik oldalon túl nagy a szintkülönbség (akárcsak a társai, a Roomba is másfél centiig bírja a küszöböket), és visszafordult, anélkül, hogy leesett volna.

A hálóban szintén megbirkózott a vastagabb szőnyegekkel is, bár amikor felküzdötte magát, érezhetően lelassult, de nem adta fel.

A leírás szerint a porszívó a Dirt Detect nevű ultrahangos és optikai szenzor-rendszer segítségével azt is érzékeli, mennyire szennyezett felületen dolgozik, és a piszkosabb részeken tényleg mindig nagyobb fokozatra kapcsolt.

A minőségre nem lehetett panaszunk, a készülék ugyanis két, egymással szemben forgó gumikefét kapott, amelyekkel minden szennyeződést tökéletesen eltűntetett a szőnyegekről, a parkettáról és a konyhai padlóburkolóról is. A sarkokról pedig egy oldalkefe gondoskodott.

Ha ez sem elég, ott volt a dupla takarítás funkció, aminek jó hasznát vettük az ebédlőben és a gyerekszobában.

A nappaliban a legnagyobb élmény az volt, ahogy a készülék a kábelekkel bánt.

Sok robotporszívó ugyanis rendszeresen belegabalyodik a bedugva felejtett töltők kábeleibe, a Roomba azonban jól vizsgázott, és nem kellett kézzel beavatkoznunk.

Az egyetlen hátulütőnek a hangja tűnt, az első bekapcsolás után kicsit megijedtünk, hogy felébred a szomszéd szobában alvó gyerek, de aztán hamar kiderült, hogy a hangerő nagyban függ attól, hogy a porszívó épp milyen terepen dolgozik, és általában jóval halkabban üzemelt, mint a dokkolónál.

És ezzel el is érkeztünk a meglehetősen dekoratívra sikerült, "Clean Base"-nek elnevezett dokkolóhoz, ami a legnagyobb újdonság. A robotporszívóknál a fő elvárás az automatikus működés. Bár a kisebb résekkel egyikük sem bír, rengeteg időt spórolnak meg a napi takarításban, így az igazán alapos nagytakarításoknál tényleg csak a kritikus részekkel kell foglalkozni. Az automatikus működés azonban eddig sohasem volt teljesen automatikus, mert egy vagy két alkalom után óhatatlanul dolgunk volt az összegyűlt porral és kosszal.

A Roomba i7+ forradalmi újítása, hogy a portartály kiürítését is automatizálta. Egy-egy takarítás után a robotporszívó beáll a helyére, és a dokkolóba szerelt motor segítségével átszivattyúzza a tartály tartalmát egy külső porzsákba. Ez pedig akár 30 alkalmat is kibír, mire megtelik. Így hetekig/hónapokig nem kell a rendszerhez nyúlnunk, és a por egész biztosan nem kerül vissza a lakás légterébe.

Tényleg szuper élmény volt, amikor a porszívó magától dokkolt, majd megtisztította saját magát. A teszt alatt a porzsák nem telt meg, ha megtelik, arra az applikáció figyelmeztet. Olyankor még mindig ott a tartalék, azután pedig 5-6 ezer forintért rendelhetünk egy újabb három darabos készletet.

Ha valaki beruház egy ilyen csúcstechnológiás porszívóba, egész biztosan nem a porzsákokon akar majd spórolni. Az ugyanis tény, hogy az iRobot Roomba i7+ 315 ezer forintos árával nem az olcsóbb robotporszívók közé tartozik. Ha viszont valaki rászánja magát, akkor ezért a pénzért szinte tökéletes terméket kap, amely valóban automatizálja az otthoni takarítást, és nekünk egyetlen dolgunk marad: kényelmesen hátradőlni és élvezni a végeredményt. A termékről és további termékekről ezen a linken találsz bővebbb infot!

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés

A covid-19-nél is veszedelmesebb fertőzés, a szuperbaktérium fenyegetheti az emberiséget

Azoknak lesz igazuk, akik szerint a koronavírus-világjárvány csak a kezdet?
MTI/EPA/Olafur Steinar Gestsson - szmo.hu
2020. október 15.


hirdetés

Még nem látható körülbelül sem, hogy mikor fog kilábalni a világ a koronavírusból, a szakemberek előtt máris egy újabb globális járvány réme sejlik fel, amely jóval lassabban, kevésbé látványosan, ám annál kitartóbban terjed. Ennek a kórokozói az antibiotikum-rezisztens baktériumok, amelyek az embereknél és a tenyészállatoknál szinte korlátlanná vált antibiotikumok alkalmazása miatt szaporodtak el.

Az amerikai betegség-ellenőrzési és megelőzési központ (CDC) adatai szerint évente mintegy 3 millió amerikait fertőznek meg a szuperbaktériumok, és 35 ezren bele is halnak a fertőzésbe.

Világszerte évente 700 ezerre tehető a szuperbaktériumok okozta halálesetek száma, és az Egészségügyi Világszervezet szerint 2050-re az áldozatok száma elérheti az évi 10 milliót

– írja a Sciencealert .

Az antibiotikumok túl gyakori használata mára oda vezetett, hogy egy sor bakteriális fertőzés, köztük a gonorrhea, a tüdőbaj és a szalmonella egyes fajtái szinte kezelhetetlenné váltak, mert az antibiotikumokat túlélő baktériumok ellenálló-képességet fejlesztenek ki a gyógyszerekkel szemben.

hirdetés

Évente máris 230 ezren halnak meg antiobiotikum-rezisztens tuberkulózisban. De végzetessé válhat az E. coli baktérium egyik válfaja is, amely főként fiatal nőknél több millió húgyúti fertőzést okoz évente, és ha a fertőzés kezelhetetlenné válik, egy egyszerű hólyaghurut is veseelégtelenséghez és halálhoz vezethet.

Steffanie Strathdee, a San Diego-i egyetem professzora szerint

a szuperbaktérium okozta járvány már itt van, csak nem figyelt fel rá a világ, mert a koronavírussal ellentétben nem robban be egyik pillanatról a másikra, hanem csendben lopakodik.

Tom Frieden, a CDC korábbi igazgatója, a Resolve to Save Lives globális egészség-stratégiai szervezet vezetője úgy véli, a nemzetközi orvostársadalomnak különös figyelmet kell fordítania arra, hogy ezek a fertőzések miként terjedhetnek ilyen mértékben a kórházakban és más egészségügyi intézményekben.

A koronavírus-világjárvány megfékezésére tett lépések még súlyosbíthatják is a problémát.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
virtual-2223889_1280.jpg

Lehet, hogy egy szimulált világban élünk, csak még nem tudunk róla?

Újra előkerült az úgynevezett Bostrom-trilemma.
Fotó: Needpix - szmo.hu
2020. október 14.


hirdetés

A valóságos és a virtuális világ közötti különbség eltűnése gyakran foglalkoztatja korunk íróit, filmeseit, elég csak a Mátrixra, vagy a Truman Show-ra gondolni. A téma annyira a levegőben van, hogy még komoly tudósok is foglalkoznak vele.

2003-ban Nick Bostrom, az oxfordi egyetemi filozófusa azzal a meghökkentő, egyben nyomasztó elmélettel állt elő, hogy a mi valóságunk nem más, mint egy számítógépes szimuláció, amelyet egy nálunk fejlettebb civilizáció talált ki. Elméletének háromféle megközelítése volt, amelyek közül az egyiknek Bostrom szerint igaznak kell lennie.

Az első szerint a civilizációk általában megsemmisülnek, mielőtt kifejlesztik a valóság szimulációjára való képességeiket. A második szerint a fejlett civilizációkat nem érdeklik a valóság-szimulációk. Végül a harmadik arról szólt, hogy majdnem biztosan egy számítógépes szimulációban élünk.

Most David Kipping, a Columbia egyetem csillagásza megvizsgálta a „Bostrom-trilemmát” és megállapította, hogy 50% annak az esélye, hogy valóban egy szimuláció részei vagyunk

– idézte a Futurism.

hirdetés

Az amerikai kutató az első két állítást összevonta, mondván, hogy mindkettő ugyanoda vezet: nem szimulációban élünk, mert a kihalás vagy a közömbösség miatt egyaránt hiányoznak azok az adatbázisok, amelyekkel ezt meg lehetne valósítani.

Kipping elmélete az, hogy a valóságnak minél több rétegébe ágyazzák be a szimulációt, annál kevésbé van szükség számítógépes forrásokra, hogy az meggyőző legyen. Tehát 50% körüli az esély arra, hogy Bostrom elmélete helytálló. De ha az emberek akarnának ilyen szimulációt létrehozni, egészen más lenne a helyzet, mert akkor a nagyjából egyenlő esély végleg eltolódna abba az irányba, hogy szinte bizonyosan nem vagyunk valóságosak.

Vannak, akik azt vallják, hogy a következő évtizedekben számítógépes ismereteink eljutnak arra szintre, hogy egyszer s mindenkorra kijelenthessük: szimulációban élünk-e vagy sem.

Egyelőre azonban meg kell elégednünk azzal, hogy nem tudjuk. Kipping szerint jelenlegi tudásunkkal nem bizonyíthatjuk, de nem is cáfolhatjuk egyik variációt sem, így maga a kérdés, mint tudományos felvetés valójában nem értelmezhető.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
ssc-tuatara.jpg

509 km/óra az új utcai autós sebességrekord

Egy SSC Tuatara sportautóval futották meg az elképesztő sebességet. Ha forgalomba kerül, félmilliárd forint körül lesz az ára.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 20.


hirdetés

Megdöntötte az utcai autós sebességrekordot egy amerikai gyártó ún. hipersportautója - írja az Autoblog.com oldal.

Természetesen a körülmények szimuláltak voltak, a rekordkísérletet a forgalomtól távoli autóúton tartották. Az autó két részletben tette meg a közel 10 kilométeres távot, és egyszer az 530-as határt is átlépte:

az első etapon 533-mal repesztett az SSC Tuatara, míg visszafelé "csak" 485-tel, így jött ki a rekordnak számító 509 km/órás átlagsebesség.

AZ előző rekordot egy Koenigsegg Agera RS tartotta, az eddigi 447 km/órára most alaposan rávert az SSC. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy egy Bugatti Chiron egyszer futott már 491-es sebességet is, de azt tesztpályán érte el, ráadásul nem szériaautóként.

Merthogy jó, ha tudjuk, hogy az SSC North America a Tuatara legújabb változatát hamarosan piacra dobja. Az 5,9 literes, ikerturbós V8-as motorral ellátott, nagyjából 1250 kilogrammot nyomó, többségében karbonszálas elemekből készülő járgányból valószínűleg 100 darabot gyártanak le, ára valahol 1,6 és 1,9 millió dollár, azaz 500 és 590 millió forint között mozog majd.

hirdetés

WORLD'S FASTEST ONBOARD: SSC Tuatara hits crazy 331mph top speed! | Top Gear

Top Gear can exclusively reveal that Shelby SuperCars (SSC) North America has set a new production car top speed record, hitting a VMAX of 331mph and setting...


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!