Ezek voltak 2021 legérdekesebb és legmeghökkentőbb tudományos felfedezései
Hamarosan mögöttünk hagyjuk 2021-et, amelyet ismét beárnyékolt a globális koronavírus-járvány. Az elmúlt évben azonban számos fontos és érdekes tudományos felfedezés is történt más területeken, amelyeket így, az év végéhez közeledve érdemes felidéznünk - ezekből közölt összeállítást a teljesség igénye nélkül a Science News.
A világon először ültettek át sikeresen sertésvesét egy emberbe anélkül, hogy a páciens szervezete azonnal kilökte volna a szervet. A beavatkozáshoz olyan sertés veséjét használták, amelynek génjeit úgy módosították, hogy a szövetei már nem tartalmazták azt a molekulát, amely azonnali kilökődést vált ki. A sikeres kísérlet új kapukat nyithat ki a szervátültetés területén, és hosszú távon jelentősen lecsökkentheti a várólistákat.
Génszekvenálással fedezték fel, hogy az óriásvirágfélék fajába tartozó bűzvirág (a kiemelt képen) a legtöbb virágban megtalálható gének mintegy 44 százalékával nem rendelkezik. Idén egy harvardi kutatócsoport erősítette meg, hogy a növényből egyszerűen hiányoznak a fotószintézist lehetővé tevő kloroplasztisz-gének.
A Nature Genetics folyóiratban az év elején közölt tanulmány szerint átlagosan 5,2 genetikai mutációnyi különbség van az egypetéjű ikrek között. A genetikai mutációk még az anyaméhben alakulnak ki a kutatók szerint. Ziyue Gao, a Pennsylvaniai Egyetem genetikus professzora szerint az "egyik legmeglepőbb megfigyelés az, hogy sok ikerpárnál egy testvér hordozza az összes genetikai mutációt, míg ezek a másikból teljesen hiányoznak."
Csökkenthetik-e a gazdák a környezetszennyezést azzal, hogy a teheneket megtanítják "vécére" menni? Egy német kutatás szerint lehetséges. A kutatók tizenhat tehénnel kísérleteztek, és mindössze tíz tréning után tizenegy állat sikeresen elsajátította a wc-használatot, és a MoLoo névre keresztelt illemhelyet kezdte használni. A kutatók szerint a tehenek vizeletének begyűjtésével jelentősen csökkenteni lehetne a tehenek által kibocsátott üvegházhatású gázokat, és műtrágya előállításához is lehet hasznosítani.
A parányi robotokat az afrikai karmos béka (Xenopus laevis) sejtjéből tervezték mesterséges intelligencia segítségével.
Az apró lényeket a tervek szerint a későbbiekben az óceánokban egyre szaporodó mikroműanyagok eltávolításában szeretnék hasznosítani, de a gyógyászati célú felhasználásuk is napirenden van.
1945. július 16-án robbantották fel a világ első atombombáját az Egyesült Államokban. A robbanás következtében olyan anyag is létrejött, amelyet korábban csak meteoritokban találtak, és amelyek akkor keletkeztek, amikor a Naprendszer születése után aszteroidák ütköztek egymással. Hasonló körülményeket hozhatott létre az atomrobbanás, így keletkezhetett a korábban a Földön normál körülmények között elképzelhetetlen anyag, a kvázikristály - részletezték egy idei tanulmányban.
