Genetikailag módosított babák, önmagukon kísérletező biohackerek a Netflix új sorozatában
Ez az eset rádöbbenti dr.Josiah Zaynert, hogy a génsebészet eszközeinek hozzáférhetővé tételével milyen veszélyes kaput nyitott ki. Ez akár oda is vezethet, hogy emberek halhatnak meg. Egy ilyen, nagy közfelháborodást kiváltó tragédia évekkel vethetné vissza a változásokat. Időközben ráadásul Kalifornia állam vizsgálatot is indított ellene engedély nélküli orvosi praktizálás gyanúja miatt.
"Kezdem látni a szavaim következményeit" - mondja, hozzátéve, felelősnek érezné magát azért, ha valami rossz történne.
"A dolgok messze túlnyúlnak bárkin."
A kockázatokat mérlegeli folyamatosan Dr.Kevins Esvelt evolúciós mérnök is. Ő egy potenciálisan még veszélyesebb technológia elsőszámú szakértője, ez a gene drive. "Most tanuljuk, miképp avatkozhatunk be az élet kezdete óta zajló folyamatokba" - mondja erről.
Az elképzelése szerint géntechnológiával módosított állatokat engednének szabadon, amelyek a gene drive eljárásnak köszönhetően új tulajdonságaikat tovább is örökítenék.
Így küzdhetnének például Afrikában a maláriát terjesztő szúnyogok ellen, Új-Zélandon az őshonos állatokat veszélyeztető patkányok ellen, vagy Amerikában a Lyme kórt terjesztő, és a klímaváltozás miatt egyre nagyobb területeken terjedő csillagkullancsok ellen. Elérhetnék például, hogy kizárólag nőstény egyedek szülessenek, és így nagyon hamar összeomoljon egy-egy invazív faj teljes populációja.
VIDEÓ: Esvelt a gene drive lényegét magyarázza
Esvelt hisz abban, hogy mindez csak akkor tehető meg, ha az ott élők is beleegyeznek, így aztán rengeteg energiát fordít arra, hogy meggyőzze a közösségeket az elképzeléséről. Új Zélandon nem járt sikerrel, Amerikában, a Chappaquick szigetek lakói ugyanakkor a kísérlet mellett döntöttek, hogy így vegyék fel a harcot a Lyme kórral.
A kritikusok szerint ugyanakkor mindennek óriási a rizikója, mert senki sem tudja, mi történik, ha a gene drive technológiával módosított állatok máshová is eljutnak, olyan helyekre, ahol nem is invazív a faj.
Ahogy azt is rettenetesen bonyolult megbecsülni, miképp hathat egy ilyen drasztikus beavatkozás a teljes ökoszisztémára.
Még ennél is nagyobb kérdőjeleket vet fel a géntechnológia a babáknál. A sorozatban bemutatnak egy fiatal ukrán párt, akiknek nem lehet gyereke. Segítenek rajtuk, az úgynevezett háromszülős megtermékenyítéssel, méghozzá annak is egy speciális fajtájával, amit pronukleáris transzfernek neveznek. Ez az Egyesült Államokban tiltott, Ukrajnában azonban nem az.
A folyamat során az anyai és a donorpetesejtet is megtermékenyítik az apa hímivarsejtjeivel, majd, még mielőtt azok elérnék az első osztódást, a szülői kromoszómákat behelyezik a megtermékenyítés után saját sejtmagjától megfosztott donorpetesejtbe. Az így született gyerek génjei a szüleitől származnak, kivéve egy egészen kis töredéket, ami a harmadik "szülőé".
VIDEÓ: háromszülős baba "készül" Ukrajnában
A módszer bírálói szerint az eljárás azért veszélyes, mert a csíravonal megváltoztatását is magába foglalja, tehát a módosítások továbböröklődnek a következő generációkra.
Sokan attól tartanak, hogy ezen az úton elindulva a tudósok tovább is mehetnek, beilleszthetnek szintetikus genomot, hogy meghatározzák a születendő csecsemő szemszínét, hajszínét.
"Ki vagyok én, hogy nemet mondja, ha valaki kék szemet akar?" - mondja a filmben egy amerikai magánklinika vezetője, igaz, ott egyelőre nem nyúlnak bele a DNS-be, csak kiválasztják, melyik embrió rendelkezik a szülők által kívánt tulajdonságokkal, és azt ültetik vissza az anyába. 2019. júniusában az amerikai kongresszus külön meg is erősítette, fenntartják a génmódosított babák tilalmát.
Azonban nem mindenhol vannak ilyen jogi korlátok. Így lesz, ahol nemsokára megnyílik a lehetőség például a memória fokozására, ha szekvenálják a memóriabajnokok génjeit, vagy nagyobb esélyt adhatnak egy születendő gyereknek arra, hogy zenei tehetséggel jöjjön a világra, vagy valamelyik sportágban lehessen átlagon felül sikeres.
"Régen fenntartásaim voltak a dizájnerbabákkal kapcsolatban, de ma úgy gondolom, erre halad a világ. 100 év múlva minden baba megtervezett baba lesz."
- mondja a filmben nyilatkozó orvos.
Ugyanakkor felmerül a kérdés, és ezt az alkotók fel is teszik, hogy mi különböztet meg egy ilyen világot a nácik által propagált eugenikától. És mekkora egyenlőtlenségek jöhetnek, ha lesznek, akik meg tudják fizetni a szuperbabák létrehozásához szükséges költséges megoldásokat, míg a többségnek erre esélye sem lesz?
Az biztos, hogy nincsenek könnyű válaszok. "Immár irányíthatjuk a sorsunkat." - hangzik el a filmben.
Megnyílt az esély, hogy átvegyük az irányítást az evolúció felett, a természetes szelekciót többé már nem kell elfogandi egy olyan valaminek, amit nem tudunk kontrollálni.
A géntechnológia rengeteg életet menthet meg, és potenciálisan elvezethet egy olyan világhoz, amelyben senki sem születik genetikai rendellenességgel, amelyben minden gyerek egészséges. Ugyanakkor a veszélyek is óriásiak.
A film nem foglal állást. Egyetlen dolgot sugall egyértelműen: mindezt még most kell megbeszélnünk, mert most még megtehetjük.
