TUDOMÁNY

Részletesen kifejtette a magyar virológus, miért bízik a vakcinában

Kemenesi Gábor arra biztat mindenkit, oltassa be magát. Meg is indokolta, miért ez a legjobb döntés.
címkép:Facebook/Kemenesi Gábor - szmo.hu
2021. január 07.


Link másolása

Kemenesi Gábor biológus, víruskutató, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa, a Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai laboratóriumának munkatársa egy videóban mondta el véleményét az oltásokról, a mutáns koronavírustörzsekről és a 2021-es évről.

A virológus szerint minden harmadik generációs oltás a mai orvostudomány legjobb tudása szerint készült, és nyugodtan bízhat bennük mindenki.

„Eddig 15 millió ember kapta meg a védőoltást - köztük én is - ha bele lehetne halni, akkor ez már rég kiderült volna az eddigi tesztfázisokon”
– mondta a biológus.

Kenesei Gábor azt tanácsolja, mindenki gondolja át, hogy minek van nagyobb kockázata. Annak, hogy elkapjuk a vírust, megbetegszünk és másokat is megfertőzünk, akik esetleg bele is halhatnak, vagy megkapunk egy olyan védőoltást, ami a világ vezető tudósai szerint a legjobb megoldás a vírus megfékezésére.

A kutatóorvos szerint ugyan hazugság lenne azt mondani, hogy nem lehetnek a vakcináknak hosszútávú mellékhatásai, de ezek esélye nagyjából a nullával egyenlő.

„Az oltási hajlandóság nagy probléma az egész világon, el kell magyarázni az embereknek, hogy működik az oltás, és ezzel meg kell védeni az emberek egészségét”
– magyarázta a kutató. Aki hozzátette, hogy az rendben van, ha egy laikus kételkedik, de az egészségügyi dolgozók kételkedése szerinte nem megengedhető szakmailag.
„Egy képzett egészségügyi dolgozónak képesnek kell lennie arra, hogy megértse az oltás mechanizmusát. Ha erre nem képes, azt ajánlom, olvasson több szakirodalmat és kevesebb álhírt, vagy váltson szakmát”
– fogalmazott Kemenesi Gábor.

A biológus kutató a mutáns koronavírusokról is részletesen beszélt. Azt mondta, ők még nem találtak az angol vírustörzsből, de ha így lesz, szólnak. Ennek ellenére meggyőződése, hogy az új vírustörzs Magyarországon is jelen van.

Az orvos szerint azonban ezektől a mutánsoktól nem kell tartani akkor, ha mindenki beoltatja magát, mert akkor a vírus megszelídül. A vakcinagyártók pedig gyorsan tudnak reagálni, ha a jelenlegi oltóanyagok nem lennének hatásosak az újabb vírustörzsekre.

Kemenesi a 2021-es évvel kapcsolatban így fogalmazott:

„a vírus ugyan velünk marad, de a vakcinák birtokában ez nem lesz nagy ügy. A kórházak felszabadulásával valószínűleg az emberek is felszabadulhatnak majd.”

Az orvos szerint tehát, aki szeretne megszabadulni a maszkoktól, a kijárási tilalomtól és a többi szigorú korlátozástól, az oltassa be magát.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Látványos csillaghullás lesz vasárnap hajnalban
2046-ig nem lesz hasonló jelenség. A koránkelők csíphetik el a legszebb látványt.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Az év egyik legszebb meteorraja, az Éta Aquaridák csillaghullása lesz látható vasárnap hajnalban.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleményében azt írja, hogy

idénre a raj egy kisebb kitörését jósolják, amelyhez hasonló nem valószínű, hogy lesz 2046-ig.

A tájékoztatás szerint a leggazdagabb hullást a koránkelők csíphetik el, hajnal 3 és 4 óra között.

via MTI

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Megfejtették a négy lábon járó család titkát
Sokáig senki sem értette, hogy a törökországi Ulas család tagjai miért nem tudnak két lábon sétálni. Voltak tudósok, aki evolúciós visszafejlődésre gyanakodtak, ám kiderült, hogy más az ok.

Link másolása

Sikerült megfejteni, hogy a Törökországban élő Ulas család tagjai miért járnak négy lábon – írja a Unilad. A család rejtélye legalább azóta foglalkoztatja a kutatókat, hogy a BBC 2006-ban bemutatta a róluk szóló, A négy lábon járó család (The Family That Walks on All Fours) című dokumentumfilmet.

Az Ulas család 19 tagjából hat testvér csak négy lábon tudott járni.

Török kutatók úgy spekuláltak, hogy evolúciós visszafejlődésről lehet szó, ugyanakkor a család járása eltért attól, ahogy a főemlősök, vagy az előemberek jártak négy lábon: kezükön ugyanis nem az öklükre, hanem a tenyerükre támaszkodnak. Ilyen járást sehol máshol nem figyeltek még meg, ami csak fokozta a rejtélyt.

Végül az Aarhus Egyetem dán tudósainak sikerült bebizonyítania, hogy a család tagjainak életét egy nagyon ritka, örökletes tünetegyüttes nehezíti meg. A kisagyi ataxia, értelmi fogyatékosság és egyensúlyzavar szindróma (Cerebellar Ataxia, Mental Retardation and Dysequilibrium Syndrome, CAMRQ) kiváltó oka egy genetikai elváltozás, ami a szervezet proteinjeit a zsírok megfelelő elosztásában gátolja. Ennek következménye többek között a rossz egyensúly, ami miatt sokáig nem tudtak felegyenesedve járni a családtagok.

A család négy lábon járó gyerekei közül egy elhunyt, a többiek viszont mostanra fizioterápiás segítséggel megtanultak két lábon sétálni, noha az egyensúlyuk továbbra is rossz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
A tudósok megfejtették a rejtélyes halálesetek okát Tutanhamon sírja körül
A régészek 1922-ben felfedezték fel Tutanhamon sírját, és hamarosan elterjedt, hogy egy átok miatt történnek különös, megmagyarázhatatlan dolgok.

Link másolása

Amikor felfedezték Tutanhamon fáraó sírját, talán az egyik legnépszerűbb régészeti leletnek tartották, amit valaha megtaláltak - írja az UNILAD. Azonban nem sokkal később az újságok „múmia átkáról” kezdtek el írni, amire vonatkozóan máig nem tudtak kézenfekvő válasszal szolgálni a tudósok.

A felfedezés Howard Carter régész nevéhez fűződik, aki sokáig tagadta az "átok" létezését. A kutató 64 éves korában hunyt el limfómában. Bár halála nem függ össze az "átok" létezésével, a kutatók mégis érdekesnek ítélték Carter halálának körülményeit.

A kutatók azonban most olyan leleteket hoztak nyilvánosságra, amelyek komoly veszélyre hívják fel a figyelmet. Ugyanis az egyiptomi régészeti kutatóterületen magas előfordulási arányban radioaktív anyagokat találtak.

Ross Fellowes régész szerint "a sírromokban lévő erős sugárzás az alapkőzetekből fakadhat."

Emiatt pedig kockázatos lehet a sírkamrába való belépés az érdeklődők számára, ugyanis a sírban lévő magas sugárzási szint befolyással lehet az emberi szervezetre.

A sírhoz kapcsolódó haláleset Lord Carnarvoné, aki az egyik expedíció pénzügyi támogatója volt: ő 56 éves korában halt meg Kairóban.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Lehet, hogy megvan a rák ellenszere? Melanómásokon tesztelik az mRNS-alapú, személyre szabott vakcinákat
1100 páciensen kezdik a harmadik körös tesztelést, nagyon sokat várnak a tudományos áttöréstől. Karikó Katalin nélkül ez sem jöhetett volna létre.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2024. április 26.


Link másolása

Brit tudósok elkezdték a tesztelés harmadik fázisát, ahol melanómás betegeken próbálják ki a világ első, személyre szabott, mRNS-alapú vakcináját, ami a szakértők szerint lehet, hogy véglegesen ki tud gyógyítani a rákból – írja a Guardian.

A melanómát évente 132 ezer embernél diagnosztizálják, és jelenleg főként sugárterápiával, kemoterápiával és gyógyszerekkel próbálják gyógyítani,

az új, személyenként változó összetételű vakcina viszont a betegek szervezetét a rákos sejtek levadászására ösztönzi, és elvileg meg is előzi a betegség visszatérését.

A második körös tesztekből ugyan már kiderült, hogy a vakcina jelentősen csökkenti a betegség visszatérésének esélyét, a harmadik körtől már azt várják, hogy aktív betegeknél meg is ölje a rákos sejteket.

Az oltáshoz először mintát vesznek a rákos tumorból, ezután szekvenciálás és mesterséges intelligencia segítségével létrehozzák az oltást, ami megkeresi a tumor neoantigénjeit és a beteg rákjának egyedi mutációi alapján tumorellenes immunreakciót vált ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk