Magyar ökológusok 900 millió forintnyi támogatást nyertek az Európai Unió LIFE-Nature programjától. A jelenlegi állattartás számára nélkülözhetetlenek az ivermektin-tartalmú parazitaellenes, féreghajtó hatású szerek, azonban a gyógyszer súlyosan károsítja a legelők rovarfaunáját. A szakemberek terepi kísérletekkel a jövőben azt próbálják elérni, hogy a legelés közben keletkező trágyában már ne legyen megtalálható a féreghajtószer. Az ökológusok a kutatási projekt során a Kiskunsági Nemzeti Park Miklapuszta tájegységének legelőin fognak dolgozni.

"Ennek az az oka, hogy a gazdáknak fontos, hogy az állatok tisztán kerüljenek ki a legelőre és, hogy a paraziták ellen védettséget nyújtson a féreghajtó. Régebben a fürdetést használták a gazdák féreghajtásra, ami azt jelentette, hogy egy élősködők elleni oldatban megfürdették az állatokat egyesével. Ma már egyszerűen csak kapnak egy injekciót az állatok, ami sokkal könnyebben kivitelezhető, viszont káros lehet a környezetre" - mondja Lengyel Szabolcs, az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézet tudományos tanácsadója.

Az ivermektin családot 1983-ban fedezték fel, amiért a kutatók Nobel-díjat kaptak. A gyógyszer forradalmasította az állattenyésztést, mivel a szer nemcsak a külső, hanem a belső élősködők ellen is nagyon hatékony. Az ivermektin lassan bomlik le, körülbelül 35-40 napig megmarad az állatokban, tehát a trágyában is folyamatosan ott van ez idő alatt. A szer Magyarországra a kilencvenes évek elején került.

A trágyához kötődő rovarközösség nélkülözhetetlen szerepet játszik annak lebontásában. Hazánkban körülbelül 70-80 faj vesz részt a folyamatban és biztosítja, hogy az összetevők visszakerüljenek a talajba. Amikor a körforgás megbomlik, akkor a fűhozam is károsul, hiszen a trágya jelentős részt foglal el a legelő területéből és a tápanyagok nem kerülnek vissza a talajba.

"Érdekes példa erre Ausztrália, ahonnan hiányoznak a ganajtúrók, ezért több fajjal is kísérleteztek e téren. Mára már jól működik náluk a lebontási funkció, mert sikerrel jártak, be tudtak telepíteni egyes ganajtúró fajokat. De beszéltem olyan birkatenyésztővel is hazánkban, aki nem használ parazitairtó szereket, mert a birkái nem érintkeznek más nyájakkal. Az ő legelőjén egész jó rovarközösség van" - mondja Lengyel Szabolcs.

"A mostani terepi kísérlet keretein belül ki tudjuk próbálni, hogy milyen ivermektin nélkül legeltetni, vagy ivermektineket minimalizáló módon legeltetni. Lesznek olyan nyájak, amelyek ivermektin-mentesen lesznek legeltetve, és lesznek olyanok is, amelyek ivermektinnel lesznek kezelve, de az eddigi gyakorlattól eltérő módon. A mostani gyakorlat szerint az állatok tavasszal, a legelőre hajtás előtt kapják meg a féreghajtó kezelést, de a mi projektünkben már korábban, február-március környékén meg fogják kapni. Így április végére kiürül a szervezetükből a féreghajtó gyógyszer."

A kísérletet hat éven át szikes gyepterületeken végzik majd, ahol főleg magyar merinó juhokat vizsgálnak majd.

"Kétszáz birkával indulunk 2022-ben. Minden évben újabb 200 anyajuhval bővítjük majd a legelő állományt és így a területet. Azt szeretnénk bizonyítani, hogy az ivermektineket minimalizáló kezelés kivitelezhető oly módon, hogy az a gazdáknak is megérje" - mondja Lengyel Szabolcs.

A projekt költségvetése kiegészül az Agrárminisztérium 15%-os társfinanszírozásával, valamint a partnerintézmények (Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Debreceni Egyetem és Dunatáj Természet- és Környezetvédelmi Közalapítvány) 10%-os önrészével, így mindösszesen 3,4 millió euró áll majd a projekt rendelkezésére.