HÍREK
A Rovatból

Meghalt Ion Iliescu

A volt román államfő 95 éves volt, egy ideje tüdőrákban szenvedett. Összesen 10 éven át töltötte be az elnöki pozíciót a szomszédos országban.


Meghalt Ion Iliescu volt román államfő, az ország első szabadon választott elnöke – jelentette be kedden honlapján a bukaresti kormány.

A tüdőrákban szenvedő 95 éves politikust a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által működtetett Agrippa Ionescu Kórházban érte a halál, ahol az utóbbi két hónapban intenzív ellátásban részesült.

Ilie Bolojan, a négypárti bukaresti koalíciós kormány liberális miniszterelnöke a kormány sajtóirodája által közzétett nyilatkozatában az 1989 utáni Románia politikai vezetőjeként, volt elnökeként, a legfontosabb baloldali párt vezetőjeként jellemezte Iliescut, akinek az elnöki mandátuma idején olyan fontos döntések születtek az ország jövőjét illetően, mint az ország európai és euroatlanti integrációját célkitűzésként megfogalmazó 1995-ös Snagovi Nyilatkozat, illetve a Románia új szövetségesi rendszerét szentesítő 2003-as alkotmánymódosítás.

„Távozásával véget ért az ország jelenkori történetének egy jelentős, a 'decemberi fordulat utáni' korszaka, amelyben alapvetően átalakult a közélet. Ion Iliescu mától a történelem részévé és igazságos elemzésének tárgyává válik. Részvétem a gyászoló családnak, Ion Iliescu barátainak és minden hozzátartozójának”

– zárta üzenetét a román miniszterelnök.

A kommunista párt vezetésében korábban részt vevő, de Nicolae Ceausescu pártfőtitkár által félreállított Iliescu a Temesvárról indult népfelkelést és a diktátor menekülési kísérletét kihasználva 1989. december 22-én, a hadsereg több tábornokával együtt megalakított Nemzeti Megmentési Front (FSN) nevében ragadta magához a hatalmat, az FSN ugyanis a román forradalmat „élőben” közvetítő televízió adásán keresztül gyakorlatilag átvette az ország operatív irányítását.

1990-ben, az első szabad választásokon az érvényes voksok 85 százalékával választották az ország elnökévé, 1992-ben 61-39 százalékos szavazataránnyal nyert Emil Constantinescu, a Román Demokratikus Konvenció (CDR) jelöltjével szemben. 1996-ban már 54-46 százalékos arányban elvesztette a választást Constantinescuval szemben, de 2000-ben újabb négy évre visszatért az elnöki hivatalba, miután a választás második fordulójában Corneliu Vadim Tudorral, a szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Párt (PRM) elnökével került szembe, akit 67-33 százalékos arányban győzött le.

Ion Iliescu 1996-tól 2000-ig, illetve 2004-2008-között az általa alapított, a Román Kommunista Párt (PCR) örökébe lépett párt szenátoraként vett részt a román törvényhozás munkájában. Pártja, amely több névváltoztatás után 2001 óta a Szociáldemokrata Párt (PSD) nevet viseli, 35 éven keresztül a román parlament egyik meghatározó politikai ereje maradt.

A román legfőbb ügyészség több ízben is megpróbálta bíróság elé állítani Ion Iliescut az 1989-es forradalom, illetve az 1990. júniusi úgynevezett „bányászjárás” – a politikai ellenfelek megfélemlítését célzó erőszakhullám – ügyében, de ezek a perek sosem jutottak el az érdemi tárgyalás szakaszába. A katonai ügyészség azt állította: Nicolae Ceausescu kommunista diktátor félreállítása után, az ország vezetését 1989 decemberében magához ragadó Nemzeti Megmentési Front rémhírkeltéssel provokált ki fegyveres összetűzéseket, hogy egy nem létező ellenség elleni győztes harccal legitimálja hatalmát.

Ion Iliescu 1990 és 1996, illetve 2000 és 2004 között volt Románia elnöke. Románia Iliescu utolsó elnöki mandátuma idején, 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz, és zárta le a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval.

A bukaresti kormány kedd este rendkívüli ülést tart, hogy meghozza a volt államfő temetésével kapcsolatos döntéseket.

(MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergely: megüzenték neki a Fideszből, hogy ha indulna a 2026-os választáson, könnyebb lenne a főváros pénzügyeit rendezni
A főpolgármester szerint a kormányoldalon azt remélik, hogy ha elindul egy új, progresszív párttal, akkor megbontja az ellenzéki egységet.


Karácsony Gergely főpolgármester szerint a kormányoldalon abban bíznak, hogy a Pride politikai hatására elindul egy új, progresszív párttal, és így megbontja az ellenzéki egységet. Erről az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt.

Azt mondta, több ilyen üzenetet is kapott, és az egyiket egy fideszes háttérember közvetlenül az ATV stúdiójában fogalmazta meg. Hozzátette, olyan embereken keresztül is eljutottak hozzá ezek az üzenetek, akikkel napi kapcsolatban áll. Azt viszont nem árulta el, pontosan kitől származtak a célzások.

Karácsony úgy fogalmazott, ezeknek az üzeneteknek a lényege az volt, hogy könnyebb lenne a főváros pénzügyeit rendezni, ha a kormányváltás megakadályozása érdekében „felzavarná az ellenzéki állóvizet”.

Amikor arról kérdezték, hogy ez zsarolásnak tekinthető-e, azt mondta: „Nem, nem, de hát ez mégiscsak egy üzenet.”

Szerinte az utóbbi időszakban megszakadt a kapcsolat a főváros és a kormány között. Azok a miniszterek, akikkel korábban tárgyalt, már nem veszik fel a telefont, és az üzenetekre sem válaszolnak.

A kormány és Budapest jelenleg a szolidaritási hozzájárulás mértékéről tárgyal. A főváros szerint az adó jogszerűtlen, ezért nem fizeti be, a kormányzati elvonások miatt pedig eddig csak különböző jogi-pénzügyi megoldásokkal sikerült elkerülni a csődhelyzetet. A szolidaritási adó mértékét egyébként a székesfehérvári fideszes városvezetés is túlzónak tartja.

Karácsony Gergely a 2026-os választással kapcsolatban azt mondta:

„Én nem készülök a 2026-os parlamenti választás kapcsán semmilyen, az ellenzéki vagy a belpolitikát meghatározó dologra. Nyilván, abban vagyok érdekelt, hogy egy Budapest- és önkormányzatbarát kormánya legyen Magyarországnak, és ezt sokkal inkább látom egy ellenzéki győzelemtől, mint azt, hogy a kormány hirtelen ráeszmél arra, hogy eddig rossz úton járt. Viszont én nem tudok semmilyen politikai és erkölcstelen dílbe belemenni azért, hogy a városom egyébként megkapja azt, ami jár neki.”

Forrás: 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter a legnépszerűbb politikus, Orbán Viktor a harmadik – itt a 21 Kutatóközpont friss listája
Karácsony 26-ról 30 százalékra lépett, Hadházy két pontot erősödött, a miniszterelnök-jelölti preferenciában Magyar hat ponttal előrébb tart.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 04.



A 21 Kutatóközpont augusztus végén 15 vezető politikus kedveltségét és ismertségét mérte. A kedveltségi arány azt mutatja, hányan látnák szívesen fontos politikai szerepben az adott politikust az ötfokú skálán a 4-es és 5-ös értékek alapján, írja a 24.hu.

Az erőviszonyok lényegében nem változtak az áprilisi kutatáshoz képest.

Magyar Péter 39 százalékkal az első. A második Hadházy Ákos 34 százalékkal, ami két százalékpontos erősödés. A harmadik Orbán Viktor, aki egy százalékponttal gyengült.

Hadházy eredménye azért figyelemre méltó, mert alacsonyabb ismertséggel érte el, mint az élmezőny többi tagja. Karácsony Gergely ugrott a legnagyobbat: 26-ról 30 százalékra lépett előre, ebben feltehetően szerepet játszott a Budapest Pride melletti kiállása.

Szijjártó Péter csak 1 százalékponttal maradt el Orbán Viktortól. A kormánypárti politikusok közül Gulyás Gergely 22, Lázár János 21 százalékon áll. Kocsis Máté 16 százalékon, és az ismertsége is alacsonyabb.

A Tisza Párt több politikusánál még alacsonyabb az ismertség. Tarr Zoltánt 51, Bódis Krisztinát 59 százalék ismeri, és az adatfelvétel egy időben zajlott a Tarról megjelent videók napirendre kerülésével. Magyaron kívül egyedül Ruszin-Szendi Romulusz tartozik az ismertebb tiszás politikusok közé, ő a hatodik helyen áll a népszerűségi rangsorban.

A mezőny végén a kispárti politikusok sorakoznak. Kovács Gergely 21 százalékos kedveltségen, Toroczkai László 13 százalékon, Dobrev Klára 10 százalékon áll. Dobrev ezzel is a dupláját éri el az előző DK-s pártelnök, Gyurcsány Ferenc népszerűségének, ám a vizsgált 15 politikus közül így is az utolsó.

Sulyok Tamás köztársasági elnök 13 százalékon áll, ami három százalékpontos csökkenés az áprilisi adathoz képest, ezzel az utolsó előtti.

A rendszerváltás óta jellemző volt, hogy az államfő vezeti a listát; ez Göncz Árpádnál, Mádl Ferencnél, Áder Jánosnál és Novák Katalinnál is így volt. Ennyire népszerűtlen és kevéssé ismert államfője a rendszerváltás után valószínűleg nem volt még Magyarországnak, kivéve talán Novák utolsó néhány hetét a kegyelmi ügy után.

A miniszterelnök-jelölti preferenciák is hasonló képet mutatnak, mint áprilisban. A teljes mintában Magyar Péter most 6 százalékponttal vezet Orbán Viktor előtt.

Ennek fő oka, hogy a mögötte egységesen felsorakozó Tisza-tábor nagyobb, mint az Orbánt egyöntetűen támogató Fidesz-bázis. Más pártok szavazói között Magyar egy kicsit népszerűbb, bár az előnye csökkent. Összességében Orbán hátránya ebben az összevetésben valamivel kisebb, mint amekkora a Fideszé a Tiszával szemben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lengyel külügyminiszter Szijjártónak: Úgy tűnik, a másik csapatban játszol, Péter
A magyar külügyminiszter a pekingi díszszemlén Putyin, Hszi és Kim társaságában masírozott. A NATO/EU-vezetők közül rajta kívül csak Robert Fico tűnt fel.


„Úgy tűnik, a másik csapatban játszol, Péter” – írta Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter ahhoz a fotóhoz, amelyen Szijjártó Péter a pekingi katonai parádén Kim Dzsongun, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin társaságában vonul, vette észre a Telex.

Szijjártó a díszszemle után a magyar–kínai gazdasági együttműködés fejlesztéséről tárgyalt Kínában. Szerinte Magyarország és Kína most a kétoldalú együttműködés rekordidőszakát éli, és a felek készen állnak ennek folytatására, a kapcsolatok további mélyítésére.

Kína tíz év után újra megrendezte a második világháború lezárását ünneplő katonai parádét. A pekingi Tienanmen téri ünnepségre a NATO- és az EU-tagok közül csak Szijjártó Péter és Robert Fico szlovák kormányfő ment el.

A magyar és a lengyel kormány Donald Tusk hatalomra kerülése óta nincs jó viszonyban, a kapcsolatot oda-vissza szólogatások jellemzik. Legutóbb heves szóváltás alakult ki a két külügyminiszter között, miután Szijjártó a Barátság vezeték elleni támadásról posztolt az X-en.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Történelmi rekord: egyetlen év alatt közel 1000 milliárddal gyarapodott a Mészáros család cégeinek értéke
Először szerepel a rangsorban ezermilliárd feletti becslés, tavaly még 627,5 milliárdnál tartott a csomag. A növekedés hátterében portfóliószintű eredményjavulás áll.


A Forbes közzétette a 25 legértékesebb magyar családi vállalkozás friss rangsorát, írja a Telex. A listán először jelent meg ezermilliárd forint fölötti becsült érték:

a Mészáros család vagyonát 1549,8 milliárd forintra teszi a lap.

A növekedés hátterében az áll, hogy tavaly szinte minden érdekeltségük jelentős eredményjavulást ért el. A becsült érték a 2024-es 627,5 milliárd forintról ugrott ekkorára. A Forbes összegzése szerint a nagy családi cégek többsége az inflációs válság és a recessziós félelmek idején is stabilan növekszik, a NER-közeli szereplők – köztük a Mészáros család – pedig messze kiemelkednek.

A Mészáros-érdekeltségek közül kiemelkedik az MBH Bank és az Opus Global Nyrt. Az utóbbihoz tartozik a magyar ellátás mintegy negyven százalékát lefedő energetikai portfólió (Opus Tigáz és Titász). Az Opus Global Nyrt. 48 milliárdos rekord adózott eredményt ért el, és 334 milliárddal növelte a tulajdonosok vagyonát. Az MBH Bankkal együtt közel 700 milliárd forintot tesznek ki a több mint harminc cégből álló portfólió összértékéből.

Íme az idei top 10 (a bővített lista a Forbes szeptemberi számában érhető el):

  1. Mészáros Csoport (1549,8 milliárd forint); tulajdonos: Mészáros család
  2. MPF Holding (501,8 milliárd forint); tulajdonos: Felcsuti család
  3. Bonafarm csoport (400 milliárd forint); tulajdonos: Csányi család
  4. Duna Aszfalt (234,4 milliárd forint); tulajdonos: Szíjj család
  5. Gránit Pólus csoport (176,6 milliárd forint); tulajdonos: Demján Sándor örökösei
  6. Hell Group Holding (175,2 milliárd forint); tulajdonos: Barabás család
  7. Master Good (172,2 milliárd forint); tulajdonos: Bárány család
  8. Jász-Plasztik (129,3 milliárd forint); tulajdonos: Kasza család
  9. Budapesti Ingatlan (BIF) Nyrt. (piaci érték: 121,7 milliárd forint); tulajdonos: Schmidt–Ungár család
  10. Kész Holding Zrt. (piaci érték: 102,4 milliárd forint); tulajdonos: Varga család

A lista hatodik helyén álló Hell Group Holding egy helyet javított a tavalyihoz képest. A cég a héten pert indított a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ellen. Állításuk szerint a TASZ „valótlan, pontatlan, félrevezető állításokat” közölt a Forbes ellen indított pereikről, amelyekben a jogvédő szervezet képviselte a magazint.

A Barabás család vállalata tavaly évek után újra felkerült a Forbes listájára. 2024 márciusában – több mint négy év után – döntés született a Fővárosi Törvényszéken a Hell tulajdonosai és a Forbes kiadója közötti polgári perben. Az energiaital-cég 2019-ben indított pert a leggazdagabb magyar milliárdosokat szerepeltető lista miatt, amelyen név szerint említették a Hell tulajdonosait. A jogerős, idén februári ítélet szerint a Forbes listáján megjelenhetnek a Hell-tulajdonosok nevei is. Ezt követően a Hell tulajdonosai tízmilliós sérelemdíjat, nyilvános bocsánatkérést és a róluk szóló tartalmak eltávolítását követelték a TASZ-tól.


Link másolása
KÖVESS MINKET: