Rekordot döntött az Artemis–2: több mint 50 év után újra emberek jártak a Holdnál
Több mint fél évszázad után először jártak újra emberek a Hold közelében: az Artemis–2 küldetés négy űrhajósa kedd hajnalban sikeresen megkerülte az égitestet, megdöntve egy 56 éves távolsági rekordot is.
A Hold mögé érve a kapcsolat tervezetten megszakadt az irányítással, mivel az égitest blokkolta a rádiójeleket. A negyvenperces csend után, 1 óra 24 perckor az űrhajósok újra bejelentkeztek Houstonnál, és ezzel hivatalosan is az emberiség történetének legtávolabbra jutott űrhajósai lettek.
Miután előbukkantak a Hold mögül, az űrhajósoknak lehetőségük nyílt lefényképezni a legendás „Földkeltét”, amit először az Apollo–8 legénysége örökített meg. A Hold túlsó oldalának megfigyelése során közel 30 előre meghatározott célpontot vizsgáltak meg, köztük becsapódási krátereket és ősi lávafolyásokat. Az egyik fő látványosság a 930 kilométer átmérőjű, céltáblára emlékeztető Orientale-medence volt, amit most láthattak először teljes egészében emberek.
A sikeres manőver után Donald Trump amerikai elnök és Jared Isaacman, a NASA vezetője is gratulált a legénységnek. „Ma történelmet írtatok, és egész Amerikát mérhetetlen büszkeséggel töltöttétek el” – mondta Trump az űrhajósoknak. Hozzátette, hogy a küldetésük „előkészíti Amerika mihamarabbi visszatérését a Hold felszínére”. Mielőtt az űrhajósok a Holdhoz értek volna, a NASA lejátszotta nekik Jim Lovell, az Apollo–8 és Apollo–13 legendás parancsnokának üzenetét, amit tavalyi halála előtt rögzített. „Büszke vagyok rá, hogy most nektek adhatom át a stafétát, miközben megkerülitek a Holdat, és megalapozzátok a Mars-küldetéseket mindannyiunk javára” – üzente Lovell.
Az Orion űrhajó nem állt pályára a Hold körül; útját úgy tervezték, hogy az égitest gravitációja nagyobb manőverek nélkül visszaterelje a Föld felé. A NASA figyelme most az űrhajósok biztonságos hazajuttatására összpontosul. Az Orion a tervek szerint szombat hajnalban, 2 óra 7 perckor landol a Csendes-óceánon, San Diego közelében. A légkörbe 40 000 kilométeres óránkénti sebességgel lép majd be, és más pályán ereszkedik, mint a legénység nélküli Artemis–1, amelynek hőpajzsa a vártnál súlyosabb károsodást szenvedett. A landolás után az amerikai haditengerészet hajói és helikopterei emelik ki a kapszulát és legénységét a vízből.
Az Artemis–2 tesztrepülés célja az újbóli amerikai holdraszállás előkészítése. A NASA tervei szerint erre 2028-ban, az Artemis–4 küldetés során kerülhet sor, amikor két űrhajós a SpaceX vagy a Blue Origin holdkompjával landol a Hold felszínén. A holdkompok fejlesztése jelenti a legnagyobb kihívást, mivel az Egyesült Államok szeretné megelőzni a 2030-ig szintén holdraszállást tervező Kínát. A SpaceX hatalmas Starship űrhajójának például akár egy tucat űrbeli utántöltésre is szüksége lehet, hogy elérje a Holdat.
A program hosszú távú célja egy felszíni bázis létrehozása a Hold déli pólusánál 2036-ig. A bázis tapasztalatai kulcsfontosságúak lehetnek az első emberes Mars-expedíció és egy esetleges marsi kolónia létrehozása előtt.
via Qubit
