Forradalom a Szent Péter-bazilikában: QR-kóddal, 60 nyelven megy a mise, de egy botrányos előzmény sejteti a legfőbb veszélyt
Egy QR-kód a római Szent Péter-bazilika több száz éves köveinél – a látvány egyszerre meghökkentő és jelképes. A Vatikán a világ legnagyobb katolikus templomának felszentelési 400. évfordulóján egy olyan technológiai ugrásra készül, amely örökre megváltoztathatja a zarándokok és a látogatók élményét.
A héten élesedő rendszer a mesterséges intelligencia segítségével 60 nyelven, köztük magyarul is tolmácsolja a miséket valós időben, közvetlenül az emberek okostelefonjára.
A lépés a jubileumi programsorozat része, és egy évek óta tudatosan épített vatikáni AI-stratégia leglátványosabb eleme.
A bazilika bejáratánál elhelyezett QR-kód beolvasása után egy böngészőablak nyílik meg, ahol külön alkalmazás letöltése nélkül választhatunk a támogatott nyelvek közül, majd szöveges vagy hangos formában követhetjük a liturgiát.
A technológiai hátteret a Translated vállalat Lara nevű MI-fordítórendszere biztosítja, a projekt tudományos felügyeletét pedig a beszédfordítás egyik úttörője, Alexander Waibel professzor látja el.
„A Szent Péter-bazilika évszázadok óta minden nemzet és nyelv hívei előtt nyitva áll” – nyilatkozta Mauro Gambetti bíboros, a bazilika főpapja, aki szerint a liturgia szavainak megértését segítő eszköz az egyház egyetemességét szolgálja.
A professzor ezt azzal egészítette ki, hogy „ma már látjuk a lehetőségét annak, hogy a nyelvi korlátokat valós időben törjük át, mindezt az egyik legjelentőségteljesebb elképzelhető közegben megvalósítva” – mondta az Euronews-nak.
A Vatikán évek óta foglalkozik a digitális örökségvédelemmel, aminek részeként a Microsofttal közösen már létrehozták a bazilika „digitális ikertestvérét” is, amely a virtuális bejárás mellett az állagmegóvást is segíti.
Miközben a Szentszék egyre bátrabban nyit a technológia felé, párhuzamosan rendkívül szigorú etikai kereteket is kidolgozott.
Tavaly január óta Vatikánvárosban olyan AI-irányelvek vannak érvényben, amelyek előírják, hogy minden mesterséges intelligenciával előállított szöveget, képet, zenét vagy audiovizuális tartalmat egyértelműen jelölni kell, és rögzítik az emberi döntéshozatal elsőbbségét.
Leó pápa a Tömegkommunikációs Világnapra kiadott januári üzenetében külön figyelmeztetett a „megtévesztő chatbotokra” és a deepfake-ekre, hangsúlyozva, hogy a médiavállalatok nem engedhetik, hogy a pár másodperces figyelemért tervezett algoritmusok felülírják szakmai értékeiket.
Világszerte elterjedt az a 2023-as deepfake kép, amely a pápát egy divatos pufidzsekiben ábrázolta, rávilágítva, milyen könnyen megtéveszthető a közönség.
Tavaly egy mesterséges intelligencia által generált, a „Vatikán ördögimádatáról” szóló hamis kép terjedt villámgyorsan a közösségi médiában, idén pedig már a koreai püspökök adtak ki hivatalos figyelmeztetést a manipulált videók miatt.
A legélesebb határvonalat azonban a Catholic Answers nevű amerikai katolikus szervezet lépte át, amikor elindították „Father Justin” nevű AI-„papjukat”.
A szervezet villámgyorsan leállította a rendszert, majd egy csipkelődő közleményben jelezték: „Nem mondjuk, hogy megfosztjuk a papi státuszától, mert soha nem volt valódi pap!”
