TUDOMÁNY
A Rovatból

Akár hetekre megszűnhet az internet és az áram – a napkitörések nemcsak látványos sarki fényt okozhatnak a csillagász szerint

Szabó Olivér Norton csillagász azt mondja, a kisebb napviharokat átvészelik a rendszereink, de egy igazán nagy ellen védtelenek. Igaz, azok nagyon ritkák. Most viszont épp egy napciklus maximuma jön.

Link másolása

A minap gyönyörű sarki fény kápráztatta el a szerencséseket, akik a szabad ég alatt tartózkodtak, szerte Magyarországon, de az egész régiónkban is. A nálunk szokatlan látványosság az intenzívebb naptevékenységnek tudható be, ami azonban egyáltalán nem veszélytelen, adott esetben komoly üzemzavart okozhat az elektromos hálózatokban. A Nap tevékenysége, aktivitása 11 éves ciklusokat mutat, a mostani ciklus maximumát eredetileg 2025 nyarára várták, de előfordulhat, hogy ennél korábban érkezik el. Ráadásul a a napfoltok száma is szokatlanul nagy. 2019-ben a kutatók úgy gondolták, a 2025. júliusára várt maximumkor 115 napfolt körül lesz a havi adat. Azonban már idén júliusban 159, augusztusban 115 napfoltot regisztráltak.

Szabó Olivér Norton csillagásszal arról beszélgettünk, milyen következményekkel járna egy komolyabb napkitörés, és mekkora esély van rá.

– Féljünk, vagy csak gyönyörködjünk a látványban?

– Lehet probléma belőle, komolyabb. Amikor felismertük, hogy a naptevékenység, az egyáltalán összefüggésben van a sarki fénnyel, az pontosan egy ilyen nagyobb esemény miatt volt. 1859-ben, egy Carrington nevű angol csillagász látott a Napon egy nagy felfénylést, ez néhány percig tartott.

Utána három nappal egyrészt földön látni lehetett sarki fényt, például Kubában is, másrészt pedig a távírók bekapcsoltak, elkezdtek villámokat szórni, felgyújtották a papírt, meg az épületeket.

Carrington rakta össze, hogy ennek a kettőnek valószínűleg köze van egymáshoz. A napkitörésnél a Napból a töltött részecskék elérik a Földet, és a Föld mágneses mezejét összenyomják egy picikét. Azt fizikaórán megtanultuk, hogy a változó mágneses tér elektromosságot indukál a vezetőkben. Tehát ha nekünk vannak vezetékeink, akkor azokban elkezd áram folyni, kiéghetnek áramkörök. Ha ma történik egy ilyen, akkor a távvezetékekben vagy bármilyen elektromos vezetőben ezek megtörténhetnek és túlfeszültség alakulhat ki, emiatt elszállhatnak transzformátorok, eléghetnek vezetékek, tehát ez igenis okozhat problémát. 1989 márciusában Québecben volt is egy ilyen galiba. Itt a földfelszínen ez ellen megoldás lehet, hogy szigetelünk mindent, amennyire csak lehet, de

fel kell készülni arra, hogy esetleg tényleg megtörténhetnek akár hetes kimaradások az internet-, illetve az áramszolgáltatásban emiatt, és akkor igenis analóg módon kell folytatni egy kis ideig.

– Az, hogy szigetelünk, nem úgy értendő, hogy szigetelőszalaggal betekerünk mindent, hanem Faraday-kalitkákra gondol? Azaz inkább árnyékolásra?

– Mind a kettőre gondolok, mert maga az, hogy szigetelőket rakunk a vezetékekre, az is segíthet, de igen, pont a Faraday-kalitkák azok hasznosabb dolgok. A nélkülözhetetlen infrastruktúrákat érdemes úgy megtervezni, hogy azok Faraday-kalitkában legyenek, aminek nyilván megvannak a hátrányai, például nem lehet odabent telefonálni, viszont ilyenkor ez hatalmas előnyt tud jelenteni.

– Most már az internet létfontosságú infrastruktúra, például ha én fizetni akarok, akkor is az internetet használom, ha nem készpénzzel fizetek. Ha leáll az internet akár egyetlen hétre, akkor nem jutok hozzá a pénzemhez sem. Nemcsak én nem, az egész gazdaság megáll. Ezek a létfontosságú infrastruktúrák fel vannak készítve egy napviharra?

– Egy részük igen, viszont azért mindenre nem vagyunk felkészülve. A kisebb napviharokat átvészelik. De még mindig lehet egy olyan nagyobb, amire már nincsen biztosítva a rendszer. Ez benne van a pakliban.

A műholdas rendszereink a legkitettebbek, melyek kint keringenek akár a Földnek mágneses mezején kívül is, ezeket közvetlenül elérik a töltött részecskék, amik egy napvihar során érkezhetnek. Ilyen például a helymeghatározás, a műholdas adatforgalom.

Nyilván fel vannak valamennyire készítve most is a műholdjaink, de megint csak a mérték a kérdés. Az átlagos napviharokat kibírják, de egy olyat, mint a Carrington-esemény, ami egyébként a feljegyzett történelem eddigi legnagyobbika volt, valószínűleg nem bírná ki egyetlenegy rendszerünk sem.

– Hogy mennyi az esélye az ilyesminek, az gyakorlatilag ez prognosztizálhatatlan?

– Igen is, meg nem is. Azt tudjuk, hogy a Napunknak van a 11 éves ciklusa, a maximum idején nagyobb az esély. Amikor már elkezdődik a napciklus, akkor lehet sejteni, hogy a maximum erősebb lesz, vagy csak a szokásos, esetleg gyengébb. Egy ilyen előrejelzéssel, 4-5 évre előre annyit lehet mondani, hogy talán most nagyobb az esély. Tehát ugyanúgy, mint ahogyan a földrengéseknél is, nem azt mondjuk, hogy lesz, hanem azt, hogy nagyobb az esély.

– Hogyan érhetjük el, hogy pontosabbak legyenek az előrejelzések?

– Az első számú törekvésünk jelenleg a Nap megfigyelése. Hogy minél pontosabban értsük meg magát a Napot. Nagyjából értjük azért, hogy miért van egyáltalán maga a napciklus, hogyan változik a Nap mágneses tere, de a pontos működését nem tudjuk még. Minél pontosabban megismerjük, annál használhatóbb jóslatokat tudunk adni. Nem véletlen az például, hogy idén most már nemcsak az amerikaiaknak és az európaiaknak, hanem az indiaiaknak is van napmegfigyelő szondája, aminek kifejezetten az a feladata, hogy folyamatosan vizsgálja a Nap felszínén, a koronában kialakuló jelenségeket.

– Milyen mélyen tudjuk megfigyelni a Napban zajló eseményeket, mert az, ami a Nap felszínén megjelenik, minden bizonnyal sokkal korábban és sokkal mélyebbről indul el. Van erre rálátásunk?

– Erre van a szoláris szeizmológia, tehát a csillagszeizmológiának ez a fontos része. Ugyanúgy, mint ahogyan vannak földrengések, vannak csillagrengések is, a Napunkban is. Meg is lehet figyelni, hogy ezek az apró rengések pontosan hogyan terjednek a csillagunk belsejében. Ez alapján már tudunk arra következtetni, hogy például a konvektív zónában, ahol áramlik a nagy mennyiségű plazma, ami magát a mágneses mezőt alkotja, milyen folyamatok történhetnek. Ez egy viszonylag friss, úgy értem, 30 éves tudományterület, de egyre pontosabbak vagyunk benne, annyira, hogy most már használjuk nemcsak a Napra, hanem más csillagokra is. Ezek a csillagrengések lehetnek azok, amik pontosabb belátást nyújtanak nekünk abban, hogy mi is történik odalent.

– Azt tudhatjuk, hogy hol van ennek a maximuma? A Carrington-eseménynél történhet rosszabb is?

– Azt látjuk, hogy nemcsak a napciklusok vannak, hanem annál nagyobb periódusok is, maximumok és minimumok. Például sokan azt gondolják, hogy a kis jégkorszak a középkorban, egy nagy minimum volt.

Most éppen lezártunk egy maximumot, tehát a következő időben inkább kisebb naptevékenységre számítunk, azzal együtt, hogy a mostani napfoltciklus az valamiért mégiscsak aktívabbnak mutatkozik.

Az elméleti számítások egyébként mondják azt, hogy lehet nagyobb, mint a Carrington-esemény, tehát az elméleti maximum lehet ennél rosszabb, de azért az már nagyon a teteje volt. Nagy történelmi feljegyzésekből olyanokra tudunk támaszkodni, hogy mikor voltak alacsonyabb szélességi körökön nagyobb sarki fények. Ez alapján tudjuk azt, hogy a Carringtonhoz hasonló méretűek, mondjuk az írott történelem során négyszer-ötször ha voltak. Azaz nagyon-nagyon ritkák.

– Az elkövetkezendő hetekben gyönyörködhetünk még sarki fényekben? Mikorra várható most a maximum?

– Eredetileg azt vártuk, hogy 2025-ben lesz, azonban valószínűbb 2024. december környéke. Ez nem egy pontszerű maximum, hanem egy-két hét vagy egy-két hónap, ameddig elnyúlhat, de ‘24 vége, ‘25 eleje lehet a mostani maximum tetőzése. Nem várjuk azt, hogy ez nagyon veszélyes lesz, viszont valószínű, hogy lesz még addig egyszer-kétszer sarki fény Magyarországon is.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Komoly különbség lett az ikerpár intelligenciaszintjében, miután az egyikük Dél-Koreában, a másik az USA-ban nőtt fel
Egy szerencsétlen véletlen folytán kerültek el egymás mellől a lányok. A tudósok érdekes megállapításokat tettek neveltetésről és genetikáról.
Malinovszki András / Fotó: Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2024. február 05.


Link másolása

Érdekes kísérletet tudtak elvégezni egy tudósok egy ikerpáron anélkül, hogy komolyabban be kellett volna avatkozniuk az életébe – írja az UNILad.

Egy dél-koreai ikerpár tagjai kétéves korukban sodródtak el egymástól egy szöuli piacon. Az egyikük a nagymama mellett maradt, a másik viszont eltűnt. Mint kiderült, őt később megtalálták, de mivel nem tudták, kihez tartozik, egy kb. 100 kilométerre lévő kórházba szállították. Később sem tudták beazonosítani, így onnan egy nevelőszülői programba került, végül egy Egyesült Államokban élő pár fogadta örökbe.

Mindez 1976-ban történt, az elveszett iker pedig 2018-ban nyújtott be DNS-mintát egy dél-koreai program keretében, amelynek célja eltűnt családtagok egyesítése eredeti családjukkal. 2020 októberében tudta meg, hogy nemcsak ikertestvére, hanem két másik testvére is él Koreában.

Az eset lehetőséget adott tudósoknak, hogy megvizsgálják, hogyan befolyásolja az eltérő környezet az ikrek fejlődését, és ezáltal közelebb kerüljenek annak megválaszolásához, hogy a neveltetés vagy a genetika határozza-e meg jobban kognitív és érzelmi fejlődést.

A dél-koreai és amerikai kutatók összességében úgy találták, hogy az ikerpár személyisége nagyon hasonló, és ez megfelelt az előzetes szakirodalmi téziseknek. Annak ellenére történt mindez, hogy a Dél-Koreában maradt lány harmonikus családi környezetben nőtt fel, míg az USA-ba került iker szülei elváltak, és számos konfliktusba keveredett nevelőszüleivel.

A Personality and Individual Differences című folyóiratban olvasható tanulmányban a szerzők leírták azt is, hogy mindkét nő a lelkiismeretesség magas szintjével rendelkezik, céltudatosak, jó a szervezőkészségük, kötelességtudóak és eredményorientáltak.

A kutatókat az lepte meg leginkább, hogy az ikerpár tagjaninak intelligenciaszintje rendkívül eltérő volt. Míg az ikrek esetén az átlagos eltérés legfeljebb 7 pont szokott lenni,

az ikerpár USA-ban élő tagja 16 ponttal produkált alacsonyabb eredményt, mint a Dél-Koreában felnőtt testvére.

„Feltűnő, hogy az ikrek jelentős különbségeket mutattak kognitív képességeikben, amelyek pedig erősen a genetikai adottságokhoz kapcsolódnak” – áll a tanulmányban.

Az ikrek elválasztása és a tesztek elvégzése közötti távolság miatt nehéz megmondani, hogy a neveltetésük felelős-e az IQ különbségéért, bár a tanulmány azt is megállapította, hogy az Egyesült Államokban nevelkedett nővér élete során háromszor is agyrázkódást szenvedett, ami befolyásolhatta kognitív képességeit.

A nevelésükhöz egyértelműbben köthető különbségek közé tartozott az ideológiai szemlélet: az Egyesült Államokban nevelkedett nővér individualistább volt, míg a Koreában maradt nővér inkább kollektivista értékrendet vallott.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Magyarok találták meg a nagy meteordarabot: grammja félmillió forint az égből hullott kőnek
114 grammnyi követ talált meg két magyar meteorvadász Berlin közelében. A kő az elmúl négymilliárd évben a Naprendszerben kóválygott, ám most útja véget ért.

Link másolása

Sárneczky Krisztián nem első alkalommal fedezett fel földbe csapódó objektumot. Legutóbb Franciaország északi részén, a La-Manche csatorna partvidékén, most Berlin közelében csapódott be a meteorit. Ilyenkor profi meteorvadászok, tudósok, amatőr csillagászok és sima szerencsevadászok is útra kelnek, hátha sikerül ez égitest egy-egy darabját megtalálni. Ami nemcsak azért nem könnyű, mert elég nagy területen szóródnak szét a felrobbant darabok, de

gyakorlott szem kell ahhoz is, hogy a földön heverő megannyi kődarab közül ki tudja szúrni, melyik az, amelyik az égből pottyant.

A Blikk tudósít róla, hogy Balla Zoltán és Gucsik Bence is a becsapódás után nem sokkal kerekedett fel, hogy megtalálja az aszteroida pár darabját, és sikerrel is jártak. A Blikk információi szerint sikerült egy 114 grammos darabot megtalálni a becsapódás helyszínén, amit akkorra már elleptek a meteorvadászok.

Zoltán így számolt be a nagy pillanatról:

„Felvettük, megszagoltuk - még most is erősen kénes szaga van - és tudtuk, hogy megvan. Azóta is ez a legnagyobb darabja a meteoritnak, amit magyarok találtak - a főtömeget, egy a miénknél kétszer nagyobb kődarabot végül a lengyel kutatók vették észre”.

A piacon egy ilyen kő geammonként félmillió forintért cserél gazdát. Balla Zoltán, és Gucsik Bence egyelőre megtartják a követ, de hogy mi lesz a későbbi sorsa, azt még nem döntötték el.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Szép új világ: beültették az első emberi agyba Elon Musk Neuralink-chipjét
Az első ilyen eszköz a Telepátia nevet kapta, mivel pusztán gondolattal lehet majd utasításokat adni a telefonunknak és a számítógépünknek, azokon keresztül pedig gyakorlatilag bármilyen eszköznek.

Link másolása

A világ első emberi agyába beültették a Neuralink chipjét – jelentette be az X-oldalán Elon Musk.

Musk szerint az első eredmények ígéretes neurontüskéket vagy idegimpulzusokat mutattak, a beteg pedig szépen gyógyul.

A hvg.hu cikke emlékeztet rá, hogy a Neuralink még 2023 májusában kapott engedélyt arra, hogy klinikai vizsgálatokat folytasson az agyba ültethető chippel.

Ezzel megkezdődik egy hatéves vizsgálati időszak, amely során a páciensek agyába 64 darab, az emberi hajszálnál is vékonyabb vezetéket ültetnek be az agy azon részébe, ami a mozgás szándékáért felelős.

Elon Musk szerint mindez lehetővé teszi, hogy fogják ezeket a jeleket, majd vezeték nélküli kapcsolaton keresztül továbbítsák azt egy külső egységnek, ami dekódolja, hogy az illető hogyan szeretne mozogni.

Az első ilyen eszköz a Telepathy, azaz a Telepátia nevet kapja, mivel pusztán gondolattal lehet majd utasításokat adni a telefonunknak és a számítógépünknek, azokon keresztül pedig gyakorlatilag bármilyen eszköznek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Ciprusi kutatók szimulálták egy rövid videón: ez történne most, ha ledobnák az atombombát
A kutatók azt vizsgálták, hogy mi történne egy nukleáris robbanás esetén 2024-ben. A harminc másodperces felvétel elég kemény lett.
H. M. - Fotó: X - szmo.hu
2024. január 21.


Link másolása

A ciprusi Nicosia Egyetem (UNIC) kutatócsoportja azt vizsgálta, mi történne egy nukleáris robbanás esetén, és milyen hatással lenne a környező épületekre és emberekre.

A kutatók azt szimulálták, hogy mi történne, ha most 2024-ben ledobnák az atombombát.

A csapat számítógépes modellezéssel készített videót, amely bemutatja, hogy egy ilyen robbanás hogyan változtatná meg a környezet hőmérsékletét, valamint azt, hogy a robbanás által keltett levegő puszta ereje hogyan hatna az épületekre és az emberekre.

A videón – amelyet január 15-én, hétfőn tettek közzé az X-en – egy férfi látható egy város egyik épületének aljában.

A kamera ezután végigpásztázza az épületet, amíg el nem éri a tetőt, majd lenéz a városra. A távolban robbanás hallatszik, füstfelhők gomolyognak a levegőben, és a semmiből a törmelék hirtelen szétrobbantja a képernyőt.

(via Unilad)

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk