Ezért tiltják be a TikTokot az USÁ-ban, avagy, hogyan figyel meg és befolyásol minket a közösségi média?
Úgy fest, a TikTok lesz az első nagy közösségi platform, amit betiltanak az Egyesült Államokban. Mutatjuk, hogy a közösségi oldalak milyen módszerekkel figyelnek meg minket és mire használják a kincset érő tudást.
Joe Biden elnök szerdán aláírta az egy nappal korábban a szenátusban is elsöprő többséggel (79-18-as arányban) megszavazott jogszabályt, amivel lényegében betiltják a TikTok működését az Egyesült Államok területén, hacsak az üzemeltető ByteDance nem adja el a benne lévő részesedését egy megbízható vállalatnak, legfeljebb 270 napon belül, ami 90 nappal meghosszabbítható. A TikTok azonban inkább lekapcsolja a szolgáltatását az USA-ban – állította James Lewis, a stratégiai és nemzetközi tudományok professzora a New York Timesnak.
A szakértő képtelenségnek nevezte az értékesítés kikényszerítését, mondván, ha a ByteDance hajlandóságot is mutatna arra, hogy inkább eladja a részét, csak ne érje horrorisztikus veszteség az amerikai piac elvesztésével, még mindig ott van a folyamatban a kínai állam.
A kínai kormány gond nélkül képes lenne meghiúsítani az üzletet azzal, hogy a TikTok eladását technológiai exportnak minősíti, amit aztán nem engedélyez.
Az amerikai politikusok szerint a ByteDance mindenképpen az állampárt befolyása alatt áll és eszközként használja a közösségi platformot Kína ellenfelei, köztük az USA gyengítésére. Ugyanettől tartva tiltotta be jóval korábban Kína az összes amerikai közösségi médiumot, a Facebooktól a Twitterig.
A törvény szignója ettől függetlenül érdekes fordulat Biden jelenleg is zajló elnökválasztási kampányában, hiszen a csapata évek óta dolgozik a TikTokon (még influencerekkel is együttműködve), hogy megszilárdítsa a demokrata országvezető népszerűségét a fiatal szavazók körében. Az AP megjegyzi: a kutatások azt mutatják, hogy a 30 év alatti amerikaiak egyharmada számára a TikTok elsődleges hírforrássá vált. A platform emellett jelentős gazdasági tényező is: 170 millió amerikai felhasználójából 7 millió vállalkozás.
Mi a baja az Egyesült Államoknak a TikTokkal?
Bár az amerikai kormány határozottan ellenzi a TikTok tevékenységét az országban, nyilvánosan nem mutattak be bizonyítékokat arról, hogy a felhasználók adatai rossz kezekben lennének a ByteDance-nél vagy a cég a Kínai Kommunista Párt propagandáját terjesztené. A vádak ehhez képest elég konkrétak, és ezek mentén több lépcsőben igyekeznek ellehetetleníteni a videós közösségi alkalmazást: kezdetben az állami szféra dolgozóinak tiltották meg a használatát, majd kezdeményezték a közösségi szintű betiltást.
A platform az ellenzők szerint
- kínai politikai nézeteket népszerűsít és ezzel befolyásolni akarja, többek között az amerikai választásokat,
- gyűlöletbeszédet és más diszkriminatív (rasszista, szexista, homofób és transzfób) tartalmakat terjeszt,
- hamis híreket, például kitalált történéseket, manipulált képeket és videókat, valamint félrevezető állításokat közvetít.
Ha mindez nem lenne elég, az oldal évek óta össztűz alatt áll a világ számos országában a mentális egészségre gyakorolt lehetséges hatásai miatt.
A platformot érő kritikák azóta izzanak a legjobban, hogy a Center for Countering Digital Hate (nagyjából: Digitális Gyűlöletkeltés Ellenes Központ) kísérlete kimutatta:
a TikTok algoritmusa 2,6 percenként öngyilkossággal kapcsolatos, 39 másodpercenként mentális egészséghez kapcsolódó, nyolc percenként pedig étkezési zavarral összefüggő videókat mutogatott a szervezet által létrehozott, 13 éves kamaszokat imitáló profiloknak.
Ha a politikai okok nem is elegendőek a betiltáshoz, a gyermekek védelmére hivatkozva, ugyebár, nagyon sok mindent le lehet nyomni a közvélemény torkán. Ezt a témát zászlajára tűzve az amerikai kormány sem feltétlenül szenvedne el komoly népszerűségvesztést, ha végül (és valójában politikai okokból) leállítaná az országban a TikTokot.
A közösségi oldalak aggasztóan sokat tudnak rólunk
Valójában az a helyzet, hogy bármelyik közösségi oldalt nézzük is, igaznak bizonyul a mondás: „ha ingyen kapsz valamit, akkor te vagy az árucikk”.
Azokon a webes felületeken, amelyeken nem vásárolunk magunknak reklámmentességet és más előnyöket (ezáltal ingyen szörfölünk), azt hasznosítják belőlünk a tulajdonosok, amit az ingyenességért cserébe adunk: az adatainkat. A rólunk felhalmozott tudás óriási csomag: mintha minden felhasználóról írnának egy többezer oldalas könyvet, benne az aktivitásairól, a beállításairól, a politikai, vallási és vásárlói preferenciáiról meg még sok minden másról.
A rólunk készült „kötetekben” benne van minden, a személyes adatoktól a hely- és eszközadatainkon át a legutolsó hobbinkig – amibe talán csak ezután készülünk belevágni.
A Facebook jobban ismer minket, mint a párunk vagy a saját anyánk, hiszen algoritmusok tömege elemzi minden tettünket és keresésünket, amelyekből pillanatok alatt lezavart számításokkal biztosabban tudja, mire vágyunk, mint a hozzánk legközelebb állók vagy akár mi magunk.
Ezt a tudást sokféleképpen hasznosítják a közösségi platformok: fontos cél a felhasználói élmény javítása, hogy még elkötelezettebb usert faragjanak belőlünk, de lényeges a termékfejlesztési és kutatási cél, ahogy persze a jól becélzott reklámok elhelyezése is.
És akkora adathalmaz birtokában, amekkora ezeknek a szolgáltatóknak áll a rendelkezésére, nagyon sok mindent meg lehet tenni a felhasználókkal, sőt, a közvéleménnyel. Nagyon nem mindegy tehát, hogy kinek a kezében van a gyeplő egy social media cég élén – már ha még mindig ember az illető és nem egy mesterséges intelligencia.
A TikTok gyakorlatilag teljesen automatizált algoritmusai úgy vannak beállítva, hogy a felhasználók olyan tartalmakat lássanak, amelyekkel valószínűleg elköteleződnek a platform felé.
Ez sajnos azt is jelenti, hogy gyakrabban láthatnak olyan tartalmakat, amelyek megerősítik a meglévő félelmeiket – akár igazak, akár nem.
Ha egy user például fél a cápáktól, nyilván hevesebb érzelmi reakciót vált ki belőle a tengeri ragadozó látványa, és szomjazza a róla elérhető tudást – hiszen, minél jobban ismeri az „ellenséget”, annál nagyobb biztonságban van. Gondolja ő. Mert a közösségi médiából ráömlő tartalom nem növeli a biztonságérzetét, hiszen a félelemmel remekül le lehet kötni a figyelmet. Az alkalmazások célja pedig éppen ez: minél több időt megszerezni az osztatlan figyelmünkből.
Vegyünk példának egy cápáktól rettegő felhasználót, akiről az általa használt közösségi app pontosan tudja, mitől retteg, ergo: mi az, amire nagyon odafigyel. Mivel az egyik legfőbb fóbiája a tengeri ragadozó, egyre több cápatámadásról szóló videó jelenik meg számára, például a TikTokon, és emiatt elmélyül benne, hogy a cápánál nincs veszélyesebb dolog a világon, holott a támadás esélye 1:3,7 millióhoz. Ezzel szemben egy halálos autóbaleseté 1:101-hez, vagyis egy személyautó 37 ezerszer veszélyesebb, mint egy cápa.
A legtöbb TikTok felhasználóval rendelkező országok, 2024 januárjában. Forrás: DataReportal
A közösségi platformok hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek a felhasználóikról, beleértve a demográfiai adatokat, a helyadatokat, a böngészési előzményeket, a keresési lekérdezéseket, a bejegyzéseket, a kedveléseket, a megjegyzéseket, a megosztott tartalmakat, a kommunikációt, az eszközadatokat és még sok minden mást. Ezt az adatgyűjtést általában a platform használatának feltételeként követelik meg, de gyakran titokban történik, a felhasználók tudta nélkül. Hiszen mégis ki olvassa végig a 80-100 oldalas felhasználási feltételeket?
Az óriási adatmennyiségből dolgozó botok, amilyeneket például a TikTok is használ, képesek hamis tartalmak terjesztésére, ezáltal arra, hogy mesterségesen növeljék bizonyos témák népszerűségét, vagy éppen ellenkezőleg: a témák, személyek, társadalmi csoportok és jelenségek iránt érzett gyűlöletet.
Ezekkel az eszközökkel kiváló propagandahálózat építhető és akár összehangolt kampányokat is lehet indítani.
Ebből a legemlékezetesebb eset a Donald Trump elnöki győzelmét eredményező, 2016-os botrány, aminek közvetlen előzménye, hogy a Cambridge Analytica vállalat 87 millió Facebook-felhasználó adatait (beleegyezés nélkül) összegyűjtve indított dezinformációs kampányt, ezzel Trump felé terelve a szavazatukat.
Így csinálják
A közösségi oldalak mögött duruzsoló óriási szerverek és a rajtuk futó mesterséges intelligencia modellek sütik és weboldalakba ágyazott láthatatlan képpontok (követőpixelek), sőt, akár arcfelismerés vagy hangazonosítás segítségével követik nyomon a felhasználók online tevékenységét. Ez lehetővé teszi a platformok számára, hogy átfogó képet kapjanak a felhasználók érdeklődési köreiről és viselkedéséről, még akkor is, ha azok nem használják aktívan a felületet.
A fentebb már írt algoritmusok a felhasználók adatainak elemzésére és profilozásra jók – ezek alapján pedig remekül jeleníthetők meg célzott reklámok vagy ajánlott tartalmak.
A platformok gyakran megosztják a felhasználók adatait harmadik felekkel, például marketingcégekkel, adatbrókercégekkel és kormányzati szervekkel. Ez az adatmegosztás a felhasználók tudta vagy beleegyezése nélkül is történhet.
A TikTok betiltásának vagy az eladás kikényszerítésének szándéka persze nem független a geopolitikai szempontoktól, Amerika és Kína egyre élesebb rivalizálásától sem.
Az Egyesült Államok pontosan tudja, mekkora érték az az adatvagyon, amire Kína a TikTok működtetésével szert tehet, hiszen az amerikai tulajdonú közösségi platformok, például a Facebook és az Instagram is hasonló módon működnek.
Nem véletlen, hogy tavaly tavasszal az Európai Unió épp a Facebook anyavállalatát, a Metát büntette meg 1,2 milliárd euróra, vagyis 450 milliárd forintra, amiért nem kellően védte meg az európai felhasználók adatait az amerikai megfigyeléssel szemben. Azt is kikötötték, hogy a Meta azonnal függessze fel a felhasználói adatok továbbítását az Egyesült Államokba.
Novemberben újabb, 108 milliárdos bírságot szabtak ki az európai adatvédelmi szabályok megsértése miatt, valamint megtiltották, hogy a Meta az európai felhasználók személyes adatait igénybe vegye a célzott hirdetésekhez.
Míg tehát Amerika a teljes tiltással igyekszik megakadályozni a kínai adatszerzést az Egyesült Államokban, Európa megabírságokkal próbálja korlátozni Amerika hasonló képességeit.
