SZEMPONT

„Most azt érzem, van értelme tanulnom, mert lesz belőlem valaki” – A legnagyobb szegénységből akár az egyetemig juttat gyerekeket a Van Helyed Alapítvány

Sok patronáltjuk fürdőszobát is akkor lát először, miután bekerült a rendszerbe, ma viszont már az a cél, hogy akit csak lehet, születésétől fogva támogassanak. A végső vágyuk pedig, hogy egyáltalán ne legyen szükség a munkájukra.

Láng Dávid; fotók: Nagy Bogi - szmo.hu
2023. november 12.

Képzelj el egy ideális világot, ahol mindenki egyenlő lehetőségekkel indul: nem számít sem a származás, sem a társadalmi helyzet és a jövedelmi különbségek. Egy kelet-magyarországi cigánytelepen született gyereknek így pontosan ugyanakkora esélye van egyetemre jutni, mint annak, aki Budapest belvárosában él.

Utópisztikusnak tűnik, de az ózdi központú Van Helyed! Alapítvány 25 éve ezért dolgozik. Jelenleg 120 patronáltjuk van az általuk működtetett rendszerben, mindegyikükre 1 millió forintot költenek évente.

A növendékek egészen fiatal felnőttkorukig mindennap tanórán kívüli foglalkozásokon vehetnek részt, amelyek megalapozzák, hogy minőségi iskolákban tanulhassanak tovább. Emellett rendszeresen tartanak nekik művészeti programokat, kapnak étkezést, valamint a családjaikat is támogatják.

Az alapítvány megálmodója, Bódis Kriszta dokumentumfilmesként járta az országot a ‘90-es években, a társadalom perifériáján élőkről forgatva. Azt látta, hogy a rendszerváltás után nagyon komoly gettósodás indult be Magyarország vidéki régióiban, különösen Borsodban. Egyik útján talált rá az ózdi Hétes-telepre, ami szimbolikus helynek tűnt számára.

„Nem olyan értelemben egyedi, hogy kivételes, hanem sajnos pont, hogy nem az. Itt gyakorlatilag minden megtalálható, ami egy szegregátumot jellemez, egy az egyben jelen van a teljes problémahalmaz” – magyarázza.

Elkezdett rendszeresen visszajárni a telepre, először önkéntes szociális munkásként, majd közösségszervezőként. Tíz éven át minden nyáron tető alá hozott egy gyerekeknek szóló alkotótábort is, ennek során az ott lakókkal renoválták a házakat, közösségi tereket és kiskerteket hoztak létre, felépítettek egy fürdőházat és mosodát (mert több telepen máig nincs vezetékes víz), és vasárnapi iskolát indítottak önkéntesekkel. Ebből nőtte ki aztán magát a Van Helyed.

Bódis Kriszta

Budapesten kinyílik a világ

A fővárosban jelenleg 20 patronált diák tanul, 8-an közülük albérletben vagy egyetemi szakkollégiumokban laknak, 12-en pedig egy állami fenntartású zuglói kollégiumban kaptak helyet, ahol a tanórán kívüli foglalkozások többsége is zajlik.

„Előfordul néha, hogy leülök és elkezdem sorolni magamban, mi mindenért vagyok hálás. Elmondhatatlanul sok dolgot köszönhetek az alapítványnak, az is óriási mérföldkő volt, hogy Budapestre költözhettem. Megadták az eszközöket ahhoz, hogy itt élhessek. Ebben az a legjobb, hogy csak arra kell koncentrálnom, hogy tanuljak, arra nem, mit egyek vagy hol aludjak”

– meséli a 19 éves Macsinga Géza, aki 6. osztályos kora óta Van Helyed-es.

Korábban Ózdon egy szegregált iskolába járt, onnan került a Van Helyed stúdióba, később pedig Budapestre, ahol először a Lauder Javne iskolában folytatta a tanulmányait, majd az óbudai Waldorfban érettségizett. Jelenleg alkalmazás- és rendszerüzemeltető szakon tanul felnőttképzés keretében, ezalatt az alapítvány folyamatosan a budapesti kollégiumában, a Van Helyed Stúdió+-ban patronálja.

Szerinte Pesten megszokott, hogy egy szülő azt kérdezi a gyerekétől, mit főzzön, a szegregátumokban viszont sokszor azt a kérdést teszik fel, miből főzzenek.

„Nagyon nem mindegy, milyen környezet veszi körül az embert. Most azt érzem, van értelme tanulnom, mert lesz belőlem valaki. Még akkor is, ha mindez nagyon fárasztó.”

Géza azt mondja, korábban is szeretett és akart is tanulni, de az ottani oktatás minőségét össze sem lehet hasonlítani az ittenivel: ami ott simán 5-ös dolgozat, az itt legfeljebb 2-es. És nem azért, mert ott nem elég kompetensek a tanárok, egyszerűen sokkal alacsonyabb a követelményrendszer.

Kriszta szerint azonban nem a roma gyerekeken, még csak nem is a szüleiken vagy a pedagógusokon múlik az, hogy tömegek teljesítenek alul például a kompetencia-teszteken, hullanak ki az oktatásból, termelik újra a tudatlanságot és nyomort.

„Erről mindig az a hatalom tehet, amelyik elmulasztja az oktatási rendszerét olyanná tenni, iskoláit olyanná fejleszteni, pedagógusait olyanná képezni, hogy minden gyerek, akárhová és akármilyen képességekkel született, mindent megkapjon annak érdekében, hogy magas szintű tudást érjen el és kompetens felnőtt váljék belőle” – fogalmaz.

A gyerekeket ezért nagyon bátorítani is kell, miután Pestre kerülnek, hogy ne keseredjenek el, ha eleinte rosszabbak a jegyeik. Ez nem jelenti azt, hogy nem tanulnak, inkább csak nem tudják azonnal megugrani a sokkal magasabban lévő lécet.

Géza azt mondja, annyi élményt és lehetőséget kapott, amit felsorolni sem lehet. „Az embernek kinyílik a világ, ha Budapestre kerül: azonnal 40-50 opciója lesz, amerre továbbmehet.”

Azóta már húga, a most 10 éves Ramóna is követte őt a fővárosba: a Van Helyed csapata a szülőkkel együtt döntött, majd teremtette meg a lehetőséget, hogy szeptembertől az AKG-ban folytathassa a tanulmányait. A Van Helyed Stúdió + kollégiumában egymással szemben van a testvérek szobája.

Géza

Ramóna

Van, aki már „náluk születik”

Bódis Kriszta meggyőződése, hogy minél hamarabb megkapja valaki a megfelelő környezetet, annál nagyobb eséllyel ki tud szakadni a szegénységből és az ezzel együtt járó kilátástalanságból. Egy ideje ezért már a kismamákkal elkezdik a munkát: gyakorlatilag „náluk születnek” a gyerekek, és utána az egész életutukon végigkísérik őket.

A rendszer elméletben bármennyi gyereket be tudna fogadni, ez kizárólag pénz kérdése. Teljes állású alkalmazottakkal, óraadókkal és önkéntesekkel dolgoznak, egy teljes állású patrónusra egy korcsoporton belül maximum 15 gyerek juthat.

Jelenleg 120 fő van a rendszerben, a családtagjaikkal pedig 1000 embert érnek el. A várólista óriási, de a cél az, hogy a családtagok közül is minél többen bekerüljenek.

120 millió forint az éves költségvetésük, vagyis 1 gyerekre 1 millió forintot költenek évente. Ebben az utazási és szállásköltségtől az étkezésen át a rezsiig és az őt támogató patrónus béréig minden benne van. A családok részéről mindez semmilyen anyagi kötelezettséggel nem jár.

Felvételi sincsen, mivel úgy tartják, hogy megfelelő körülmények esetén minden gyerek képes magas szintű tudásra, ezért a bekerülés kizárólag a várólista alapján történik. Az viszont óriási: háromszor annyian vannak rajta úgy, hogy nyilvánosan meg sincs hirdetve a lehetőség, csak szájról szájra terjed a családok között.

A program nagyon sikeres, az általános iskolát mindenki elvégzi, és továbbtanulni is jelentkeznek, ki középiskolába, ki szakképzésre. Kriszta szerint az igazi dráma az, hogy tömegek nem jutnak megfelelő oktatáshoz, pedig ezt az egészet akár minden gyerekkel meg lehetne csinálni, hiszen egyszerű szorzókkal működnek – mindössze pénz kellene hozzá, vagy egy ugyanígy működő állami oktatási rendszer.

Pillanatképek az ózdi Van Helyed Stúdióból (forrás: Facebook)

Sokaknak újdonság az is, hogy van a házban fürdőszoba, gáz és víz

Viki 16 éves, 11 éves kora óta stúdiós, ez a második éve Budapesten. „Ózdon, ha kicsit máshogy öltözködsz és kilógsz a sorból, akkor már kritizálnak. Pesten, illetve alapból a Van Helyed rendszerben jóval elfogadóbb mindenki, én is sokkal jobban ki merem mondani a véleményemet” – jelenti ki.

Hozzáteszi azt is: „Sokan vannak, akik fel szeretnének jönni a Van Helyed Stúdió+ budapesti kolijába, de én mindenkinek elmondom, hogy ez nagyon sok nehézséggel is jár: távol vagyunk a családunktól, és tényleg rengeteget kell tanulnunk, hogy felhúzzuk magunkat arra a szintre, amit a budapestiek már általánosban eleve megkaptak. Folyamatosan érzem, mennyivel többet kell beletennem hozzájuk képest.”

Géza is egyetért abban, hogy rengetegen szeretnének feljönni, de egy ponton inkább feladják az álmukat, mondván, úgyse menne nekik.

„Igaz, hogy sokan nem hisznek magukban eléggé, de pont ezért csináltuk meg az ózdi stúdiót, mert nem lehet a szegregátumból azonnal, átmenet nélkül kirakni egy fővárosi kollégiumba a gyerekeket. Kell egy híd, ami felkészíti őket, nem is feltétlenül Budapestre, hanem arra, hogy megtalálják az útjukat. Mindenki azt az iskolát, ami a legmegfelelőbb lesz neki. A lényeg, hogy tanuljanak tovább” – hangsúlyozza Kriszta.

Nagyjából 100-an élnek Ózdon a patronáltak közül, korcsoport szerinti kategóriákba sorolva. Ők bejárósak, délutánonként autóval szállítják őket a stúdióba (a kismamákat otthonról, a gyerekeket pedig az iskolából vagy óvodából), ami komoly logisztikát igényel.

Sok olyan gyerek kerül be a rendszerbe, akinek újdonság az is, hogy van a házban fürdőszoba, gáz és víz. Ők olyan környezetből érkeznek, hogy az ilyen alapvető dolgok se természetesek nekik.

„Mondanom sem kell, hogy ez nem rajtuk múlik. Ezt hívjuk szegénységnek, és senki nem tehet arról, hogy hova születik” – teszi hozzá Kriszta.

Viki

Kényszerpálya helyett életpálya

Viki szerint a szegregált iskolákban nem adják le rendesen az anyagot, nem törődnek egyénileg a diákokkal, folyton csak fegyelmeznek. A Kürt Gimnáziumban viszont, ahová Budapesten jár, úgy tanítanak, hogy neki is kényelmes legyen, miközben a többiek is haladnak a saját tempójukban. „Észreveszik, ha jó vagy valamiben, amitől sikerélménye van az embernek.”

Géza hozzáteszi, hogy Ózdon is vannak abszolút lelkiismeretes tanárok, akik szeretnék átadni a tudásukat, de ehhez egyszerűen nem adott szinte semmilyen feltétel. Örülnek, ha van tábla és kréta, más „luxuscikkekről” inkább ne is beszéljünk.

„Óriási egyenlőtlenségek vannak az oktatáshoz való hozzáférés terén. Ha jó családba születtél, nyert ügyed van, ha viszont egy szegregátumban, esélyed sincs” – fogalmaz Kriszta. A Van Helyed fő célja, hogy megtalálják azokat az iskolákat, akikkel legjobban együtt tudnak működni szakmailag, és akik megértik, hogy ilyen típusú egyéni munkára van szükség. Az oktatási rendszer egészére ez sajnos egyáltalán nem jellemző.

A patrónus napi kapcsolatban áll a szülők mellett az iskolával is, ideértve az összes tanárt, aki a gyerekkel dolgozik. A cél, hogy közösen rájöjjenek, milyen életpálya a legideálisabb a gyerekek számára.

„Nem az van, hogy benyomnak egy iskolába, mondván, ezt fogod tanulni és kész. Ehelyett felmérik a képességeidet, és ennek tudatában keresik meg, melyik intézményben tudnál legjobban boldogulni. Ennek köszönhetően mindenki azt tanulhatja, amit szeretne, és amivel megvalósíthatja az álmait. Kényszerpálya helyett életpálya” – mondja Géza.

Az ő esetében is számos iskolát végignéztek, mire eljutottak a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikumig, ahol rendszerüzemeltetőnek tanul. Mint mondja, nagyon jó érzés, hogy ha sikeresen elvégzi a képzést, utána olyan munkája lehet, ahová örömmel jár be reggelente.

Azért dolgoznak, hogy ne legyen rájuk szükség

Kriszta Finnország mintáját tartja példaértékűnek: ott minden iskola olyan színvonalú, mint nálunk az AKG, és ráadásul az állam fizeti.

„Ha Magyarországon is ez lenne a helyzet, mi nem kellenénk. Paradox módon tulajdonképpen azért dolgozunk, hogy ne legyen ránk szükség.”

Szeretne ezért szakpolitikai javaslatokat is tenni, hogy megmutassa: igenis lehetséges nagyban is megcsinálni, amit ők kicsiben véghezvittek.

A kormány részéről voltak már egyéni érdeklődők a modell iránt, odáig viszont soha nem jutott ez az érdeklődés, hogy ebből egy oktatási reform szülessen. Ehhez elsősorban az egyenlő hozzáférés jogát kellene elismerniük, amire egyelőre semmilyen jel nem mutat.

Állami támogatást szinte egyáltalán nem kapnak, leszámítva egy kisebb összeget a tanoda keretből, ami nagyjából évente 1 havi működési költségüket fedezi.

Az elmúlt 10 évben a dán VELUX volt a főtámogatójuk, gyakorlatilag nekik köszönhetően állt fel a rendszer, az éves költségvetés felét biztosították. Ők azonban 2024-től máshová koncentrálják a CSR tevékenységüket, így a teljes 120 millió forintot adományszervező tevékenységgel kell majd összeszedni.

„Bővülés egyelőre szóba se jöhet, ez az összeg az életben maradáshoz kell. Ha mellénk állna három nagyvállalat évi 40 millió forinttal, vagy négyen évi 30-cal, már meglennénk” – mondja Kriszta. Ő főleg ezen dolgozik, a rendszer operatív része már nélküle is működőképes.

15 alkalmazott mellett 50 aktivizálható önkéntesük van, valamint óraadók is dolgoznak nekik. A központban Kriszta mellett egy asszisztens dolgozik, az ő feladatuk az adományszervezés mellett az önkéntestoborzás, a kommunikáció és marketing, illetve a patrónusok munkájának támogatása. A Covid előtt még 41-en voltak, de ekkor náluk is jelentős leépítésre volt szükség.

És hogy mit hozhat a jövő? Erre gondolkodás nélkül annyit felel: „Én nem bizakodó vagyok, hanem anyatigris. Fogalmam sincs, mi lenne az a pont, amikor feladnám a küzdelmet, hiszen akkor elképzelni se tudom, mi történne a gyerekekkel.”

A Van Helyed! múködését itt támogathatod.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet

A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.

KÉK HÍREK

Fotók: hajnal óta oltják a hatalmas tüzet egy zalai hűtőháznál, az épület teteje beszakadt

A Gelse és Kilimán közötti hűtőházban hétfő hajnalban csaptak fel a lángok. Több helyről érkeztek tűzoltók a helyszínre, akik órák óta dolgoznak, de még mindig tartanak a munkálatok.

KULT

Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás

A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel

A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. június 21.

A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

A Holt-Tiszába fulladt egy férfi Cibakházán, társai negyed óra múlva vették észre, hogy eltűnt

Többen is fürödtek a vízben, végül hárman átúsztak a túloldalra, ahonnan viszont csak ketten érkeztek vissza. Később tűnt fel neki,k hogy a férfi hiányzik. A keresést egy vihar is nehezítette, de végül a búvárok megtaláltak a holttestet.

KÉK HÍREK

Súlyos baleset: A vétlen autóban hárman meghaltak, csak egy 12 éves fiú és egy idős asszony élte túl a tótvázsonyi tragédiát

A balesetet okozó jármű áttért a szemközti sávba, ahol nekicsapódott az ott haladó autónak. Mindkét kocsi erősen megrongálódott, az egyikből a tűzoltók feszítővágóval emelték ki az utasokat.

KULT

Budafoktól Angyalföldig 12 órán keresztül – kimaxoltuk az idei Múzeumok Éjszakáját

Jártunk a Törley Pincészetben és a 9 éve bezárt Iparművészeti Múzeumban, néztünk baleseti helyszínelést a Teve utcában és mozdonybemutatót a Vasúttörténeti Parkban. Szubjektív beszámoló.

SZEMPONT

Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról

A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.

M.M. / Fotó: YouTube/Ötpontban - szmo.hu
2026. június 19.

„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:

Kapcsolódó

„Olyan mézesbödönben turkáltak, amit az európai felső tízezer sem enged meg magának” – kitálalt a NER-feleségekről a Cápák között befektetője

Tóth Ildikó egy interjúban állította, hogy a NER-hez köthető nők költekezése példátlan mértékű. Úgy véli, sem a francia elnökfeleségek, sem a brit királyi család tagjai nem viselnek ennyire hivalkodó és drága kiegészítőket.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Zálogba adta a meggyilkolt dédanyja fülbevalóját a 16 éves Práter utcai fiú, aki azt állítja balesetben halt meg a rokona

A Blikk információja szerint a 16 éves fiút azzal gyanúsítják, hogy megölte 85 éves dédnagymamáját a józsefvárosi Práter utcában. A fiú a kihallgatásán balesetnek nevezte a történteket, miközben az ügyészség a letartóztatását kezdeményezte.

KULT

Nick Jonas és Paul Rudd összeverekednek egy dal miatt – Az Életem legjobb száma a nyár egyik nagy slágere is lehetne

A zenés filmek mestere ezúttal arra a kérdésre ad választ, hogy mit tehetünk, ha valaki lenyúlja egy dalunkat, és azzal keres milliókat. A válasz meglepő lesz…

KÉK HÍREK

Már tizenegy gyanúsítottja van a Szőlő utcai ügynek, négyüket tartóztatták le eddig

Jelentősen kiszélesedett a Szőlő utcai nyomozás friss Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása szerint. Már tizenegy embert gyanúsítottak meg, közülük négyen rács mögött vannak.

SZEMPONT

„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit

Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay - szmo.hu
2026. június 19.

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Volt, aki bele is halt a tűzbe, a többséget mégis csak egy dolog érdekelte – megdöbbentette a karibi hotel dolgozóját a vendégek viselkedése

Pénteken óriási tűz tombolt a dominikai Viva Dominicus Beach Hotelben, ahonnan több mint 1600 turistát kellett kimenekíteni, egy olasz nő pedig meg is halt füstmérgezésben. Az egyik dolgozó a közösségi médiában számolt be arról, mit kérdezgettek a vendégek, amikor a tűzoltók még dolgoztak a lángok megfékezésén.

BUDAPEST

Idén is megnyitja kapuit az Árasztó-part szabadstrand a Dunán

A Duna-fürdő Árasztó-part közösségi oldalon jelentették be, hogy hamarosan nyit a tavaly már népszerű vált hely, a dunai strandolás szerelmesei újra élvezhetik a folyóparton kialakított strandot.

KÉK HÍREK

Orgiát tarthattak a rongálók, több tucat óvszert találtak a Máré-várnál

Egy nagyobb társaság bulizhatott a mecseki Máré-várnál, amelynek falát megbontották, hogy a kövekből tűzrakóhelyet építsenek. A rongálók akár hét évig terjedő szabadságvesztést is kaphatnak.

SZEMPONT

Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak

A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.

F. O. - szmo.hu
2026. június 19.

Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.