SZEMPONT
A Rovatból

Napelemes pályázat: a kivitelezők egy fillérhez sem jutnak hozzá, mert nem tudják feltölteni az elszámolást

Teljes káosz: hónapokat csúszott a nyertesek értesítése, aztán kiderült, a drágulás miatt önrészt kell fizetniük, most pedig az ezt bevállalóknál sem kezdik a munkát, mert a napelemes cégek nem jutnak hozzá a pénzükhöz az államtól.


Teljesen ingyenes napelemes és hőszivattyús rendszert ígért az állam. Ezzel a pályázattal lehetett volna először a valóban alacsony jövedelműeknek is lehetősége energetikai korszerűsítéssel kitörni az energiaszegénység csapdájából, ami ráadásul a rezsiemelkedés miatt mélyebb, mint valaha. Sok pályázó család azonban most azzal szembesült, hogy az eredetileg 100%-os támogatást ígérő pályázatokhoz mára a kivitelezők – az áremelkedésekre hivatkozva – több százezer forintos, de nem ritkán egy-kétmillió forintos önrészt is kérnek. Felkerestem Kiss Ernőt, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség elnökét, hogy megbeszéljük, hogy látják a helyzetet kivitelezői oldalról.

– Ez a helyzet azért is nagyon szomorú, mert a program főleg a szegényebbeket célozta.

– Eleinte valóban így volt, később azonban e tekintetben is jelentősen felhígult a pályázat. A végül már fejenként és havonta 480 ezer forintban maximált jövedelmi limit már nem nevezhető alacsony jövedelemnek. Persze sok valóban rászoruló is indult a pályázaton, és mindenki elnyerte azt, egészen addig, amíg ki nem merült a pályázati keret.

– Eddig csak kicsivel több, mint a pályázók fele kapott értesítést.

– 43.600 pályázó jelentkezett, és mindenki megkapta azt az értesítést, hogy megnyerte a pályázatot. A támogatói okiratokat viszont rendkívül lassan küldik. Mi április óta várjuk, hogy elkezdhessük a telepítéseket. Eddig is már rengeteg munkát fektettünk a pályázatok megfelelő előkészítésébe, igazolásokat, dokumentumokat kellett beszerezni, nem utolsósorban feltölteni a pályázati felületre.

– Javítson ki, ha tévedek, de sok ember semmilyen értesítést nem kapott...

– A pályázati kommunikációban az jelent meg még a választások előtt, hogy 43.600 ember megnyerte a pályázatot.

– Az a helyzet, hogy sokan vannak, akik még jogosultsági értesítést sem kaptak. A beadás óta semmit sem.

– A választás előtt kihirdették, hogy mindenki, aki jogosult, megnyeri a pályázatot...

– De erről sokan semmilyen hivatalos értesítést sem kaptak.

– Úgy tudom, hogy a pályázati felületen ment ki egy körlevél erről, de nem tudom pontosan. De az, hogy ennyien nyertek, az a kormány deklarált célja volt.

– Ön kapcsolatban áll a minisztériumban a pályázat lebonyolítóival?

– Természetesen.

– És az ön észrevételeit, visszajelzéseit veszik?

– Nem az én személyes kommunikációmról van szó, hiszen a tagság véleményét tolmácsolom adott esetben. A kormány részéről egy főosztályvezető hölggyel vagyunk kapcsolatba, felé jelezzük az észrevételeinket. Nem sikerült eddig még valódi egyeztetést folytatnunk, csak ígéreteket kaptunk. A kétségbeesésünk oka nemcsak a költségnövekedés, hanem az, hogy

a már kiadott támogatói okiratok alapján sem lehetséges egyetlen fillér kifizetés sem, mert a számlákat nem lehet feltölteni az EPTK (Elektronikus Pályázó Tájékoztató és Kommunikációs Rendszer) felületre, elszámolásra. Mindent fel tudunk tenni, kivéve az elszámolást.

Ez elég ijesztő. Miközben érkeznek a hírek, hogy kétségesek az Európai Unióból érkező források, amiből például ez a pályázatot is finanszíroznák. Ezért nagy az aggodalom a szakma berkeiben. A másik persze a borzasztó mértékű költségnövekedés.

Kiss Ernő

– A pályázati felületen egy kis kérdezz-felelek anyagban a mai napig olvasható, hogy amennyiben a források nem érkeznek meg az Európai Uniótól, addig a kormány ezt előfinanszírozza. Nyilván elfogyott a pénz...

– Mi is erre gondolunk.

– De ezt bizonyára nem erősítette meg a kormányzat részéről senki. Rákérdeztek erre?

– Nem vagyunk ennyire indiszkrétek. Minket ez a része kevésbé foglalkoztat, minket az érdekel, ami hátrányos a számunkra. Mi a kormányzatot kritizálni vagy kérdőre vonni nem akarjuk. Nyilván szűkösek a források, ezért nem tudják ezt sem kifizetni. Bízunk benne, hogy ezt a forrást előbb-utóbb megkapjuk. Csak az a probléma, hogy rengeteg cég komoly beruházásokkal készült. Hiteleket vettek fel. Elhangzott korábban, hogy tavaly egész évben 36 ezer háztartásban és kisvállalkozásban szereltek fel háztartási napelemes rendszert, míg csak ebben az egy pályázatban 43.600 napelemes rendszerről van szó. Ezenkívül még rengeteg más megrendelés van.

A rezsicsökkentés mérséklése miatt is tömeges, többszázezres igény jelentkezett.

Viszont április óta várják a tagvállalataink, hogy ezeket a rendszereket is telepíteni tudják. Közben chiphiány van, napelemhiány van, inverterhiány van. A cégek hiteleket vettek fel, a munkatársi gárdát bővítették, hogy ezt a többszörös igényt ki tudják elégíteni. Augusztus közepén végre megjöttek az első támogatói okiratok. Volt olyan cégünk, amelyik öt-tíz napelemes rendszert fel is telepített. Egy ilyen rendszer telepítése egyetlen nap.

Megcsinálták a pályázati elszámolást és kétségbeesetten tapasztalták azt, hogy nem is tudják feltölteni.

Ha az lenne, hogy fel tudnánk tölteni az elszámolást és kapnánk egy értesítést, hogy x napon belül megkapjuk a pénzt, akkor nem lenne probléma. De ha nem jönnek a helyreállítási alapból a pénzek, akkor a tagvállalataink ezt a rengeteg pénzt mind elveszítik. Utólag nem lehet odamenni a megrendelőhöz, hogy akkor legyen szíves mégis ő fizesse ki. Ezért tagvállalataink kevés kivételtől eltekintve azt a taktikát választották, hogy kivárnak. Nem tudnak mást csinálni.

Áll benne a pénzük, áll benne a rengeteg munkájuk.

Most arra várnak, hogy biztos jelet kapjunk a kormánytól, hogy mikortól lehet tervezni ezzel az összeggel. Ráadásul az augusztusban felszerelt rendszereknél az is van, hogy az elszámolás feltétele volt a számlázás.

Tehát kiszámlázták a munkát. Természetesen befizették az ÁFÁ-t. Egy olyan összeg után, amit nem tudni, mikor fogunk megkapni.

– Ehhez képest a minisztérium még azt is halogatja, hogy leüljön önökkel és tisztázza a helyzetet.

– Azt az információt kaptuk, hogy hamarosan tartanak egy egyeztetést, ahol megbeszélhetjük ezeket a kérdéseket. Viszont a panaszok tömegesek. Felháborodott nyertesek reklamálnak, mi az, hogy még pénzt kérünk, mi az, hogy önerőt kérünk. Eredetileg is szerepelt a pályázatban, hogy a költségnövekedés esetén a kivitelezők kérhetnek önrészt. A helyzet az, hogy a napelemes iparban ez elszámolás általában dollárban történik.

Tavaly ősz óta a dollár 325 forintról 425 forintra emelkedett. Emellett 18% felett van az infláció. Az üzemanyagköltségek elszálltak (mi nem rezsicsökkentett áron tankolunk), a katát eltörölték, rengeteg kivitelező katás vállalkozó volt. Ez megduplázta a munkabérköltségeket.

– Végeztem egy számítást, javítson ki, ha nem jól okoskodom. Az EU-tól a támogatást euróban kapjuk. Amikor a pályázatot tavaly kiírták, a keretösszegeket a tavalyi euro árfolyamnak megfelelően állapították meg. De ha a támogatást idén, vagy később folyósítják, akkor a meghatározott euró összegért átváltáskor nominálisan több forintot kapunk. A számításaim szerint egy komplex (11 és fél milliós) pályázati támogatás esetén ez ma 8-900 ezer forint pluszt jelenthetne, ami jelentős segítség lenne a nehéz helyzetbe került pályázóknak úgy, hogy igazából csak azt kapják meg, ami egyébként is jár nekik.

– Önnek igaza van, ez egy jó ötlet. Kár, hogy nem előbb mondta.

– Tehát ezt nem vetették fel a minisztériumnál?

– Nem, de köszönöm, ez egy jó ötlet.

– Örülök, ha segíthetek.

– Olyan egyszerű ötlet, kár, hogy nem jutott eszembe előbb. Csak az árfolyamveszteségről van szó...

– A kérdés, kinél jelentkezik ez. Ki kapja meg.

– Nem mi. Ez a minisztériumnál marad.

– Vagy a Nemzeti Banknál lesz nyereség.

– Arról nem is beszélve, hogy a megemelkedett bevételből az állam eleve több áfabevételt tesz el, plusz a termékdíj, mert nálunk a napelemért is termékdíjat kell fizetni.

– Jut is eszembe. A német modellt nem vetik fel? Ott elengedték a napelemes rendszereknél a forgalmi adót.

– Igen. A horvátok is ezt csinálják. És Németországban valami támogatást is adnak...

– Igen.

– Adómentességet is adnak. Csehországban 50%-ig mindenkinek támogatást adnak napelemes rendszer telepítésére, alanyi jogon. Miközben nálunk 27% ÁFÁ-t kell még befizetni, kilogrammonként 57 forint napelemek után a termékdíj, holott ez elvileg környezetbarát berendezés lenne.

– Tehát lenne mihez nyúlni, legalább az energiaválság idején.

– Hogyne. Ezt például felvetettük a minisztériumnak, azt válaszolták, hogy szó sem lehet róla, nem lehet ilyen válságos helyzetben ÁFÁ-t csökkenteni. Energiaválság idején nem lehet ÁFÁ-t csökkenteni.

– Értem. A németek másik kottát olvasnak.

– Nyilván a németek nem értenek hozzá. Meg a csehek sem, meg a horvátok sem. De itt az ember most azt csinálná, hogy minden ösztönzőt megragad, ami segít megszabadulni az orosz gáztól, meg az ebből fakadó zsarolási potenciáltól...

– Összefoglalva: a vállalkozók azért nem tudnak lépni, mert a pályázati felületen nem tudják feltölteni az elszámolásaikat, ezért aztán pénzt sem kapnak. Nincs is kifizetés, ez szépen látszik az internetes felületen, és lebegtetnek egy közös szakmai egyeztetést, csak nem tudni mikor.

– Igen. Az egyeztetést nem az ÉMI, hanem kormányzati részről ígérik. Az ÉMI-vel az a baj, hogy írásban és szóban is kértünk tájékoztatást az elszámolásról, az ügyfélszolgálatnál nem tudtak válaszolni,

írásban meg nem is kaptunk semmilyen választ sem.

Érthető ez a magatartás, hiszen nincs pénz. Mi is abban vagyunk érdekeltek, ezt támogatjuk, hogy beérkezzenek ezek a pénzek, s végre megkapják a támogatást a pályázók és más hasznos célok is megvalósuljanak.

– Igen, csakhogy közben, ahogy megy az idő, gyorsul az infláció, gyengül a forint, hogy másról ne is beszéljünk. Hogy lesz ebből megfizethető segítség azoknak, akiknek ez lett volna az egyetlen lehetőség?

– Ráadásul nemcsak ezek a gondok vannak, hanem a háború miatt, a chip-hiány miatt, a Covid miatt is drágulnak a berendezések. Sanghajban hónapokig zárva volt a kikötő. Csak emiatt a napelemek ára 40-50%-kal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest.

– Ahhoz az időszakhoz képest, amikor meghatározták a keretösszegeket, ugye?

– Igen.

– Ha ön lenne döntési helyzetben, milyen megoldást javasolna?

– Amit ön mondott, abban például, hogy a forintgyengülés következtében meg lehetne emelni a keretösszegeket, jó ötlet. Mindenképpen emelni kell ezeken az összegeken, az biztos, addig húzták már ezt a pályázatot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Ennél nagyobb politikai bukás kevés volt Orbán Viktor pályafutásában, mintha már nem lenne ura az államnak
A miniszterelnök szándékosan akart egy olyan szituációt előidézni, amelyben a népakarat ellenében az ő akarata érvényesül, erre válaszoltak a tömegek - mondja a politikai elemző. Óriási a bizalomvesztés a hatalommal szemben.


A szervezők szerint 200 ezer ember is lehetett a betiltott Pride-on. Bár nehéz megbecsülni, igazuk van-e, de az biztos, hogy nemcsak minden idők legnagyobb Pride-ja volt szombaton Budapesten, de az utóbbi évek egyik legnagyobb politikai demonstrációja is. Karácsony Gergely szerint a résztvevők „egy jó nagy fityiszt mutattok a pöffeszkedő és gyűlölködő hatalomnak.”

A hatalom által betiltott, de a budapesti önkormányzat által mégis megszervezett vonuláson ott voltak európai polgármesterek, képviselők, sőt, a spanyol miniszterelnök-helyettes is. A tiltó határozatot meghozó rendőrség pedig biztosította a rendezvényt, és megakadályozta, hogy bármi bajt okozzon a maroknyi szélsőjobboldali ellentüntető. Ezután a Mi Hazánk feljelentette a rendőrséget, mert szerintük nem tartották be a törvényeket. Somogyi Zoltán szociológussal beszélgettünk a nap tanulságairól.

– Orbán Viktor az évértékelőjének egyik leghangsúlyosabb üzenete volt, hogy szerinte idén nem kell bajlódni a Pride megszervezésével, majd az alaptörvényt és a kétharmados gyülekezési törvényt megváltoztatva el is érték, hogy a rendőrség betiltsa a demonstrációt. Idézek egy klasszikust: „de sikerült?”

– Nem sikerült. Nagyon nehéz szavakat találni arra, ami történt, mert ennél nyilvánvalóbb kudarc kevés volt Orbán Viktor számára. Az elmúlt hónapokban voltak más olyan ígéretei, amelyeket nem tudott betartani, de ez, hogy miniszterelnökként kijelenti, kétharmados többség birtokában, rendeleti kormányzás mellett, hogy senki ne készüljön a Pride-ra, mert az be lesz tiltva, és ehhez meg is teszik a megfelelő lépéseket, betiltják, majd mégis létrejön Magyarország történetének talán legnagyobb tüntetése, vagy vonulása, ahol emberek azért mennek el, hogy világossá tegyék: a miniszterelnök nem mondhatja meg nekik, mit tehetnek és mit nem. Ez a tömeg azt bizonyította, hogy a miniszterelnök szava már nem bír akkora súllyal, hogy amit kijelent, azt valóban végre is tudja hajtani.

Ennél nagyobb politikai bukás kevés volt Orbán Viktor pályafutásában.

– Mi történik akkor, amikor egy rezsim eljut oda, hogy az akaratát semmibe veszik a polgárok?

– Felmerül a kérdés: milyen hatalmi viszonyok között élünk, ha a rendőrség egy betiltott tüntetést professzionálisan, dicséretre méltó módon, felelősségteljesen úgy vezényel le, hogy közben hivatalosan azt kommunikálja: a tüntetés illegális, be lett tiltva. A rend fenntartói tudatában vannak annak, hogy hiába a politikai akarat, mely szerint a tüntetésnek nem lenne szabad létrejönnie, százezer feletti embertömeg biztonságát szavatolniuk kell, ez a feladatuk, ezért tartjuk fenn az adóinkból. És

a rendőrség kiváló munkát is végzett, miközben Orbán Viktor rákényszerítette őket, hogy hivatalos közleményeikben hazudozzanak, az állam békés polgáraival szemben fenyegetőleg lépjenek fel.

Ez a kettősség a politikai akarat és az államigazgatási gyakorlat között nagyon beszédes, rámutat az állami irányítás viszonylagos szétesésére. Ma már nem csak az állami szolgáltatás minősége okoz problémát az embereknek, hanem az a látvány is, hogy

mintha a megválasztott vezetőjük, a kormányfő nem lenne ura annak az államnak,

amelyet elméletileg nap mint nap kezelnie kellene.

– Mennyi szerepe lehetett ebben annak, hogy sok európai polgármester, EP-képviselő, sőt még egy miniszterelnök-helyettes is ott volt? Így azért nagyobb tétje lett volna a rendőri fellépésnek...

– Nyilván volt szerepe. Bár felvetem: Orbán Viktort ez mikor érdekelte? De azt is gondolom, hogy a jelen lévő diplomaták nélkül is egy ország rendőrségének így kellene működnie. Nem tudom a pontos számot, hányan voltak a tüntetésen. De sokan. Ha százezer ember együtt mozog a fővárosban, egységes akarattal, teljes nyugalomban, és kiáll valamiért, akkor a diplomaták jelenléte nélkül is csak egy megoldás marad a rend fenntartására: az, amit a rendőrség most is tett. Nem volt igazoltatás, végigvitték a rendezvényt,

felismerték, hogy létezik a népszuverenitás, tehát hogy a nép dönteni akar a saját sorsáról, ezt pedig ki is fejezik.

És ha a nép így döntött, akkor a rendőrség dolga, hogy biztosítsa a rendet. Ez is történt. Csakhogy a rend biztosítása most szembement a politikai akarattal és a politikusok által megteremtett törvényi, jogszabályi háttérrel. Ez a feszültség eddig nem volt része a demokráciánknak. Ez szerintem független volt a diplomaták jelenlététől. Ki kell mondani: Orbán Viktor felelőssége, hogy előállt ez a helyzet.Mert nem lehe t mást feltételezni, mint hogy

a miniszterelnök szándékosan akart egy olyan szituációt előidézni, amelyben a népakarat ellenében az ő akarata érvényesül,

vagyis hogy betiltja a Pride-ot, mert neki ez politikailag így tetszik. Erre válaszoltak a tömegek: vállalták a fenyegetéseket, az esetleges bírságokat, amelyek nem lesznek.

– Nekem végig volt egy „light-os 56-os" érzésem: október 23-án délelőtt is ment a huzavona, hogy be van-e tiltva a délutáni felvonulás vagy sem. Aztán szerencsére az analógia itt véget is ért, mert nyugodtan zajlott le minden.

– Nekem inkább az 1988-as Bős–Nagymaros párhuzam jutott eszembe. Ott is volt egy ügy, amiről azt gondolta a hatalom, hogy senkit nem fog érdekelni, mégis egyre nagyobb tüntetések lettek belőle, amelyek elindították a rendszerváltást. Most is valami hasonló történik:

óriási a bizalomvesztés a hatalommal szemben. Az emberek nem hisznek a miniszterelnöknek és a kormányának. Azt mondják: ha te, Orbán Viktor azt mondod, hogy nem tehetek meg valamit, akkor én csakis ezért már meg fogom tenni.

A kérdés az, hogy ez az attitűd milyen más területekre fog még kihatni. Ez a tegnapi esemény ugyanis nem pusztán csak egy Pride volt. A kormány részéről a következő hetekben nyilván megpróbálják elérni, hogy mindez csak egy Pride-ként maradjon meg az emlékezetben. De ez nem csak az volt. Ott volt természetesen a hagyományos Pride-közönség is, de mellettük megjelent a magyar polgárság tízszeres erővel, sokan közülük életükben először. Nem azért jöttek, mert Pride-on akartak részt venni, hanem mert úgy gondolták: ha valaki Pride-ot akar szervezni, akkor azt nyugodtan megtehesse az Európai Unió egyik fővárosában.

Megvédeni jöttek a Pride-osokat, és ezt igen felemelő volt látni.

Miközben ez a jelenség messze nem független attól, hogy ők Orbán Viktort hibáztatják ezen helyzet fennállásáért, és persze számos más dologért is, amelyet ezzel a tüntetéssel, mert ez az volt, ki tudtak békésen és vidáman fejezni.

– Állított-e ez elő olyan kollektív társadalmi tapasztalatot, ami meggyorsíthat bizonyos folyamatokat? Az emberek e Pride után felvérteződtek a tapasztalással, hogy igenis meg tudjuk csinálni azt, amit akarunk, és ez talán a még apátiában lévőket is felrázhatja?

– Ami biztosan kijelenthető, hogy Budapest hosszú távra elveszett a Fidesz számára. Az viszont továbbra sem látható, hogy mi történik Budapesten kívül. Egyelőre nem lehet ebből a nagy Pride-eseményből országos következtetéseket levonni. Az látszik, hogy országos szinten a Fidesz már elveszítette a többségét. A Medián és az Závecz kutatásai számomra többet jelentenek, mint a Nézőpont Intézeté, amely túlságosan sok kormányzati megrendelést kap, nem is létezne ezek nélkül. Korábban is voltak jelek arra, hogy Budapesten elindult Hankiss Elemér szavaival, egy második polgárosodás, vagy második társadalom kialakulása.

A NER alatt is épül egy tudatos polgárság, amely képes ilyen tettekre, mint amit tegnap láttunk. Azt azonban ettől még nem tudjuk pontosan, mi van a vidéki Magyarországon.

A kutatások azt mutatják, mintha a városok szintjén is elindult volna az átbillenés, a Fidesz elvesztette a bizalmat ezeken a helyeken is. Ha ez igaz, akkor nagyon nehéz lesz megnyernie a következő választást.

– Sokan mondják, hogy a Fidesznek még van egy nagy eszköz a tarsolyában: a választási törvény módosítása. Nem nőtt meg ennek a kockázata Orbán Viktor számára a mai tömeget látva?

– A választási törvényt még lehet módosítani, és én is számítok rá, hogy lesz ilyen próbálkozás. Az a változtatás meg fogja mutatni, hogy Orbán Viktor hogyan is gondolkodik, a 2026-os választásokról, illetve hogy milyen politikai berendezkedésre készül. De ezzel még várnunk kell. Ne felejtsük el azonban azt, hogy

ma újra megerősödött egy politikus: Karácsony Gergely. Ráadásul érdekes módon Karácsony és Magyar Péter most egymást akaratlanul is erősítették.

Magyar Péternek jó volt, hogy nem neki kellett felvállalni ezt a tematikát, hanem megtette helyette egy másik politikus, Karácsony Gergely, ő áll ugyanis Pride-ügyben vitában a kormánnyal. A kormány pedig így nem tudott közvetlenül Magyar Péterrel konfrontálódni Pride-ügyben, pedig ez lett volna az eredeti szándéka. Karácsony nagyon jó pozícióba került azzal, hogy kockáztatott és élére állt ennek az eseménynek. Karácsony győzött. Ez nagy politikai siker neki. Így most az ellenzéki oldalon Magyar Péter mögött már van minimum egy olyan szereplő, aki adott esetben a helyébe tud lépni, ha valami miatt Magyar meggyengülne. Ha az ellenzéki tábor egyben tud maradni, mert felismeri, hogy Orbán Viktort csak egységben lehet legyőzni, akkor mindig lesz olyan politikai vezető, aki képes lesz vezetni ezt a tábort a Fidesszel szemben.

– Még mindig elképzelhető, hogy megpróbálják levenni a tábláról Magyar Pétert?

– Ebben az országban, ismerve a történelmét akár több száz évre visszamenőleg is, sok mindent elképzelhetőnek tartok. Jelenleg csak abból tudunk kiindulni, amit látunk:

Magyar Péter jól csinálja, Karácsony Gergely jól csinálta, és Orbán Viktor pedig egy újabb politikai kudarcot könyvelhet el. 2025 nem az ő éve eddig. ahogy 2024 sem volt az. Az a fajta tévedhetetlenség, ami eddig körüllengte őt, megszűnt.

Szerintem már a saját táborán belül is érzik, hogy a főnök mintha stratégiai homályba került volna.

– Kíváncsiak lehetünk, mit mutatnak majd a következő mérések a Pride után?

– Persze, nagyon is kíváncsiak vagyunk rá, mit fogunk látni. És nem csak arra, hogy a számok mit mutatnak, hanem hogy ez az esemény a lelkekben milyen folyamatokat indít el. Ha csak a közösségi médiát nézzük: már a tüntetés előtt is az emberek az arcukkal vállalták, hogy részt vesznek rajta. A tüntetés alatt is, és utána is kommunikálták, hogy ott voltak. Minimum százezer ember, nyilván családtagjaik, barátaik is vannak, közöttük a politika beszédtéma. Ez óriási erő, főleg úgy, hogy közben

ott volt a fenyegetettség, hogy akár több százezer forintra is megbüntethetik a résztvevőket. És ez sem érdekelte őket.

Orbán Viktornak keresnie kellene, hogyan tudná megfordítani ezeket a rá nézve negatív folyamatokat. Ő ugyanis súlyos stratégiai hibát követett el: kivezényelte magát a politikai centrumból. Végigsétáltam a tüntetésen, és azt láttam, hogy kulturált, középosztálybeli emberek vonulnak, miközben a másik oldalon, elkülönítve, ott állt 15 ember fekete ruhában, akik a Pride ellen tüntettek, olyan üzenetekkel például, hogy „mi vagyunk Spárta, nem Athén”, meg hasonlók. Szomorú volt látni, hogy Orbán Viktor most ezeknek az embereknek az oldalán áll. Velük szemben, vele szemben pedig ott álltak a tömegek.

– Az korábbi Pride-okon alig volt kevesebb ellentüntető, mint most, miközben most erős bátorítást kaptak a kormányzattól.

– Ráadásul hatalmas kampány előzte meg az egészet. Én is azt gondoltam, hogy erős ellentüntető mag lesz. De nem volt. Semmi nem volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Kuncze Gábor a Pride-ról: A rendőrség meg sem próbál büntetni, akik ezt kitalálták, vereséget szenvedtek
A volt belügyminiszter szerint súlyos tévedés volt Orbán Viktor részéről, hogy egy egyébként problémamentes demonstrációt betiltatott, a rendőrség pedig a jogszabályoknak és feladatkörének megfelelően járt el.


A rendőrség már napok óta hallgat arról, számíthatnak-e büntetésre azok, akik részt vettek a Pride-on, pedig korábban a kormány még a gyülekezési törvényt is megváltoztatta, hogy lehetővé tegye arcfelismerő kamerák bevetését a betiltott rendezvényeken, Tuzson Bence igazságügyi miniszter kijelentette, szabálysértésnek minősül, ha valaki részt vesz a felvonuláson.

Kuncze Gábor 1994 és 1998 között volt Magyarország belügyminisztere. Őt kérdeztük arról, szerinte kell-e bárkinek is büntetéstől tartania, és hogyan értékeli a rendőrség szombati fellépését.

– Miközben a rendőrség folyamatosan azt kommunikálta, hogy a szombati rendezvényt betiltotta, meg sem próbálta feloszlatni a tömeget, ehelyett biztosította az útvonalat. Mi történhetett?

– Ennek a hátterét természetesen nem ismerjük pontosan, de a rendőrség a törvényben foglalt feladatainak megfelelően járt el. Ha elolvassuk a vitában megszólaló jogászokat (nem politikusokat), nekik egyöntetűen az a véleményük, hogy a főváros, vagy bármely önkormányzat a saját területén nem köteles engedélyt kérni rendezvény megtartására. Természetesen, ha közterületet vesznek igénybe, akkor a rendőrségnek jelen kell lennie a rend fenntartása érdekében. Ezen túlmenően a rendőrségnek jelen esetben nem voltak további feladatai.

A rend fenntartását viszont kiválóan ellátták: elterelték a tömeget, és így megelőztek egy spontán összetűzést a szélsőjobboldali tüntetők és a demonstrálók között.

Ez a döntés a rendőrség részéről dicséretes és szakszerű volt.

– Számomra úgy tűnik, mintha a rendőrségnek lenne egy politikai „énje”, amelyik azt kommunikálta, hogy ez egy betiltott rendezvény, miközben engedélyt adott a szélsőjobboldalnak szinte ugyanarra a területre, és van egy szakmai énje, amelyik közben rendben végzi a dolgát.

– Inkább az ön szavaival élve, a rendőrségnek van egy „énje”, és van egy „felettes énje”. Az „énje” az, amelyik ismeri a jogszabályokat és azok szerint cselekszik. Felettesei pedig törvényes felügyeletet gyakorolnak felette, és a dolgok így mennek a maguk útján. Természetesen előfordulnak túlkapások is, láttunk ilyeneket az elmúlt 30 évben bőven, de jelen esetben a rendőrség a jogszabályoknak és feladatkörének megfelelően járt el.

Hogy a korábbi napokban és hetekben milyen politikai handabandák kísérték ezt az egészet, az egy más kérdés.

Valószínűleg a rendőrség az utasításoknak megfelelően kommunikált, de a rendezvény során a törvények szerint végezte a dolgát.

– Akkor nézzük ezt a „felettes ént”, amely most akár ismét előtérbe kerülhet, és azt mondhatja: nosza, kezdjünk el büntetni. Az arcfelismerő rendszer használata kapcsán ez egyáltalán lehetséges? Van rá jogszabály, ezt tudjuk, de technikailag kivitelezhető-e, hogy több tízezer emberrel szemben indítsanak eljárást? Van erre elegendő emberi erőforrás, papír, infrastruktúra?

– A rendőrség jelenleg nem akar büntetni. Természetesen lehet büntetni felvételek alapján, például ha valaki közterületen súlyosan megszegi a közlekedési szabályokat, a rendőrség büntethet, és az meg is áll jogilag. De jelen esetben nincs olyan felvétel. Felhívnám a figyelmet arra is, hogy ha valakinek az volt az ötlete, hogy Budapestet Peking mintájára kamerákkal figyelje meg, az is problémás lenne. Ráadásul maga a rendőrség terelte más útvonalra az embereket. Ha például az Erzsébet hídra terelés ott helyben született döntés volt, akkor utólag nehezen lehetett volna oda kamerákat felszerelni. De ezt nem tudom biztosan.

Viszont, ha a rendőrség mégis ezzel próbálkozna, akkor újra életbe lép a jogállam.

Az ügyek eljutnak a bíróságra, és ott azt vizsgálják majd, hogy a demonstráció törvényes volt-e. Véleményem szerint a bíróság azt fogja megállapítani, hogy az volt, így nincs alapja bírság kiszabásának. Egyébként is, engedély nélküli demonstráción való részvétel miatt büntetni a fővárosi rendezvény résztvevőit, ez teljesen kizárt. Ha a rendőrség önállóan jár el, ebbe bele sem kezd.

– A feljelentéseiről elhíresült Tényi István ezúttal azt javasolta, hogy gyakoroljanak közkegyelmet a Pride-on résztvevőkkel szemben.

– Ez a javaslat körülbelül olyan, mint amikor azt mondták, hogy „Orbán Viktor mesterterve valósult meg”, miszerint ő szándékosan idézte elő ezt a helyzetet, hogy az ellenzéket egy ernyő alá sodorja, ami egyszerűen nevetséges. A közkegyelemre való hivatkozás is hasonló. Ha közkegyelem alapján mindenkit mentesítenének, azzal úgy tüntetnék fel magukat, mint nagyvonalú, megértő szereplők, miközben

valójában elkerülnék azt a vitát, hogy egyáltalán joguk volt-e szankcionálni.

Egyébként közkegyelmet már gyakoroltak korábban. A taxisblokád idején is, majd a 2006-os zavargások résztvevőit részesítette a Fidesz 2010 után, közkegyelemben. De mekkora különbség van a két korábbi eset és a mostani között! A szombati rendezvényen semmilyen atrocitás nem történt, rendben lezajlott, míg 2006-ban súlyos összecsapások voltak. A közkegyelem mostani emlegetése egyszerű kimenekülési kísérlet. A Fidesz így próbálja menteni a menthetőt.

– Van-e annak jogi lehetősége, hogy valaki azt mondja: „én nem kérek közkegyelmet”, és jogi útra tereli az ügyet?

– Ahhoz, hogy jogi útra lehessen terelni az ügyet, előbb valakit konkrétan fel kell jelenteni a részvételéért, névvel, címmel. A trükk éppen az, hogy a közkegyelemre hivatkozva nem indítanak eljárást senki ellen.

– Orbán Viktor eleinte kijelentette, hogy nem lesz Pride, kár is készülni rá. Aztán, ahogy haladtak az események, előálltak azzal, hogy nem fognak beavatkozni, mert „nem szokás Magyarországon bántani egymást”. Majd szombaton minden eddiginél nagyobb Pride-ot rendeztek. Hogyan lehet definiálni egy olyan államhatalmat, amely képtelen érvényt szerezni a saját akaratának?

– Én ezt kissé másként látom. Az állam képes cselekedni, és képes nagyokat hibázni is. Ha hibázik, a legszerencsésebb, ha ezt belátja, és visszavonul. Most ez történt. Súlyos tévedés volt a miniszterelnök részéről, hogy egy egyébként problémamentes demonstrációt betiltatott.

Ez egyértelműen politikai haszonszerzési kísérlet volt, semmilyen más célja nem volt.

Amikor kiderült, hogy ez nem fog működni, nem visszavonultak, hanem fenyegetőzéssel és törvénykezéssel próbálták érvényt szerezni az akaratuknak. Mikor ez sem vált be, kommunikációs trükkökkel próbálják visszavonulásukat győzelemként beállítani. De a valóság az, hogy egy nagyon rossz elképzelés megbukott. Akik ezt kitalálták, vereséget szenvedtek. Ami ennél is fontosabb: a civil társadalom és a jogállam viszont győzött.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Lengyel Tamás a Pride-ról: Zászló, zászló, szív - Ezt még Kapu Tibor is látja
A színész posztja alapján szintén ott sétált a 200 ezresre becsült tömegben. A rövid bejegyzésben kétszer is odaszúrt Orbán Viktornak.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. június 28.



Szombat délutáni bejegyzése alapján Lengyel Tamás is a 200 ezresre becsült tömegben sétált a Pride-on. A színész fotója alapján akkor járhatott a Ferenciek tere magasságában, amikor az emberek már teljesen megtöltötték az Erzsébet hidat.

Lengyel két szivárványos zászló mellé egy piros szívet tett a poszt elején, utalva az Orbán Viktor által életre hívott Harcosok Klubja elhíresült sorvezetőjére.

Ezután ugyancsak a miniszterelnök egyik korábbi, választási győzelem után elmondott győzelmi beszédéhez hasonlóan írta le a tömeg méretét:

„Ezt még Kapu Tibor is látja”

- olvasható a színész bejegyzésében, aki a héten a Nemzetközi Űrállomásra első magyarként eljutó árhajósra célzott.

Lengyel Tamás ezzel Orbán 2022 áprilisában mondott beszédére utalt. Akkor a miniszterelnök a negyedik kétharmados választási győzelem után úgy fogalmazott: „Akkora győzelmet arattunk, hogy még a Holdról is látszik, de Brüsszelből egészen biztosan”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Havas Henrik: Orbán Viktornál tetten érhető a zavart gondolkodás, a hallucinációk és téveszmék gyors térnyerése
Az újságíró szerint vannak olyan emberek, akik a képzelet és a valóság határán állnak, és nem mindig tudják megkülönböztetni, hogy amit látnak, esetleg hallanak, az valós vagy sem.
F. O. - szmo.hu
2025. június 28.



Havas Henrik Orbán Viktor szerda reggeli, brüsszeli rögtönzött sajtótájékoztatójáról fejtette ki véleményét a közösségi oldalán. A miniszterelnök az Ukrajna uniós csatlakozása ellen indított kormányzati szavazás eredményéről azt mondta: a leadott szavazatok 95 százaléka, vagyis 2 168 431 szavazat nem támogatta Ukrajna európai uniós csatlakozását.

„Vastagabb lett, férfiasabb lett a hangom, végül is több mint kétmillió magyar ember hangján fogom ma azt mondani a tárgyaláskor, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását. Ezek a szikár tények” – mondta Orbán Brüsszelben.

„Engem egyetlen egy dolog érdekel ebben a pillanatban: ki volt az az idióta, aki azt mondta a magyar miniszterelnöknek, hogy vastagabb, férfiasabb lett a hangja?

Nem tudok másra gondolni, mint hogy Orbán hormonkezelésen esett át, és már arra készül, hogy egy újabb Voks25-tel megalapozza a halálbüntetés visszaállítását,

és akkor még vastagabb lesz a hangja” – fogalmazott az újságíró a Facebookon, ezután pedig arról írt, hogy megpróbált utánajárni, „mivel magyarázható, hogy Orbán Viktor valóban azt gondolja, hogy nem 26 EU-s tagországnak van igaza, hanem egyedül neki”.

„A szakirodalom szerint vannak olyan emberek, akik a képzelet és a valóság határán állnak, és nem mindig tudják megkülönböztetni, hogy amit látnak, esetleg hallanak, az valós vagy sem.

Miután annak idején 8 hónapig a Lipóton dolgoztam, pontosan tudom, hogy ezek a tünetek hatalmas megterhelést jelentenek a betegek számára, ezért Orbán Viktornál tetten érhető a zavart gondolkodás, a hallucinációk és téveszmék gyors térnyerése.

Ha valaki a fentiek alapján bipoláris zavarra tippel, az téved. Én annak idején a pszichiátrián elég sok skizofréniában szenvedő emberrel találkoztam… Egyáltalán nem tartom lehetetlennek, hogy lesz még nemzeti konzultáció a halálbüntetés visszaállításáról. Ez olyan biztos, mint Orbán Viktornak az az álláspontja, hogy ha nem is értünk mindig egyet egymással, nem szoktuk bántani egymást. 2006-ban sem ostromolta senki a tévészékházat, az csak egy közönségtalálkozó volt” – írta Havas.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: