Végtelen történet: még mindig nem fizettek ki teljesen egyetlen napelemes pályázatot sem, tömegesek az elbocsátások
Amikor ránk szakadt az energiaválság, úgy tűnt, hogy a megoldás egy része a megújuló energiák felé fordulás. Még ha nem is lehet egyik napról a másikra kiváltani az energiaimportot, de minden helyben megtermelt kilowatt kiválthat egy drágán importált kilowattot. Ezért is érthetetlen, ami mind a lakossági, mint a vállalati napenergiarendszerek körül zajlik az országban.
A lakossági pályázat első fordulója kínosan lassan halad előre, Gulyás Gergely személyes kifakadása kellett ahhoz, hogy az addig láthatatlan mennyiségű előlegkifizetések látványosan felgyorsuljanak. Végszámla benyújtására (azaz a munkák befejezésére) továbbra sincsen esély, mert a pályázati internetes felületre sohasem lehetett végszámlát feltölteni.
Ezért is töltötte el remény a pályázókat, amikor a bejelentették, hogy az eddigi bürokratikus pályázati rendszert jelentősen egyszerűsítik, egyetlen végső mérföldkő lesz a korábbi több helyett, és az elszámolási kötelezettség is jelentősen egyszerűsödik.
Azonban a jó hír ostyaként szolgált a keserű pirulához: július közepéig továbbra sem lehet végszámlát feltölteni. Azaz érdemi előrelépés most sem történt. A vállalati napelemes rendszerek terén még ennyi jó hír sincsen.
Kiss Ernővel, a Napelemszövetség elnökével beszélgettem a lakossági és a vállalati napelemes programokról.
– A pályázat már másfél éve indult el, és mégsem működik a mai napig a pályázati elszámolási honlap, ezért nem tudják például kifizetni magát a napelemes rendszereknek a megvalósult rendszerekre a vételárat, ezzel nehéz helyzetbe hozzák a hazai vállalkozókat. Tavaly áprilisban, a választások előtt kihirdették, hogy mindenki nyert a pályázaton, ezért szakvállalataink beruháztak, megvásárolták a napelemes rendszereket.
Tavaly augusztus közepén jöttek ki az első támogatói okiratok. A tagvállalataink el is kezdték a telepítéseket, csakhogy a készre jelentéseket nem lehet feltölteni a mai napig a honlapra, így csúsznak a végső kifizetések, is. Lehetett kapni rá 40 százalékos előleget, de az édeskevés. Egy napelemes rendszerben az anyagköltség körülbelül 80-90 százalék, a többi a szervezés, az engedélyeztetésének, a kivitelezésének a költsége, és persze a munkabérek. Most már tömeges elbocsátások vannak a területen.
– Miközben a munka az ablakban van, csak nem lehet hozzáférni.
– Igen.
– Akárhogy is számolom, erre volt legalább egy év, hogy ezt a honlapot működőképes állapotba pofozzák.
– Persze, természetesen.
– Nem gondolja azt, hogy ez inkább kifogás, időhúzás, mivel ennek a pénznek az EU Helyreállítási és Ellenálóképességi Alapjától (RRF) kellene érkeznie, de ezek a források a fennálló viták miatt a mai napig nem állnak a kormány rendelkezésére?
– Nem gondolom. Informálisan nekem az az információm, hogy a források rendelkezésre állnak, ez pusztán szervezési, technikai probléma. Nem tudják megoldani azt, hogy legyen egy olyan informatikai fejlesztés, ami használható honlapot eredményez.
– Állítólag jelentősen egyszerűsíteni akarják az elszámolást. Ez megérné? Megérné mondjuk még ezt a két hónapot belefeccölni ebbe a várakozásba, hogyha tényleg egyszerűbb lesz az adminisztráció?
– Most azért várjunk még két hónapot, hogy egyébként gyorsabban lehessen elszámolni?
Egyrészt elégedetlenek lettek az állampolgárok, a pályázati nyertesek, másrészt azóta brutálisan felmentek az anyagok árai, továbbá tavaly április óta finanszírozzák a vállalkozásaink az anyagot, tehát itt óriási a veszteség.
– Ki tudnak még nyereségesen kijönni a vállalkozók ebből a pályázatból?
– Egészen biztosan nem. Sajnos. Ráadásul mivel óriási a bizonytalanság, tömegesek a leépítések. Az értékesítés megszűnt. Vannak olyan vállalatok, ahol 3-500 ember dolgozott értékesítőként. Nekik azóta nincsen semmi bevételük.
– Állítólag a pályázatnak lesz egy második fordulója. Lesz vállalkozó, aki akkor még vállal pályázatos munkát? Mer kockáztatni?
– Nyilván jelentkezni fognak, mert a lehetőségeket ki kell használni. Biztos nagy óvatossággal fognak belevágni ezekbe a projektekbe.
– Hányan voltak pályázó magánszemélyek, akik visszaléptek a bizonytalanság miatt?
– Erre vonatkozó nincsen sajnos információm. De sokan voltak, akik átvettek pályázatokat esetleg olyan cégektől, akik túl magas önrészt kértek a pályázótól.
– Kik azok a vállalkozók, akik most vágnak bele, amikor ekkora a bizonytalanság?
– Akiknek nincsen munkája.
– Olyat is láttam, hogy egymás alá kínálnak, hogy kisebb önrésszel veszik át, vagy nem is kell önrész. Ez nagyon jól hangzik, de én nem mernék átmenni például, mert attól félnék, hogy lehet, hogy kevesebbet kellene fizetnem, de hogyan tudják megvalósítani, ami másnak nem megy?
– Valóban van kockázata. A nagy áramszolgáltatói kivitelező cégek is óriási hirdetési pénzeket fordítanak arra, hogy ezeket a pályázatokat megnyerjék, de ha meglátogatjuk a fórumokat, akkor azt tapasztaljuk, hogy fél-egyéves csúszással telepítenének ezek a cégek.
– Ha a pályázati határidő lejártáig nem tud telepíteni a cég, akkor bukják a pályázatot a pályázók is, nem?
– Véleményem szerint nem.
– Én is nézek fórumokat, és ott már fel-felbukkannak olyan fényképes bejegyzések is, ahol büszkén jelentik, hogy felszerelték a napelemet, kicserélték a nyílászárókat. Akkor mégiscsak valami mozdul?
– Ha megnézzük az ÉMI honlapját, akkor a mai napig senkinek nem fizették még ki a teljes rendszert. Előleg kifizetések vannak, 40 százalék előlegeket vesznek föl, ez alapján volt olyan, hogy az egészet megcsinálták, így a megrendelő hozzájutott például napelemes rendszeréhez vagy a nyílászáró-cseréhez. De a pénzéhez a vállalkozás nem jut hozzá.
Képzelje el a vállalkozót, aki augusztusban letelepítette a 11 millió forintos komplett épületenergetikai rendszereket,
befizette utánuk a darabonkénti 3 millió forint áfát, és ebből megcsinált mondjuk 50 darabot.
– Van ilyen?
– Igen. Rengetegen vannak. Tudok olyan vállalatot mondani, amelyik egymaga több mint ezer darabot telepített. Például az egyik pécsi tagvállalatunk 400 darab rendszert nyert el, és ott áll bent a raktárában, illetve abból már sokat fel is szerelt, de nem jut hozzá a pénzhez, egy másik szintén pécsi vállalat ezer darab fölött telepített már, és még ő sem kapott a pénzből. Azért, mert nem működik a pályázati honlap a mai napig.
– Számomra ez most már egy végtelen történetté vált, és őszintén kérdezem, hogy ön a képzeletbeli varázsgömbjébe belenézve látja-e azt, hogy itt a nyár második felében egyszer csak minden megindul, minden megváltozik, és flottul mennek a dolgok, pont úgy, ahogy eddig nem.
– Bízom benne, hogy előbb-utóbb megbíztak egy olyan informatikus céget, ami
A kormánynak határozott szándéka, hogy rendezze a dolgot. Erre a fedezet az megvan és félre van téve.
– Emlékszem arra, amikor az év elején megkérdezték egy kormányinfón Gulyás minisztert, hogy miért van az, hogy alig vannak kifizetések, akkor azt mondta, hogy hát ez elfogadhatatlan, skandalum. És akkor egyszer csak utána kinyíltak a trezorok, és elkezdett kiáramlani egy csomó pénz. Tudom, hogy előlegről van szó, de az se ment ki addig, és utána meg az előlegeket szépen kezdték ütemesen kiadni. Nem lehet itt mégiscsak valami politikai húzd meg, ereszd meg, mert azt azért tudjuk, hogy nem áll rózsásan az államkassza. Azt is tudjuk, hogy ez az RRF 6.2.1 (Újjáépítési és Ellenállóképességi Alap) terhére menne, amiből egyetlen cent sincsen az országban és jó darabig nem is lesz. Ezt most az államkincstár hitelezi saját magának.
– Amennyire én tudom, sokkal egyszerűbb forrásból, árfolyamnyereségből van ez a pályázati keret.
– Lehet, hogy most éppen árfolyamnyereségből fizetik, de a pályázati felületen az RRF szerepel, mint forrás.
– Nekem az az információm, hogy nem pénzügyi problémák vannak. Nem a pénz hiányzik. Adminisztratív problémák vannak.
– És mi van a kereskedelmi célú rendszerekkel?
– Továbbra sincs számottevő előremozdulás. A múlt héten kijöttek az első műszaki-gazdasági tájékoztatók 2021 óta először. Ugyanis 2021 óta folyt a halogatása ezeknek az erőműveknek. A kijött tájékoztatókban 2027-28 előtt egyetlen csatlakozást sem engedélyeznek.
– Mi lehet ennek az oka?
– Égbekiáltó bűn ez akkor, amikor méredrága a villamosenergia ára, és annyira sokat importálunk.
– Technológiai oka van?
– Mi azt gondoljuk, hogy különböző lobbierők vannak a háttérben.
Nem gondolom, hogy szakmai döntés született. Minden bizonnyal, a háttérben az a kormánydöntés állhat, amely négy gázerőmű telepítéséről határozott. Előbb ezeket az erőműveket kell bekapcsolni a hálózatra. Holott a naperőművek egységnyi áramot jóval olcsóbban termelnek meg, mint a gázosok.
