TECH
A Rovatból

Irodából egy tengerparti kávézóba - kitört a Nano Banana-láz, egyre népszerűbb a Google új képgeneráló AI-ja

Fél perc alat készítette el ezt a képet a Nano Banana. A Google rendhagyó képalkotó eszköze hetek alatt az egyik leggyorsabban terjedő mesterséges intelligencia-alkalmazássá vált. De vajon mit esznek ennyire a felhasználók ezen fotóátalakító AI-n?
Szerző: Gábor János - szmo.hu
2025. szeptember 28.



A Nano Banana (becsületes nevén Gemini 2.5 Flash Image) augusztus végén debütált a Gemini alkalmazás részeként. A Google ekkor „csúcstechnológiás képgeneráló és szerkesztő modellként” mutatta be, majd integrálta mind a Gemini webes változatába, mind pedig az Androidra és iOS-re elérhető alkalmazásokba.

A funkció teljesen ingyenes, így bárki számára hozzáférhető a Gemini alkalmazáson belül.

A használatához semmiféle technikai tudásra nincs szükség, elég feltölteni egy fotót, majd egy rövid szöveges utasítás begépelésével kihasználhatók a modell képességei. A haladó felhasználók és fejlesztők számára a modell elérhető a Google AI Studio platformon és API-n keresztül is, de a hétköznapi userek döntő többsége a Gemini mobilalkalmazásban találkozik vele.

Mi az a Nano Banana, és hogyan működik?

A Nano Banana a Google DeepMind legújabb mesterséges intelligenciára épülő képgeneráló és képszerkesztő modellje, amellyel lényegében egyetlen fotóból is számtalan új, kreatív képvariáció hozható létre. A modell a Gemini alkalmazásba integrálva, és természetes nyelvű utasítások alapján módosítja a felhasználók által feltöltött képeket.

Képes több kép kombinálására, különböző elemek összeolvasztására, valamint specifikus részletek szerkesztésére, és teszi mindezt anélkül, hogy lerontaná az eredeti fotó többi részének minőségét.

A Google blogbejegyzése szerint az új modell lehetővé teszi, hogy a felhasználók „egyetlen kompozícióban több képet egyesítsenek, ugyanazon személy vagy tárgy megjelenését akár több szerkesztés során is következetesen megtartsák, pusztán szöveges utasításokkal hajtsanak végre célzott átalakításokat, esetleg a Gemini ismereteit felhasználva generáljanak vagy módosítsanak képeket”.

A Nano Banana óriási előnye, hogy ezeket a műveleteket gyorsan és nagy pontossággal hajtja végre: egy-egy átalakítás vagy képalkotás jellemzően kevesebb, mint fél perc alatt kész van. Így került e sorok szerzője is másodpercek alatt egy tengerparti kávézóba a szürke irodai környezet helyett.

A modell leglátványosabb munkái egyébként a „4D-stílusú” realisztikus portrék vagy a miniatűr figurák, amire korábban hasonló minőségben nem volt példa a nagyközönség számára elérhető eszközöknél – jegyzi meg a Hindustan Times elemzése.

De persze előállíthatók vele fantázia-avatárok, házi kedvencek dizájn játékfigurái, vagy akár teljesen más stílusú portrék, például ceruzarajzzá vagy rézkarccá alakított fotók, régi polaroid hangulatú képek vagy tényleg bármi más, és ehhez csupán szöveges leírás kell.

A Google fejlesztőknek szánt blogja kiemeli, hogy a finomszerkesztési képességek is kiemelkedőek: a modell például tud hátteret cserélni, adott tárgyat vagy személyt eltávolítani, ruha színét vagy anyagát variálni, esetleg fekete-fehér fotót kiszínezni.

Amit pedig nyilván minden felhasználó nagyra értékel, az az, hogy a Nano Banana a változtatások során megőrzi az arcok, állatok vagy más fontos objektumok élességét és élethű megjelenését, szóval a végeredmény még komplex átalakítások után is természetes hatású marad.

A Google-nél bontják a pezsgőt – arat a Nano Banana

A képgeneráló alkalmazás nagyot durrant, hiszen heteken belül óriási globális népszerűségre tett szert. A közösségi médiát elárasztották a vele készült alkotások, így sorra születnek az újabb és újabb trendek, kihívások, amelyek az alkalmazás által generált képek körül forognak. Különösen népszerű a „Hug My Younger Self” (Öleld meg fiatalkori énedet). Ez esetben a felhasználók egy-egy felnőtt- és gyermekkori fotó feltöltésével alkotnak nosztalgikus, polaroid stílusú képet, amelyen mai énjük szeretettel átöleli gyermekkori önmagát.

A gondosabb utasításokkal készült, jobban sikerült, megható, személyes tartalmak tömegesen terjednek az Instagramon és az X platformon, amivel a jelenség – és vele maga a Nano Banana híre – vírusszerűen terjed a világhálón.

Az NDTV egy olyan trendre is felfigyelt, amelyhez hasonlóval más AI-fejlesztők korábbi modelljei kapcsán már lehetett találkozni, és ez nem más, mint a 3D akciófigura, egy hírességről, saját magunkról, a családunkról, a gyerekünkről vagy éppen a házikedvencünkről. Ezek a képek gyakran úgy néznek ki, mintha valódi termékfotók lennének, ami igazán látványossá teszi őket, ezért milliók posztolnak ilyen tartalmat, rögtön a #nanobanana hashtaggel, ami tovább növeli az alkalmazás ismertségét és népszerűségét – állapítja meg a The Independent.

A globális lelkesedést mutatja, hogy még Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója is nyilvánosan áradozott a Nano Bananaról egy londoni rendezvényen. A Wired riportja szerint azt mondta, „hogy ne lehetne imádni a Nano Bananat? Annyira jó! Mondjátok, hogy nem igaz! Egyszerűen fantasztikus.” Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója sem maradt ki az áradozásból: amikor Huang a közösségi médiában azt írta, mennyire feldobta a napját a Nano Banana, úgy válaszolt, „Az enyémet is.”

A magas szintű visszajelzések szintén arra utalnak, hogy a Nano Banana globális szintű mémmé és szenzációvá vált, hiszen még a technológiai vezetők is felfigyeltek rá.

Komolytalan őrületből lesz a Google megmentője?

A Nano Banana megjelenése gyökeres fordulatot jelent a Google Gemini számára: a korábban háttérbe szorult nyelvi modell hirtelen az app-áruházak toplistáinak élére ugrott, letaszítva onnan az eddig gyakorlatilag egyeduralkodó ChatGPT-t. A képgeneráló modell augusztus 26-ai indulását követően a Gemini mobilalkalmazás letöltései meredeken íveltek felfelé, és már szeptember 12-én első lett az amerikai App Store-ban. A pozíciót e cikk születése idején még mindig őrzi az ingyenes alkalmazások között – maga mögé utasítva a ChatGPT-t, a Prime Videot, a Threadset és a McDonald’s-ot.

A TechCrunch szerint más piacokon is hasonló tendencia alakult ki: a Gemini szeptemberben 108 országban került be az iPhone alkalmazások top 5-jébe. Magyarországon egyébként még nem ennyire népszerű: nálunk továbbra is a ChatGPT vezet, míg a Gemini a 7. helyen áll.

A Google saját platformján, az Androidon szintén nagyot ment a Gemini: az amerikai Google Play áruházban szeptember közepére a 26-ról a 2. helyre jött fel (a ChatGPT maradt az első helyen), de hazánkban még eléggé le van maradva, hiszen az Appfigures adatai szerint a legtöbbször letöltött 30 app listájára sem fér fel.

A globális növekedés mögött egyértelműen a Nano Banana virális terjedése áll. A Google részéről meg is erősítették, hogy a Gemini legnépszerűbb funkciója a képalkotás lett, míg Josh Woodward, a Google Labs alelnöke konkrét számokat is megosztva közölte, hogy a Nano Banana önmagában milliós nagyságrendű új letöltést generált az app számára: négy nap alatt 13 millióval nőtt az így már 23 milliós felhasználói bázis, akik már több mint 500 millió képet generáltak a Geminivel.

Az elsöprő erejű képgeneráló trend hatására a „Gemini” kifejezés keresései ugyancsak rekordokat döntöttek: a Google Trends adatai alapján szeptemberben a Gemini appra vonatkozóan 10-15-szörösére növekedtek a keresések, amelyek száma globálisan is meghaladta a ChatGPT-re irányuló kereséseket.

Számottevően emelkedett a Gemini alkalmazás bevételt termelő felhasználói bázisa is. Habár maga a képalkotás ingyenes, a Gemini prémium szolgáltatásai és előfizetési konstrukciói iránt megnőtt az érdeklődés. Az Appfigures úgy becsüli, hogy 2025 augusztusában – a Nano Banana indulását követően – a Gemini app iOS-es bevétele 1,6 millió dollárra ugrott, míg januárban ez az összeg még csak kb. 115 ezer dollár volt (magyarán a nyolcszorosára nőtt).

De a Google szempontjából nem – az ekkora méretek mellett gyakorlatilag jelentéktelen – webáruházi bevétel a fontos, hanem az a lendület, amit a Nano Banana az anyavállalat pénzügyi várakozásaira gyakorol. A pozitív hatás hozzájárult az Alphabet részvényárfolyamának emelkedéséhez (kevesebb mint négy hét alatt kb. 25 százalékkal nőtt), és a piaci kapitalizáció átlépte a 3 billió dollárt. A Google anyacége ezzel olyan technológiai óriások közelébe ért, mint az Apple, a Microsoft vagy az Nvidia.

A Nano Banana újraírhatja az AI-piac szabályait

A modell sikere rávilágít, hogy a közönség szélesebb rétegei megnyerhetők AI-alapú képgenerálással, ha az könnyen használható és látványos eredményre képes.< Eddig az olyan képgeneráló modellek, mint a Midjourney vagy a DALL·E, inkább a technológiában jártasabb felhasználók játékszerei voltak, és gyakran valamilyen fizetési vagy technikai belépő szintű kapu mögé rejtőztek.

A Nano Banana ezzel szemben – a Gemini app révén – azonnal eljutott a tömegekhez, így versenyhelyzetbe került a specializált AI-képalkotókkal szemben, és mainstream platformokon találta meg a felhasználókat. A varázsa pedig abban rejlik, hogy meglévő képek szerkesztésében, és nem abban teljesít jól, hogy a semmiből állítson elő illusztrációkat. Annak felismerése pedig, hogy kezdeni kell valamit a több kép kombinálásának lehetőségével, a Google váratlanul nagyot nyert, hiszen ez a megoldás a riválisoknál egyelőre elég kiforratlan állapotban van.

A Nano Banana tehát trendformálóvá vált a generatív AI-piacon, hiszen hiába bukkant már fel 2025-ben több AI-alapú képalkotó trend is – a ChatGPT-n belüli Ghibli-től a közösségi médiában csúcsra járatott „Barbie doboz” kihívásig – a Google modellje az év legvirálisabb AI-trendje lett a világon – állapítja meg a Cryptopolitan. Az alkalmazás ezzel új korszakot nyit: immár nem csak a chatbotok vagy a keresőmotorok világában, de a képgeneráló AI-eszközök között is rivalizálás alakult ki a felhasználók kegyeiért, és ebben a versenyben a Google váratlan gyorsasággal pattant az élre.

A Nano Banana titka az egyszerűségében rejlik

A Nano Banana példátlan népszerűsége mögött több tényező szerencsés összjátéka állhat. Az egyik legfontosabb ok a modell egyszerűsége és hozzáférhetősége. Nem kell hozzá szaktudás, nem kerül egy fillérbe sem, az alkalmazásbázisa pedig gyakorlatilag korlátlanul nőhet.

Ez nagy különbség a korábbi AI-eszközökhöz képest, amelyek gyakran várólistával, előfizetéssel és bonyolult beállításokkal operáltak. A Google Gemini app letöltése és a fotók feltöltése éppoly könnyű, mint egy átlagos közösségi média poszt létrehozása, így a Nano Banana használata nem igényel különösebb erőfeszítést, legfeljebb annyit, mint egy filter alkalmazása az Instagramon. Az eredmény viszont sokkal látványosabb.

És ezen a ponton elérkeztünk a siker kulcsához, ami nem más, mint a vizuális élmény ereje.

A Nano Banana által generált képek nem egyszerűen mutatósak, de személyes kötődést is kialakítanak: saját magunk, családtagjaink, kedvenceink, kedvenc hőseink sosem látott formában köszönnek vissza a képeken, ami erős érzelmi kötődést vált ki. A tartalmak ezáltal megosztásra ösztönözik a felhasználót, hiszen ki ne mutatná meg szívesen a barátainak, hogy hogyan nézne ki akciófigura, vagy hogyan mutatna, miközben gyerekkori önmagát ölelgeti.

Az emberek imádják a kreatív, meghökkentő vagy épp megható képeket, és boldogan terjesztik az online ismerőseik között. A trend ezzel önmagát erősíti: minél többen látják, annál többen próbálják ki, és termelik tovább az új tartalmakat.

Ugyancsak fontos tényező a minőség: a Nano Banana eredményei sok esetben meglepően élethűek, sőt, akár professzionális hatást keltenek. Nem ritka, hogy a generált tartalmakat első ránézésre valódi fotóknak érezzük, hiszen a modell a részletekre (arcok, textúrák, háttér) gondosan ügyelve alkot, így a végeredmény akár megközelítheti egy profi grafikus teljesítményét.

Ugyancsak komoly erő, hogy a modell képes megőrizni az identitást a képeken, vagyis felismerhetően, konzisztensen ábrázolja a feltöltött képen szereplő személyt, még akkor is, ha az AI több különböző helyzetbe vagy jelenetbe teszi bele.

Végül, de nem utolsó sorban a sikerhez persze hozzájárul a Google ökoszisztéma ereje. A Gemini alkalmazás a Google márkanév alatt megelőlegezett bizalommal indul, és az Android platform integrációja révén rögtön óriási felhasználói bázisra tud támaszkodni.

A Google aktívan népszerűsíti is az új funkciót, kihangsúlyozva, hogy „a képalkotás és szerkesztés mindenkinek ingyenes a Gemini appban”, és arra bátorítva a felhasználókat, hogy a generált képeket a #nanobanana hashtag alatt osszák meg a közösségi oldalaikon.

Ez a fajta marketing, ötvözve a virális terjedéssel, exponenciálisan növeli a felhasználói bázist, ezáltal kialakul az ún. hógolyó-hatás: a Google által adott kezdő lökés után a felhasználók generálta tartalom válik a legjobb reklámmá az alkalmazás számára.

Mezei és szakmai felhasználók egyaránt felkaphatják

Mindent egybevetve tehát a Nano Banana azért lett virális, mert egyszerű, ingyenes, szórakoztató és személyes élményt nyújtó eszköz, ami a modern közösségi média környezetben tökéletes sikerrecept. Egyértelmű, hogy a felhasználókért folyó küzdelem már nemcsak arról szól, hogy ki tud okosabb vagy emberibb hatású chatrobotot építeni, hanem arról is, hogy ki tud szórakoztatóbb, kreatívabb és elterjedtebb AI-élményt nyújtani nagyobb tömegeknek.

A Nano Banana megmutatta, hogy a Google képes ilyen élményt adni, ezzel komoly nyomást helyezve a versenytársakra, hogy hasonlóan könnyen használható és trendteremtő funkciókat fejlesszenek. A reakciók már most látszanak: az OpenAI új képalkotó modulokkal kísérletezik, Elon Musk xAI csapata pedig különböző popkultúra-ihletésű tartalomgenerálási lehetőségekkel (pl. anime karakterek) igyekszik kitűnni.

Ami pedig a szakterületi összehasonlítást illeti: a Google Nano Banana bizonyos specializált területeken is helytáll a versenytársakkal szemben. Képszerkesztési pontosságban és arcreprodukálásban jelenleg az élvonalba tartozik, sőt, a Google saját mérései szerint a Nano Banana (Gemini 2.5 Flash Image) toronymagasan vezeti a ranglistát az ilyen jellegű AI-modellek között.

[caption id="attachment_2427755" align="alignnone" width="3840"] Forrás: Google[/caption]

Az, hogy egyszerre képes multimodális feladatokra (több kép kombinálása, szöveg értelmezése, képi stílus átvétele egyik képről a másikra) egy platformon belül, szintén egyedi előny, amivel a vállalat új frontot nyitott az AI-modellek versenyében: a kreatív, vizuális AI-élmény frontját.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TECH
A Rovatból
Letiltják a nőket és gyerekeket levetkőztető mesterséges intelligenciát, hatalmas botrány után visszakozik Elon Musk
A brit kormány „borzalmasnak” nevezte a helyzetet, a miniszterelnök pedig szégyenletesnek. A cég most azokban az országokban korlátozza a funkciót, ahol az illegális.


Kéthetes, hatalmas közfelháborodást kiváltó botrány után visszakozik Elon Musk platformja: az X bejelentette, hogy az Egyesült Királyságban letiltja a Grok nevű mesterséges intelligenciájának azt a funkcióját, amellyel valódi emberek fotóit lehetett úgy szerkeszteni, hogy kihívó öltözetben, például bikiniben jelenjenek meg. A vállalat közölte, hogy „geoblokkolni” fogja a funkciót azokban az országokban, ahol az illegális.

Az X közleményében azt írta, „zéró toleranciát tanúsítunk a gyermekekkel szembeni bármiféle szexuális kizsákmányolással, a nem konszenzuális meztelenséggel és a nem kívánt szexuális tartalommal szemben”. A változtatás bejelentése órákkal azután történt, hogy Elon Musk a saját oldalán közzétette: „Nem tudok a Grok által generált meztelen kiskorúakat ábrázoló képekről. Szó szerint nulla [ilyen lehet - a szerk.].”

A milliárdos szerint a Grok úgy van programozva, hogy elutasítsa az illegális kéréseket - ezt az elképzelését saját fejlesztői cáfolták meg. Azonban azt már korábban tapasztalni lehetett a platformonm, hogy az elmúlt hetekben ezrével jelentek meg olyan, a Grok eszközzel készített szexualizált képek, amelyeken nőket és gyerekeket digitálisan, a hozzájárulásuk nélkül „vetkőztettek le”. Az ügy akkora port kavart, hogy a brit kormány is megszólalt.

Keir Starmer miniszterelnök az X korábbi, a funkció megtartásáról szóló döntését „borzalmasnak”, a helyzetet pedig a parlamentben „undorítónak” és „szégyenletesnek” nevezte. Liz Kendall technológiai miniszter szerint a cég lépése „egy további sértés az áldozatokkal szemben, amellyel gyakorlatilag pénzzé tesznek egy borzalmas bűncselekményt”. A brit kormány az X mostani bejelentése után közölte: igazolva látja korábbi álláspontját.

A brit médiaszabályozó hatóság, az Ofcom még hétfőn indított hivatalos vizsgálatot a platform ellen, miután „rendkívül aggasztó” jelentéseket kapott az illegális, nem beleegyezéssel készült intim képek és gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok készítéséről és megosztásáról.

Az Ofcom szóvivője szerint a techvállalat döntése „egy üdvözlendő fejlemény. A hivatalos vizsgálatunk azonban továbbra is folyamatban van. Éjjel-nappal dolgozunk azon, hogy előrelépjünk, és választ kapjunk arra, mi ment félre, és mit tesznek a helyreállítás érdekében.”

A botrány nemzetközileg is komoly következményekkel járt: Kalifornia főügyésze vizsgálatot indított, három demokrata párti amerikai szenátor pedig arra szólította fel az Apple-t és a Google-t, hogy távolítsák el az X-et és a Grokot az alkalmazásboltjaikból. Malajzia és Indonézia már jogi lépéseket vagy tiltást vezetett be a funkcióval szemben.

Az X a múlt héten már korlátozta a Grok képgeneráló képességeit a nem fizető felhasználók számára, de szakértők szerint az eszköz továbbra is képes volt szexuálisan explicit képeket előállítani. Az Egyesült Királyságban ezen a héten lép hatályba az a jogszabály-módosítás, amely bűncselekménnyé nyilvánítja az ilyen képek létrehozását. Starmer szerdán azt mondta, az X azon dolgozik, hogy megfeleljen ezeknek az új szabályoknak. A vállalat nem pontosította, hogy a felhasználók a különálló Grok alkalmazásban továbbra is készíthetnek-e majd ilyen képeket - írja mindezt a The Guardian, a Reutes hírügynökség közreműködésével.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TECH
A Rovatból
Halálos támadások után lépett Elon Musk: egy egyszerű korlátozással kapcsolja le az orosz kamikaze drónokat a Starlinkről
A SpaceX 75 km/órás sebességkorlátot vezetett be a Starlink-terminálokra, így azok használhatatlanná válnak a gyors orosz drónokon. Kijev szerint a lépés „kézzelfogható eredményeket” hozott az oroszok ellen.


Egy ukrán tisztviselő szerint „kézzelfogható eredményeket hoztak” Elon Musk erőfeszítései, amelyekkel igyekszik megakadályozni, hogy Oroszország a Starlink műholdakat dróntámadásokhoz használja.

A Starlink-technológiát korábban több halálos támadással is összefüggésbe hozták, köztük egy mozgó személyvonat elleni csapással, amelyben hatan haltak meg

– írta a BBC News.

Mihajlo Fedorov védelmi miniszter szerint a SpaceX alapítója gyorsan reagált, amikor értesítették arról, hogy Starlink-kapcsolattal rendelkező orosz drónok működnek az országban.

Musk maga is megerősítette a lépéseket az X-en. „Úgy tűnik, hogy az oroszok Starlink jogosulatlan használatának megállítására tett lépéseink működtek. Szóljanak, ha még többre van szükség” – írta.

Bár a felek nem részletezték a válaszlépéseket, a védelmi minisztérium hivatalos oldala, az ArmiyaInform szerint a SpaceX 75 km/órás sebességkorlátot vezetett be az Ukrajna felett mozgó Starlink-terminálokra.

„Az orosz drónok ennél sokkal gyorsabban haladnak, így az ellenséges operátorok nem lesznek képesek valós időben irányítani őket” – közölte a weboldal.

Emellett az ukrán kormány egy fehérlista bevezetését is tervezi, amelyen csak a jóváhagyott Starlink-terminálok szerepelhetnek. A nem regisztrált eszközöket lekapcsolják. „Ezt a SpaceX-szel együttműködésben valósítjuk meg” – mondta Fedorov.

A Háború Tanulmányozásának Intézete január közepén arra figyelmeztetett:

mióta Oroszország elkezdte Starlinkkel felszerelni az olcsó Molniya-2 kamikaze drónokat, azok harctéri hatékonysága „drámaian” megnőtt.

Ezeket a drónokat Fedorov miniszter szerint nehéz lelőni, mivel alacsonyan repülnek, elektronikus hadviseléssel nem lehet elhárítani őket, és az operátorok távolról, valós időben irányítják őket. Orosz háborús bloggerek arra figyelmeztettek, hogy a következmények túlmutathatnak a drónokon, mivel az orosz hadsereg a Starlinket a frontvonal internetellátására is használja.

Egyébként Fedorov – akkor még miniszterelnök-helyettesként – volt az, aki 2022 februárjában, nem sokkal Moszkva teljes körű inváziója után segítséget kért Musktól, aki még aznap engedélyezte a Starlinket Ukrajnában. A kapcsolatuk azonban hamar viharossá vált.

Musk 2022-ben megtagadta az ukrán hadseregtől a Starlink-hozzáférést a Krímben, azzal indokolva a döntést, hogy Ukrajna a szolgáltatást arra használta volna, hogy „elsüllyessze az orosz flotta nagy részét”, amivel a SpaceX „egy súlyos hadicselekmény bűnrészese” lett volna.

Musk azóta többször bírálta a nyugati országokat, amiért finanszírozást és fegyvereket nyújtanak Ukrajnának. „Őrültség továbbra is ennyi pénzt küldeni Ukrajnának elszámoltathatóság és végcél nélkül” – mondta. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy „bármennyire is nem értek egyet az Ukrajnával kapcsolatos politikával, a Starlink soha nem fogja kikapcsolni a termináljait”. Márciusban pedig úgy fogalmazott: „A Starlink-rendszerem az ukrán hadsereg gerince. Az egész frontvonaluk összeomlana, ha kikapcsolnám.” A feszültségek ellenére Fedorov a múlt héten ismét méltatta Musk időben meghozott döntését, mondván, a Starlink „kritikusan fontos volt államunk stabilitása szempontjából”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
A Rovatból
Intő tünetek a romló alvás, az ingerlékenység és a titkolózás: a tudósok riadót fújtak a gyerekek kóros mobilfüggősége miatt
A techcégek azzal védekeznek, hogy nincs egyértelmű bizonyíték a káros hatásokra. A szakemberek szerint addig is a családi médiaterv és a mobilmentes hálószoba segíthet.


Ha a közösségi média olyan, mint egy biztonsági öv és sebességkorlátozás nélküli autó, akkor miért engedjük, hogy a gyerekeink vezessék?

A vita forr, miután az Egyesült Államok tiszti főorvosa, Vivek H. Murthy júniusban

javasolta, hogy a közösségi platformok kapjanak a dohánytermékekéhez hasonló, drámai figyelmeztető címkéket.

Indoklása szerint a fiatalok számára „a közösségi média használatának biztonságossága nem bizonyított.”

A javaslat egyúttal korlátozná azokat a „ragadós” funkciókat is, mint a végtelen görgetés, az automatikus lejátszás és a push-értesítések, amelyek a képernyő elé láncolják a felhasználókat.

„A figyelmeztető címkéknek rendszeresen emlékeztetniük kell a szülőket és a tinédzsereket, hogy a közösségi média nem bizonyítottan biztonságos” – mondta Murthy egy interjúban.

Az Egészségügyi Világszervezet európai irodájának szeptemberi jelentése szerint a „problémás közösségimédia-használat” aránya 2018 és 2022 között 7%-ról 11%-ra nőtt a 11–15 éves fiatalok körében.

Míg a globális adatok nem mutatnak egyértelmű összefüggést, a célzott, hosszabb távú vizsgálatok már igen.

Egy több mint kilencezer amerikai gyereket követő kutatás például kimutatta, hogy a magasabb képernyőidő 9–10 éves korban kis mértékben, de mérhetően magasabb depressziós és figyelemzavaros pontszámokkal járt együtt két évvel később.

Ezt támasztja alá az a randomizált vizsgálat is,

amely szerint már egyetlen hét közösségimédia-szünet is érezhetően javította a résztvevők jóllétét, és csökkentette a szorongásos tüneteket.

Kisebb, képalkotó vizsgálatok valóban jeleznek eltéréseket a problémás okostelefon-használók jutalmazó és végrehajtó agyi hálózataiban, de ezek egyelőre csak összefüggések, nem bizonyított ok-okozati láncolatok.

A „dopaminfüggőség” divatos kifejezés, de a valóság ennél bonyolultabb.

A dopamin ráadásul nem egyszerűen „boldogsághormon”, sokkal inkább a motiváció és a várakozás molekulája, amely arra ösztönöz, hogy újra és újra visszatérjünk a gyors jutalmat ígérő tevékenységekhez.

Problémás használatra utal, ha a digitális eszközök használata már az alapvető működés rovására megy:

sérül az alvás, romlanak a jegyek, a gyerek elhanyagolja a barátait vagy a sportot.

További intő jel az ingerlékenység, ha nem elérhető a telefon, a titkolózás a képernyő előtt töltött időről, vagy ha a gyerek sikertelenül próbálja csökkenteni a mobilozást.

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia egy „Családi Médiaterv” létrehozását javasolja, amely kijelöli

a képernyőmentes zónákat - például a hálószoba és az étkezőasztal - és időszakokat - lefekvés előtt egy órával, házi feladat írása közben.

A legkisebbeknél, 0–5 éves kor között az Egészségügyi Világszervezet a lehető legkevesebb képernyőidőt javasolja, 2 és 4 éves kor között pedig legfeljebb napi egy órát, azt is lehetőleg a szülővel közösen.

„Az egyik legfontosabb lecke, amit az orvosi egyetemen tanultam, az, hogy vészhelyzetben nincs luxusunk a tökéletes információra várni” – érvel Vivek Murthy.

Ezzel szemben a technológiai cégek az okozati bizonyítékok hiányára hivatkoznak. A Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg egy interjúban kijelentette, hogy a kutatások többsége szerint nincs ok-okozati kapcsolat a közösségi média és a tinédzserek mentális problémái között.

VIA The Washington Post


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
A Rovatból
Hadat üzentek a sztárok: Scarlett Johansson vezetésével indult totális háború az AI-cégek ellen
A „Stealing Isn’t Innovation” kampányban Cate Blanchett és az R.E.M. is csatlakozott a tiltakozáshoz. A kezdeményezés célja, hogy licencmegállapodásokra kényszerítse az OpenAI-hoz hasonló techóriásokat.


Amikor Scarlett Johansson meghallotta a demót, megdöbbent, feldühödött és hitetlenkedve fogadta. A hang, amely az OpenAI legújabb chatbotjából szólt, kísértetiesen hasonlított a sajátjára, annak ellenére, hogy hónapokkal korábban visszautasította a cég felkérését.

Az ő esete lett a szimbóluma annak a harcnak, amely mostanra iparági méretűvé duzzadt: január 22-én közel 800 alkotó, köztük Cate Blanchett, az R.E.M. zenekar és Jodi Picoult író, indította útjára a „Stealing Isn’t Innovation” (A lopás nem innováció) kampányt.

A kezdeményezés üzenete egyszerű, de erőteljes: a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégeknek fizetniük kell az általuk felhasznált szellemi termékekért.

A kampányt olyan nagy múltú érdekvédelmi szervezetek támogatják, mint az amerikai színészek szakszervezete, az Amerikai Írószövetség és az Amerikai Hanglemezkiadók Szövetsége. A konfliktus egyik legismertebb arca Scarlett Johansson, aki nyilvánosan szembesítette az AI céget.

„Amikor meghallottam a demót, hitetlenkedve fogadtam, hogy Altman úr egy olyan hangot választott, amely ennyire kísértetiesen hasonlít az enyémre, hogy a legközelebbi barátaim és a híroldalak sem tudták megkülönböztetni” – nyilatkozta a színésznő a CNBC-nek.

Az OpenAI válaszul azonnal eltávolította a „Sky” nevű hangot, és közleményben hangsúlyozta, hogy soha nem állt szándékukban a színésznőt utánozni.

A nyilatkozatuk szerint a technológiai vállalatok engedély nélkül, a szerzői jogi törvények figyelmen kívül hagyásával használják fel a művészek munkáit.

Vince Gilligan, a Breaking Bad alkotója korábban az AI-t „a világ legdrágább és legenergiaigényesebb plágiumgépének” nevezte.

Szerintük a megoldást a licencmegállapodások jelentik, amire már több friss példa is akad. Az OpenAI tavaly februárban kötött tartalmi partnerséget a The Guardiannel, decemberben pedig a Disney-vel írt alá egy hároméves megállapodást, amelynek része egy egymilliárd dolláros (mai árfolyamon körülbelül 322,4 milliárd forintos) befektetés is.

A zeneiparban a Warner Music Group és a generatív zenei platform, a Suno közötti novemberi licencszerződés jelentett mérföldkövet.

A technológiai cégek jogi érvelése az amerikai jogban ismert „fair use” (tisztességes felhasználás) elvére épül, amely bizonyos körülmények között lehetővé teszi a szerzői joggal védett művek engedély nélküli használatát. „A betanítás 'fair use', de biztosítunk leiratkozási lehetőséget, mert ez a helyes” – reagált az OpenAI a The New York Times által indított perre a CNBC szerint.


Link másolása
KÖVESS MINKET: