Az 1960-as években az 1918-as spanyolnátha túlélőinek egészségi állapotát kutatták. Azt találták, hogy azoknál, akik 1888 és 1924 között születtek, tehát fiatalok voltak a járvány idején, kétszer-háromszor nagyobb valószínűséggel alakult ki Parkinson-kór, mint másoknál - írja a BBC.
Az elmúlt években a Parkinson-kór fokozott kockázatát azonosították azoknál, akik túlélték a HIV, a nyugat-nílusi, a japán agyvelőgyulladás, a Coxsackie-, a nyugati ló-encephalitis és az Epstein-Barr vírusának fertőzését.
A neurológusok úgy vélik, hogy ezek a vírusok képesek eljutni az agyba, és bizonyos esetekben károsítani a mozgáskoordinációt szabályozó törékeny rendszert. Elindítva egy olyan degenerációs folyamatot, ami Parkinson-kórhoz vezethet.
"Számos tanulmány rávilágít arra, hogy a Covid-ból felépült embereknek gyakran vannak hosszú távú központi idegrendszeri zavarai, beleértve a szaglás- és ízérzékelés elvesztését, az agyködöt, a depressziót és a szorongást. A számok aggasztóak"
- mondja a Parkinson-kórt kutató Patrik Brundin, a michigani Grand Rapidsben található Van Andel Intézet munkatársa.
A közelmúltban több arra utaló jelet is felfedezek, amelyek alapján a koronavírus jóval komplexebb megbetegedést okozhat annál, mint ahogyan elsőre gondoltuk. Az 1990-es években Stanley Fahn kanadai neurológus publikált egy tanulmányt. Ebben beszámolt róla, hogy a Parkinson-kóros betegek agy-gerincvelői folyadékában a megfázást okozó koronavírusok elleni antitesteket azonosított.
Az elmúlt évben a tudósok több olyan beteget találtak, akiknél a Covid-19 fertőzést követően az orvosok által akut parkinsonizmusnak nevezett rendellenességek, például remegés, izommerevség és beszédzavar alakult ki. További kutatások pedig kimutatták, hogy egyes betegeknél károsodott a szervezet egyik legkritikusabb rendszere, a kinurenin metabolikus útvonala.
Ez a rendszer az agytól a bélig terjed, és számos, az agy egészségéhez szükséges létfontosságú aminosav előállítására szolgál. Ha hibásan működik, akkor viszont olyan toxinok felhalmozódásához vezethet, amelyek szerepet játszanak a Parkinson-kór kialakulásában.
Alfonso Fasano, a Torontói Egyetem neurológus professzora szerint azonban lehetséges, hogy az akut parkinsonizmus említett esetei olyanoknál jelentkeztek, akik már a betegség korai stádiumában voltak, amikor megfertőződtek Coviddal.
De nem csak ezért fontos monitorozni a koronavírus-járvány túlélőit.
Francesco Rubino, a londoni Kings College sebésze 2020 tavaszán egyre több olyan esettel találkozott, amikor a koronavírus-fertőzöttek szokatlanul magas vércukorszinttel kerültek kórházba, noha korábban nem volt ilyen problémájuk.
Az orvosok azt is észrevették, hogy a cukorbetegek különösen érzékenyen reagálnak a koronavírus-fertőzésre. A tudósok azt gyanítják, hogy egyes vírusok képesek megfertőzni a hasnyálmirigyet, akár a tüdőből, akár a bélből az erekbe szivárogva.
Az északnyugat-londoni kórházak 2020 nyarán már kétszer annyi cukorbetegről számoltak be, mint általában.
Shuibing Chen, a Weill Cornell Medicine őssejt-biológusa úgy véli, egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy a vírus megtámadhatja a béta-sejteket. Ráadásul gyulladást okozhat a hasnyálmirigyben és más szervekben, károsítva a vércukorszintet szabályozó rendszereket.
"A Covidban elhunyt betegek boncolásakor vírusantigéneket mutattunk ki a hasnyálmirigy béta-sejtjeiben. Ez pedig alátámasztja a közvetlen fertőzés szerepét"
– mondja.
Vannak azonban olyan tudósok is, akik szerint a betegek hasnyálmirigy-károsodását a kórházi kezelésként kapott intenzív szteroidkúra okozhatta. De az sem zárható ki, hogy amikor elkapták a betegséget, már a cukorbetegség kialakulásának korai szakaszában jártak, és a koronavírus-fertőzés egyszerűen leleplezte a betegséget.
Sajnos nem az 1-es típusú cukorbetegség az egyetlen ami a Covid-19-hez kapcsolódik. Az elmúlt évben számos jelentés összefüggésbe hozta a fertőzést más autoimmun-rendellenességekkel, például a Guillain-Barré-szindrómával is.
Ez egy ritka és súlyos állapot, amelyben az immunrendszer megtámadja az idegeket, zsibbadást, gyengeséget, fájdalmat, egyensúly- és koordinációs problémákat és néha bénulást okozva.
Az 1960-as években az 1918-as spanyolnátha túlélőinek egészségi állapotát kutatták. Azt találták, hogy azoknál, akik 1888 és 1924 között születtek, tehát fiatalok voltak a járvány idején, kétszer-háromszor nagyobb valószínűséggel alakult ki Parkinson-kór, mint másoknál - írja a BBC.
Az elmúlt években a Parkinson-kór fokozott kockázatát azonosították azoknál, akik túlélték a HIV, a nyugat-nílusi, a japán agyvelőgyulladás, a Coxsackie-, a nyugati ló-encephalitis és az Epstein-Barr vírusának fertőzését.
A neurológusok úgy vélik, hogy ezek a vírusok képesek eljutni az agyba, és bizonyos esetekben károsítani a mozgáskoordinációt szabályozó törékeny rendszert. Elindítva egy olyan degenerációs folyamatot, ami Parkinson-kórhoz vezethet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy éve lehet hátra a leendő norvég királynénak, felkerült a tüdőtranszplantációs listára
A norvég trónörökösné, Mette-Marit koronahercegnő felkerült a tüdőtranszplantációs várólistára. Orvosai szerint a jelölés szakmai küszöbe az, ha a páciensnek beavatkozás nélkül ennyi ideje maradt.
Egy év – ennyi időt jósolnak az orvosok műtét nélkül Mette-Maritnak. A norvég királyi udvar pénteken közölte: a koronahercegnő felkerült a tüdőtranszplantációs várólistára. Hivatalos feladatait felfüggesztették, a beavatkozás után pedig hosszabb rehabilitációs időszak következik.
A trónörökösnét 2018-ban diagnosztizálták pulmonális fibrózissal, amely egy gyógyíthatatlan, a tüdőszövet hegesedésével járó betegség. Állapota az elmúlt hónapokban jelentősen romlott, a legutóbbi felvételeken már orrkanüllel jelent meg, ami a légzését segítette.
A jelölés szakmai kritériumát az Oslói Egyetemi Kórház professzora is ismertette, aki szerint ahhoz, hogy valakit listára tegyenek, olyan állapotban kell lennie, hogy beavatkozás nélkül legfeljebb egy éve lehet hátra.
A sikeres tüdőtranszplantáció esélyét a megfelelő szerv elérhetősége határozza meg, a norvégiai átlagos várakozási idő tavaly körülbelül hat hónap volt.
A koronahercegnő betegsége miatt a királyi család több hivatalos programját is lemondta vagy elhalasztotta – közölte a norvég királyi udvar hivatalos közleményében. Nem vesznek részt a svéd királyi pár szombati aranylakodalmi ünnepségén, és elhalasztják a hercegi pár 25. házassági évfordulójára tervezett augusztusi ünneplést is.
A családtagok Mette-Marit mellett vannak: férje, Haakon koronaherceg a múlt héten megszakította japán útját, Ausztráliában tanuló 22 éves lányuk, Ingrid Alexandra hercegnő pedig hazarepült, és az őszi félévet már az Oslói Egyetemen tölti.
A hírre reagálva Norvégiában rövid időn belül megugrott az organdonori regisztrációk száma, ami jól mutatja, hogy egy ismert ember sorsa miként hívhatja fel a figyelmet a donorhiányra. A helyzet súlyosságát már korábban is lehetett sejteni: a palota tavaly decemberben közölte, hogy közeleg a műtét ideje, miután a sportvilágban egy másik híresség, Niki Lauda is hasonló beavatkozáson esett át.
A koronahercegnő betegsége mellett a norvég királyi családot más problémák is sújtják. A hercegnő legidősebb fia, Marius Borg Høiby ellen nemi erőszak és szexuális zaklatás vádjával per zajlik, az ítéletet pedig június 15-én várják.
Eközben az úgynevezett „Epstein-akták” nyilvánosságra hozatala után Mette-Marit is magyarázkodni kényszerült. A koronahercegnő februárban kért nyilvánosan bocsánatot a kapcsolatért, amelyet „rossz ítélőképességről tanúskodónak” nevezett.
Egy év – ennyi időt jósolnak az orvosok műtét nélkül Mette-Maritnak. A norvég királyi udvar pénteken közölte: a koronahercegnő felkerült a tüdőtranszplantációs várólistára. Hivatalos feladatait felfüggesztették, a beavatkozás után pedig hosszabb rehabilitációs időszak következik.
A trónörökösnét 2018-ban diagnosztizálták pulmonális fibrózissal, amely egy gyógyíthatatlan, a tüdőszövet hegesedésével járó betegség. Állapota az elmúlt hónapokban jelentősen romlott, a legutóbbi felvételeken már orrkanüllel jelent meg, ami a légzését segítette.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Halálos hiba lehet megfázásnak nézni a nyári tüdőgyulladást: ez a két tünet jelzi, hogy azonnal orvoshoz kell fordulni
A kezeletlen tüdőgyulladás súlyos szövődményekhez vezethet. A betegség különösen veszélyes az idősebbekre, a kisgyermekekre és a krónikus tüdőbetegekre.
A tüdőgyulladás nem egy „rosszabb megfázás”: a hirtelen jelentkező nehézlégzés és a szúró mellkasi fájdalom már életveszélyes állapot előszobája lehet – a gyors orvosi ellátás életet menthet. A hétköznapi légúti betegségek és a potenciálisan halálos kórkép közötti határvonalat a tünetek súlyossága jelenti. Míg egy nátha vagy influenza is okozhat köhögést és lázat, a tüdőgyulladásnál fellépő, mély lélegzetvételre vagy köhögésre fokozódó éles mellkasi fájdalom és a jelentős légszomj azonnali orvosi beavatkozást igénylő vészjelzés – írja a The Independent. A betegség súlyosságát mutatja Reviczky Gábor esete is, akit intenzív osztályon kezeltek a kórral.
Dr. Andrew Whittamore, az Asthma + Lung UK klinikai vezetője és praktizáló háziorvos szerint már egy általános mellkasi fertőzés is figyelmeztető jel lehet.
„A tüdő- vagy mellkasi fertőzés, például a tüdőgyulladás a tüdőt vagy a légutakat érinti. A tünetek közé tartozik a hurutos köhögés, a sípoló légzés vagy a nehézlégzés, a 38 °C vagy afeletti magas láz, valamint a mellkasi fájdalom vagy diszkomfort” – magyarázta a szakértő.
A tüdőgyulladás további jelei lehetnek a sárga vagy zöld köpetürítéssel járó köhögés, a test- és izomfájdalom, a nagyfokú fáradtság és az étvágytalanság. Időseknél gyakran zavartság, csecsemőknél pedig nyögdécselő, morgó légzés is jelentkezhet.
A betegség különösen veszélyes a csecsemőkre, a kisgyermekekre, a 65 év felettiekre, valamint a krónikus tüdőbetegségben (például asztmában vagy COPD-ben) szenvedőkre és a legyengült immunrendszerű emberekre. Ezekben a csoportokban a gyulladás erőteljesebben szűkíti a légutakat, és a szervezet védekező mechanizmusainak gyengébb működése miatt nehezebb megszabadulni a felgyülemlett váladéktól.
A betegség szövődményeibe halt bele a napokban a 72 éves Anthony Head, a Buffy és a Ted Lasso sztárja is, és a magyar zenészlegenda, Fenyő Miklós.
A legsúlyosabb esetekben légzési elégtelenség, akut légzési distressz szindróma (ARDS), vérmérgezés (szepszis), sőt, vese- vagy szívkárosodás is kialakulhat.
A kezelés a kórokozótól függ: a bakteriális tüdőgyulladást antibiotikummal gyógyítják, míg a vírusos változat általában pihenéssel és bőséges folyadékfogyasztással magától elmúlik.
A megelőzésben kulcsfontosságú a gyakori, szappanos kézmosás, a zsebkendő helyes használata köhögéskor és tüsszentéskor, valamint a dohányzás elhagyása. Dr. Whittamore hangsúlyozza a védőoltások, különösen az influenza és a pneumococcus elleni vakcina fontosságát a kockázati csoportokba tartozók számára.
A tüdőgyulladás nem egy „rosszabb megfázás”: a hirtelen jelentkező nehézlégzés és a szúró mellkasi fájdalom már életveszélyes állapot előszobája lehet – a gyors orvosi ellátás életet menthet. A hétköznapi légúti betegségek és a potenciálisan halálos kórkép közötti határvonalat a tünetek súlyossága jelenti. Míg egy nátha vagy influenza is okozhat köhögést és lázat, a tüdőgyulladásnál fellépő, mély lélegzetvételre vagy köhögésre fokozódó éles mellkasi fájdalom és a jelentős légszomj azonnali orvosi beavatkozást igénylő vészjelzés – írja a The Independent. A betegség súlyosságát mutatja Reviczky Gábor esete is, akit intenzív osztályon kezeltek a kórral.
Dr. Andrew Whittamore, az Asthma + Lung UK klinikai vezetője és praktizáló háziorvos szerint már egy általános mellkasi fertőzés is figyelmeztető jel lehet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ha nem jön be, csak néhány hete maradt volna” – egy fogorvosi vizit mentette meg a 19 éves Ethan életét
Ethan Harrison édesanyja szerint a család teljesen váratlanul szembesült az akut mieloid leukémia diagnózisával. A fiú orvosai szerint ha a fogorvosi vizit után négy nappal nem kezdik meg a kezelést, már nem lehetett volna rajta segíteni.
Egy 19 éves brit fiú azt hitte, csak egy egyszerű fogfájás kínozza, amikor időpontot kért a fogorvoshoz. A rutinellenőrzés azonban az életét mentette meg, miután egy gyanús jel miatt azonnal kórházba küldték. A south wingfieldi targoncavezetőnél akut mieloid leukémiát diagnosztizáltak – írja az UNILAD.
Ethan Harrisonnak már egy hónapja fájt a bölcsességfoga, és más tünetei is voltak: nehezen vette a levegőt, lázas volt, és egy ciprusi nyaralás után megduzzadt egy nyirokcsomója is. A család mindent a fogára fogott, ám a fogorvos a duzzadt nyirokcsomó láttán azonnal a háziorvoshoz küldte.
A vérvétel eredménye 12 órán belül megérkezett, ami után a családnak azonnal a sürgősségi osztályra kellett sietnie.
Ethan édesanyja, a 37 éves Roxy Bond szerint a diagnózis sokkolta őket.
„Amikor megszületett a diagnózis, nagyon irreálisnak tűnt, és egyszerűen nagyon-nagyon váratlan volt” – mondta.
A kórházi csapat közölte velük a megdöbbentő tényt: ha a fiú nem kerül időben orvoshoz, már csak hetei lettek volna. „A kórház csapata azt mondta, ha nem jön be, csak néhány hete maradt volna hátra az életéből.”
A fiút május 17-én vették fel a Chesterfield Royal Hospitalba, ahol azonnal megkezdték a kezelését. Ethanre négy kemoterápiás ciklus vár, az első már el is indult. Várhatóan egy hónapig lesz kórházban, de a teljes felépülése akár egy évet is igénybe vehet.
Az édesanyja elmondta, fia, aki korábban sosem volt kórházban, most csontvelő-biopsziákon és folyamatos vérvételeken esik át, de mindent humorral visel.
„Eddig humorral reagált, semmi sem rendítette meg. Annyit mond csak: »Micsoda kényelmetlenség.«”
Roxy Bond hozzátette, hogy nagyon büszke a fiára, ahogyan a helyzetet kezeli.
Egy 19 éves brit fiú azt hitte, csak egy egyszerű fogfájás kínozza, amikor időpontot kért a fogorvoshoz. A rutinellenőrzés azonban az életét mentette meg, miután egy gyanús jel miatt azonnal kórházba küldték. A south wingfieldi targoncavezetőnél akut mieloid leukémiát diagnosztizáltak – írja az UNILAD.
Ethan Harrisonnak már egy hónapja fájt a bölcsességfoga, és más tünetei is voltak: nehezen vette a levegőt, lázas volt, és egy ciprusi nyaralás után megduzzadt egy nyirokcsomója is. A család mindent a fogára fogott, ám a fogorvos a duzzadt nyirokcsomó láttán azonnal a háziorvoshoz küldte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Évtizedekig tehetetlenek voltak az orvosok, most egyetlen tabletta adhat új esélyt a hasnyálmirigyrákos betegeknek
Az új gyógyszer a daganatok több mint 90 százalékát hajtó KRAS-mutációt célozza, amivel szemben eddig nem volt hatásos terápia. A fejlesztő már megkezdte az engedélyeztetést, így a szer hónapokon belül elérhetővé válhat.
Egy naponta szedhető tabletta majdnem megduplázta az előrehaladott hasnyálmirigyrákos betegek túlélési idejét, miután sikerült kikapcsolnia azt a fehérjét, amelyet a tudomány évtizedekig „megfoghatatlannak” tartott.
A daraxonrasib nevű gyógyszer harmadik fázisú klinikai vizsgálatának eredményeit múlt vasárnap mutatták be. Az adatok szerint a szerrel kezelt, előrehaladott, áttétes hasnyálmirigyrákban szenvedő betegek átlagosan 13,2 hónapig éltek, szemben a hagyományos kemoterápiát kapó csoport 6,7 hónapos túlélésével – írta a ScienceAlert.
Az új tabletta összességében 60 százalékkal csökkentette a halálozás kockázatát az 500 beteg bevonásával zajló kutatásban.
A betegek számára fontos szempont, hogy a daraxonrasib egy szájon át szedhető tabletta, és bár okoz mellékhatásokat, a páciensek életminősége javult és a fájdalmaik is csökkentek a kemoterápiához képest. A leggyakoribb panasz a betegek körülbelül 86–88 százalékát érintő bőrkiütés volt, de sokan küzdöttek szájüregi gyulladással, hasmenéssel, hányingerrel és hányással is.
Ennek ellenére a súlyos mellékhatások miatt jóval kevesebben hagyták abba a kezelést, mint a kemoterápiás csoportban.
A tudományos áttörés lényege, hogy
a gyógyszer egy olyan célpontot támad, amelyet évtizedekig elérhetetlennek tartottak.
A hasnyálmirigyes daganatok több mint 90 százalékát a KRAS gén mutációja hajtja, ami a sejtek növekedését szabályozó kapcsolót tartósan „bekapcsolt” állapotban tartja. A daraxonrasib nem közvetlenül ehhez a fehérjéhez kötődik – aminek sima a felszíne –, hanem egy másik molekula segítségével hoz létre egy komplexet, ami már képes leállítani a rákos sejtek szaporodását vezénylő jelátvitelt.
A gyógyszert fejlesztő cég bejelentette, hogy benyújtja a vizsgálat adatait a hatóságokhoz; az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság május elején engedélyezte a kiterjesztett hozzáférési programot.
Christopher Lieu, a Coloradói Egyetem onkológus professzora szerint a siker új utakat nyithat a kutatásban.
„Arra számítok, hogy egyre több klinikai vizsgálat indul, amelyekben a KRAS‑gátlókat más gyógyszerekkel kombinálják, hogy megelőzzék a tumorok kezeléssel szembeni rezisztenciáját.”
A hasnyálmirigyrák elleni harcban az utóbbi időben több ígéretes irány is megjelent. Spanyol kutatók egy „hármas csapás” koncepciót teszteltek, amely egyszerre több ponton támadva igyekezett megelőzni a gyors rezisztenciakialakulást. Ezzel párhuzamosan a diagnosztikában egy mesterséges intelligencián alapuló algoritmus adott reményt, amely más okból készült CT-felvételeken képes volt évekkel korábban kiszúrni a betegség jeleit.
Egy naponta szedhető tabletta majdnem megduplázta az előrehaladott hasnyálmirigyrákos betegek túlélési idejét, miután sikerült kikapcsolnia azt a fehérjét, amelyet a tudomány évtizedekig „megfoghatatlannak” tartott.
A daraxonrasib nevű gyógyszer harmadik fázisú klinikai vizsgálatának eredményeit múlt vasárnap mutatták be. Az adatok szerint a szerrel kezelt, előrehaladott, áttétes hasnyálmirigyrákban szenvedő betegek átlagosan 13,2 hónapig éltek, szemben a hagyományos kemoterápiát kapó csoport 6,7 hónapos túlélésével – írta a ScienceAlert.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
