prcikk: Világon egyedülálló magyar innováció: az ATTA egy zöld és fenntartható raklap, minden darabja egy fát ment meg | szmo.hu
JÖVŐ
A Rovatból

Világon egyedülálló magyar innováció: az ATTA egy zöld és fenntartható raklap, minden darabja egy fát ment meg

A mindössze 5 kilós raklap masszívabb, erősebb, strapabíróbb, mint bármelyik papírraklap a világon, ráadásul anyaga később újrahasznosítható.


Az építkezésekhez egyre kevésbé áll rendelkezésre elegendő fa, így az anyagot raklapokra sem pazarolhatják el. Ezért hiány keletkezett ebből az egész kontinensen, ami komoly hatással van a gyártókra és többletköltségeket is okoz.

A problémát egy - világon egyedülálló - magyar innováció oldhatja meg: az ATTA papírraklap mindössze 5 kilogrammos tömegével a hagyományos raklapok összes funkcióját képes ellátni, ráadásul zöld és fenntartható.

A faraklap a II. világháború óta van velünk és azóta sokat nem is változott. Így manapság is egy több mint 70 éves terméket és hagyományt használunk minden nap, fejlődés és innováció nélkül. Felhasználói úgy is becézik, hogy a „szükséges rossz”, hiszen a szállítmányozni kívánt termék a lényeg, és mégis mindig a raklapokkal vannak a problémák.

Manapság évente megközelítőleg 5 milliárd raklap van használatban a világon, ez tartja össze a globális ellátó láncot. Sokszor ezeket a fa raklapokat csak egyszer, egy útra használják, így naponta fák millióit vágják ki csak erre a célra. Ez a természeti erőforrások pazarlásának egy látványos példája.

Eközben a faanyag rendkívüli mértékben drágul. Három éve nagyon száraz nyarak voltak Európában, a szúbogár az utóbbi időben rengeteg kárt csinált, ezeket a fákat pedig nem lehet már rendesen felhasználni. Amerika és Kína a világjárvány utáni gazdasági fellendülésben nagyon erős építkezésbe kezdett és hajlandó drágábban is megvenni a faállományt Európából. Ha pedig már az építkezésre sincsen fa, akkor főleg egy raklapra már nem pazarolhatják el azt a faanyagot. Emiatt nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában is fizikai raklaphiány keletkezett.

A probléma megoldására álmodták meg az ATTA papírraklapot, az innováció pedig globálisan is egyedülálló. Bár sokféle papírraklap létezik már világszerte, ezek főként egyszer használatos, könnyű szerkezetű raklapok, amelyeket jellemzően egyedi felhasználásra alkottak meg. Az ATTA kinézetéből és felépítéséből is látszik, hogy megjelenésében hasonlít az 1991-ben alapított, a rakodólapok nyílt érdekszövetségi rendszerének fejlesztésére és magas minőségére fókuszáló Európai Raklap Szövetség (EPAL) által engedélyezett faraklapokhoz és

masszívabb, erősebb, strapabíróbb, mint bármelyik papírraklap a világon.

A kizárólag magyar szakemberek által megálmodott ATTA papírraklap a 800 kilogrammos – jellemző – egység rakomány súlyát bírja viselni állványban és 3500 kilogramm rakomány súlyt a földön teljes alátámasztásnál. A cégnek a termékfejlesztés már önmagában is nagy kihívás volt, de még nagyobb feladatnak ígérkezett egy olyan, a mai kornak megfelelő automata gyártósor kifejlesztése, amely sorozatgyártásban képes előállítani a termékeket.

Ez egy egyedileg fejlesztett technológia, hasonlítható az autógyártás folyamatához, ahol az egyes elemek külön előmunkálva készülnek el és a folyamat végén összeszerelve, a kész raklap gördül ki a gépből.

Az ATTA papírraklapok zöld körforgásban készülnek:

többszöri használat után ugyanúgy hulladék papírként kerülnek a reciklálási folyamatba és lesz belőlük újrahasznosított hullámlemez, majd akár ismét ATTA raklap. Így egy zártrendszerű körforgásban hasznosítják őket.

A cég egyik fő motivációja az erdők megmentése attól, hogy a szükségesnél gyorsabban és nagyobb mértékben irtsák, hiszen más, a funkcióra alkalmas helyettesítő termékkel állnak elő. Mivel 1 raklap körülbelül 1 fa felhasználását jelenti, így ha egy 20 cm-es csúcsátmérőjű és 4 méter hosszú rönkről beszélünk – ami már egy öregebb, 20-25 éves fa is lehet – akkor

minden egyes felhasznált ATTA raklappal megmentenek átlagosan 1 fenyőfát, ami így tovább élhet és kötheti meg a légköri szén-dioxidot.

A termékre európai szabadalmi védettség megszerzése és a know-how megalkotása Magyarországon megközelítőleg 4 évvel ezelőtt kezdődött. A cél az volt, hogy valós alternatívát tudjanak adni a ma használatos faraklapok helyett. Az üzletszerű piaci igényekre nagy sorozatú gyártó kapacitást kellett kifejleszteni. Ez a tervezés és fejlesztés is Magyarországon történt.

A vállalat együttműködő partnere az ország vezető hullámpapír-lemez gyártója, mely a fuvarozástól akár a hulladékpapír begyűjtéséig teljes és biztos hátteret ad partneri hálózatán keresztül.

A raklapgyártás Szombathely mellett kezdődött el 2021 júliusában, és folyamatos felfuttatás után a maximális gyártási kapacitás 2022-ben már évi 620 ezer raklap lehet. Az első üzembe helyezett gyártósor referenciagyárnak készül annak érdekében, hogy a terméket, a gyártást és a technológiát bemutassák a piaci szereplőknek. A közeljövőben a cél az, hogy regionálisan Európában 5-8 gyárat tudjanak telepíteni és üzemeltetni, ezzel más országba is expandálni.

A gyártósor egy 1000 négyzetméter alapterületű csarnokban helyezkedik el. A gép működését műszakonként 4 fő biztosítja, mely az egyszerű adagolási munkakörtől a gép felügyeletéig tart. Ehhez hozzájönnek még az adminisztrációs és logisztikai feladtatok. Így gyáranként minimum 16 új munkahelyet teremt meg. A gép üzemeltetése automatizáltságából és a feladat sajátosságából adódóan egy tiszta, munkavállaló-barát munkahelyet biztosít.

Az ATTA-n kívül tehát ma nincs más papírraklap, ami megfelel az összes technológiai és műszaki elvárásnak és nagy gyártási kapacitásban elérhető. A cég számára ugyanakkor nem a különböző papírraklapok jelentik a konkurenciát, szeretnék, ha több sikeres papírraklap-gyártó lenne a piacon és ezzel erősítenék ennek a terméknek az ekvivalens szerepét.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Mérnöki bravúr kell: 80 kilométeres fallal védenék meg a világot a végítéletnapi gleccsertől
Kutatók nemzetközi csapata egy 152 méter magas víz alatti szerkezetet javasol a Thwaites-gleccsernél. A terv célja időt nyerni a klímaváltozás elleni harcban, de a megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás.
F. O. - szmo.hu
2026. február 18.



Ha a Thwaites-gleccser elbukik, a tengerszint akár 65 centivel is emelkedhet – most egy 80 kilométeres, tengerfenékhez rögzített „függönnyel” próbálnák feltartóztatni a meleg víz rohamát. A „végítéletnapi gleccserként” is emlegetett képződmény nagyjából 192 ezer négyzetkilométeren terül el, és a kutatók egyetértenek abban, hogy a meleg tengervíz folyamatosan pusztítja alulról. Abban már nincs egyetértés, hogy ez milyen gyorsan történik: egyes tanulmányok évi 800 méteres zsugorodásról írnak, míg mások ezt túlzásnak tartják.

A Seabed Anchored Curtain nevű projekt klímakutatókból és mérnökökből álló csapata most egy radikális megoldást javasolt az olvadás lassítására – írta az Interesting Engineering.

A szakemberek egy 80 kilométer hosszú és 152 méter magas szerkezettel fizikailag vágnák el a meleg tengervíz útját. Ezt a falat a Thwaites-gleccser előtti tengerfenék kulcsfontosságú részein rögzítenék. A kutatók hangsúlyozzák: a tengerbe telepített függöny nem oldaná meg a klímaváltozás problémáját, de adna némi időt arra, hogy a kibocsátáscsökkentő lépések elkezdjék éreztetni a hatásukat.

A terv mögött többek között a Cambridge-i és a Chicagói Egyetem, valamint az Alfred Wegener Intézet kutatói állnak. Az első fázis egy hároméves tervezési és prototípus-tesztelési időszak. Jelenleg 10 millió dollárt gyűjtenek az előzetes munkálatok megkezdéséhez. A koncepció lényege, hogy a függöny a mélyből érkező melegebb vízáramlatok beáramlását akadályozná meg, ezek ugyanis a jég alulról történő olvadásának fő hajtóerői.

A megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás. A leendő eszköznek túl kell élnie a szélsőséges antarktiszi körülményeket, a hatalmas víznyomást, a jég mozgását és az óceánban töltött hosszú idő viszontagságait. Emiatt még évekbe telhet, mire egy ilyen szerkezetet telepítenek.

A projektet ráadásul viták is övezik: támogatói szerint a gleccserek megmentését célzó nagyszabású beavatkozások kutatása elengedhetetlen, mert a hagyományos kibocsátáscsökkentés önmagában már kevés lehet a katasztrófa elhárításához. Más szakértők szerint azonban az ilyen tervek magas költségük és bizonytalan ökológiai hatásaik miatt veszélyesek, és elterelik a figyelmet a valódi megoldásról, a gyors szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről.

A projekt nemzetközi jogi kérdéseket is felvet, mivel egy ilyen beavatkozás az Antarktiszi Egyezmény és az ENSZ tengerjogi keretei alá tartozna. A csapat közben a gyakorlati előkészületeket is megkezdte: januárban műszereket készítettek elő, hogy a gleccser körüli tengeri árokban telepítsék őket. Az első adatcsomagot még idén, a másodikat pedig 2028-ban várják, ami elengedhetetlen a pontos tervezéshez. A végső kérdés az, hogy a függöny bizonyíthatóan, elfogadható kockázatok mellett képes-e csökkenteni a jég alulról történő olvadását, időt nyerve ezzel az emberiségnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Júliustól minden új autó figyelni fogja a sofőrt – egy korszak ér véget az utakon
Az EU bevezeti az ADDW-rendszert, amely kamerával figyeli a sofőr szemmozgását az új autókban. A szabályozás célja a balesetek megelőzése, de sokan a magánszféra végét látják benne.


Sokak szerint ezzel véget ér az az időszak, amikor az autó az egyik utolsó privát tér volt. Az új uniós szabályozás bevezeti az ADDW (Advanced Driver Distraction Warning) rendszert, amely folyamatosan ellenőrzi, hogy a sofőr az útra figyel-e. A kérdés már nem az, hogy jön-e az ellenőrzés, hanem az, hogy mennyire változtatja meg a mindennapi vezetést.

A döntés mögött komoly statisztikák állnak, a balesetek jelentős része ugyanis figyelmetlenségre, például mobiltelefonozásra vagy az érintőképernyők használatára vezethető vissza. Az Európai Unió célja a „zéró halálos baleset” víziója, vagyis hogy „senki ne veszítse életét” közúti balesetben

– írta a Blikk.

A rendszer 2024 júliusa óta kötelező az új típusjóváhagyást kapó személyautókban és 3,5 tonna alatti kishaszonjárművekben, idén július 7-től pedig már minden frissen forgalomba helyezett járműre kiterjesztik a szabályt.

A technológia a korábbi fáradtságfigyelőknél jóval fejlettebb: a műszerfalnál vagy a visszapillantó tükör környékén elhelyezett kamerák a sofőr szemmozgását és tekintetét figyelik. Ha a vezető túl sokáig néz a telefonjára vagy a kijelzőre, az autó vizuális és hangjelzéssel, sőt, akár a kormány vagy az ülés rezgetésével is figyelmeztet. Adatvédelmi szempontból fontos, hogy a szabályozás tiltja a biometrikus azonosítást. A rendszer minden indításkor automatikusan aktiválódik, a sofőr legfeljebb ideiglenesen némíthatja el a figyelmeztetéseket.

Az újítás komoly vitát váltott ki. A támogatók szerint a technológia életeket menthet, hiszen a balesetek döntő többségének az oka emberi hiba. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy az állandó figyelmeztetések stresszt okoznak, és paradox módon elvonhatják a figyelmet a forgalomról. Sokan a túlzott szabályozást és a személyes szabadság korlátozását látják a háttérben, mondván, az autók túl okosak és túl sokat szólnak bele a vezetésbe.

A jogi hátteret az EU általános járműbiztonsági rendelete adja, amelynek célja 2030-ig felére csökkenteni a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek számát. A következő években dől el, hogy a kamerák valóban biztonságosabbá teszik-e az utakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Letaglózó adat érkezett: A Végítélet Órája még soha nem állt ilyen közel az éjfélhez
A tudósok vészjósló bejelentést tettek. De miért pont most ugrott előre a mutató, és melyik fenyegetés a legsürgetőbb mind közül?


Vészjóslóan ketyeg az óra: már csak 85 másodperc van hátra a szimbolikus világvégéig. A Végítélet Órája január 27-én, kedden négy másodperccel került közelebb az éjfélhez, így már csak 85 másodpercet mutat. Ez a legközelebbi állás a mutató 1947-es bevezetése óta.

Az „éjfél” a globális katasztrófát jelképezi, az időt pedig a Bulletin of the Atomic Scientists tudósai állítják be minden évben.

A tudósok több tényezővel indokolták a döntést. Ezek között szerepel a nukleáris fegyverek, a klímaváltozás és a bomlasztó technológiák, például a mesterséges intelligencia kontrollálatlan terjedése által jelentett növekvő kockázat. Alexandra Bell, a szervezet elnök-vezérigazgatója szerint „minden másodperc számít, és fogy az időnk”. A helyzetet súlyosbítja a nemzetközi bizalom leépülése is. Daniel Holz, a tudományos és biztonsági testület elnöke hozzátette:

„a nagy országok még agresszívabbá, ellenségesebbé és nacionalistábbá váltak”.

Szerinte ez azért veszélyes, mert „ha a világ egy »mi kontra ők« típusú, zéró összegű játszmára bomlik, az növeli annak a valószínűségét, hogy mindannyian veszítünk”.

Az órát 1947-ben azért hozták létre, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris háború veszélyeire. A hidegháború végén, 1991-ben állt a legtávolabb, 17 percre az éjféltől. Azóta a fenyegetések összetettebbé váltak, és 2010 óta a mutató csak előre mozdult. A helyzetet tovább élezi, hogy február 5-én lejár a New START, az utolsó amerikai–orosz stratégiai fegyverkorlátozási szerződés, és egyelőre nincs kilátásban új megállapodás.

A fizikai fenyegetések mellett egy másik válság is zajlik. A Nobel-békedíjas Maria Ressa szerint „információs Armageddonban élünk”, amelyet a hazugságokat a tényeknél gyorsabban terjesztő technológia hajt.

„Tények nélkül nincs igazság. Igazság nélkül nincs bizalom. Ezek nélkül pedig lehetetlen az a radikális együttműködés, amelyet ez a pillanat megkövetel. Nem tudunk megoldani olyan problémákat, amelyeknek a létezésében sem értünk egyet”

– figyelmeztetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
ENSZ: Súlyosabb a baj, mint valaha, a Föld éghajlata kibillent az egyensúlyából, és jön az El Niño
Az óceánok soha nem látott mértékben melegszenek, a jégsapkák pedig olvadnak. Az ENSZ-főtitkár szerint azonnal le kell állni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, miközben a politika más átmenetet gondol.


A Föld éghajlata minden eddiginél jobban kibillent az egyensúlyából, bolygónk ugyanis sokkal több hőenergiát nyel el, mint amennyit ki tud sugározni

– erre figyelmeztetett a Meteorológiai Világnapon (március 22.) az ENSZ meteorológiai szervezete, a Meteorológiai Világszervezet – írta a BBC. A káros folyamatot például az olyan melegítő gázok kibocsátása gyorsítja, mint a szén-dioxid.

A jelentésre reagálva António Guterres ENSZ-főtitkár egy videóüzenetben figyelmeztetett :

"A Föld bolygót a végsőkig feszítik. Minden kulcsfontosságú éghajlati mutató vörösen villog"

– mondta Guterres, aki szerint az országoknak át kellene térniük a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára, hogy „klímabiztonságot, energiabiztonságot és nemzetbiztonságot” teremtsenek.

A rekordmértékű „energia-egyensúlytalanság” 2025-ben új csúcsra melegítette az óceánokat, és tovább olvasztotta bolygónk jégsapkáját. A légköri szén-dioxid-szint legalább kétmillió éve nem volt ilyen magas.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint a folyamatoknak beláthatatlan következményei lesznek:

"Az emberi tevékenységek egyre inkább felborítják a természetes egyensúlyt, és ezekkel a következményekkel évszázadokig, sőt évezredekig együtt kell élnünk"

– mondta a professzor.

A globális jelenségeknek már ma is kézzelfogható hatásai vannak. Az Egyesült Államok délnyugati részén jelenleg rekorddöntő, korai hőhullám tombol, az elmúlt napokban helyenként 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A World Weather Attribution csoport tudósai pénteken végzett gyors elemzésükben arra jutottak, hogy mindez „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna az ember okozta éghajlatváltozás nélkül.

A kutatók kiemelten figyelik a Csendes-óceánt is. A hosszú távú előrejelzések szerint ugyanis igen valószínű, hogy 2026 második felében kialakulhat egy melegedő El Niño-fázis. Ez a természetes melegedési jelenség a meglévő, az ember okozta hatásra ráerősítve újabb hőmérsékleti rekordokat hozhat.

Ha El Niño-ba váltunk, ismét növekedni fog a globális hőmérséklet, és akár új rekordokat is dönthet

– mondta Dr. John Kennedy a WMO-tól.

A tudományos vélemények mellett élénk politikai vita zajlik arról, milyen ütemben és módon kellene reagálni a helyzetre. Míg az ENSZ és a WMO a fosszilis energiahordozókról a megújulókra történő gyors átállást sürgeti, több nemzetközi szervezet és energiaszektor-szereplő az ellátásbiztonság és a megfizethetőség miatt a fokozatosabb átmenetet tartaná indokoltnak.

Az elmúlt 11 év volt a Föld 11 legmelegebb éve az 1850-ig visszanyúló adatok szerint. Tavaly a globális átlagos léghőmérséklet mintegy 1,43 Celsius-fokkal haladta meg az „iparosodás előtti” idők szintjét. A La Niña nevű természetes időjárási hatás átmeneti lehűtő hatása miatt 2025 nem volt olyan forró, mint 2024, amelyet az ellentétes fázis, az El Niño felerősített, de így is a három legmelegebb év egyike volt a feljegyzések kezdete óta. A Föld gleccserei - a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint - 2024/25-ben az öt legrosszabb év egyikét élték meg, miközben a tengeri jég mindkét sarkvidéken tavaly nagy részében rekordközeli vagy rekordszinten alacsony volt. A Föld többletenergiájának több mint 90 százaléka az óceánokat melegíti, ami árt a tengeri élővilágnak, erősebb viharokat okoz és hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: