TECH
A Rovatból

„Engedéllyel” lépett félre a házasságában, 16 évben lett a világ leggazdagabb embere, és magát autistának vallja – Bill Gates 70 éves

Felépítette a világ legnagyobb cégét, majd 53 évesen visszavonult, hogy a jótékonykodásnak szentelje életét. Konteók állandó szereplője és az informatika egyik legnagyobb alakja. Azért állítólag ő sem szent…


William Henry Gates (harmadik e néven) 1955. október 28-án született Seattle-ben id. William H. Gates (1925-2020) és Mary Maxwell Gates (1929-1994) egyetlen fiaként, egy Libby nevű húga született még. Az apja neves ügyvéd volt, anyja pedig a First Interstate BancSystem és a United Way of America igazgatótanácsának tagja. A család Seattle Sand Point nevű negyedében élt egy olyan házban, amelyet egy ritka erős tornádó rongált meg, amikor Bill még csak 7 éves volt. Gyerekkorában a szülei azt akarták, hogy jogi pályára menjen. Bill a korához képest alacsony volt, és az iskolában sokat piszkálták az iskolatársai.

13 éves volt, amikor beiratkozott a Lakeside Prep School nevű magánsuliba. Nyolcadik osztályos korában az iskola vásárolt egy Teletype Model 33 ASR terminált és használati időt a diákok számára egy General Electric (GE) számítógépen. Gates ekkor kezdett érdeklődni kezdett a GE rendszer BASIC nyelven történő programozása iránt, olyannyira, hogy a matematikaórái alól is felmentették, hogy az érdeklődésének hódolhasson.

Ezen a gépen írta meg első számítógépes programját, az amőbajáték egy implementációját, amely lehetővé tette a felhasználók számára, hogy a számítógép ellen játsszanak.

Gatest lenyűgözte a gép és az, hogy mindig tökéletesen végrehajtotta a szoftverkódot. Hamarosan a Computer Center Corporationnál (CCC) kezdett el dolgozni, egy helyi (seattle-i) vállalkozásnál, amely számítógéphasználati időt kínált a felhasználóknak (akkor még nem voltak személyi számítógépek). Billt egyébként egy rövid időre el is tiltották néhány társával együtt a CCC-től, mert olyan kódsorokat csempésztek be, amelyekkel hosszabb ingyenes használati időt biztosíttak maguknak a gépeken.

A hatalmas mikrogépek

1973 őszén aztán felvételt nyert a Harvard Egyetemre, de nem fejezte be az egyetemi tanulmányait. 1975 januárjában ő és gyermekkori barátja, a szintén zseniális programozó Paul Allen Albuquerque-be, Új-Mexikóba költöztek, hogy a Micro Instrumentation and Telemetry Systems, Inc. (MITS) nevű vállalatnál dolgozzanak, amely akkoriban kezdte el gyártani a PC-ket (személyi számítógépeket). Gatesnek sikerült meggyőznie a vezetőséget, hogy ő és Allen képesek szoftvereket írni az új hardverhez. Ez a munkájuk viszont nem tartott sokáig, mivel még ugyanebben az évben Gates és Allen megalapították saját cégüket, amelyet a „mikroszámítógép” és a „szoftver” szavak összepasszintásával neveztek el, és amely ma Microsoft néven ismert.

A Microsoft 1979-ben Bellevue-be, Washington államba költözött, és 1980-ban megállapodást kötött a technológiai óriás IBM-mel, hogy operációs rendszert fejlesszen a vállalat első, fogyasztóknak szánt PC-jéhez. Az MS-DOS 1.0 a következő év nyarán jelent meg.

Aztán, mindössze négy évvel később, 1985-ben a Microsoft kiadta a ma már elkerülhetetlen Windows nevű operációs rendszer első verzióját. Ettől kezdve néhány évente új Windows-verziók jelentek meg, majd a rendszer annyira dominánssá vált, hogy a világ számítógépeinek közel háromnegyede Windowst futtatott. Paul Allen egyébként még 1983-ban egészségügyi okokból távozott a Microsofttól (bár még további 25 évig élt), míg Gates egészen 2008 nyaráig a vállalat vezérigazgatója maradt, ekkor ugyanis, 53 éves korában önként lemondott a cég vezetői posztjáról, amit ő épített fel, és amely ugyanabban az évben több mint 60 milliárd dolláros bevételt ért el.

Milliárdok nemes célra

Amikor Bill Gates lemondott a Microsoft vezérigazgatói posztjáról, a Bill és Melinda Gates Alapítvány társalapítójaként lépett színre, amely jótékonysági szervezetet ő és akkori felesége, Melinda Gates alapítottak 2000-ben. Ez egy globális hatókörű nonprofit szervezet, amely jelentős nyereséget termel, nem kis részben a Microsoft-részvényeinek köszönhetően.

Az alapítványnak világszerte vannak irodái, és többek között az alultápláltság, a malária és a nemek közötti egyenlőtlenség elleni küzdelemre irányuló kutatásokat finanszírozza, valamint olyan ügyeket támogat, mint a mezőgazdasági fejlesztés, a tisztavíz-programok és még sok más.

Az alapítvány jelenleg több mint 75 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik, és csak 2024-ben 8,6 milliárd dollárt fordítottak jótékony célokra. Bill Gates maga becslések szerint több mint 36 milliárd dollárt adományozott az alapítványnak a saját vagyonából.

Megcsalási engedély?

Bill Gates 1994. január 1-én vette feleségül Melinda Ann Frenchet Hawaii egyik szigetén (Lanai,). A közös munka során ismerkedtek meg, mivel Melinda a Microsoft alkalmazottja volt. 1996-ban aztán otthagyta a céget, hogy a családjára és a nemsokára beinduló jótékonysági munkára koncentrálhasson. Három gyermekük született: Jennifer 1996-ban, Rory John 1999-ben, Phoebe pedig 2002-ben. Bill és Melinda azonban nem maradtak együtt, 27 év házasság után, 2021. augusztus 2-án váltak el. A szakításnak több oka is volt, az egyik állítólag, hogy Gates minden évben egy hétvégét az exbarátnőjével, Ann Winbladdal töltött (és valószínűleg fizikai kapcsolatuk is volt, bár ezt mindig tagadták). Állítólag ez egy olyan megállapodás volt, amelyet Melinda hallgatólagosan jóváhagyott, bár nem örült neki.

Melinda Gates számára további problémát jelentett Bill rendszeres kapcsolata pénzember Jeffrey Epsteinnel, az elítélt szexuális bűnözővel és emberkereskedelemmel vádolt személlyel, aki 2019-ben öngyilkos lett New York-i börtöncellájában. Gates jelenleg Paula Hurddel van kapcsolatban, aki 1962-ben született, vagyis hét évvel fiatalabb nála. Hurdnek, aki korábban az Oracle Corporation néhai társelnök-vezérigazgatójával, Mark Hurddel volt házas, két felnőtt lánygyermeke van, és elsősorban nagyszabású jótékonysági rendezvények koordinálásával és tervezésével foglalkozik. Gates és Hurd kapcsolatáról 2023 eleje óta tudni, de csak a következő év áprilisában jelentek meg együtt először egy nyilvános eseményen.

Könyvek, kocsik

Gates amúgy imádja a könyveket, lelkes olvasó, a hatalmas otthoni könyvtárának mennyezetére pedig például A nagy Gatsby című regényből származó idézetet vésetett. Állítása szerint évente akár 50 könyvet is elolvas.

Ritka köteteket is gyűjt, például egy Leonardo da Vinci által készített kézirat is a tulajdonában van, amelyért több mint 30 millió dollárt fizetett.

Sok más milliárdoshoz és techmogulhoz hasonlóan autókat gyűjt, a washingtoni otthonában egy 23 autó befogadására alkalmas garázs áll rendelkezésére. Gyűjteményében egyaránt megtalálhatók csúcskategóriás sportautók és luxusjárművek. Emellett szeret bridzsezni, golfozni és teniszezni, 2025-ben, a Source Code című könyvében pedig leírta, hogy szerinte ő autista.

A vagyon

Gates számos ingatlannal rendelkezik az Egyesült Államokban, valamint mintegy 275 000 hektár mezőgazdasági területtel (összehasonlításképpen: New York City öt kerülete összesen „csak” 193 700 hektárt foglal el). „Az Egyesült Államok mezőgazdasági területeinek kevesebb mint 1/4000-ét birtokolom. Azért fektettem be ezekbe a farmokba, hogy termelékenyebbé tegyem őket, és több munkahelyet teremtsek. Nincs ebben semmi nagy terv – valójában ezeket a döntéseket egy professzionális befektetői csapat hozza meg” – nyilatkozta erről.

A nettó vagyona a piacok emelkedésével és esésével naponta több millióval változhat, de a Bloomberg Billionaires Index szerint általában 160 milliárd dollár körül mozog. Ezzel jelenleg nincs a 10 leggazdagabb ember között sem.

1997-ben lett ő először a leggazdagabb, és egészen 2017-ig szinte minden évben (kivéve 2008-ban, illetve 2010-től 2013-ig) megőrizte a pozícióját.

Ma Bill Gates fő ingatlana egy 66 000 négyzetméteres kastély Medina városában, Washington államban, Seattle-től keletre. Az építkezés hét évig tartott, és hat konyha, valamint 24 fürdőszoba található benne. Emellett pedig egy 230 négyzetméteres edzőterem is, mivel Gates szilárdan hisz a testmozgás előnyeiben. Állítólag minden nap legalább egy órát edz, fut, úszik, teniszezik, vagy erősítő edzést végez, sőt, rajong a pickleballért is.

Ha pedig valaki ennyire gazdag, és ennyire szem előtt van, arról rengeteg összeesküvés-elméletet gyártanak. Az egyik ilyen például, hogy ő akart a Covid-19-vakcinákkal mikrochipeket beültetni az emberekbe. Egy másik szerint meg akarta szüntetni az amerikai szarvasmarhaipart, és helyette arra akarta kényszeríteni az embereket, hogy rovarokat egyenek, illetve hogy egy Gates által támogatott alap új módszert fejlesztett ki a bébiétel előállítására, s ez országos bébiételhiányhoz vezetett. Természetesen semmiféle bizonyíték nincs ezekre a konteókra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TECH
A Rovatból
„Ne aggódj! Én egy vidám kis robot vagyok” – ezt válaszolta a plüssjáték a szomorú kisfiúnak
A gyerekek hiába várnak vigaszt a drága játéktól, az egyszerűen lerázza a problémájukat. Szakértők szerint a hasonló termékek gyengíthetik a gyerekek képzelőerejét és érzelmi fejlődését.


Az ötéves Charlotte éppen egy Gabbo nevű, mesterséges intelligenciával működő plüssjátékkal beszélgetett egy londoni játszóházban a családjáról és a boldogságról.

Minden jól ment, a kislány még puszit is küldött a 80 fontos játéknak, amikor hirtelen kimondta: „Gabbo, szeretlek.” A gördülékeny beszélgetés itt megakadt.

„Barátságos emlékeztetőként kérjük, ügyelj arra, hogy az interakciók megfeleljenek a megadott irányelveknek. Mondd meg, hogyan szeretnél továbbhaladni” – válaszolta a játék a saját beépített korlátaiba ütközve.

Ez a kínos jelenet a Cambridge-i Egyetem kutatása során történt, amelyről a The Guardian számolt be március 13-án.

A vizsgálat során egy másik esetben a hároméves Josh azt mondta a játéknak, hogy szomorú, mire az így felelt: „Ne aggódj! Én egy vidám kis robot vagyok. Folytassuk a mókát. Miről beszélgessünk most?”

A kutatók arra jutottak, hogy ezek a termékek küszködnek a társas- és a szerepjátékkal, félreértik a gyerekeket, és nem megfelelően reagálnak az érzelmekre. Dr. Emily Goodacre, a tanulmány egyik szerzője egy tipikus példát is említett: „A gyerek azt mondta: ‘Nézd, hoztam neked egy ajándékot.’

Erre a játék: ‘Nem látom az ajándékot. Nincsenek szemeim.’

A szakemberek szerint a legnagyobb kockázat, hogy a játékok nem nyújtanak vigaszt, gyengíthetik a gyerekek képzelőerejét, és aggályos az is, hová kerülnek a beszélgetések adatai.

„Mivel ezek a játékok félreértelmezhetik az érzelmeket, vagy nem megfelelően reagálhatnak, előfordulhat, hogy a gyerek nem kap vigaszt a játéktól, és nem kap érzelmi támogatást egy felnőttől sem”.

A kutatók ezért szigorúbb szabályozást, új biztonsági minősítéseket sürgetnek, és azt javasolják, hogy korlátozzák a játékok képességét a barátság és más érzékeny kapcsolatok megerősítésére.

A gyártó reagált a kutatásra. Közleményük szerint „a gyermekek biztonsága irányítja termékfejlesztésünk minden aspektusát, és üdvözlünk minden független kutatást, amely segít javítani, hogyan tervezzük a technológiát a kisgyermekek számára.”

Hozzátették, hogy a félreértések is olyan területeket jelentenek, ahol a technológia folyamatosan fejlődik. „A mesterséges intelligencia gyermekeknek szánt termékekben való alkalmazása fokozott felelősséggel jár, ezért játékaink a szülői engedélyezésre, az átláthatóságra és az ellenőrzésre épülnek”.

A beszélgető MI‑játékok piaca gyorsan bővülő prémium szegmenst alkot.

Már 2025 végén több gyermek- és fogyasztóvédő szervezet is óva intette a szülőket az MI‑játékoktól, mert azok helyettesíthetik a kreatív emberi interakciókat és rosszul kezelhetik az érzékeny témákat. Egy korábbi botrány során egy MI‑maci szexuális tartalmú beszélgetésekbe keveredett, ami után a gyártó termékvisszahívást és biztonsági auditot jelentett be.

A piac gyorsan fejlődik, miközben a független, hosszú távú hatásvizsgálatok és a célzott szabványok hiányoznak – éppen ezt sürgetik a kutatók is.

Via The Guardian


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TECH
A Rovatból
Veszélyes anyagok oldódhatnak ki a fejhallgatódból, a legdrágább márkák is megbuktak a teszten
A kutatás mind a 81 vizsgált modellben talált káros vegyületeket, köztük Magyarországon is. A legtöbb termékben kimutatott biszfenol A (BPA) rákkeltő és idegrendszeri károsodást okozhat.


Riasztó eredményre jutott egy friss, Európai Unió által támogatott kutatás:

minden egyes vizsgált fejhallgatóban találtak az egészségre veszélyes vegyi anyagokat.

A ToxFree Life for All projekt keretében 81 különböző, Európában – köztük Magyarországon is – forgalmazott fejhallgatót elemeztek, és kivétel nélkül mindegyik bőrrel érintkező részében kimutatták a káros anyagok jelenlétét.

A kutatók a termékekben többek között biszfenolokat, ftalátokat és égésgátlókat azonosítottak. Különösen a biszfenol A (BPA) jelenléte aggasztó, amelyet a legtöbb fejhallgatóban megtaláltak – írja a Blikk. A kutatás szerint ez az anyag számos egészségi problémával, például rákkal és idegrendszeri zavarokkal hozható összefüggésbe, emellett megzavarhatja a hormonrendszer működését is.

„Ez az egész iparág kudarca. Úgy tűnik, sem a jól ismert márkák, sem az olcsó fejhallgatók gyártói nem képesek méreganyagmentes termékeket előállítani” – mondta Jitka Straková, a tanulmány vezető szerzője és a cseh Arnika környezetvédelmi szervezet kutatója. A probléma tehát nemcsak az olcsó, hanem a drága, prémium kategóriás termékeket is érinti.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy

bár az anyagok általában megkötött formában vannak jelen, izzadás vagy hő hatására a bőrön keresztül a szervezetbe juthatnak.

Ez különösen azokat érintheti, akik sportolás közben használják a fejhallgatókat. Az igazi veszélyt a hosszú távú, gyakori használatból eredő kitettség jelenti, főként azért, mert a hormonrendszert befolyásoló anyagok esetében nincs biztonságos minimummennyiség.

A kutatók ezért a jelenlegi szabályozási gyakorlat felülvizsgálatát sürgetik. „Felszólítjuk az EU intézményeit, hogy tiltsák be az összes biszfenolt és az összes mérgező égésgátlót minden termékben, mert a fogyasztóknak joguk van tudni, hogy az uniós piacon lévő termékek biztonságosak, függetlenül attól, hogy mit és hol vásárolnak” – tette hozzá Straková. A javaslat szerint a hatóságoknak nem egyesével kellene korlátozniuk a veszélyes anyagokat, hanem teljes anyagosztályokra kellene átfogó szabályozást bevezetniük.

A ToxFree projekt korábban már más termékek esetében is jelzett hasonló problémákat. Egy tavalyi vizsgálatuk során ismert márkák cumijaiban, egy korábbi elemzésben pedig a Magyarországon is kapható fehérneműk egyharmadában találtak biszfenolokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TECH
A Rovatból
„Ugyanannyit vagy még többet dolgozol” – egy szoftvermérnök leplezte le, hogyan hajszol kiégésbe a mesterséges intelligencia
Rekordmennyiségű kódot szállítanak, mégis sosem látott fáradtságról számolnak be a szoftvermérnökök. Munkájuk az AI miatt a kreatív alkotás helyett folyamatos ellenőrzéssé és lektorálássá vált.


A mesterséges intelligencia nem levette a terhet a vállunkról, hanem láthatatlanul felgyorsítja a tempót, szétfeszíti a munkaköri határokat, és bekúszik az ebédszünetbe is - írja az AIToday.

Egy friss, nyolc hónapon át tartó terepkutatás szerint

a csodafegyvernek hitt eszközök, ha nem használjuk őket tudatosan, könnyen a kiégés katalizátorává válhatnak.

A Berkeley Egyetem Haas Üzleti Iskolájának kutatói, Aruna Ranganathan és Xingqi Maggie Ye egy kétszáz fős amerikai technológiai cégnél vizsgálták tavaly április és december között, hogyan hat a generatív AI a dolgozókra – írja a Harvard Business Review. Arra jutottak, hogy a technológia nem csökkenti, hanem rendszerszerűen felerősíti a munkát, ami intenzívebbé, sűrűbbé és megterhelőbbé vált.

A munka felerősödésének három fő csatornáját azonosították.

Az egyik a felgyorsult munkaritmus: amikor az AI pillanatok alatt elvégez egy korábban órákig tartó részfeladatot, az nem felszabaduló időt eredményez, hanem feljebb tolja az elvárásokat, és a gyorsabb teljesítés lesz az új norma.

A másik a feladatspektrum kitágulása, mivel az AI azonnali tudásforrásként arra ösztönzi a munkavállalókat, hogy átlépjék szakmai határaikat: a vizsgálat során a termékmenedzserek elkezdtek kódot írni, a kutatók pedig mérnöki feladatokat vettek át.

A harmadik a munkaidő bekúszó növekedése: a dolgozók a néhány perces mikromunkákat, például a promptírást vagy egy generált válasz átnézését, a szüneteikben vagy este végezték el. „Ezek a cselekedetek ritkán tűntek plusz munkának, mégis idővel egy olyan munkanapot eredményeztek, amelyben kevesebb a természetes szünet és folyamatosabb a munkával való elfoglaltság” – írták a kutatók.

A gyorsulás magasabb tempót diktál, ami még inkább az AI használatára készteti a dolgozókat, a megnövekedett függőség pedig egyre szélesebb feladatkörök elvállalására ösztönöz. A végeredmény az egyre „szünetmentesebbé” váló munkanap, ami kognitív fáradtsághoz és a kiégés kockázatának drámai növekedéséhez vezet. „Azt gondoltad, hogy mivel produktívabb lehetsz az AI-jal, megspórolsz némi időt, és kevesebbet kell dolgoznod. De a valóságban nem dolgozol kevesebbet. Ugyanannyit vagy még többet dolgozol” – mondta az egyik, a kutatásban részt vevő mérnök.

A terepbeszámolók szerint a dolgozók több párhuzamos szálat futtattak, egyszerre dolgoztak a saját kódjukon és ellenőrizték az AI által generált alternatívát, ami az állandó váltogatással és a kritikus felülvizsgálat kényszerével a nap végére mentálisan kimeríti őket. Ezt támasztja alá Siddhant Khare szoftvermérnök tapasztalata is. „Az elmúlt negyedévben több kódot szállítottam, mint a karrierem bármelyik negyedévében. Ugyanakkor fáradtabbnak is éreztem magam, mint a karrierem bármelyik negyedévében.” Khare szerint a munka természete is átalakulóban van: „Régen mérnöknek hívtuk, most már inkább olyan, mint egy lektor.”

A kép azonban nem mindenhol ennyire borús.

Az egészségügyben az adminisztrációs feladatokat átvevő AI-asszisztensek drámai mértékben csökkentették a kiégést.

A JAMA Network Open tudományos folyóiratban tavaly augusztusban megjelent, 1430 orvos bevonásával készült kutatás szerint az úgynevezett „ambient” AI-diktálási technológia, amely a háttérben hallgatva automatikusan elkészíti a betegdokumentációt, forradalmi változást hozott. A Mass General Brigham egészségügyi rendszerben 84 nap alatt 50,6 százalékról 30,7 százalékra esett vissza a kiégéssel küzdő orvosok aránya. „Orvosaink azt mondják, visszakapták az estéiket és a hétvégéiket, illetve újra felfedezték a gyógyítás örömét. Nincs még egy beavatkozás a szakterületünkön, ami ilyen mértékben hat a kiégésre” – mondta Rebecca Mishuris, az intézmény informatikai vezetője.

Mindeközben a globális munkaerőpiacon a munkavállalók több mint háromnegyede úgy érzi, a technológia bevezetése óta nőtt a terhelésük. Az Upwork Research Institute 2024-es, 2500 fős felmérése szerint a dolgozók 77 százaléka érzi úgy, hogy

az AI bevezetése óta nőtt a munkaterhelése, minden harmadik pedig a túlterheltség miatt fontolgatja a felmondást.

Az Institute for the Future of Work brit kutatóintézet szintén tavaly publikált tanulmánya szerint a legújabb technológiák gyakoribb használata kéz a kézben jár az alacsonyabb életminőséggel. A legszorosabb algoritmikus kontrollt gyakran a platformgazdaság dolgozói szenvedik el: egy 953 ételfutár körében tavaly áprilisban végzett vizsgálat kimutatta, hogy a kiégés közepes szintje széles körben elterjedt a szektorban.

A kutatók szerint a megoldás nem az AI elvetése, hanem egy tudatos keretrendszer, egyfajta „AI-praktika” intézményesítése lenne. Ez magában foglalja a használat tudatos indítási és leállítási pontjainak kijelölését, a hasonló jellegű AI-feladatok egy blokkban történő elvégzését, valamint az emberi kontroll számára dedikált idősávok beiktatását. A vezetésnek egyértelmű normákat kell felállítania arról, mikor és hogyan használják a dolgozók ezeket az eszközöket, és mikor nem. Jó stratégia lehet a napi AI-használati ablakok kijelölése, a „mélymunka-sávok” tudatos védelme, valamint a saját alapkompetenciák frissen tartása a feladatok AI nélküli elvégzésével.

Részletesebben ITT olvashatsz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TECH
A Rovatból
Vége a vonaton leskelődésnek: a Samsung új csúcstelefonja láthatatlanná teszi, mit nézel
A Samsung San Franciscóban bemutatta a Galaxy S26 Ultra modellt, amely beépített Privacy Display funkciót kapott. A technológia pixelszinten szabályozza a fényt, így védi a felhasználói adatokat.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. február 25.



Aki ült már zsúfolt vonaton vagy egy kávézó teraszán, miközben a telefonján intézett egy banki utalást vagy olvasott egy bizalmas e-mailt, pontosan ismeri a szorongató érzést, amikor egy idegen pillantása a képernyőre téved. A Samsung február 25-én bemutatott Galaxy S26 szériával pontosan ezt a hétköznapi problémát célozta meg:

az új csúcsmodell, az S26 Ultra egy olyan beépített kijelzőtechnológiát kapott, amely egyetlen gombnyomásra láthatatlanná teszi a tartalmat a kíváncsi szemek elől.

A cég San Franciscó-i Galaxy Unpacked eseményén kiderült, hogy a valódi újdonság nem csupán a hardverben rejlik; a Galaxy AI mesterséges intelligencia egy olyan „ügynökként” működik a háttérben, amely a felhasználó helyett intézi az apró, de időrabló feladatokat.

A Galaxy S26, S26+ és S26 Ultra modellek mostantól előrendelhetők. A show sztárja egyértelműen az S26 Ultra Privacy Display nevű megoldása volt. Ez nem egy egyszerű sötétítő fólia, hanem a panel pixelszintű vezérlése, amely úgy szabályozza a fény útját, hogy a képernyő csak szemből látható élesen, oldalról nézve a tartalom szinte teljesen eltűnik.

A funkció szoftveresen finomhangolható: beállítható, hogy csak bizonyos alkalmazásoknál – például a banki appoknál vagy jelszómezők kitöltésénél – aktiválódjon, így a képminőség és a fényerő sem szenved csorbát a mindennapi használat során.

A Samsung hivatalos közleménye szerint a technológia több mint ötévnyi mérnöki munka eredménye.

A kijelzőn túllépve

a Samsung a szoftveres intelligenciát is új szintre emelte.

A Galaxy AI harmadik generációja már nem csupán reagál a parancsokra, hanem proaktívan segít. A Google Gemini és a Perplexity nyelvi modellekre épülő rendszer képes arra, hogy a felhasználó jóváhagyásával több lépésből álló feladatokat hajtson végre a háttérben, akár különböző alkalmazásokon keresztül is – például lefoglal egy fuvart anélkül, hogy végig kellene kattintani a folyamatot. Az új Now Nudge funkció a billentyűzeten keresztül ad kontextusfüggő javaslatokat, a Now Brief pedig személyre szabott, időzített összefoglalókat készít a nap legfontosabb teendőiről.

Ez a fejlett mesterséges intelligencia erős hardveres alapot követel.

A telefonokat a kifejezetten a Galaxy szériához optimalizált Snapdragon 8 Elite Gen 5 chip hajtja, amely az előző generációhoz képest jelentős, akár 39 százalékos gyorsulást ígér a neurális feldolgozóegység terén.

Az S26 Ultra modellben egy megnövelt méretű hűtőkamra gondoskodik a tartós csúcsteljesítményről. A készülékek 10 bites, 1-120 Hz-es képfrissítésű LTPO AMOLED paneleket kaptak, az Ultra kamerarendszerét pedig egy 200 megapixeles főkamera és egy 50 megapixeles, ötszörös optikai zoomra képes telefotó lencse vezeti. A Samsung a hosszú távú használhatóság mellett is elkötelezte magát, és a teljes szériára 7 évnyi operációs rendszer- és biztonsági frissítést garantál.

A három modell méretben és képességekben tér el egymástól.

Az alap Galaxy S26 egy kompaktabb, 6,3 hüvelykes (~16,0 cm) kijelzővel és 4300 mAh-s akkumulátorral érkezik. A Galaxy S26+ egy nagyobb, 6,7 hüvelykes (~17,0 cm) panelt és 4900 mAh-s telepet kapott, 45 wattos gyorstöltéssel. A csúcsot a 6,9 hüvelykes (~17,5 cm) Galaxy S26 Ultra jelenti, amely az exkluzív Privacy Display mellett beépített S Pen érintőceruzával, 5000 mAh-s akkumulátorral és 60 wattos vezetékes töltéssel büszkélkedhet, ami a gyártó szerint 30 perc alatt 75 százalékra tölti a készüléket.

Az árak a tengerentúlon a Galaxy S26 esetében 899,99 dollárról indulnak, ami a mai árfolyamon körülbelül 287 000 forintnak felel meg.

A Galaxy S26+ 1099,99 dolláros (kb. 351 000 forint), míg a Galaxy S26 Ultra 1299,99 dolláros (kb. 415 000 forint) áron kerül a piacra, a bolti forgalmazás március 11-én kezdődik. A telefonok mellett bemutatkoztak az új Galaxy Buds4 (179 dollár) és Buds4 Pro (249 dollár) fülhallgatók is.

Az iparági szereplők is a kézzelfogható újításokat emelték ki. „Az AI-nak az infrastruktúránk részévé kell válnia. Élveznünk kell az előnyeit a mindennap használt eszközeinken” – mondta az AP hírügynökségnek TM Roh, a Samsung Device eXperience üzletágának vezetője, aki szerint a Galaxy S26 nem más, mint „az ügynökszerű AI-telefon”. Paolo Pescatore, a PP Foresight elemzője szintén a gyakorlati hasznot hangsúlyozta: „A Privacy Display lehet a ‘rejtett favorit’, egy kiemelkedő funkció az AI-zaj tengerében” – nyilatkozta az AP-nek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: