News here
hirdetés

TECH

A világ első, pilóta nélkül repülő, autonóm drónrajával a madarak viselkedését mintázzák magyar kutatók

Dr. Vásárhelyi Gáborral fizikussal, az ELTE tudományos főmunkatársával beszélgettünk. Felléptek II. Erzsébet előtt, a Buckingham-palota parkjában, de sokat dolgoznak természetvédelmi célokból is.

Link másolása

hirdetés

Az ELTE Biológiai Fizika tanszékének kutatói úttörők a drónrajok irányítási technológiájának fejlesztésében, amit állatrajok csoportos viselkedése inspirált. Több mint 10 éven keresztül vizsgálták azt, hogy az állatok miként kommunikálnak egymással, hogyan hoznak döntéseket, milyen hierarchia uralkodik csoportjaikban, és hogyan tudnak egyéni döntésekből egységes álláspontot kialakítani. 2014-ben a feltérképezett viselkedésmintákat átültették mesterséges egyedekre, így jött létre a világ első pilóta nélkül repülő, autonóm drónraja. Az izgalmas újdonságról Dr. Vásárhelyi Gáborral fizikussal, az ELTE tudományos főmunkatársával beszélgettünk.

– Meséljen kicsit a biológiai fizikáról! Szerintem sokak előtt ismeretlen ez a terület.

– A kutatásaink az ELTE Biológiai Fizika Tanszékén indultak. Ez egy nagyon izgalmas tanszék, úgynevezett interdiszciplináris, tehát tudományok közti. Vagyis tudományok együttműködésével kutatható dolgokkal foglalkozunk.

Jelen esetben a természet megértésével foglalkozó biológiai tudományok mellé társulnak a statisztikus fizika eszközei, módszerei. Például, amíg a biológusok önmagukban személyes megfigyeléssel, jegyzetekkel gyűjtenek adatot arról, hogy az állatok hogyan viselkednek, addig mi megpróbáljuk technologizálni és automatizálni ezt a folyamatot.

GPS vevőket fejlesztünk, ami madarakra szerelve tárolják, hogy az élőlények merre mennek, videokamerával veszünk fel állati viselkedést, és aztán mesterséges intelligenciával elemezzük nagy adathalmazon.

hirdetés
Ezáltal sokkal több adathoz juthatunk, és ezeknek a kiértékelése is statisztikai fizikai eszközökkel történik.

– Részben megválaszolta a következő kérdésemet is, hogy miként lehet megfigyelni madárrajokat. Ezek szerint GPS-szel.

– Több lehetőség is van. Az egyik módszert, amit mi nem, de például római kutatók seregélyekkel csinálnak, hogy felvételeket készítenek a madarakról több irányból, és a felvételek összevetéséből próbálják rekonstruálni a madarak helyzetét 3D-s térben.

Mi a GPS-es módszerrel elsősorban olyan madarakat tudtunk megfigyelni, amelyek valamilyen formában barátságban vannak az emberrel. A hortobágyi madárkórházban nevelt gólyákkal kezdtük. Ezek szelíd gólyák, akikhez oda lehet menni, rájuk lehet tenni az eszközt.

Postagalambokkal is dolgoztunk, amelyek szintén szelídített állatok, de nagyon nagy repülési teljesítményre képesek, és nagyon jó navigációs képességeik vannak.

– Az egy dolog, hogy meg tudják figyelni a madarak mozgását. De miként lehet tanulmányozni azt, hogy hogyan navigálnak és kommunikálnak? Leegyszerűsítve: hogyan beszélik meg egymással a madarak, hogy hova mennek?

– Sajnos a madarak beszédét nem értjük. Valószínűleg sokkal több mindenről, és sokkal részletesebben beszélnek, mint ahogy azt mi képzeljük. Ezért csak implicit, tehát nem direkt módon lehet az ő kommunikációjukkal foglalkozni.

Ennek az egyik módja a statisztikus adatelemzés. Ha van egy madárcsoportunk, és a csoport minden tagján van egy adatrögzítő, akkor mérni tudjuk, hogy ha a csoport egyik tagja jobbra fordul, akkor a többiek ezt a jobbra fordulást hozzá képest előbb vagy később kezdik meg. Ebből információ származik arról, hogy ezt az irányváltást ki kezdeményezte, mik a hierarchikus kommunikációs sorrendek.

Ezt nyilván nem egyetlen kanyarodásból vezetjük le, hanem sok-sok napon keresztüli adatgyűjtésből, statisztikus átlagokkal. Azt például már tudjuk ebből, hogy vannak jobb navigációs képességű madarak, akik inkább hoznak jó döntéseket, és vannak gyengébb képességűek.

Ők is hoznak döntéseket, de rájuk senki nem figyel.

– Hogy dől el, hogy ki navigál? Hasonló, mint az alfahím kiválasztása?

– Ez egy nagyon érdekes megfigyelésünk volt: az, hogy ki a navigátor, az független attól, hogy ki az alfahím. Tehát a földön van egyfajta dominancia, amit más állatoknál is ismerünk. De a levegőben lévő döntési hierarchia az ettől teljesen független.

Az emberek esetében ismerünk hasonlót. Ugyanaz a személy sokszor egészen máshol áll a hierarchiában a munkahelyén, mint a családjában, vagy mondjuk a kórusban, ahova jár.

– Tulajdonképpen miért nem tudunk a madarakkal kommunikálni? A mai technika mellett nyilván nem okoz gondot rögzíteni és analizálni a madarak által kibocsátott különböző hangokat. Nem lehetne ezeket a hangokat visszajátszani nekik, és a reakcióik alapján kikövetkeztetni, hogy melyik mit jelenthet számukra?

– Az állati kommunikáció feltérképezéséről inkább etológusokat kellene megkérdezni, nekem nem elég nagy a tudásom ezen a területen. De személyes érzésem az, hogy sokkal részletesebben beszélgetnek az állatok, mint azt mi hisszük, intelligenciájuk magasabb, mint gondoljuk, és talán pont azért nem gondoljuk őket elég intelligensnek, mert nem értjük a beszédüket.

Hasonló ez, mint amikor valaki egy idegen nyelvű országban él: az anyanyelvi beszélők sokszor kevésbé intelligensnek tekintik, mert nem tudja olyan jól kifejezni magát az ő nyelvükön.

Erre vannak kutatások is.

Például mostanra egyértelmű lett, hogy bizonyos bálnák és delfinek néven nevezik egymást.

Nyilván, hogyha tudják egymás nevét és rokoni viszonyaikat, akkor nagyon sok mást is tudnak, ami kontextus, és amiről lehet beszélgetni.

Nagyon várom a mesterséges intelligencia ilyen irányú alkalmazását, hogy megpróbáljuk nagy adathalmazon, valamilyen öntanuló rendszerrel, lényegesen részletesebben megismerni más fajok nyelvét. Ez nagyon izgalmas terület.

– Pilóta nélküli, autonóm drónrajokról beszélünk. Tehát nem távirányítóval, a földről irányítják őket, hanem egymással kommunikálva alakítják az útvonalukat.

– Igen. A kutatás első része az állati viselkedés megértése volt, a második része pedig ennek leutánozása ugyanolyan felépítésű rendszerben. A madarakat sem a földről irányítják, hanem minden egyes madár agyában működik egy döntési és környezetérzékelési mechanizmus. Ugyanígy a drónjaink is el vannak látva környezetérzékelőkkel, kommunikációs eszközökkel, amivel tudnak egymással egyeztetni, és rendelkeznek egy döntési algoritmusstruktúrával, amivel az egyéni és csoportos döntéseket meg tudják hozni.

– De azért gondolom, valamiféle kontrol mégiscsak van, elvégre nem repkedhetnek a drónok csak úgy a vakvilágba, amerre a kedvük tartja.

– Az irányítást raj szinten kell elképzelni. A „Mit?” kérdését az ember tudja megmondani, a „Hogyan?” kérdését pedig a drónok találják ki. Például meg tudom mondani a drónoknak, hogy menjetek egy adott pont fölé. Vagy keressetek egy ilyen és ilyen jellegű tárgyat.

Azt viszont a drónok egymás közt tudják „megbeszélni”, hogy ezt a feladatot hogyan végzik el.

Nyilván arra is van lehetőség, hogy egyénileg belenyúljunk egy-egy drón mozgásába, felülbírálva a döntéseit. A többieknek ilyenkor automatikusan alkalmazkodnia kell ahhoz, hogy valami megváltozott.

– Mik a hasznosítási lehetőségei ennek a technológiának?

– A nemzetközi sikereken felbuzdulva 2015-ben alapítottuk a tanszéken a CollMot Kft-t azzal a céllal, hogy a drónrajok üzleti hasznosítását körbejárjuk. Az első lehetőség, amiben sok drónra volt szükség, az a szórakoztatóipar lett.

A hadászati alkalmazás mellett a mai napig ez az egyetlen felfutott üzletág, ahol nagyon sok drónt használnak egyszerre. Egyrészt nagyon látványos és a nagyközönséghez könnyen eljuttatható, másrészt viszonylag egyszerű dolog. A drónoknak nem kell semmilyen bonyolult méréstechnikai feladatot ellátniuk, „csak” világítaniuk.

– Mik voltak a legemlékezetesebb drónshow-k?

– Nagyon sok helyen jártunk a világban, és itthon is kezd egyre népszerűbbé és elérhetőbbé válni ez a fajta látványosság. Olyan helyekre juthattunk el, ahová átlagember be sem teheti a lábát. A pályafutásunk egyik csúcspontja a királynőnek adott drónshow volt a Buckingham-palota kertjében.

Mostanáig három alkalommal vettünk részt a budapesti, augusztus 20-i tűzijáték kiegészítő elemeként. Felemelő érzés, amikor 200-500 ezer ember nézi élőben a bemutatónkat.

– Felmerült az is, hogy a drónok hossztávon akár ki is válthatnák a tűzijátékot. Mik az előnyei?

– A tűzijátéknál az egyes világító részecskéknek az útját nem lehet programozni. Itt viszont minden egyes fénypont útját pontosan meghatározhatjuk térben és időben. Ez nagyon nagyfokú szabadságot ad és új művészeti kifejezési felületet jelent. Akár személyre szabott üzenetet is át lehet adni egy hatalmas, égi „kivetítőn”.

– Adja magát a kérdés, hogy költség szempontból a drónshow hogy viszonyul a tűzijátékhoz?

– Mindkét látványosság elég széles tartományban skálázható. Lehet kisebb méretű drónshow-kat rendelni kisebb költséggel, és lehet gigantikusat. A világrekord az valahol ötezer drónnál tart. Jelenleg a drónshowknak a belépési küszöbe valamivel magasabb, mint a tűzijátéknak, de a technológia automatizálásával mi is folyamatosan arra törekszünk, hogy minél szélesebb körben elérhető legyen.

– A tüzijátékkal kapcsolatban az egyik legfontosabb ellenérv, hogy megijeszti az állatokat. A drónoknak milyen negatív környezeti hatása van? Gondolok itt például a madarakkal, repülő rovarokkal való balesetekre.

– A drónok határozott előnye, hogy nem kell rakétákat fellőni a földről. Lehet a drónokra is tűzijáték elemeket szerelni, de azt sem kell kilőni, csak leszórni, annak pedig nincsen hangja. De ha csak a ledlámpákat használjuk, akkor a drón még káros anyagot sem bocsájt ki ott helyben.

Nyilván minden technikai eszköz használata valamilyen mértékű kompromisszummal, szennyezéssel jár, például a drónok akkumulátorokat használnak aminek előállítása során környezeti kár keletkezik.

De a lokális szennyezés elkerülhető.

A drónok valós veszélye, hogy forgó alkatrész van bennük. A gyorsan forgó propellerek a gyorsan haladó autókhoz hasonlóan a repülő kisrovarokra nézve jelenthetnek kockázatot, a helyzetet pedig némiképp ronthatja, hogy sok rovar vonzódik a fényes objektumokhoz az éjszakai sötétben, így talán a villogó drónokhoz is. De az általános emberi fényszennyezéshez képest elenyésző az az 5-10 perc és fénymennyiség, amíg egy ilyen drónshow lemegy.

A madarakra vonatkozóan vannak olyan jelentett balesetek, hogy azok a nagyobb testű ragadozómadarak, akiknek a fészke közelében elrepülnek a drónok, rátámadnak a gépekre, és azok lezuhannak. Ez viszonylag ritka, a hatóságok egyre inkább igyekeznek elzárni a védett költőhelyeket a drónozóktól.

Egyébként sokat dolgozunk a drónokkal természetvédelmi célból is, védett madarak fészkelőhelyeinek és állományának felmérését sokszor végezzük nemzeti parkokkal együttműködve drónnal. Az a tapasztalatunk, hogy viszonylag ritka a konfliktus. A madaraknak elég magas az ingerküszöbük. Ők a levegő urai és hamar felmérik, hogy egy repülő objektum jelent-e veszélyt számukra.

Olyan méretű drónoktól, amiket mi használunk, nem szoktak félni, inkább érdeklődően jönnek a közelükbe.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TECH
A Rovatból
hirdetés
Véget ér a jó világ: a Messenger és a Viber is fogyasztani fogja a mobilnetet
Betiltják az EU-ban azt a szolgáltatói gyakorlatot, hogy egyes alkalmazások nem merítik az adatforgalmi keretet.

Link másolása

hirdetés

Kellemetlen változásokkal szembesülhetnek hamarosan azok a telefonhasználók, akiknek nincs korlátlan mobilinternete - írja a 24.hu annak kapcsán, hogy az európai távközlési felügyelet, a BEREC a napokban frissítette a hálózatsemlegességre vonatkozó irányelveit.

A döntés értelmében a

betiltják azt a szolgáltatói gyakorlatot, hogy egyes alkalmazások - például Facebook, Messenger, Instagram, WhatsApp, Viber, YouTube - nem használnak adatforgalmat.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jövőben ezek a szolgáltatások is meríteni fogják a mobilnetkeretet, tehát ugyanannyi képernyőidővel gyorsabban fogy majd el a rendelkezésre álló adatamennyiség.

A cikkben ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy amennyiben a változások életbe lépnek, arról a szolgáltatók értesíteni fogják az ügyfeleket.

A BEREC döntésére azután került sor, hogy az Európai Bíróság megállapította: egyes szolgáltatók különbséget tesznek az internetforgalom típusai között, ami sérti az európai internet-szabályozást.

hirdetés

Az arstechnica.com-nak Barbara van Schewick, a Stanford Egyetem jogi professzora azt mondta, a szabályozásra azért volt szükség, mert a szolgáltatók kihasználták, hogy a korábbi hálózatsemlegességi irányelvek nem tiltották kategorikusan az adatforgalom-mentesen használható appokat. Ezáltal pedig aránytalanul nagy hasznot hajtottak a techóriásoknak.

A szakértő szerint azonban a szolgáltatóknak vélhetően a jövőben is lehetősége lesz adatforgalommentes akciókat hirdetni, de nem kimondott alkalmazásokra szabva.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TECH
Eltűntek a kommentek a hírportálok Facebook-posztjai alól
Még nem tudni, hogy mi lehet a hiba oka, és miért csak bizonyos oldalaknál lehet ezt tapasztalni.

Link másolása

hirdetés

Megint történt valami a Facebooknál.

Szerdán több hírportál is arról számolt be, hogy eltűntek a posztjaik alól a kommentek.

A hozzászólás lehetőségét nem az oldal gazdái állították át - ezt többen is megírták. Az is látszott, hogy magyar és külföldi oldalakat is érintett a korlátozás.

Az okokra a Facebook nem adott magyarázatot.

Az egyik lehetséges ok az lehet, hogy a posztok alatt a kis legördülő nyíl mellett "A legrelevánsabbak" felirat látható. Ha a Facebook úgy ítéli meg, hogy van ilyen, akkor párat megmutat, de előfordul, hogy nem mutat semmit. Ha átállítjuk például az "összesre", akkor viszont megmutatja a kommenteket. De ezt minden posztnál át kell kattintani.

Egy másik oldalnál azt látni, hogy a posztok nem látszanak, de egy felirat megjelenik:

hirdetés

"A legérdekesebbek” szerinti rendezés van kiválasztva, így előfordulhat, hogy néhány hozzászólás ki van szűrve - írja a Facebook a poszt alá, de a kommentek nem látszanak.

A jelenség nem minden oldalt érint, hogy miért épp azokat, amiknél ezt tapasztalni most, arra még nincs magyarázat.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TECH
Mémek alapján párosítja össze az embereket a legújabb társkereső applikáció
A randialkalmazás a külsőségek helyett a humort tartja fontosabbnak a társkeresés során.
Fotó: Pixabay/amrothman - szmo.hu
2022. július 15.


Link másolása

hirdetés

Egyre többen próbálkoznak az online társkereséssel, ahol általában néhány fotó és egy rövid bemutatkozás után kell eldöntenünk, hogy meg szeretnénk-e ismerkedni a másikkal. Most a klasszikus applikációk, mint a Tinder és a Bumble, ideje leáldozóban van, hiszen megérkezett a Schmooze, amely teljesen új élményt ígér felhasználóinak - írja a LADBible.

A klasszikus tárkereső alkalmazásoknál is a személyeket kell jobbra húzni, amennyiben tetszenek, illetve balra, ha nem. A Schmooze-nál nem az emberek fotóit, hanem mémeket kell húzogatni, attól függően, hogy mennyire nevettünk rajta.

Az újdonság ebben az appban tehát az, hogy nem a kinézet vagy külső megítélés alapján akarja összehozni a szingliket, hanem humorérzékük alapján.

Az alkalmazás megalkotója, a 27 éves Vidya Madhavan korábban nem tudta eldönteni, hogy továbbtanuljon-e a kaliforniai egyetemen. Így a lány 10 teljesen random embernek írt LinkedInen, hogy segítsenek döntését meghozni. Egyvalaki válaszolt, aki ma már a férje. Ekkor pattant ki fejéből az ötlet, hogy szükség van egy új társkeresőre, amely a belső tulajdonságokra koncentrál.

Vidya szerint a mémek sokkal többet elmondanak egy képnél, betekintést nyújtanak abba, hogy kik vagyunk és mit találunk viccesnek.

„Minden generációnak megvannak a maga közösségi és társkereső termékei. Ott volt a Facebook annak idején, amikor az eHarmony és a match.com volt a menő. Aztán jött az Instagram, amelynek a Tinder, a Bumble és a Hinge volt a felhasználó bázisa. Mi a TikTok generáció társkereső alkalmazása akarunk lenni”

- nyilatkozta a vezérigazgató.

hirdetés

A felmérések szerint a humor az intelligencia jele, ezért sokan értékes és fontos tulajdonságnak tartják a társkeresés során.

„Szeretném, ha mindenki kipróbálná, mert ez egy új koncepció. Remélem, hogy meg tudjuk lepni, le tudjuk nyűgözni és lázba tudjuk hozni az embereket. A mémek egyre izgalmasabbak lesznek”

- mondta izgatottan az új app kitalálója.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TECH
283 ezer forintért és plusz havidíjért már Magyarországon is elérhető Elon Musk műholdas internete
A megoldás azoknak lehet megfelelő, akiknél nincs szélessávú internet, vagy különösen fontos szempont, hogy szolgáltatáskimaradás esetén is legyen internethozzáférésük.

Link másolása

hirdetés

Tavaly februártól lehetett feliratkozni a SpaceX műholdas internetszolgáltatására, amelyet most el is indítottak Magyarországon - írja a Rakéta.

A Starlink szolgáltatását a cég honlapján lehet megrendelni, ám az ára elég magas.

Az antenna 260 ezer forint, a szállítás díja 23 ezer forint, az előfizetési díj pedig havonta 35 500 forint. Ezért a SpaceX 250 Mbps letöltési sebességet ígér.

A Speedtest.net-et üzemeltető Ookla adatai szerint azonban inkább 100-150 Mbps a letöltési sebesség, ami egy műholdas internetszolgáltatástól tényleg remek teljesítmény. De alig gyorsabb, mint a nálunk elérhető - és lényegesen olcsóbb - jelenlegi vezetékes internetszolgáltatások.

A megoldás azoknak lehet megfelelő, akiknél nincs szélessávú internet, vagy különösen fontos szempont, hogy szolgáltatáskimaradás esetén is legyen internethozzáférésük.

A Starlink-rendszer jelenleg több mint kétezer-kétszáz műholddal rendelkezik. Magyarország előtt már működött Ausztriában, Szlovéniában, Szlovákiában, Romániában, Horvátországban és március óta Ukrajnában is elérhetővé tette a cég a műholdas internetet a háborús helyzetre tekintettel.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: