hirdetés

UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Fertőrákoson a föld gyomrában kihalt élőlényekkel és színházi előadásokkal is találkozhatsz

A kövek 12 millió éves múltba repítenek vissza, a felszínről pedig csodás kilátás nyílik a Fertő-tóra. Számos érdekesség is fűződik a ma már világörökségi területhez.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. április 28.


Link másolása

hirdetés

Magyarország egyik különleges színháza a nyári estéken egy hegy gyomrában várja a látogatókat. Ám a nem mindennapi élmény mellett számtalan érdekességet is láthatsz a világörökség részét képező Fertő-táj egyik nevezetes településén.

Fertőrákoson bőven van mit nézni. Több történeti és művészeti emlékkel is dicsekedhet. Van itt püspöki palota, gyönyörű természeti környezet, szőlők, szentély, házi készítésű finomság, de a leghíresebb a kőfejtője, ami ma már turista-látványosság.

A geológusok szerint 12 millió éve képződött az itt található lithothamnium-gumós lajtamészkő. A remek alapanyagot már a rómaiak is bányászták, és többek között az akkoriban a mai Sopron helyén álló Scarbantia falainak építéséhez is használták.

A 16. században kapták meg a helyiek a bányászati engedélyt, majd a 19. században indult be a nagyobb ütemű kitermelés.

Simor Jánost 1857-ben nevezték ki győri püspökké, ekkor bérelte ki a bányát a bécsi Baugesellschaft. A munkákra mintegy 50-100 embert alkalmaztak, elsősorban a helybeli napszámosok jöttek szívesen, mert jól megfizették őket. Ráadásul a kőfejtő őre minden nap lovas kocsin vitt nekik egy hordó bort, kolbászt és kenyeret, hogy jó erőben legyen és bírják a nehéz munkát.

A bécsi cég közreműködésével, többek között az itteni kőből épült fel a bécsi városháza, az egyetem, a Votivkirche, a Művészettörténeti Múzeum és a Természettudományi Múzeum. A 40-50 mázsás kövek elszállításához különleges, nagy, erős szekereket használtak, amelyeket 8-12 pár bivaly húzott. Sokszor több mint egy hónapig tartott a kő útja Bécsbe.

A 2. világháború végén lőszergyártó üzemet akartak itt létrehozni. A kiépítésen dolgozó kényszermunkások között volt egy rövid ideig Szerb Antal író, Sárközi György költő és Halász Gábor irodalomtörténész is.

hirdetés
1948-ig folyt itt a kőfejtés, majd 1951-ben műemlékké nyilvánították, 2001 óta pedig az UNESCO Világörökség része.

A bányászatnak köszönhetően számtalan érdekesség is előbukkant. Így például láthatóvá váltak a kő által megőrzött, a régi tengerben élő állatok és növények mészvázai. A növényvilágból a lithothamniumok jelentősek, míg az állatvilágból a fésűskagylófélék fordulnak elő nagyobb mennyiségben.

A bányában több filmet is forgattak,

többek között Jancsó Miklós A harangok Rómába mentek egyes jeleneteit, a Várkonyi Zoltán rendezte A kőszívű ember fiai egyik legendás jelenetét is. De Fábri Zoltán Utószezon című filmjében is feltűnnek a jellegzetes kőfalak, és a Sándor Mátyás televíziós sorozat egy jelenetsorát is itt vitték filmre.

A kultúra is beköltözött a bányába.

1970-ben alapította meg Várady György színházigazgató a barlangszínházat, ám a kőbánya állapota folyamatosan romlott, ezért 2011-ben be kellett zárni. Egy uniós támogatásnak köszönhetően 2015-ben felújították és modernizálták a kőbányát, ekkor épült meg a látogatóközpont és több bemutatóhely is.

Ma már a kőfejtő nem csak a föld gyomrában kínál látnivalót. A csigalépcsőn feljutva a tetőről fantasztikus kilátás nyílik a Fertő-tóra, a nádasra. A szabadban számtalan védett és ritka növényfaj is él, többek között a sziklai benge, a leánykökörcsin, a tavaszi hérics, az agárkosbor és a bíboros kosbor, valamint a nagy pacsirtafű, az árvalányhaj. A kopár, sziklás oldalak különlegessége a naprózsa.

Az itt élő állatfajok között érdekes a sakktáblalepke, az imádkozó sáska, a fürge és a zöld gyík. A barlang oltalmában négy denevérfaj él együtt a sarlósfecske csapattal.

A kőfejtőben bejárható részek: Sziklai Benge Tanösvény, Témapark-kiállítás, Barlangszínház. A Sziklai Benge Tanösvényt a kőfejtő felszínén járhatod be, ahol kilátópontok és tematikus bemutatóhelyek mesélnek az található természeti értékekről. A Témapark-kiállítás a barlangban látható. Őslénytani bemutatót és a lajtamészkő hasznosítását is megismerheted a Kőbányászat csarnokában és a Kőfaragás csarnokában. Az Őslénytani bemutatóban életnagyságú ősbálna, őscápa, ősdelfin testrekonstrukciók, őscápa állkapocs, fosszília másolatok, valódi kövületek, gerinces és gerinctelen ősmaradványok, filmvetítés, diorámák láthatók. A Barlangszínház napjainkban 760 fő befogadására alkalmas. Modern színházi fény- és hangtechnika, fűthető székek és gazdag programkínálat vár nyaranta.

Tudtad?

A kőfejtő területén 10-12 millió éve a Pannon-beltenger sekély, meleg vize fedte. Ebben éltek azok a mészvázas vörösmoszatok, amelyek hatalmas iszaptömeget hoztak létre. Ebbe rakódtak le a tengeri állatok tetemei és a növényi maradványok. Végül ezekből alakult ki a lajtamészkő. A kőzet könnyen fejthető, jól alakítható, ugyanakkor az időjárásnak ellenálló.

A kőzetből előtűnő csigák és halak nyomai mellett az egyik különlegesség a cápafog. A bánya falán látható állatok nagy része mára már kihalt, nem élnek ilyenek a mai tengerekben.

A környéken több kisebb kőfejtő is működött. Több helyen járatokat vágtak a falba, ahol helyi iparosok éltek.

A fertőrákosi kő annyira keresett volt, hogy Festetics herceg is csak összeköttetései révén jutott kőhöz, hogy keszthelyi kastélyát kibővíthesse. Az itteni mészkőből készültek a fertőrákosi kőemlékek, a sírkövek, a pellengér, a városfal, a település régi lakó- és gazdasági épületei, a templom, a püspöki kastély.

Bővebb információk ITT



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Újabb várakkal és egy fazekas-gyűjteménnyel is bővült a dinnyési Várpark

A többszörös Guinness-rekorder Alekszi Zoltán több újdonsággal is kiegészítette a világon egyedülálló látványosságot.

Link másolása

hirdetés

A Velencei-tó mellett, Dinnyésen áll egy különleges gyűjtemény. A Várpark megálmodója és megvalósítója, Alekszi Zoltán elképesztő energiával dolgozik a park fejlesztésén. Idén is folytatta a korábbi évek hagyományát, és több újdonsággal várja a látogatókat. Így nála tényleg minden évben lehet találni olyat, amit még azelőtt soha nem láttunk.

A koronavírus-járvány miatti bezártság idején a Várparkban is komoly munka folyt. A tulajdonos, Alekszi Zoltán

továbbfejlesztette a többszörös Guinness-díjas látványosságát.

A beléptetésnél is már újdonság fogad: egy automata rendszer adja a jegyet, amivel akár egy egész napot el lehet tölteni a parkban. Megújult a mosdó és van lehetőség a magunkkal vitt ennivalót is árnyas helyen elfogyasztani.

A park felfedezését érdemes egy filmnézéssel kezdeni. A látványosságok közül az egyik újdonság a Magyar Várkutatók Emlékházában májustól látható rövidfilm, a 14 perces videóból megismerhetjük a várpark és skanzen történetét és a látnivalókat is. Három különböző nézőpontot is megismerhetünk, hiszen Zoltán mellett Tolcsvay Béla Kossuth-díjas zenész és Spányi Antal megyéspüspök is mesél a nézőknek a különleges helyről.

A várak száma is gyarapodott, újabb öt régi, történelmi építményt nézhetünk meg, így már összesen 44 darab vár csodálható meg.

Ezek is a már megszokott alapos előkészítő munka után, az eredeti építőanyagból – kőből, fából – készültek. Egyikük például az Erdély területén, Udvarhelyen 1662-ben épült Bágy vára, amely ma már nem látható. Az építmény pusztulásának okait nem ismerjük még.

hirdetés
A 856 m magas Várhegyen épült fel a Bágyi vár a környék hat (Bágy, Ége, Dálya, Lókod, Patakfalva és Recsenyéd) falujának összefogásával a török és tatár támadások elleni védelemre. Hat bástyáját egy-egy falu építette és egyben az ő menedékhelyük is volt. Mindegyik a saját faluja felé nézett, így megfigyelhették a térséget. Vész – ellenség vagy tűz – esetén figyelmezették a környéken élőket. A várat a feljegyzések szerint nem ostromolták, az elhagyott épület köveit a falu házainak építéséhez használták fel – írja az Udvarhelyszék honlap. A hegy tetejéről remek kilátás nyílik az egész környékre: a Fogarasi-havasok, a Hargita csúcsai és az összes környező település is megfigyelhető innen.

A másik erdélyi vár a Breáza vára, amely feltehetően a 13.-14. században épülhetett. Valószínűleg a 15. században kezdett el pusztulni. A legenda a várat Radu Negru havasalföldi államalapító személyéhez köti. A többi új várat nem áruljuk el, legyen meglepetés.

A Skanzen területén is találni friss kiállítást, itt két pajtában mutatják be a Kárpát-medence jellemző fazekas termékeit. Az egyes fazekas tájegységek jellegzetes darabjait az Oroszi-család, István és Sándor készítették, festették. A 80 darabos kollekció szintén egyedülálló.

A korábban szabadon sétálgató tyúkok, kecskék, birkák is kaptak új tanyát, ahol kényelmesen, hűsölve tölthetik napjaikat. A kertjükben még egy működő gémeskutat is megnézhetünk, és ha Zoltán épp arra jár, akkor szívesen húz fel friss, hideg vizet a mélyből, hogy megmutassa a gyerekeknek a régi kút működését.

A Várpark tulajdonosától azt is megtudtuk, hogy idén is meghirdette a 10 ezer ingyenes belépőjegyet a Kárpát-medencében tanuló 9.-12. osztályos diákok részére, amit még az év végéig ki lehet használni.

Bővebb információk ITT

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
UTAZZ

60 méteres mélységben, búvárruhában lehet csocsózni a világ legmélyebb medencéjében

Egy víz alatti várost és filmstúdiót is fel lehet fedezni az egyedülálló élményt kínáló dubaji létesítményben.

Link másolása

hirdetés

Már nemcsak a világ legmagasabb felhőkarcolója és a legnagyobb plázája van Dubajban, hanem a világ legmélyebb medencéje is.

Eddig a lengyelországban megnyitott Deepspot nevű hely birtokolta ezt a rekordot, ahol 45 méteres mélységben, 8 köbméternyi vízben lehet búvárkodni egy akkora területen, amely 20-szor nagyobb egy 25 méteres úszómedencénél.

A dubaji Deep Dive Dubai viszont még ennél is durvább, ott ugyanis egy hat olimpiai úszómedencényi helyen, 14 millió liter vízben, 60 méteres mélységben lehet úszkálni búvárruhában.

A létesítmény valójában nem egy egyszerű medence, hanem olyan, mintha egy elsüllyedt szórakozóhelyen lennénk.

Ablakokon, alagutakon át úszhatunk, sőt még csocsózhatunk, játékgépezhetünk és szobabiciklizhetünk is a 30 Celsius-fokos vízben, de egy víz alatti várost és filmstúdiót is felfedezhetünk.

A helyet egyelőre csak meghívásos alapon lehet látogatni, de még ebben az évben megnyitják a nagyközönség számára is. A medencét először a dubaji koronaherceg, Hamdan bin Mohammed Al Maktoum próbálta ki a közösségi médiában megjelent fotók alapján, aki egyébként gyakorlott búvár.

A létesítményt profik és kezdők is látogathatják, a merülés előtt azonban egy oktatáson kell részt venniük. A látogatók egyedül és túravezetővel együtt, csoportosan is felfedezhetik a víz alatti látványosságokat. Akik pedig csak kísérőként érkeznek, egy étteremben várakozhatnak, miközben nagy kivetítőkön nézhetik a búvárokat. A mélyben ugyanis 56 kamerát helyeztek el, részben biztonsági okokból, hiszen így egyből látják, ha baj van.

hirdetés

A Deep Dive Dubai üzemeltetői azonban figyelmeztetnek, hogy a turisták a búvárkodás után ne látogassanak el a Burdzs Kalifára, ugyanis a merülések utáni 18-24 órán belül nem szabad 300 méternél magasabb helyre menni, a világ legmagasabb épülete pedig 828 méteres. Az azonban nem jelent veszélyt, ha valaki a felhőkarcolóból érkezik a Deep Dive Dubaiba.

VIDEÓ: Az elsüllyedt város

Forrás: CNN


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Sóstó: ahol különleges madarak, víz felett vezető fapallók, stadion és interaktív játékok is várnak

Székesfehérváron meglesheted a szárcsákat, az idei év madarát, a cigánycsukot, de élvezheted a nádas susogását, és felfedezheted a természet más csodáit is. És persze benézhetsz a Vidi szentélyébe is.

Link másolása

hirdetés

Székesfehérváron járva remek lazítást, kikapcsolódást nyújt a város varázslatos nyugalom-szigete, a Sóstó. A 218 hektáros területből 121 hektár országosan védett, a többi helyi védettséget élvez.

A szépen kialakított, gondozott Sóstó a város egyik legkomplexebb közösségi terévé vált, ahol

hatalmas zöld felületek, sétányok, tanösvények, madárlesek és pihenő-, játszóterek is várnak. A séta közben számos interaktív elem mesél a különleges állat- és növényvilágról.

Ha nekiindulsz felfedezésének, több útvonal közül választhatsz. Az egész évben szabadon látogatható 7 kilométeres tanösvényen 19 információs tábla és 2 madárles is található, de van itt zöld tanya, ahol lehet piknikezni, és persze a látogatóközpontban is sok hasznos segítséget kaphatsz, de egy kis játékra, interaktív foglalkozásokra is van lehetőség.

A sétányok mentén érdemes figyelni, mert ritkaságokat is lehet látni.

A növények közül megél itt többek között a ritka békakonty, a vitézkosbor, a poloskaszagú kosbor vagy a fehér madársisak, a magyar szegfű, ősszel pedig az őszi kikerics. Az állatok között megtalálni a csigákat, a szitakötőket, a halak közül a csukát, compót, aranykárászt, vagy a fokozottan védett lápi póc is megfigyelhető. De a mocsári teknős állománya is jelentős. Ám a leglátványosabb a terület madárvilága, mintegy százféle madárfaj fordul meg a vízi világban. A szárcsa mellett a vízityúk, sirály, kócsag vagy a kakukk, gyurgyalag is jól érzi magát. Külön érdekesség, hogy a 2021-ben az év madarának választott cigánycsuk faj a Sóstó déli, országosan védett területén költ. Állomány stabil, évente több pár is sikeresen nevel fel fiókákat.

Sóstó első említése 1473-ból való, akkoriban mocsaras vidék volt a terület, amely a nevét a vizéről kapta. Bár a Sárvíz édes vizéből táplálkozik, mégis sós (egy vizsgálat szerint alkálisó van benne). A mocsaras táj miatt egészségügyi szempontból veszélyesnek tartották, ezért a 19. században csapolták le, majd fásították egy részét, így lett az itt élők egyik kedvelt kikapcsolódási helye. A táj átalakult, fás, sétányos, nádas parttal szegélyezett tóparttá lett. Sóstó a 2. világháború után fokozatosan pusztult, szennyeződött, iszaposodott, majd a század végére egyre inkább természeti értékekben gazdag élőhellyé alakult. Ezek megőrzésére védetté nyilvánították egyes részeit, de kisebb területen továbbra is a város lakóinak pihenését szolgálta.

hirdetés

A Sóstó manapság több útvonalon is bejárható. Ám ennek kialakítása nem volt zökkenőmentes. 1990-ben kapott országos védettséget a homokbánya "botanikai eldorádója", a lődombok gyurgyalag és partifecske kolóniája, és a vízmű erdő kék vércsetelepe. Mivel a terület nagyon szennyezett volt, a következő években több tonna szemetet szedtek itt össze. 1993-ban az orchideák védelmére épült az első bürü a nagy kubikgödörben, de a híd faanyagát felügyelet híján elhordták. 1996-ban jött létre az első botanikai tanösvény. Az ösvényt diákok három nyáron át alakították ki, de a karbantartás hiánya miatt az ösvényeket benőtte a növényzet. A terület 2003 januárjában lett helyi jelentőségű természetvédelmi terület. 2001 tavaszán adták át az első 5 km-es tanösvényszakaszt a Sóstó északi medencéjében. A fejlesztés utána is folytatódott, így készült el a Kócsag-kapu és a Kócsag-torony is. Ez a tanösvény most 7,2 km hosszú.

Még több érdekességért érdemes felkeresni a Sóstó Természetvédelmi Területhez tartozó Látogatóközpontot a MOL Aréna Sóstó épületében. Innen indulnak az ökotúrák is, melyek kb. 1,5 órásak, és itt lehet jelentkezni a stadiontúrára is.

A stadiontúrán az építmény történetéről is mesélnek, de kiderül az is, hogy hány szék van benne, miért ilyen a mintázata, miből van a gyepszőnyege és hogyan gondozzák, sőt be lehet nézni a fogdába is.

A látogatóközpontban egy állandó kiállításon mutatják be a Sóstó Természetvédelmi Terület élővilágát, emellett a gyermekeket színes, interaktív foglalkozásokkal várják. A tematikus napokon pedig szakemberek által vezetett ökotúrákat indítanak.

A Sóstó területén négy útvonal közül lehet választani, melyek tetszőlegesen variálhatók a számtalan elágazásnak köszönhetően. A különböző útvonalak más-más hosszúságúak, nehézségűek. Az útvonalak a tanösvény bármelyik bejáratánál elkezdhetők, de kezdőpontnak a Sóstó Látogatóközpont ajánlott, itt térképet is kaphatunk az út megtervezéséhez.

Bővebben ITT


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Hollókő: ahol a hagyományőrzés a mindennapi élet része

A Nógrád megyei község az egyetlen olyan faluja hazánknak, amely szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Tartsatok velünk egy kis sétára a 17–18. században kialakított település utcáin!
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. július 11.


Link másolása

hirdetés

Magyarország egyik legkülönlegesebb "élő múzeuma" Hollókő. A Nógrád megyei község az egyetlen olyan faluja hazánknak, amely szerepel az UNESCO világörökség listáján, és így világszerte ismert. A 17–18. században kialakított települést sikerült eredeti állapotában megőrizni.

Hollókő napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település. Hagyományőrző lakói a legtöbb épületet most is eredeti rendeltetésének megfelelően használják.

Tartsatok velünk egy kis virtuális sétára a hangulatos falu utcáin.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: