ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Ti hogyan csináljátok a semmittevést? 50 tipp, hogy valóban jólessen!

Elsőre biztosan nevetségesen hangzik, pedig ma már bizonyított tény, hogy a tétlenség jót tesz: lazít, kikapcsol, megnyugtat, kiszakít a hétköznapokból, felszabadít, kreatívabbá tesz, és még fiatalít is!


"A Neverordinary a 40 feletti nők találkozóhelye, blog, női klub és még sok más. A pasim (most már férjem) kezdte el mondogatni, hogy arról írjál, ami történik veled: 42 évesen elköltöztél (megint) egy új országba, egy emberhez, akit alig ismersz, feladtad az eddigi életed, próbálod megvalósítani az álmaidat, és még öregszel is. Valahogy így jött a képbe, hogy arról kellene írni, hogy igenis 40 felett is van élet! Lehet pasit találni, lehet új karriert építeni és lehet életmódot is váltani. Éljenek a 40 feletti nők!"

Az évek alatt szisztematikusan elsajátítottam, hogyan lehet bűntudat nélkül semmit csinálni, így ma már büszkén állítom: gyakorlott semmittevő vagyok!

A semmittevés lényege, hogy nincs célja, amikor csak úgy vagyunk. Létezünk.

Sokunkat úgy neveltek, hogy a tétlenséggel járó bűntudat alapból ott van bennünk, így az valóban munka, hogy ne érezzük magunkat ettől rosszul. És egyébként is, jár a semmittevés 40 felett (is - szerk.)!

Ezért is örültem nagyon, amikor Emese pár hete a zárt csoportban felhozta a kérdést a tagoknak: Ti hogyan csináljátok a semmittevést? Nos, jobbnál jobb ötleteket kapunk, íme!

1.

Egy ideig csinálj nagyon valamit, túrázz, fuss, takaríts. Tűzd ki a célt. Ha ez megvan, utána olyan édes a semmittevés! – Vali

2.

Egy nagyon jo kikapcsolási módszer egy kávé/tea mellett nézni az embereket, vagy utcán, parkban. Így van egy kis aktiv cselekvés a passzív bambulás mellett, mert nem csak az embereket lehet nézni, hanem egy fa leveleit, a lombkorona változó színeit az őszben, avagy ahogy leesik a levél.. – Gabriella

3.

Ha nagyon semmi, akkor olvasok. Ha valami, akkor alkotok. Akvarellezek, gyöngyözök, kötök, horgolok, közbeni sorozatot nézek vagy hangoskönyvet hallgatok. Illetve bújok a kutyusaimmal, vagy a nyuszikkal. – Betti

4.

Könyvesbolti olvasgatás vásárlási cél nélkül…pl olyanokba beleolvasni, amit tuti nem vennék meg, de vajon miről szólhat? – Gabriella

5.

Festés nem szép kép előállítása céljával (tiszta kudarc), hanem csak úgy. Skiccfüzetem van, akvarell festék. Minden színt kipróbálni (egyszerűen kis négyzeteket festeni), aztán ugyanezt egymás mellé különböző higitásokkal. Aztán keverni őket: mi jön ki. Aztán tűfilccel megspékelni. Aztán a különböző ecsetekkel próbálkozni.

6.

Nekem leginkább a sorozatnézés jött be mint kikapcsolódás, a járvány előtt én semmi ilyesmit nem néztem. Az a legjobb, ha idegen nyelven megy, és feliratozott, mert akkor muszáj a filmre koncentrálnom. Imádtam a dán Borgent és az izraeli Fauda-t. – Nóra

7.

Mézeskalácsokat díszítek. – Ildikó

8.

Én például azért sportolok rengeteget, mert akkor kapcsol ki teljesen az agyam. Egyszerűen megszűnik a világ, csak a sejtjeim maradnak, vagyis akkor tényleg a saját molekuláim szintjén létezem. Nincsenek gondolataim, néha jön egy nagy örömhullám (gondolom az endorfin, ahogy elszabadul), de más nincs. – Miléna

9.

Véleményem szerint a bűntudatmentes semmicsinálást kell megtanulni, ami lehet bármi, amit nem valamilyen külső vagy belső kényszer hajt. A semmitcsinálást meg kell tanulni élvezni bűntudat nélkül. Ez a lényeg. – Monica

10.

A tengernél vettem észre, hogy ha csak ülök, nézem azt a csodás színű vizet, néha kint a parton vagy a kavicsokon ülve a vízben és a napsugár játékát figyeltem és a színeket, formákat, amik ott kialakultak… Aztán kiderült, nem kell, hogy tengervíz legyen, mert az nehezen megoldható. Tó, patak… sőt fürdőkádnyi víz gyertyafényben.. – Andrea

Elsőre úgy tűnhet, hogy ezen a képen Miranda Priestly bámulja a tengert Portovenereben, de igazából én vagyok!

11.

Éneklés! Én először a lányom 18. szülinapjára készülve énekeltem, az akkor nagyon divatos “Schoolbag in hand”-et a Mamma mia-ból. Ez több, mint 2 éve volt, azóta rendszeresen járok is ének órára, nagyon élvezem! – Eszter

12.

Minden hétfőn 2 órás masszázs. Azért 2 óra, mert kb 40 perc kell, hogy el tudjak lazulni, lealitani az agyam. Nagyon nehéz, és így is csak agykontrollal tudom megtenni. Zongora jazzt hallgatok közben, semmi beszélgetes. – Nóra

13.

A céltalan autózás akárhova, közben a kedvenc zenéimet hallgatva. A lényeg, hogy csak suhanjon alattam az út. Már próbáltam definiálni magamnak, hogy vajon miért éppen ez kapcsol ki. Valami olyasmit sikerült összeraknom, hogy az indulás és a megérkezés között van egy idő dimenzió, amikor semmi más nem létezik, pont azért, mert úton vagy. Lehet oltári hülyén hangzik, de mégis igaznak tűnik a számomra. – Anna

14.

Ahhoz, hogy kiürüljön a fejem, nekem elég egy óra spinning. Semmi sem kapcsol ki jobban a világból! – Jucus

15.

Én azt vettem észre, hogy bármennyire elsodornak a tenni- és töprengeni valóim, a nagy felismerések és önmegfejtések, amikor a kutyámmal és/vagy a cicáimmal vagyok önkéntelenül mosolyogni kezdek, átmegyek felszabadult pajkos kislányba, és egyszerűen boldog vagyok! Lehet idétlenül ugrálnom, fejhangon sikítoznom, zagyva kedvességeket kántálnom nekik. Szeretik. Ők is. A családom komoly férfitagjai pedig nagyon jól szórakoznak rajtunk – Hédi

16.

Nagyon jó kérdés, mostanában szembesültem vele, hogy nem tudok “semmit” csinálni. Teljesen átérzem a problémádat! Én a magam részéről futok, de volt már olyan, hogy megszakítottam a futást, leültem a Tisza parton, és csak néztem egy órán át a vizet és a szitakötőket. Ez minden, ami eszembe jut. – Ágnes

17.

Valamit összeszerelni, pl ikeás butorok, kikapcsol teljesen! – Karolin

18.

Kert. Messze van, utazni kell hozzá, de a kert vakargatás volt eddig a legjobb ötlet. Más jógázik, én gyomlálok….-Andrea

19.

Mostanában van egy uj relaxácios technikám: gombázni! Csak mész, és mész és keresgélsz! Csak egy párat ismerek, azokat megeszem, a többit ott hagyom, vagy ami megtetszik, hazaviszem, és meghatározom, ha tudom könyvből! De a keresés és találás öröme visz elöre, s pucolja belölem a stresszt! – Judit

20.

így 40 felett jöttem rá, hogy nekem igenis szükségem van erre! Hogy túlpörgetett időszakok után, ne menjek sehova, ne találkozzak senkivel, ne kelljen kiöltöznöm, megfelelnem mások elvárásáinak, stb. csak magammal legyek. Egyébként néha ez a legnehezebb: csak a saját társaságunkban lenni és meghallani a saját hangunkat! Nem kell mindig “valamit csinálni”, nem kell mindig teljesíteni! Néha elég csak jelen lenni a saját életünkben! – Éva

21.

Kéthetente a naptáramban beírva MEGENGEDEM MAGAMNAK, hogy bűntudat nélkül egész nap ne dolgozzak. Ilyenkor baráti összejövetel van. Ebéd, kártya, társasjáték, röhincsélés éjfélig. Nincs közben telefon, csak örülünk egymásnak és vihogunk. Néha a tiarámat is felteszem, amit tőlük kaptam szülinapomra és királylány vagyok. Hétközben pedig heti 2 jóga. Nagyon-nagyon kezdő vagyok még. Sokáig azt hittem, hogy ez valami úri huncuntság, de nagyon kell, hogy ne makkanjak meg. – Edit

22.

Van egy fura szokásom, nagyon relaxál, ha végigjárom a kedvenc boltjaimat, de nem szoktam vásárolni, csak megnézem a kínálatot, vagy elkísérem a barátnőmet vásárolni, és annak örülök, hogy nem nekem kell próbálgatnom a ruhákat. – Nóra

23.

Főzés. Elsősorban keleszteni valamit. Látni ahogy “életre” kel valami. Vagy órákon át raviolit/tortellinit/friss tésztákat készíteni. – Nóra

24.

Az én agyam állandóan zakatol, és azt a tippet kaptam, hogy kezdjek el a testem fizikai érzeteire koncentrálni. Érezni, ahogy a fenekem nyomja a padot. Ahogy a hátam érintkezik a támlával. Kezdjem érezni a felületet, amin végighúzom az ujjamat. Az ilyen érzetek segítenek “jelen” lenni, és teljesen kikapcsolják az agyat. Vagyis másképp foglalják le. Ha pedig jelen vagy a pillanatban, onnantól könnyebb relaxálni, másra figyelni. Paradox módon ez a kifelé figyelés segít befelé figyelni, mert lecsendesíti az agyat. Nekem bevált, azonnal kikapcsol. – Klaudia

25.

Este pedig a gondolatstop segít, lefekvés után, ahogy indul a gondolat, csak annyit mondok, h stop. Jön a következő, stop. És így tovább. Először 25 stop után állt meg a gondolatmenet, most már kb. 3 stoppal megáll, és elalszom. – Klaudia



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk