Hol tart ma a génszerkesztés? És jó vagy rossz ez nekünk? Ezeket az alapkérdéseket teszi fel a Netflix több éven át forgatott, kontinenseken átívelő dokusorozata, méghozzá nemcsak elméleti síkon, hanem konkrét példákat bemutatva, és a szereplők történetét éveken át követve.

A kis Jackson Kennedy álma, hogy első emberként lépjen a Marsra. A kisfiú tudja, ehhez tökéletesen kellene látnia. Ő azonban alig lát, és a helyzet napról napra csak romlik.

Édesanyja már kiskorában észrevette, hogy nem figyeli az arcokat. Orvosról-orvosra jártak, mire kiderült, hogy Jackson mindkét RPE-65-ös génje hiányzik. Az egyiket az apjától, a másikat az anyjától kellett volna örökölnie. Azt mondták nekik, a betegség oda vezet, hogy a kisfiú idővel teljesen megvakul. Egy új géntechnológiai eljárás azonban lehetővé tette, hogy megműtsék. A dokumentumfilm végigköveti a család sorsát, ahogy a műtétre készülnek, ahogy a beavatkozás alatt odakint izgulnak, ahogy lekerül a kötés, és ahogy Jackson életében először beül egy gokartba, úgy, hogy lát.

"25 éve vagyok a szakmában, és most tapasztalok ilyet először"

- mondja a kisfiút vizsgáló szemész. Íme egy példa arra, hogy a géntechnológia mennyi mindent változtathat meg.

VIDEÓ: a filmsorozat trailere

A filmsorozat az alapoktól indulva elmagyarázza, mi az a genom, mekkora áttörés volt az emberi géntérkép elkészítése, majd hogyan kezdték el megérteni a tudósok, miként alkot meg egy embert a kód, és miként sérül egy betegség hatására. A 6,4 milliárdos genetikai kódban ugyanis már egyetlen betű megváltoztatása is súlyos betegséget okozhat.

Bemutatják a CRISPR-Cas9 módszer felfedezését is, ami lehetővé tette, hogy módosítsunk a DNS-ben lévő géneken.

"Találtunk egy fehérjét egy baktériumban, ez vezetett a génszerkesztés technológiájának alapvető megváltoztatásához" - magyarázza a filmben Jennifer Doudna, a Berkeley Egyetem professzora, aki részt vett a felfedezésben. "Úgy működik, mint egy molekuláris szike, csak programozható. Irányíthatjuk, hol változtasson a DNS-szekvenciában. A fehérjében lévő kémiai hasítók felveszik a pozíciójukat és elvágják a DNS-t, úgy, hogy a vágás felülete sima legyen, közben pedig beépítik a változtatást."

Ezzel elméletileg bármilyen genetikai alapú betegség gyógyíthatóvá válik.

"Ha csak pár éve megkérdezte volna, hogy ez lehetséges-e, csak nevettem volna" - mondja a tudós.

A Netflix sorozata szerint a CRISPR segítségével nemsokára úgy másolhatjuk, vághatjuk ki vagy illeszthetjük be a DNS kódjait, ahogy azt egy szövegszerkesztőben tesszük.

"Mindez az élet könyvének újraírását jelentheti. Épp egy forradalom zajlik" - mondja Juan Izpisua Belmonte fejlődéstani biológus. Ő olyan halakat, egészen pontosan zebradániókat vizsgál, amelyek, ha kimetszik a szívüket, képesek újat növeszteni helyette. Azt kutatja, mit kell ki- vagy bekapcsolni a genomunkban ahhoz, hogy erre mi is képesek legyünk.

Belmonte a filmben megmutatja, hogy egyetlen gén hozzáadásával hogyan növeszt új lábat egy csirkeembrió.

Hisz benne, hogy nemsokára az emberek is újranöveszthetik végtagjaikat, szívüket, vagy bármilyen más szervüket.

A CRISPR azonban nemcsak gyógyításra alkalmas, hanem arra is, hogy tökéletesebb embereket hozzanak létre vele. És innentől sok-sok morális, etikai kérdőjel következik, ami végighúzódik a sorozat összes epizódján.

Nem az a kérdés, képesek vagyunk-e rá, hanem az, megtesszük-e? - hangzik el a filmben az előttünk álló szédítő lehetőségekről.

"Abban mind egyetértünk, hogy a betegségek meggyógyítása helyes. De abban nem biztos, hogy mind egyetértünk, jó vagy rossz, ha megpróbálunk javítani a szellemi vagy fizikai képességeinken." - mondja Belmonte.

És az is egy nagy kérdés, ki dönt majd ezekben a kérdésekben?

A film egyik főhőse dr.Josiah Zayner, a világ egyik legismertebb biohackere, aki korábban a NASA-nak dolgozott. Olyan baktérium előállítása volt a feladata, amelyekkel az űrhajósok képesek lesznek életben maradni a Marson. De aztán kilépett.

Biohackerként azzal vált híressé, hogy egy konferencián élő adásban adott be magának egy génmódosító injekciót.

Azt mondja, ő azért küzd, hogy a génsebészet előnyei mindenki számára hozzáférhetővé váljanak. Ne csak néhány óriáscég állítson elő dollármilliókba kerülő gyógyszereket, ne csak a gazdag emberek tehessék magukat genetikai módosításokkal "szuperemberekké".

"Mi történne, ha demokratizálnánk a helyzetet? Ha valaki kifejlesztene egy mindenki számára könnyen alkalmazható módszert?" - teszi fel a kérdést a sorozatban diákjainak. Mindez azonban nemcsak elmélet, ő meg is csinálta.

Leegyszerűsítette a CRISPR eljárást, és olyan, 140 dollárért megvásárolható otthoni génsebész készletet állított össze, amivel bárki a saját garázsában hozzákezdhet genetikai kísérletekhez.

VIDEÓ: Zayner a YouTube-on mutatja meg a módszereit

A neten megvehető dobozban van DNS, CRISPR komponensekkel, baktériumokban replikálva. Vannak benne műanyag kémcsövek, kesztyűk, és tett bele a baktériumok növekedéséhez szükséges tápanyagot is. Még példakísérletet is mellékel egy olyan baktérium létrehozásához, ami kedvezőtlen körülmények közt is képes a túlélésre. És haladó genetikai útmutatót ad azoknak, akik ennél is tovább mennének.

David Ishee például kutyákat akar genetikailag módosítani. "Nincs phd-m, sőt, diplomám sincs, csak érettségim" - meséli magáról a Mississippi államban élő tenyésztő. Azt mondja, ő azt hitte, hogy DNS-t kinyerni és módosítani több millió dollárba kerül. Óriási labor kell hozzá, meg kutatócsoport. "De minden fenn van a YouTube-on." - meséli.

Ő szintén rendelt Zayner 140 dolláros otthoni génsebész készletéből, és elszántan kísérletezik a kutyáin.

Azt mondja, ha csinálna egy világító kutyát, az elég egyértelmű lenne mindenkinek.

De a fő célja nem ez. A nagy állatok gyorsan öregszenek és kimúlnak, ezen szeretne változtatni.

VIDEÓ: génsebészet otthon

"Ha mindenki számára hozzáférhetővé tesszük ezeket az eszközöket, az teljesen megváltoztatja a hatalmi egyensúlyt" - mondja Zayner optimistán az első részben, hogy aztán az utolsóban rádöbbenjen arra, a szavainak mekkora súlya is van, ha hús-vér emberekről van szó.

Az általa összeállított instant csomagot ugyanis nemcsak arra használják, hogy világító kutyákat próbáljanak vele létrehozni, hanem például arra is, hogy megtalálják a HIV gyógyszerét.

A filmben bemutatják a HIV fertőzött Tristan Roberts történetét, aki saját magán végez genetikai kísérleteket.

Ezt az amerikai törvények nem tiltják, a lényeg, hogy magának adja be az injekciót. A HIV fertőzött fiú azt mondja, nem érdeklik a kockázatok, mert sokkal nagyobb a tét: már évek óta amúgy is a halál árnyékában él, és ha sikerrel járnak, milliókon segíthetnek vele. Egy Ascendance Bio nevű startuppal közösen dolgoznak, és Tristan a kamerák előtt be is ad magának egy N6 nevű kísérleti szert, csakhogy az első adagtól nem tapaszatal semmilyen változást.

VIDEÓ: Tristan beadja magának az N6-ot

Ennek ellenére az Ascendance Bio már előrendeléseket vesz fel a neten a készítményre. "Mit gondoltak, hogy lesz belőle pénz?" - kérdezi Aaron Traywick, a cég tulajdonosa a filmben, amikor kérdőre vonják. Azzal érvel, eddig ő finanszírozott mindent, és pénz nélkül nem tudnak tovább dolgozni.