prcikk: Mindent megváltoztat, mint az iPhone? Így lehet a jövő számítógépe a méregdrága Apple Vision Pro | szmo.hu
JÖVŐ
A Rovatból

Mindent megváltoztat, mint az iPhone? Így lehet a jövő számítógépe a méregdrága Apple Vision Pro

A világ nagy része először megfizethetetlennek fogja tartani az Apple AR/VR szemüvegét, de idővel legalább akkora hegyomlást okozhat a PC-k világában, mint amekkorát az iPhone a telefonpiacon.


Február első hétvégéjén, először az Egyesült Államokban került forgalomba az Apple legújabb zászlóshajó terméke, a kiterjesztett és virtuális valóság (AR/VR) tartalmakat megjelenítő Vision Pro. A headsetre a világ kevésbé tehetős része a 3500 dolláros (közel 1,3 millió forintos) vételár miatt kapta fel a fejét, holott a gyártó legjobb asztali számítógépei - a hozzájuk illő perifériákkal együtt - közel ugyanennyibe kerülnek. Márpedig

a Vision Pro hosszútávon éppen ez akar lenni: egy iMac, amit a felhasználó szó szerint a fejére húzhat és helyettesítheti vele akár az összes többi eszközét.

Az Apple számítógépeivel egyenrangú képességekre törekvő Vision Pro lényegében olyan, mintha egy komplett számítógépet viselnénk a fejünkön, csak éppen az alkalmazások használatához, a internetezéshez, a tartalomkereséshez, sőt, például a szövegbevitelhez sincs szükség billentyűzetre vagy egérre. Rögtön a legelső változata 25 gyári alkalmazással jelent meg, köztük Apple felhasználóknak egytől egyig ismerős és nélkülözhetetlen appokkal, mint a Safari böngésző, a Mail, az Üzenetek, a Fotók, a Naptár, az Otthon, a Térképek, az Emlékeztetők, a Jegyzetek és még sorolhatnánk. Egytől egyig olyan szoftverek visionOS operációs rendszerre készült változatai, amilyenek a iOS és macOS alatt hosszú évek óta asszisztálnak az iPhone és Mac felhasználók mindennapjaihoz. Ez csak a kezdet, hiszen egyelőre főleg iPad alkalmazások sorakoznak a Vision Pro boltjában, szóval sok munka lesz még, mire mindent optimalizálnak rá.

A gyártó megoldotta, hogy az AR/VR headsetet teljes egészében szemmozgással, kézi gesztusokkal és hangutasításokkal irányítsák a felhasználók - idővel nyilván bármilyen nyelven. Az, hogy a valós térben megjelenő virtuális ablakok és az alkalmazások ilyen módon válnak használhatóvá, újradefiniálhatja mindazt, ahogyan ma használunk, mi több: amilyennek ma látunk egy számítógépet.

Az iPhone-nal egyszer már sikerült felforgatni a világot

Annak ismeretében, amit az Apple eddig megvalósított és tervez a Vision Proval, nyugodtan kijelenthető: a vállalat célba vette az összes ma használt eszközünket és azok perifériáit, a laptoptól az okostelefonon és a televízión át az egérig, a billentyűzetig vagy a touchpadig. A headset, mögötte az Apple védjegyének számító stabil és biztonságos szoftveres infrastruktúrával viszonylag hamar képes lehet átvenni egy sor ma használt kütyü helyét a mindennapjainkban. A megoldásai legalább annyira paradigmaváltónak tűnnek, mint az okostelefonok piacát napjainkra teljesen letaroló iPhone, ami akkor jelent meg érintőkijelzővel, amikor még senki sem tudott elvonatkoztatni a nyomógomboktól. Az Apple 15 év tudatos építkezéssel éppen 2023-ban érte el, hogy olyan nagy gyártókat megelőzve, mint a Samsung és a Xiaomi az iPhone legyen a világ legeladottabb okostelefonja. Az IDC adatai szerint ehhez 12 hónap leforgása alatt 80,5 millió készülék értékesítése kellett.

A Vision Pro is mindent megváltoztat, mint régen az iPhone?

Az Apple kevert valóság headsetje láthatóan nem elégszik meg azzal, amivel az adott célokra, például gamingre készült VR-szemüvegek gyártói. Nem csupán egy tartalmakat megjelenítő eszközt akar letenni az asztalra. A Vision Pro - amennyiben tényleg hibátlanul működik és elégedettek vele a felhasználók - elhozhatja a PC-k új korszakát, amiben már sem kijelzőkre, sem gépházakra, sem pedig perifériákra nem lesz szükség. Túl merész feltételezés? Ennyiért senkinek nem fog kelleni? A válasz két egyértelmű nem, mivel feltételes mód nélkül kijelenthető, hogy ez az eszköz már most képes önálló számítógépként szolgálni a tulajdonosát, és hiába drága: ha ugyanolyan trendteremtő és egyre fejlettebb lesz, mint a gyártó okostelefonja, akkor az emberek ki fogják fizetni a magasabb árát, arról nem is beszélve, hogy idővel minden bizonnyal készül belőle olcsóbb, belépő színtű változat - mint eddig minden más Apple termékből.

Hátrányok és lehetséges kudarc

Az eszközben benne van a potenciál, hogy trendteremtővé válik. Ha így lesz, akkor az Apple a PC szegmensben is megismétli a telefonpiacon egyszer már végrehajtott bravúrt, és a nyomában loholó más gyártókkal együtt néhány év leforgása alatt megváltoztatja a ma használt számítógépeinket. Ahogy a kétezres években még külön kellett mobiltelefon, fényképezőgép, kamera, GPS és ma már ezek mindegyike (meg annál is több) egyesül egyetlen okostelefonban, úgy a kijelzőt, a gépházat, a billentyűzetet, az egeret és a játékkonzolt szintén kiválthatja egyetlen készülék. És éppen ez lehet az, amire az Apple készül a Vision Proval, szóval jobb lesz rá odafigyelni.

Így működik

 

A kevert valóság headset legnagyobb hátránya jelenleg az, hogy a világ legnagyobb része számára drága. Ez várhatóan csak 1-2 évig fogja majd vissza a keresletet, egyrészt addig, amíg érkezik olcsóbb verzió, másrészt pedig addig, amíg az emberek hasonló élményeket és előnyöket nem társítanak hozzá, mint a kezdetben szintén túlontúl drágának tartott iPhone-hoz. A trend pedig nagy úr: ha sikeres lesz, abból harapni akarnak más gyártók is, ezért mind fejlettebb, mind összetettbb képességekkel rendelkező, kvázi fejre húzható számítógépeket kezdenek fejleszteni. Ami pedig az Apple-t illeti, bőven van még dolga a Vision Proval ahhoz, hogy ne csak tehetős kevesek, hanem tömegek akarják hazavinni. Ehhez az árpolitika finomítása mellett további technikai fejlesztések kellenek, például: a mostani 2-2,5 órásnál acélosabb élettartamú akkumulátor, a jelenlegi M2-nél gyorsabb chip (például a Macekben már rendszeresített M3) és mindenekfelett:

egy olyan mesterséges intelligencia asszisztens, ami végre leküzdi a nyelvi akadályokat.

Utóbbival az Apple még mindig adósa a felhasználói jelentős részének, hiszen amíg a Siri 17 nyelven tud (és magyarul például nem), a konkurens Google jóval fiatalabb fejlesztésű Bardja máris 26, az OpenAI ChatGPT-je pedig legkevesebb 85 nyelven elboldogul. Óriási a szakadék ez, amit mindenképpen át kell hidalni a Vision Pro átütő sikeréhez. Ezzel tisztában van az Apple is, de egyelőre nem világos, hogy milyen nyelvi modellen vagy generatív AI-n dolgozik, és erről mikor fog részletes tájékoztatást adni. A Bloomberg szerint egy felokosított Siriben gondolkodnak, de a MacRumors nem tartja valószínűnek, hogy 2024-ben már elő is állnak vele: Ming-Chi Kuo Apple elemzőre hivatkozva azt írják: a vállalat AI szempontból jelentős lemaradásba került a versenytársakhoz képest.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Mérnöki bravúr kell: 80 kilométeres fallal védenék meg a világot a végítéletnapi gleccsertől
Kutatók nemzetközi csapata egy 152 méter magas víz alatti szerkezetet javasol a Thwaites-gleccsernél. A terv célja időt nyerni a klímaváltozás elleni harcban, de a megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás.
F. O. - szmo.hu
2026. február 18.



Ha a Thwaites-gleccser elbukik, a tengerszint akár 65 centivel is emelkedhet – most egy 80 kilométeres, tengerfenékhez rögzített „függönnyel” próbálnák feltartóztatni a meleg víz rohamát. A „végítéletnapi gleccserként” is emlegetett képződmény nagyjából 192 ezer négyzetkilométeren terül el, és a kutatók egyetértenek abban, hogy a meleg tengervíz folyamatosan pusztítja alulról. Abban már nincs egyetértés, hogy ez milyen gyorsan történik: egyes tanulmányok évi 800 méteres zsugorodásról írnak, míg mások ezt túlzásnak tartják.

A Seabed Anchored Curtain nevű projekt klímakutatókból és mérnökökből álló csapata most egy radikális megoldást javasolt az olvadás lassítására – írta az Interesting Engineering.

A szakemberek egy 80 kilométer hosszú és 152 méter magas szerkezettel fizikailag vágnák el a meleg tengervíz útját. Ezt a falat a Thwaites-gleccser előtti tengerfenék kulcsfontosságú részein rögzítenék. A kutatók hangsúlyozzák: a tengerbe telepített függöny nem oldaná meg a klímaváltozás problémáját, de adna némi időt arra, hogy a kibocsátáscsökkentő lépések elkezdjék éreztetni a hatásukat.

A terv mögött többek között a Cambridge-i és a Chicagói Egyetem, valamint az Alfred Wegener Intézet kutatói állnak. Az első fázis egy hároméves tervezési és prototípus-tesztelési időszak. Jelenleg 10 millió dollárt gyűjtenek az előzetes munkálatok megkezdéséhez. A koncepció lényege, hogy a függöny a mélyből érkező melegebb vízáramlatok beáramlását akadályozná meg, ezek ugyanis a jég alulról történő olvadásának fő hajtóerői.

A megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás. A leendő eszköznek túl kell élnie a szélsőséges antarktiszi körülményeket, a hatalmas víznyomást, a jég mozgását és az óceánban töltött hosszú idő viszontagságait. Emiatt még évekbe telhet, mire egy ilyen szerkezetet telepítenek.

A projektet ráadásul viták is övezik: támogatói szerint a gleccserek megmentését célzó nagyszabású beavatkozások kutatása elengedhetetlen, mert a hagyományos kibocsátáscsökkentés önmagában már kevés lehet a katasztrófa elhárításához. Más szakértők szerint azonban az ilyen tervek magas költségük és bizonytalan ökológiai hatásaik miatt veszélyesek, és elterelik a figyelmet a valódi megoldásról, a gyors szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről.

A projekt nemzetközi jogi kérdéseket is felvet, mivel egy ilyen beavatkozás az Antarktiszi Egyezmény és az ENSZ tengerjogi keretei alá tartozna. A csapat közben a gyakorlati előkészületeket is megkezdte: januárban műszereket készítettek elő, hogy a gleccser körüli tengeri árokban telepítsék őket. Az első adatcsomagot még idén, a másodikat pedig 2028-ban várják, ami elengedhetetlen a pontos tervezéshez. A végső kérdés az, hogy a függöny bizonyíthatóan, elfogadható kockázatok mellett képes-e csökkenteni a jég alulról történő olvadását, időt nyerve ezzel az emberiségnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Júliustól minden új autó figyelni fogja a sofőrt – egy korszak ér véget az utakon
Az EU bevezeti az ADDW-rendszert, amely kamerával figyeli a sofőr szemmozgását az új autókban. A szabályozás célja a balesetek megelőzése, de sokan a magánszféra végét látják benne.


Sokak szerint ezzel véget ér az az időszak, amikor az autó az egyik utolsó privát tér volt. Az új uniós szabályozás bevezeti az ADDW (Advanced Driver Distraction Warning) rendszert, amely folyamatosan ellenőrzi, hogy a sofőr az útra figyel-e. A kérdés már nem az, hogy jön-e az ellenőrzés, hanem az, hogy mennyire változtatja meg a mindennapi vezetést.

A döntés mögött komoly statisztikák állnak, a balesetek jelentős része ugyanis figyelmetlenségre, például mobiltelefonozásra vagy az érintőképernyők használatára vezethető vissza. Az Európai Unió célja a „zéró halálos baleset” víziója, vagyis hogy „senki ne veszítse életét” közúti balesetben

– írta a Blikk.

A rendszer 2024 júliusa óta kötelező az új típusjóváhagyást kapó személyautókban és 3,5 tonna alatti kishaszonjárművekben, idén július 7-től pedig már minden frissen forgalomba helyezett járműre kiterjesztik a szabályt.

A technológia a korábbi fáradtságfigyelőknél jóval fejlettebb: a műszerfalnál vagy a visszapillantó tükör környékén elhelyezett kamerák a sofőr szemmozgását és tekintetét figyelik. Ha a vezető túl sokáig néz a telefonjára vagy a kijelzőre, az autó vizuális és hangjelzéssel, sőt, akár a kormány vagy az ülés rezgetésével is figyelmeztet. Adatvédelmi szempontból fontos, hogy a szabályozás tiltja a biometrikus azonosítást. A rendszer minden indításkor automatikusan aktiválódik, a sofőr legfeljebb ideiglenesen némíthatja el a figyelmeztetéseket.

Az újítás komoly vitát váltott ki. A támogatók szerint a technológia életeket menthet, hiszen a balesetek döntő többségének az oka emberi hiba. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy az állandó figyelmeztetések stresszt okoznak, és paradox módon elvonhatják a figyelmet a forgalomról. Sokan a túlzott szabályozást és a személyes szabadság korlátozását látják a háttérben, mondván, az autók túl okosak és túl sokat szólnak bele a vezetésbe.

A jogi hátteret az EU általános járműbiztonsági rendelete adja, amelynek célja 2030-ig felére csökkenteni a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek számát. A következő években dől el, hogy a kamerák valóban biztonságosabbá teszik-e az utakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Letaglózó adat érkezett: A Végítélet Órája még soha nem állt ilyen közel az éjfélhez
A tudósok vészjósló bejelentést tettek. De miért pont most ugrott előre a mutató, és melyik fenyegetés a legsürgetőbb mind közül?


Vészjóslóan ketyeg az óra: már csak 85 másodperc van hátra a szimbolikus világvégéig. A Végítélet Órája január 27-én, kedden négy másodperccel került közelebb az éjfélhez, így már csak 85 másodpercet mutat. Ez a legközelebbi állás a mutató 1947-es bevezetése óta.

Az „éjfél” a globális katasztrófát jelképezi, az időt pedig a Bulletin of the Atomic Scientists tudósai állítják be minden évben.

A tudósok több tényezővel indokolták a döntést. Ezek között szerepel a nukleáris fegyverek, a klímaváltozás és a bomlasztó technológiák, például a mesterséges intelligencia kontrollálatlan terjedése által jelentett növekvő kockázat. Alexandra Bell, a szervezet elnök-vezérigazgatója szerint „minden másodperc számít, és fogy az időnk”. A helyzetet súlyosbítja a nemzetközi bizalom leépülése is. Daniel Holz, a tudományos és biztonsági testület elnöke hozzátette:

„a nagy országok még agresszívabbá, ellenségesebbé és nacionalistábbá váltak”.

Szerinte ez azért veszélyes, mert „ha a világ egy »mi kontra ők« típusú, zéró összegű játszmára bomlik, az növeli annak a valószínűségét, hogy mindannyian veszítünk”.

Az órát 1947-ben azért hozták létre, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris háború veszélyeire. A hidegháború végén, 1991-ben állt a legtávolabb, 17 percre az éjféltől. Azóta a fenyegetések összetettebbé váltak, és 2010 óta a mutató csak előre mozdult. A helyzetet tovább élezi, hogy február 5-én lejár a New START, az utolsó amerikai–orosz stratégiai fegyverkorlátozási szerződés, és egyelőre nincs kilátásban új megállapodás.

A fizikai fenyegetések mellett egy másik válság is zajlik. A Nobel-békedíjas Maria Ressa szerint „információs Armageddonban élünk”, amelyet a hazugságokat a tényeknél gyorsabban terjesztő technológia hajt.

„Tények nélkül nincs igazság. Igazság nélkül nincs bizalom. Ezek nélkül pedig lehetetlen az a radikális együttműködés, amelyet ez a pillanat megkövetel. Nem tudunk megoldani olyan problémákat, amelyeknek a létezésében sem értünk egyet”

– figyelmeztetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
ENSZ: Súlyosabb a baj, mint valaha, a Föld éghajlata kibillent az egyensúlyából, és jön az El Niño
Az óceánok soha nem látott mértékben melegszenek, a jégsapkák pedig olvadnak. Az ENSZ-főtitkár szerint azonnal le kell állni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, miközben a politika más átmenetet gondol.


A Föld éghajlata minden eddiginél jobban kibillent az egyensúlyából, bolygónk ugyanis sokkal több hőenergiát nyel el, mint amennyit ki tud sugározni

– erre figyelmeztetett a Meteorológiai Világnapon (március 22.) az ENSZ meteorológiai szervezete, a Meteorológiai Világszervezet – írta a BBC. A káros folyamatot például az olyan melegítő gázok kibocsátása gyorsítja, mint a szén-dioxid.

A jelentésre reagálva António Guterres ENSZ-főtitkár egy videóüzenetben figyelmeztetett :

"A Föld bolygót a végsőkig feszítik. Minden kulcsfontosságú éghajlati mutató vörösen villog"

– mondta Guterres, aki szerint az országoknak át kellene térniük a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára, hogy „klímabiztonságot, energiabiztonságot és nemzetbiztonságot” teremtsenek.

A rekordmértékű „energia-egyensúlytalanság” 2025-ben új csúcsra melegítette az óceánokat, és tovább olvasztotta bolygónk jégsapkáját. A légköri szén-dioxid-szint legalább kétmillió éve nem volt ilyen magas.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint a folyamatoknak beláthatatlan következményei lesznek:

"Az emberi tevékenységek egyre inkább felborítják a természetes egyensúlyt, és ezekkel a következményekkel évszázadokig, sőt évezredekig együtt kell élnünk"

– mondta a professzor.

A globális jelenségeknek már ma is kézzelfogható hatásai vannak. Az Egyesült Államok délnyugati részén jelenleg rekorddöntő, korai hőhullám tombol, az elmúlt napokban helyenként 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A World Weather Attribution csoport tudósai pénteken végzett gyors elemzésükben arra jutottak, hogy mindez „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna az ember okozta éghajlatváltozás nélkül.

A kutatók kiemelten figyelik a Csendes-óceánt is. A hosszú távú előrejelzések szerint ugyanis igen valószínű, hogy 2026 második felében kialakulhat egy melegedő El Niño-fázis. Ez a természetes melegedési jelenség a meglévő, az ember okozta hatásra ráerősítve újabb hőmérsékleti rekordokat hozhat.

Ha El Niño-ba váltunk, ismét növekedni fog a globális hőmérséklet, és akár új rekordokat is dönthet

– mondta Dr. John Kennedy a WMO-tól.

A tudományos vélemények mellett élénk politikai vita zajlik arról, milyen ütemben és módon kellene reagálni a helyzetre. Míg az ENSZ és a WMO a fosszilis energiahordozókról a megújulókra történő gyors átállást sürgeti, több nemzetközi szervezet és energiaszektor-szereplő az ellátásbiztonság és a megfizethetőség miatt a fokozatosabb átmenetet tartaná indokoltnak.

Az elmúlt 11 év volt a Föld 11 legmelegebb éve az 1850-ig visszanyúló adatok szerint. Tavaly a globális átlagos léghőmérséklet mintegy 1,43 Celsius-fokkal haladta meg az „iparosodás előtti” idők szintjét. A La Niña nevű természetes időjárási hatás átmeneti lehűtő hatása miatt 2025 nem volt olyan forró, mint 2024, amelyet az ellentétes fázis, az El Niño felerősített, de így is a három legmelegebb év egyike volt a feljegyzések kezdete óta. A Föld gleccserei - a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint - 2024/25-ben az öt legrosszabb év egyikét élték meg, miközben a tengeri jég mindkét sarkvidéken tavaly nagy részében rekordközeli vagy rekordszinten alacsony volt. A Föld többletenergiájának több mint 90 százaléka az óceánokat melegíti, ami árt a tengeri élővilágnak, erősebb viharokat okoz és hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: