Horvátország könnyít a koronavírus-járvány miatti beutazási feltételeken, és
már egy oltással is engedélyezi a határátlépést
- közölte Davor Bozinovic horvát belügyminiszter, a válságstáb vezetője a testület pénteki sajtótájékoztatóján.
A tárcavezető kiemelte: május 15-ig meghosszabbították a jelenleg is érvényben lévő intézkedéseket néhány könnyítéssel, amely a határátlépésre vonatkozik.
Azok az európai uniós - vagy a schengeni övezethez tartozó - állampolgárok, akik 180 napnál nem régebbi oltási bizonyítvánnyal vagy igazolással rendelkeznek arról, hogy átestek a fertőzésen, továbbra is kiválthatják a karanténkötelezettséget azzal a változtatással, hogy míg eddig két oltásra volt szükség, éjféltől egy oltás is elég lesz a határátlépéshez - mondta a miniszter.
A rendelet nem tesz különbséget a vakcinák származását illetően.
Zágráb eltörölte azt az intézkedését is, amely szerint azok esetében, akik az EU-ban elfogadott antigén gyorsteszttel lépték át a határt, és tíz napnál tovább tartózkodtak az országban, meg kellett ismételniük a tesztelést.
Az országba 48 óránál nem régebbi PCR-teszttel is be lehet utazni.
Krunoslav Capak, az ország közegészségügyi intézetének a vezetője kiemelte, hogy az oltással kapcsolatban is új rendelet lépett életbe.
Csak egyetlen oltást kapnak azok, akik átestek a koronavírus-fertőzésen
- mondta.
Horvátországban az elmúlt napon 2007 új fertőzöttet azonosítottak. A járvány kezdete óta számuk elérte a 332 183-at. Az elmúlt 24 órában 41-en haltak bele a fertőzés okozta Covid-19 betegség szövődményeibe, a halottak száma ezzel 7081-re emelkedett. Kórházban 2237 beteget ápolnak, közülük 253-an vannak lélegeztetőgépen.
Szlovéniában péntekre 918-cal, több mint 240 ezerre nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. Az elmúlt napon hét beteg hunyt el, és ezzel a járvány halálos áldozatainak száma 4250-re emelkedett. A koronavírusos betegek közül 626-an vannak kórházban, 157-en intenzív osztályon.
Karácsony Gergely Orbán Viktor interjújáról: Látszott rajta a sok kihagyás, megkopott a tényismeret
„Budapest tényleg nem megy csődbe magától, csak ha a kormány csődbe taszítja. Viszont aki Budapestet csődbe löki, azt Budapest magával rántja” - fogalmazott a főpolgármester.
„Miniszterelnök úr hosszú idő után újra beszélni volt kénytelen Budapestről,
látszott rajta a sok kihagyás, megkopott a tényismeret”
- reagált Orbán Viktor keddi, Rónai Egonnak adott interjújára Karácsony Gergely a Facebook-oldalán.
„Hogy a főváros finanszírozza az államot, hogy Budapesttől a kormány többet vesz el, mint amennyi támogatást ad, azt nem én mondom, hanem a kormány legfőbb ellenőrző szerve, az Állami Számvevőszék. Hogy ez alkotmányellenes, azt se én mondom, hanem az Alkotmánybíróság. Hogy a kormányzati elvonásnak nemcsak a mértéke, hanem a módja is törvénytelen, azt meg a Kúria mondta ki” – fogalmazott a főpolgármester, majd hozzátette:
„az is a viszonylag közismert tényekhez tartozik, hogy Budapest nemcsak az ország leggazdagabb városa, ahogyan Miniszterelnök úr említeni méltóztatott, hanem a legnagyobb is, amely a legtöbb közszolgáltatást működteti, na, ebből hiányzik az öt év alatt húszszorosára emelt kormányzati sarc.”
Karácsony szerint
a miniszterelnök úgy kezeli az állami költségvetést, „mintha az a magánvagyona lenne”, a települések támogatását pedig „mintha az valamiféle kegy lenne tőle”.
A főpolgármester szerint a lényeg az, hogy
„Budapest tényleg nem megy csődbe magától, csak ha a kormány csődbe taszítja. Viszont aki Budapestet csődbe löki, azt Budapest magával rántja.”
Végül jelezte:
„Tárgyalni az alkotmányos és törvényes helyzet helyreállításáról köteles a kormány. Nem kegy, nem kérés, kötelesség. A szakszervezetek 168 órás gondolkodási ideje csütörtökön lejár. Ma én is, Gulyás Gergely miniszter is megkapta a meghívót a sztrájkbizottságtól a tárgyalásra. Én ott leszek”
Mint azt mi is megírtuk: Orbán Viktor több mint 15 év után adott interjút az ATV-nek. A beszélgetés során a miniszterelnök a főváros pénzügyeiről azt mondta, Budapest már régen csődben van, de ha nem tudják megoldani a helyzetet, a kormány segít.
Orbán Viktor megmutatta, mit rajzolt a Rónai Egon-interjú közben
Nonfiguratívnak és modernnek jellemezték a művet, amiről kiderült: absztrakt módon az egész interjú témakörét ábrázolja. A rajzot végül oda is adta Rónai Egonnak.
Orbán Viktor keddi ATV-s interjúja közben sokaknak feltűnhetett, hogy a miniszterelnök beszéd közben tollat ragadott, és az előtte lévő papírra jegyzetelt. Azonban, mint kiderült, valójában nem írogatott, hanem rajzolt. Ezt pedig egy általa megosztott videóból tudhatjuk.
Orbán a Facebook-oldalán megosztott egy rövid felvételt arról, hogy mi történt az interjú előtt és után. Mint kiderült, a miniszterelnök által „bongyor hajúnak” leírt (valójában erősen kopaszodó) Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője többször javasolta már, hogy menjen el Rónai Egon műsorába, és hogy beszélgessenek Európáról.
Az interjú után Rónai kölcsönkérte Orbán papírját, hogy lefényképezze, amit a kormányfő az interjú alatt rajzolt. Ő azonban végleg oda is adta neki a papírt, mondván neki már nem kell.
A rajzot Rónai Egon és Orbán nonfiguratívnak és modernnek nevezte.
Ekkor egy érdekes jelenet is lezajlott: Orbán Viktor megmagyarázta, hogy az egyes ábrákat az interjú melyik részében rajzolta, és mit ábrázoltak. Mint kiderült, illusztrálta magának az új gazdasági rendszert, a munkaügyi szabályozást és a közmunkarendszert. Orbán Viktor a magyarázathoz hozzátette:
„Ebből én fel tudom mondani a teljes interjút úgy, mintha mi sem történt volna.”
Mindez egyébként így néz ki:
A rajzolgatáson kívül egyébként Orbán beszélt többek között a gazdaság helyzetéről, az MNB gazdálkodásáról és az Amerikával kötött megállapodásról is.
Orbán Viktor keddi ATV-s interjúja közben sokaknak feltűnhetett, hogy a miniszterelnök beszéd közben tollat ragadott, és az előtte lévő papírra jegyzetelt. Azonban, mint kiderült, valójában nem írogatott, hanem rajzolt. Ezt pedig egy általa megosztott videóból tudhatjuk.
Orbán a Facebook-oldalán megosztott egy rövid felvételt arról, hogy mi történt az interjú előtt és után. Mint kiderült, a miniszterelnök által „bongyor hajúnak” leírt (valójában erősen kopaszodó) Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője többször javasolta már, hogy menjen el Rónai Egon műsorába, és hogy beszélgessenek Európáról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Közzétették a Magyar Közlönyben, hogy az önkormányzatoknak a helyi iparűzési adó (hipa) többletükből mennyit kell befizetniük novemberben - szúrta ki a 24.hu.
A mostani elvonás a Navracsics Tibor által tavaly bejelentett Versenyképes Járások Program (VJP) része, amely a 2025-ös hipa-többletet a Területfejlesztési Alapba irányítja.
Így Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rendelete a közigazgatási és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben határozta meg az egyes települések fizetési kötelezettségét.
A Magyar Közlönyben megjelentek szerint
Nagy Márton döntése értelmében Budapest, Pécs és Kecskemét most 0 forintot fizet, ugyanakkor több fővárosi kerület és meglepően sok kisebb település is komoly, százmilliós terhekkel szembesül.
A rendelet szerint a 100 millió forint felett fizető budapesti kerületek között van az I. kerület 249 094 380 forinttal, a II. kerület 439 406 725 forinttal, az V. kerület 102 226 054 forinttal és a VII. kerület 100 832 318 forinttal.
Eközben komoly befizetővé vált jónéhány kisebb település is, mint például Sellye (376 457 826 forint), Kétújfalu (493 837 963 forint) vagy Királyegyháza (307 034 887 forint).
A milliárdos befizetők között is van meglepetés, Dunaharasztinak például nettó 1 302 959 264 forintot kell utalnia.
A program logikája szerint a 2024-es bázisévhez képest keletkező 2025-ös hipa-többlet 100 százaléka kerül az alapba, amit aztán a járások pályázhatnak vissza fejlesztésekre. Járásonként minimum 250 millió forint, a megyeszékhely-központú járásoknál pedig 500 millió forint fejlesztési forrás garantált. Az önkormányzatok két részletben, májusban és novemberben fizetnek, a végelszámolás pedig a következő év márciusában történik. Ha egy településnek negatív az egyenlege, akkor támogatásként visszakapja a befizetett összeget.
A mostani rendelet egy hosszabb folyamat része. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter 2024 októberében jelentette be a Versenyképes Járások Programot, a területi felzárkózást és a járási fejlesztési minimumokat hangsúlyozva. A feszültség 2025 februárjában nőtt, amikor megjelent a szolidaritási hozzájárulás éves listája, amely Budapestre 89,1 milliárd forintos terhet rótt, éles vitát indítva a főváros és a kormány között. Az első, májusi hipa-többlet elvonásáról szóló rendelet 854 települést érintett, ami után a Fővárosi Önkormányzat bírósághoz fordult, és a Fővárosi Törvényszék azonnali jogvédelmet biztosított számára a Magyar Államkincstár inkasszójával szemben.
Közzétették a Magyar Közlönyben, hogy az önkormányzatoknak a helyi iparűzési adó (hipa) többletükből mennyit kell befizetniük novemberben - szúrta ki a 24.hu.
A mostani elvonás a Navracsics Tibor által tavaly bejelentett Versenyképes Járások Program (VJP) része, amely a 2025-ös hipa-többletet a Területfejlesztési Alapba irányítja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor: A főváros nem megy csődbe, már csődben van
A miniszterelnök az ATV-n beszélt még a hiánycél elengedéséről, az MNB gazdálkodásáról és élesen bírálta Budapest vezetését is, akik szerinte csődbe vitték a fővárost.
A kormány hivatalosan is elengedi a korábbi, 3,7 százalékos hiánycélt, és a következő két évben 5 százalékos költségvetési pályára áll. A fordulatot Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelentette be, részletezve, hogy a hiány tartásához 192 milliárd forintnyi általános tartalékot zárolnak, és 185 milliárd forint többletbevételt várnak a banki extraprofitadó megemelésétől, miközben 2026-ban elindítják a 14. havi nyugdíj első heti részletének kifizetését is.
A terveket Orbán Viktor az ATV Mérleg című műsorában erősítette meg, a magasabb hiányt a háborús helyzettel és a gyenge gazdasági növekedéssel indokolva. A miniszterelnök egyfajta „ökölszabályról” beszélt, miszerint „ha nincs háború, akkor a növekedésünk körülbelül háromszor nagyobb”. Kifejtette, hogy egy százalékpontnyi GDP-növekedés nagyjából 400 milliárd forintot hoz a költségvetésnek, ennek hiánya pedig százmilliárdos bevételkiesést okoz.
Orbán Viktor szerint a magasabb hiánycél ára annak, hogy a kormány nem adja fel korábbi vállalásait. Példaként említette a kis- és középvállalkozásokat célzó programokat, köztük egy, a Kereskedelmi és Iparkamarával tárgyalt 70-80 milliárdos adócsökkentési csomagot, a Széchenyi Kártya Program 300 milliárd forintos kamattámogatását, valamint a Demján Sándor Program 130 milliárdos fejlesztési keretét.
Az interjúban a miniszterelnök élesen bírálta Budapest vezetését, kijelentve, hogy „a főváros nem megy csődbe, már csődben van”. Szerinte a helyzetet „trükkök százaival” oldják meg, miközben a város az elmúlt évtized legnagyobb nyertese az állami beruházásoknak köszönhetően. A fővárosi vezetés ezzel szemben folyamatosan arra panaszkodik, hogy a 2025-ben 89,1 milliárd forintot kitevő szolidaritási hozzájárulás fenntarthatatlan terhet ró rájuk.
Orbán Viktor elutasította a Magyar Péterrel való nyilvános vita lehetőségét, a Tisza Pártot „brüsszeli projektnek” nevezve, amelyet külföldről finanszíroznak.
„Ennek a kígyónak a feje Brüsszelben van. Én Brüsszellel vitatkozok”
– fogalmazott, utalva a győri polgármester által a napokban felajánlott vitalehetőségre. Arról sem volt hajlandó beszélni, hogy méltó ellenfélnek tartja-e Magyart, erre csak annyit mondott: „Kérdezzék meg a volt feleségét” (azaz Varga Juditot).
A kormányfő Matolcsy György jegybanki örökségét elismerte, mondván, nélküle nem tudták volna felépíteni a 2010 utáni gazdasági modellt, ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) gazdálkodásáról úgy fogalmazott: „nem néz ki jól”. Hozzátette, megvárja a folyamatban lévő vizsgálatok végét, mielőtt végleges ítéletet alkotna. A jegybank élén 2025 márciusában Varga Mihály vette át az irányítást.
A kegyelmi üggyel kapcsolatban Orbán Viktor az „ítélőképesség kicsorbulásáról” beszélt, Novák Katalin és Varga Judit távozását pedig „óriási veszteségnek” és az „építményből kiütött tartóoszlopoknak” nevezte.
A kormány hivatalosan is elengedi a korábbi, 3,7 százalékos hiánycélt, és a következő két évben 5 százalékos költségvetési pályára áll. A fordulatot Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelentette be, részletezve, hogy a hiány tartásához 192 milliárd forintnyi általános tartalékot zárolnak, és 185 milliárd forint többletbevételt várnak a banki extraprofitadó megemelésétől, miközben 2026-ban elindítják a 14. havi nyugdíj első heti részletének kifizetését is.
A terveket Orbán Viktor az ATV Mérleg című műsorában erősítette meg, a magasabb hiányt a háborús helyzettel és a gyenge gazdasági növekedéssel indokolva. A miniszterelnök egyfajta „ökölszabályról” beszélt, miszerint „ha nincs háború, akkor a növekedésünk körülbelül háromszor nagyobb”. Kifejtette, hogy egy százalékpontnyi GDP-növekedés nagyjából 400 milliárd forintot hoz a költségvetésnek, ennek hiánya pedig százmilliárdos bevételkiesést okoz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
