TUDOMÁNY

Feltöltenéd a teljes elméd egy számítógépre? Erre a 3 dologra lesz szükséged

Túlélhetjük-e saját biológiai halálunkat? Biológiai szerverből szintetikus hardverré válhatunk-e? Egyelőre sok a kérdőjel, de a válasz nem egy egyszerű „nem”.

Link másolása

A ScienceAlert azzal a kérdéssel foglalkozik, milyen akadályokat kell leküzdenünk, hogy agyunkat teljes mértékben feltöltsük egy szerverre. Képzeljük el, hogy az agyi szkennelési technológia nagymértékben fejlődik az elkövetkező évtizedekben, egészen addig a pontig, amikor már megfigyelhetjük, hogy az egyes neuronok hogyan kommunikálnak más neuronokkal.

Ezután képzeljük el, hogy rögzíteni is tudjuk ezeket az információkat, hogy szimulációt készítsünk valakinek az agyáról egy számítógépen. Ez a koncepció áll az elme feltöltése mögött, hogy

egy nap képesek lehessünk átalakítani egy személyt a biológiai testéből egy szintetikus hardverre.

Az ötlet a transzhumanizmusnak nevezett intellektuális mozgalomból származik, és számos kulcsfontosságú támogatója van, köztük Ray Kurzweil számítógéptudós, Nick Bostrom filozófus és Randal Koene idegtudós.

A transzhumanisták azt remélik, hogy a tudományos és technológiai fejlődés révén túl lehet lépni biológiai mivoltunkon. Úgy vélik, hogy az elme feltöltése lehetővé teszi számunkra, hogy addig éljünk, ameddig csak akarunk (de nem feltétlenül örökké).

Még azt is lehetővé teszi, hogy fejlesszük magunkat, például azáltal, hogy szimulált agyunk van, amely gyorsabban és hatékonyabban működik, mint a biológiai. Ez egy techno-optimista álma a jövőre nézve. De van-e alapja?

Az elme feltöltésének megvalósíthatósága három alapvető feltételezésen alapul.

Az első a technológiai feltételezés

– az az elképzelés, hogy képesek leszünk kifejleszteni a tudatfeltöltő technológiát az elkövetkező évtizedekben

A második a mesterséges elme feltételezése

– az az elképzelés, hogy egy szimulált agy valódi elmét hoz létre

A harmadik pedig a túlélés feltételezése

– az az elképzelés, hogy a folyamat során létrehozott személy valójában "te" vagy. Csak ekkor válik az elme feltöltése az élet módjává.

Mennyire hihető ezek mindegyike?

A technológiai feltételezés

Az emberi agy szimulálása hatalmas kihívás lenne. Az agyunk az ismert univerzum legösszetettebb struktúrája.

Körülbelül 86 milliárd neuronnak és 85 milliárd nem neurális sejtnek adnak otthont, becslések szerint egymillió milliárd idegi kapcsolattal.

Összehasonlításképpen, a Tejút galaxis mintegy 200 milliárd csillagnak ad otthont. Hol tartunk az agyi szimulációk létrehozásának útján? Jelenleg az idegtudósok 3D-s kapcsolási rajzokat (úgynevezett konnektómákat) készítenek egyszerű organizmusok agyáról. Az eddigi legösszetettebb átfogó kép egy gyümölcslégy lárva, amely körülbelül 3000 neuronnal és 500 000 idegi kapcsolattal rendelkezik. Azt reméljük, hogy a következő tíz évben feltérképezhetjük az egér agyát.

Az emberi agy azonban körülbelül ezerszer összetettebb, mint az egér agya. Akkor 10 000 évbe telne, hogy feltérképezzünk egy emberi agyat? Valószínűleg nem. Megdöbbentő hatékonyságnövekedést tapasztaltunk hasonló projektekben, mint például a Humángenom Project.

Évekbe és több száz millió dollárba telt az első emberi genom feltérképezése, körülbelül 20 évvel ezelőtt. Ma a leggyorsabb laboratóriumok órákon belül meg tudják csinálni, körülbelül 100 dollárért. Hasonló hatékonyságnövekedéssel gyermekeink vagy unokáink életében létre is jöhet a tudatfeltöltő technológa.

Ennek ellenére vannak más akadályok is. A statikus agytérkép létrehozása csak egy része a munkának.

A működő agy szimulálásához minden egyes neuront meg kell tudni figyelnünk működés közben.

Nem biztos, hogy ezt a közeljövőben elérhetjük-e.

A mesterséges elme feltételezése

Az agyad szimulációja olyan tudatos elmét eredményezne, mint a tiéd? A válasz az elménk és a testünk közötti kapcsolattól függ.

A 17. századi filozófussal, René Descartes-tal ellentétben, aki úgy gondolta, hogy az elme és a test radikálisan különbözik, a legtöbb akadémikus filozófus ma úgy gondolja, hogy az elme végső soron maga is valami fizikai. Egyszerűen fogalmazva, az elméd az agyad.

Mégis, hogyan hozhat létre egy szimulált agy valódi elmét, ha ez csak egy szimuláció?

Nos, sok tudós úgy véli, hogy az agy összetett idegi struktúrája felelős a tudatos elme létrehozásáért, nem pedig a biológiai anyag természete (amely többnyire zsír és víz).

Amikor egy számítógépre átültetik, a szimulált agy lemásolja az agy szerkezetét. Minden szimulált neuron és neurális kapcsolat esetében lesz egy megfelelő számítógépes hardver. De ha a szimuláció reprodukálja az agy szerkezetét, akkor ezáltal reprodukálja a tudatos elmét.

A mai MI-rendszerek hasznos (bár nem meggyőző) bizonyítékot szolgáltatnak az elme strukturális megközelítésére. Ezek a rendszerek mesterséges neurális hálózatokon futnak, amelyek az agy néhány szerkezeti elvét másolják. És sok olyan feladatot képesek elvégezni, amelyek sok kognitív munkát igényelnek bennünk.

A túlélés feltételezése

Tegyük fel, hogy lehetséges szimulálni egy emberi agyat, és hogy a szimuláció tudatos elmét hoz létre. A feltöltött személy valóban te lennél, vagy talán csak egy mentális klón?

Ez egy régi filozófiai rejtvényhez vezet vissza: mi az oka annak, hogy amikor reggel felkelsz az ágyból, még mindig ugyanaz az ember vagy, aki előző este lefeküdt? A filozófusok nagyjából két táborra oszlanak ebben a kérdésben. A biológiai tábor azt gondolja, hogy reggel és este ugyanaz a személy vagy, mert ugyanaz a biológiai organizmus is vagy, amelyet egy biológiai életfolyamat köt össze.

A nagyobb, a mentális tábor úgy gondolja, hogy az a tény, hogy van elménk, mindent megváltoztat. Reggel és este ugyanaz a személy vagy, mert mentális életet élsz. Reggel emlékszel arra, amit este tettél, ugyanazok a hiedelmeid, reményeid, jellemvonásaid és így tovább.

Melyik tábornak van igaza?

Ha a biológiai tábornak igaza van, akkor az elme feltöltése nem működne, feltételezve, hogy a feltöltés lényege az, hogy magunk mögött hagyjuk a biológiánkat. Ha a mentális tábornak igaza van, akkor van esély a feltöltésre, mivel a feltöltött elme valódi folytatása lehet az ember jelenlegi mentális életének.

De várjunk csak: Mi történik, ha az eredeti biológiai éned is túléli a feltöltési folyamatot? A tudatoddal együtt két emberre szakadnál, ami kettőt eredményezne az énedből? Egy biológiai formában (B) és egy feltöltött formában (C)?

Nem, te (A) nem válhatsz szó szerint két különálló emberre (B ≠ C), és nem lehetsz azonos mindkettővel egyszerre. Legfeljebb egyikük lehetsz te magad (A = B vagy A = C).

A legintuitívabbnak az tűnik, hogy egy hasadás után a biológiai formád a valódi énedként folytatódna (A = B), és a feltöltés pusztán mentális másolat lenne. De ez kétségessé teszi azt a reményt, hogy túlélhetjük-e a feltöltést, még abban az esetben is, ha a biológiai énünk megsemmisül.

Miért emelkedne a mentális klónod a valódi éned szintjére? Bizarrnak tűnik azt gondolni, hogy ez megtörténhet (bár a filozófusok egyik tábora azt állítja, hogy igaz lehet).

Megéri a kockázatot?

Sajnos a mesterséges elme feltételezését és a túlélés feltételezését nem lehet meggyőzően empirikusan tesztelni – valójában fel kellene töltenünk magunkat, hogy megtudjuk.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Geomágneses viharra figyelmeztetnek a szakértők, szombaton lesz a legintenzívebb
A csütörtöki napkitörés szele szombaton éri el a Földet. Ha még napkelte előtt ideér, akkor akár szabad szemmel is látható lesz a sarki fény.

Link másolása

A csütörtök reggeli X2.2-es intenzitású napkitörés az előzetes várakozásoknál hevesebb turbulenciákat okozhat majd a Föld mágneses terében. A NOAA űridőjárással foglalkozó osztálya, az SWPC friss előrejelzésében extrém, 8,33-as Kp indexet vár a szombat reggeli órákra – írja az idokep.hu.

G4-es erősségű geomágneses viharra adtak ki figyelmeztetést, amire legutóbb 2005-ben volt példa.

Hazánkból általában 5-6-os Kp index esetén hosszú expozíciós fényképezőgépekkel már látható a sarki fény, ennél magasabb érték esetén nem kizárt, hogy akár szabad szemmel is látható legyen a jelenség.

A legintenzívebb időszak szombaton reggel 8 és 11 óra között várható, de már az azt megelőző három órás időablakban is 7-es értéket várnak a szakemberek. A jelenség megfigyelésében így a korai napkelte lesz a legnagyobb akadály.

Ugyanis holnap Budapesten 5:12-kor kel a Nap, viszont körülbelül már másfél órával korábban világosodni kezd. Az égboltot ráadásul szórványos felhőzet is takarhatja.

Az ideális megfigyelőhely Amerikában lesz, de kis szerencsével már az éjjeli órákban látható lesz a jelenség hazánkból is.

A Nap péntek reggel újabb, X3.98-as kitörést produkált, így további turbulenciák várhatók a következő napokban a Föld mágneses terében.

A kitörésről látványos grafikát készített a HUXt napszél-modellje, amelyet itt lehet megnézni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Látványos csillaghullás lesz vasárnap hajnalban
2046-ig nem lesz hasonló jelenség. A koránkelők csíphetik el a legszebb látványt.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Az év egyik legszebb meteorraja, az Éta Aquaridák csillaghullása lesz látható vasárnap hajnalban.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleményében azt írja, hogy

idénre a raj egy kisebb kitörését jósolják, amelyhez hasonló nem valószínű, hogy lesz 2046-ig.

A tájékoztatás szerint a leggazdagabb hullást a koránkelők csíphetik el, hajnal 3 és 4 óra között.

via MTI

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Megfejtették a négy lábon járó család titkát
Sokáig senki sem értette, hogy a törökországi Ulas család tagjai miért nem tudnak két lábon sétálni. Voltak tudósok, aki evolúciós visszafejlődésre gyanakodtak, ám kiderült, hogy más az ok.

Link másolása

Sikerült megfejteni, hogy a Törökországban élő Ulas család tagjai miért járnak négy lábon – írja a Unilad. A család rejtélye legalább azóta foglalkoztatja a kutatókat, hogy a BBC 2006-ban bemutatta a róluk szóló, A négy lábon járó család (The Family That Walks on All Fours) című dokumentumfilmet.

Az Ulas család 19 tagjából hat testvér csak négy lábon tudott járni.

Török kutatók úgy spekuláltak, hogy evolúciós visszafejlődésről lehet szó, ugyanakkor a család járása eltért attól, ahogy a főemlősök, vagy az előemberek jártak négy lábon: kezükön ugyanis nem az öklükre, hanem a tenyerükre támaszkodnak. Ilyen járást sehol máshol nem figyeltek még meg, ami csak fokozta a rejtélyt.

Végül az Aarhus Egyetem dán tudósainak sikerült bebizonyítania, hogy a család tagjainak életét egy nagyon ritka, örökletes tünetegyüttes nehezíti meg. A kisagyi ataxia, értelmi fogyatékosság és egyensúlyzavar szindróma (Cerebellar Ataxia, Mental Retardation and Dysequilibrium Syndrome, CAMRQ) kiváltó oka egy genetikai elváltozás, ami a szervezet proteinjeit a zsírok megfelelő elosztásában gátolja. Ennek következménye többek között a rossz egyensúly, ami miatt sokáig nem tudtak felegyenesedve járni a családtagok.

A család négy lábon járó gyerekei közül egy elhunyt, a többiek viszont mostanra fizioterápiás segítséggel megtanultak két lábon sétálni, noha az egyensúlyuk továbbra is rossz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Videóban mutatta be a NASA, milyen lehet átmenni egy fekete lyukon
A szimulációban láthatjuk a spagettizálódás folyamatát is. Az is kiderült, hogy inkább a szupermasszív fekete lyukba lenne jobb belezuhanni.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 08.


Link másolása

Szimulációt készített az amerikai űrhivatal arról, hogy milyen érzés lehet egyenesen egy fekete lyuk közepébe repülni.

Jeremy Schnittman, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának asztrofizikusának videója azt mutatja be, hogyan nézhet ki, ha valaki átrepül a fekete lyuk eseményhorizontján. Ez az a pont, ahonnan már nincs visszaút, ugyanis a gravitációs vonzás már túl erős ahhoz, hogy menekülni lehessen.

A szimuláció során láthatjuk a spagettizálódás folyamatát is, amikor a fekete lyuk által beszippantott tárgy végtelen hosszúra nyúlik, végül pedig darabjaira hullik.

Schnittman azután döntött a videó elkészítése mellett, hogy rengetegen kérdezték arról, mi történhet a fekete lyukba repüléskor.

„Két különböző forgatókönyvet szimuláltam: az egyikben egy kamera - egy vakmerő űrhajós helyettesítője - épphogy csak elkerüli az eseményhorizontot, és visszacsapódik, a másikban azonban átlépi a határt, megpecsételve ezzel a sorsát”

– mondta a kutató.

A tudós kitért arra is, hogy ha már választani lehetne, akkor inkább a szuerpmasszív fekete lyukba lenne érdemes belezuhanni. Ugyan a túlélésre ebben sem lenne esély, de legalább gyorsabban bekövetkezne a vég.

A lenyűgöző szimulációt itt lehet megnézni:

via Unilad

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk