TUDOMÁNY
A Rovatból

A Pfizer-vakcina átmenetileg módosíthatja a szaruhártyát, de a hosszú távú hatások még kérdésesek

Török kutatók szerint a szaruhártya belső rétegét is érintheti az oltás hatása. A látásra egyelőre nincs bizonyított veszély, de hosszú távon nem kizárt a probléma.


Török kutatók nemrég egy kisebb létszámú vizsgálatot végeztek, amelyben 64 ember szaruhártyájának állapotát követték nyomon a Pfizer COVID–19 vakcinája előtt és után. A résztvevőket az első adag beadása előtt és a második oltást követő két hónap múlva is megvizsgálták.

A felmérés során kiderült, hogy az oltás után kissé megvastagodott a szaruhártya, miközben az endothelsejtek száma csökkent, és ezek méretében is nagyobb eltéréseket találtak. Ezek a sejtek felelősek azért, hogy a szaruhártya megtartsa megfelelő hidratáltságát.

A rövid távú változások nem okoztak látásproblémákat a résztvevők körében, de a kutatók szerint elképzelhető, hogy hosszú távon ezek a módosulások hatással lehetnek a látásra, főleg azoknál, akiknek eleve van valamilyen szemproblémájuk.

Ezért is tartják fontosnak a további, hosszabb időn át tartó megfigyeléseket.

A kutatók hangsúlyozták, hogy nem javasolják az oltás ellenzését, csupán arra hívták fel a figyelmet, hogy érdemes tovább vizsgálni a lehetséges szövődményeket.

A mérések alapján az endothelsejtek száma négyzetmilliméterenként 2597-ről 2378-ra csökkent, ami mintegy nyolcszázalékos csökkenésnek felel meg. Ez az érték még mindig a biztonságos tartományon belül van, mivel az egészséges felnőttek esetében ez általában 2000 és 3000 sejt között mozog.

A kutatók szerint azonban azok, akiknek már korábban alacsony volt ez az értéke – például egy szemműtét vagy fertőzés miatt –, érzékenyebbek lehetnek a változásokra.

A megvastagodott szaruhártya és a csökkent sejtszám idővel akár látásproblémákhoz is vezethet, különösen akkor, ha a módosulások tartósan fennmaradnak.

A szaruhártya átmeneti megvastagodása önmagában nem szokatlan, előfordulhat például gyulladás, kisebb sérülések vagy folyadékfelhalmozódás következtében is. A probléma akkor merülhet fel, ha ez az állapot hónapokig vagy akár évekig is tart, mivel ez befolyásolhatja az átlátszóságot, és ezzel együtt a látást is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Meghalt M. Kiss Sándor
Az ’56-os forradalom egyik legnagyobb kutatója 82 éves volt.


82 éves korában elhunyt M. Kiss Sándor, az ’56-os forradalom és a rendszerváltás kutatója, olvasható a KKETTK Alapítvány honlapján.

M. Kiss Sándor 1967-ben szerzett magyar–történelem szakos tanári diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Már a pályája kezdetétől elkötelezetten foglalkozott a huszadik századi magyar történelem sorsfordító eseményeivel.

1990 és 1991 között a Művelődésügyi Minisztérium kabinetirodájának osztályvezetőjeként dolgozott, ezt követően pedig 1991 és 1994 között a Miniszterelnöki Tanácsadó Testület kormányfőtanácsosa volt.

Fontos szerepet vállalt az 1956-os forradalom és szabadságharc alatti sortüzek történetét vizsgáló Történeti Tényfeltáró Bizottság munkájában is. 1996-ban lett a történettudomány kandidátusa.

1997-től 2013-ig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának Történeti Intézetét vezette, majd 2013. július 1-jétől a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgató-helyetteseként, később pedig a tudományos tanács elnökeként dolgozott.

2013-tól egy alapítvány felügyelőbizottságának is tagja volt. Emellett részt vett a 2013-ban létrehozott Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság Tudományos Tanácsadó Testületének, valamint a rendszerváltoztatás emlékére létrehozott 30 éve szabadon Emlékbizottságnak a munkájában is.

Fő kutatási területe az 1956-os forradalom és az azt követő megtorlás története volt. Számos könyv és tanulmány szerzője, legutóbbi önálló kötete 2023-ban jelent meg Szembesülés: Válogatott írások, 1974–2023 címmel.

Rendszeres előadója volt a Terror Háza Múzeum tudományos rendezvényeinek, konferenciáinak és szakmai beszélgetéseinek is. Előadásaival és felszólalásaival segített érthetőbbé tenni a huszadik századi történelem sorskérdéseit és összefüggéseit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Kedden egy kicsivel rövidebb lesz a nap a megszokottnál – érdekes ok áll a háttérben
Bár nem valószínű, hogy ezt bárki is érzékelné. A bolygónk egyre gyorsabban forog, és ez már a mindennapjainkat is érintheti.
Malinovszki András / Fotó: Arek Socha/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2025. július 21.



2020 óta furcsa dolog történik a Földdel: egyre gyorsabban forog. Azóta minden évben megdőlt a legrövidebb nap rekordja. 2020-ban például 1960 óta a 28 legrövidebb napot mérték. A 2024-es év sem kivétel, tavaly is jöttek a rövid napok. A TimeAndDate.com adatai szerint július 9-e 1,23 milliszekundummal, július 10-e pedig 1,36 milliszekundummal volt rövidebb a megszokottnál.

Július 22-én várhatóan 1,34 milliszekundummal, augusztus 5-én pedig 1,25 milliszekundummal lesz rövidebb egy nap.

A Föld forgási sebessége a múltban is változott. Korábban a Föld lassult, ezért szökőmásodperceket kellett beiktatni. 1972 óta összesen 27 ilyen szökőmásodperc volt. 2016 óta viszont egyetlen szökőmásodpercre sem volt szükség.

Az IFL Science cikke szerint „a Föld forgása az utóbbi években felgyorsult, szemben a korábbi lassulással”. A bolygó jelenleg valamivel több mint 365-ször fordul meg tengelye körül, amíg egyszer megkerüli a Napot. A múltban ez az érték 490 és 372 nap között mozgott egy év alatt.

Több dolog is befolyásolja, hogy milyen gyorsan forog a Föld. Ilyen például a tengerszint változása, a bolygó belső mozgásai vagy a Hold hatása. A Hold fokozatosan távolodik a Földtől, és emiatt a bolygó forgása évszázadonként körülbelül 1,8 milliszekundummal lassul.

A Hold azonban nem csak lassíthat. Ha a Hold közelebb van a Föld egyenlítőjéhez, nagyobb a fékező hatása. Most viszont a Hold messzebb jár az egyenlítőtől, így gyorsabbak a napok.

A napok hosszát atomórák segítségével mérik. Ezek az eszközök olyan pontosak, hogy még a milliszekundumos eltéréseket is érzékelik.

(via Portfolio.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Hatalmas tűzgömb száguldott át szombaton az éjszakai égbolton, darabjai a Földre is hullhattak
A ritka égi látványosságról videó is készült, amin jól látszik, hogy igen gyorsan haladt, és a felvillanás után egy fénycsóva úszott utána.


Szombaton este - 22 óra 16 perckor - hatalmas felvillanást lehetett látni az égbolton. Magyarországtól északra, északkeletre egy fényes tűzgömb ragyogott fel az égen - írja az Időkép.

A portál szerint a mérete alapján nem kizárt, hogy egyes apró darabjai akár földet is érhettek valahol a Felvidéken.

A látványt az Időkép egyik kamerája - a Völgyváros által Salgótarján Zagyvapálfalván üzemelő kamera - is rögzítette.

A felvétel alapján úgy tűnik, hogy a tűzgömb igen gyorsan mozgott, és pár pillanat alatt el is tűnt a láthatárról. A villanásokat követően a fénycsóvája még egy kis ideig látható volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Kapu Tibor testét is vizsgálja a Semmelweis Egyetem az űrhajós kutatási programjában, kiderült, mit és hogyan figyelnek meg rajta
Több témában is együttműködnek, egy speciális okospólót is viselnie kell hozzá, és egy fontos szemcsepp fejlesztéséhez is hozzájárul a magyar kutatóűrhajós.


Kapu Tibor űrutazása, az Axiom-4 küldetés Magyarország számára megnyithatja az utat a globális űrkutatási, tudományos megfigyelésekbe - mondta el Merkely Béla.

A Semmelweis Egyetem rektora az M1-ben nyilatkozva arról beszélt, hogy a magyar űrhajós részvételével most zajló

misszió összesen hatvan különféle tudományos vizsgálatot fog elvégezni a következő két hétben, közülük 24-ért Kapu Tibor felel majd, és másik hétben is részt vesz.

A magyar űrhajós a Semmelweis Egyetem tudományos kutatásait is elvégzi, így az űrutazás során fellépő vérnyomásingadozást és egyensúlyzavarokat is monitorozza.

"A mi kutatásunk a kezdettől fogva arra irányul, mi történik a mikrogravitációban, azaz a súlytalanság állapotában. Az emberi test, szív, keringés a Földre van tervezve, a világűrben minden megváltozik, ennek következtében átmenetileg adaptációs változások lépnek fel, amit hasznos figyelemmel kísérni, jó tudni, pontosan mivel is állunk szemben"

- mondta el a professzor.

A kutatás miatt az űrhajós speciális okospólót visel, amely folyamatosan rögzíti a szívritmust (EKG), a légzést, a testhőmérsékletet, a mozgást és a szívfrekvencia-variabilitást, emellett 24 órás vérnyomásellenőrzés zajlik, és ultrahanggal követik a vér áramlását az erekben és a szívben.

"E vizsgálatok eredményeit telemetriásan le tudjuk hozni a Földre, és itt folyamatosan követjük az eseményeket. Űrorvosunk, Nagy Klaudia Vivien figyeli Kapu Tibor paramétereit, időnként konzultál vele, és tájékoztatást ad az aktuális egészségügyi helyzetről, adaptációról".

Ezen kívül Kapu Tibor egy nanoszálalapú szemészeti gyógyszerformuláció alkalmazását is teszteli a súlytalanság állapotában. Ez azért fontos, mert az űrben nagyon nehéz szemcseppet használni, ezért speciális hordozó molekulákra van szükség, amelyek tartalmazzák a gyógyszert, és a szemhéj alá helyezve, biztonságos adagolással juttathatók be a szembe.

A HUNOR Magyar Űrhajós Program egészségügyi hátterét a Semmelweis Egyetem mintegy húsz klinikája biztosítja a legszélesebb körben, tehát a felkészítésben a szívgyógyász mellett mások mellett ott volt a neurológus, a gasztroenterológus, az ortopédus, a szemész, a fül-orr gégész, a fogorvos is. Az általuk alkotott csapatot fogja össze Nagy Klaudia Vivien, aki az Európai Űrügynökség által akkreditált űrorvosként tevékenykedik a projektben.

"Amikor Kapu Tibor visszatér a Földre, az azt követő hetekben egy kisebb csapattal kiegészülve folytatódik a rehabilitáció, hiszen a mikrogravitációnak számos szervrendszert érintő hatása van, így jellegzetes adaptációs hatással van az izmokra, az ödémakészség miatt például a közellátás nehézsége is felmerül"

- mondta el Merkely Béla.


Link másolása
KÖVESS MINKET: