Kis híján nekiment a Séfek séfe versenyzője a csapattársának – újabb durva balhé a főzőműsorban
Radics Attila Lukaszban huszonegy nap feszültsége tört ki, amikor a továbbjutás után megindult Norbi felé. A hobbiszakács szerint társa folyamatosan provokálta őt, feszegette a határokat, ezért telt be nála a pohár.
Majdnem tettlegességig fajult egy vita a Séfek séfe szerdai adásában, miután a TV2 gasztrorealityjének két versenyzője, Lukasz és Norbi a továbbjutásuk ellenére is egymásnak feszült.
A Krausz Gábor csapatát erősítő férfiak szinte végig „kóstolgatták” egymást az egyéni főzés alatt, majd miután eldőlt, hogy mindketten versenyben maradtak,
Lukasz a felszabadult ünneplés helyett kis híján nekiment a társának: megindult Norbi felé, de uralkodott magán, mielőtt bármit tett volna. Ezután viszont még a piros csapat egyik tagjába is belekötött.
A konfliktus azonban nem a semmiből robbant ki. Radics Attila Lukasz szerint a feszültség hetek óta érett, és már a műsor elejétől érezhető volt, hogy valaki tudatosan gerjeszti a konfliktust. A 48 éves hobbiszakács egyértelműen a versenytársára célzott.
„Volt olyan versenyző, aki már az elején kijelölte, kivel szeretne a döntőben megmérkőzni, és ennek megfelelően alakította a viselkedését is. Folyamatosan provokált, feszegette a határokat” – mondta Lukasz, aki szerint Norbi más arcát mutatta a többi csapatban. „Amikor más csapatokkal volt, más arcát mutatta, de amikor hozzánk került, ugyanazt a negatív stílust vitte tovább. Én ezt nem tudom hova tenni.”
Lukasz bevallotta, a hetekig tartó, megfeszített tempójú forgatás idegileg megviselte. „Három hét után már mindenki fáradt volt. Reggeltől estig forgattunk, aztán újra elölről” – emlékezett vissza a feldúlt versenyző, aki szerint huszonegy nap feszültsége tört ki belőle egyszerre.
Az idei évad egyébként is különösen feszült légkörben telik: alig egy nappal a mostani balhé előtt fizikai erőszak miatt zárták ki a versenyből Princess Szabinát.
A történet másik szereplője, Marczinek Norbert máshogy emlékszik a történtekre. A jelenleg Siófokon szakácsként dolgozó férfi szerint a versenyhelyzet és a fáradtság mindkettőjükön nyomot hagyott, de a konfliktus forrását másban látja.
„Nem éltem meg pozitívan a történteket… ő pedig folyamatosan vette el tőlem az energiát”
– nyilatkozta a Blikknek, majd hozzátette, nem tekinti ellenfelének Lukaszt. „Lukasz semmilyen szempontból nem ellenfelem, így örülök, hogy úgy reagáltam le, ahogy azt láthatták a nézők.” Elmondása szerint a történteket azóta megbeszélték, de a kapcsolatot nem tartják. „Megbeszéltük utána a dolgokat, a kamerák előtt és azokon kívül is. Nem rossz a viszony, igaz, nem is nagyon tartjuk a kapcsolatot azóta.”
Bár a konfliktus a tetőfokára hágott, a szerdai adás végén mindkét versenyző továbbjutott a Séfek séfe következő fordulójába.
Az idei évad egyébként is különösen feszült légkörben telik: a hétfői adásban fizikai erőszak miatt zárták ki a versenyből Princess Szabinát.
Majdnem tettlegességig fajult egy vita a Séfek séfe szerdai adásában, miután a TV2 gasztrorealityjének két versenyzője, Lukasz és Norbi a továbbjutásuk ellenére is egymásnak feszült.
A Krausz Gábor csapatát erősítő férfiak szinte végig „kóstolgatták” egymást az egyéni főzés alatt, majd miután eldőlt, hogy mindketten versenyben maradtak,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Molnár Áron Orbán Viktornak: 16 év után kimerészkedsz az emberek közé, hogy az „önmerénylet” dramaturgiáját használva próbálj megerősödni?
A színész feltette a kérdést, hogy vajon miért indul országjárásra a miniszterelnök. Felvázolt egy lehetséges forgatókönyvet, ami szerinte elég átlátszó lenne.
„Viktor! Szia! Hallom országjárásra indulsz.. te is.. ezt úgy hívnám, hogy copy paste politika” – így kezdi egy szerdai Facebook-posztját Molnár Áron, aki egyenesen Orbán Viktornak üzent. A színész-aktivista ironikusan „iszonyú aranyosnak” nevezte, hogy a miniszterelnök „16 év után kimerészkedik a magyar emberek közé”. Ugyanakkor felteszi a kérdést, hogy mi lehet a körút valódi célja. Egy lehetséges forgatókönyvet vázol fel, amely szerinte a kormányfő megerősödését szolgálná.
„De miért is? Csak nem azért, hogy az »önmerénylet« dramaturgiáját használva próbálj megerősödni? Hiszen láthattátok a Trump elleni támadáskor, mennyire »ikonikus« fotókat, videókat lehetett csinálni, gondoltátok most akkora a baj a Fidesz körül, hogy bevetitek magad ellen Putyin embereit? Jaj, jaj… Elég átlátszó forgatókönyv lenne ez. Hogy majd valaki Tiszás pólóban, vagy egy »ukrán« megtámad?”
– írta Molnár Orbánnak címezve a szavait.
Úgy véli, a magyarok átlátnak ezen a szándékon. „Ismerjük a putyini kottát, tudjuk, hogy az orosz titkosszolgálatok embereit mindenre kiképezték, de tudod, mi magyarok sem vagyunk hülyék. Akármennyire próbáltok minket annak nézni. Átlátunk rajtatok! Kevés lesz ez” – fogalmazott a színész-aktivista.
Posztja végén arra kérte a „rendszerváltó magyarokat”, hogy maradjanak békések, nyugodtak és szemfülesek. Úgy gondolja, a Fidesznek nem maradt más, mint a provokáció, aminek nem szabad felülni. Célként azt jelöli meg, hogy „összekapaszkodva, szeretettel” jussanak el április 12-ig, amikor szerinte rendszert fognak váltani.
Molnár Áron arra reagálva fogalmazta meg véleményét, hogy kiderült: Orbán Viktor a választási kampány részeként országjárásba kezd, melynek állomásait kedden hirdették meg. A színész-aktivista a bejegyzésében azt idézte fel, amikor 2024. július 13-án, egy pennsylvaniai kampányrendezvényen merényletkísérletet követtek el Donald Trump ellen; a támadás után készült, vérző füles fotók széles körben ismertté váltak.
„Viktor! Szia! Hallom országjárásra indulsz.. te is.. ezt úgy hívnám, hogy copy paste politika” – így kezdi egy szerdai Facebook-posztját Molnár Áron, aki egyenesen Orbán Viktornak üzent. A színész-aktivista ironikusan „iszonyú aranyosnak” nevezte, hogy a miniszterelnök „16 év után kimerészkedik a magyar emberek közé”. Ugyanakkor felteszi a kérdést, hogy mi lehet a körút valódi célja. Egy lehetséges forgatókönyvet vázol fel, amely szerinte a kormányfő megerősödését szolgálná.
„De miért is? Csak nem azért, hogy az »önmerénylet« dramaturgiáját használva próbálj megerősödni? Hiszen láthattátok a Trump elleni támadáskor, mennyire »ikonikus« fotókat, videókat lehetett csinálni, gondoltátok most akkora a baj a Fidesz körül, hogy bevetitek magad ellen Putyin embereit? Jaj, jaj… Elég átlátszó forgatókönyv lenne ez. Hogy majd valaki Tiszás pólóban, vagy egy »ukrán« megtámad?”
– írta Molnár Orbánnak címezve a szavait.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tízévesen tarolt a párizsi divathéten Max Alexander, aki Gucci reinkarnációjának tartja magát
A 10 éves amerikai tervező álló tapsot kapott a Párizsi Operaházban lélegzetelállító kollekciójáért. Bemutatóján egy ruha virágkonfettit „vérzett”, a közönség pedig tátott szájjal figyelte a csodát.
Történelmet írtak a Párizsi Operaház falai között: egy mindössze 10 éves amerikai tervező, Max Alexander vonultatta fel 2026/2027-es őszi–téli kollekcióját a divathét egyik legelőkelőbb helyszínén, a show végén pedig állva tapsolt neki a szakma.
A negyedik osztályos kisfiú a Párizsi Divathét történetének legifjabb alkotójaként vonult be a történelemkönyvekbe.
A kollekció középpontjában a fenntarthatóság állt, a látványos darabok szinte teljes egészében újrahasznosított anyagokból készültek.
„A kollekcióm 15 ruhából áll, aminek nagyjából 90 százaléka biológiailag lebomló, fenntartható, vagy szabászati maradék- és felesleg anyagból készült. Esetleg olyanból, ami foltos volt, és kidobásra szánták volna. Próbálom megmenteni a környezetet egy nagyon komplikált világban” – magyarázta a gyermektervező.
A kifutón minimalista, neutrális árnyalatú darabok mellett színes, játékos kreációk is feltűntek, köztük egy újrahasznosított indiai száriból készült estélyi ruha. Max több meglepetéssel is készült: egyik magasított peremű estélyijének aljába virág alakú konfettiket rejtett, ami a bemutató egy pontján drámaian a padlóra hullott.
Egy másik ruhájának alsó részét csillárokat idéző köves-kristályos díszítésekkel ékesítette.
A Los Angelesben született Max Alexander négyévesen döntötte el, hogy ruhákat fog tervezni. Még iskolás kora előtt megtanult varrni, és alig ötévesen megalapította első márkáját Couture to the Max néven.
Első kollekcióját 2021-ben mutatta be szülővárosában, 2023-ban pedig Guinness-rekordot döntött, mint a világ legfiatalabb tervezője, aki saját divatbemutatót tartott. Mára több mint hatmillióan követik az Instagramon, és olyan hírességeknek is tervezett már, mint Sharon Stone.
Bár egy családfakutatás során kiderült, hogy dédnagyapja is divattervező volt Montrealban, Max határozottan úgy érzi, ő a modern divat úttörőjének, Guccio Guccinak a reinkarnációja.
A párizsi bemutatóját Fern Mallisnak, a New York-i Divathét megalkotójának ajánlotta, akit a „divatkeresztanyjának” tart. A bemutató végén óriási tapsvihar fogadta a saját tervezésű köpenyét viselő kisfiút.
Érdemes lesz megjegyeznünk a nevét, hiszen garantáljuk, hogy sokat hallunk még róla!
Történelmet írtak a Párizsi Operaház falai között: egy mindössze 10 éves amerikai tervező, Max Alexander vonultatta fel 2026/2027-es őszi–téli kollekcióját a divathét egyik legelőkelőbb helyszínén, a show végén pedig állva tapsolt neki a szakma.
A negyedik osztályos kisfiú a Párizsi Divathét történetének legifjabb alkotójaként vonult be a történelemkönyvekbe.
A kollekció középpontjában a fenntarthatóság állt, a látványos darabok szinte teljes egészében újrahasznosított anyagokból készültek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pánik a martonyi temetőnél: farkasok elől menekülő szarvascsorda zúzta szét a kerítést, két állat elpusztult
A menekülő szarvascsorda mintegy 20-25 betonoszlopot tört ki a martonyi sírkert kerítéséből. Az önkormányzat szerint a farkasok elszaporodása miatt várhatók hasonló esetek a lakott területek közelében.
Feltehetően farkasok hajszoltak halálba két szarvast a martonyi temetőnél, ahol a ragadozók elől menekülő csorda letarolta a sírkert kerítését. A pánikba esett rudli a drótkerítésnek rontott, és mintegy húsz-huszonöt betonoszlopot tört ki. A sírokban szerencsére nem esett komolyabb kár, mert az állatok nem arra vették az irányt – írta a Blikk. A támadásnak két halálos áldozata lett: az egyik szarvas tetemét a helyszínen, a másikat egy közeli magánlakás udvarán találták meg, ahová az állat még be tudott menekülni, mielőtt elpusztult.
Az önkormányzat felvette a kapcsolatot az illetékes vadásztársasággal a további intézkedések miatt. A község vezetése egyúttal emlékeztette a lakosságot, hogy a református és katolikus temetők egyházi tulajdonban vannak, a helyhatóság csupán szívességi karbantartó. Emiatt a temetők fejlesztésére vagy karbantartására kiírt pályázatokon nehezen tudnak részt venni, és anyagi kerettel sem rendelkeznek a helyreállításra. Amennyiben mégis kár keletkezett a sírhelyekben, azt a tulajdonos egyházak és az illetékes vadásztársaság felé kell jelezni.
„Sajnos erre lehet számítani a farkasok elszaporodása miatt, mivel a vadak éjjel a lakott területek felé húzódnak félelmükben”
– közölte az önkormányzat. Bár a mostanihoz hasonló komoly kár évtizedek óta nem történt, a kerítés a jelek szerint nem nyújt elég védelmet a behatolás ellen. A szürke farkas Magyarországon fokozottan védett faj, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke egyedenként 250 ezer forint.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén jelenleg 6-7 farkascsaláddal számolnak, a becslések szerint 15-25 felnőtt egyed él állandóan a térségben. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében megszaporodtak az észlelések, ami rendszeresen okoz feszültséget a helyi gazdák körében. A helyzetet bonyolítja, hogy a szomszédos Szlovákiában a márciussal véget ért vadászidényben 74 farkas kilövésére adtak ki engedélyt, ami a határ menti állomány mozgását is befolyásolhatja.
Feltehetően farkasok hajszoltak halálba két szarvast a martonyi temetőnél, ahol a ragadozók elől menekülő csorda letarolta a sírkert kerítését. A pánikba esett rudli a drótkerítésnek rontott, és mintegy húsz-huszonöt betonoszlopot tört ki. A sírokban szerencsére nem esett komolyabb kár, mert az állatok nem arra vették az irányt – írta a Blikk. A támadásnak két halálos áldozata lett: az egyik szarvas tetemét a helyszínen, a másikat egy közeli magánlakás udvarán találták meg, ahová az állat még be tudott menekülni, mielőtt elpusztult.
Az önkormányzat felvette a kapcsolatot az illetékes vadásztársasággal a további intézkedések miatt. A község vezetése egyúttal emlékeztette a lakosságot, hogy a református és katolikus temetők egyházi tulajdonban vannak, a helyhatóság csupán szívességi karbantartó. Emiatt a temetők fejlesztésére vagy karbantartására kiírt pályázatokon nehezen tudnak részt venni, és anyagi kerettel sem rendelkeznek a helyreállításra. Amennyiben mégis kár keletkezett a sírhelyekben, azt a tulajdonos egyházak és az illetékes vadásztársaság felé kell jelezni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A nagy kokárda-vita: a szabályok szerint fordítva kellene hordanod, mint ahogy Petőfi viselte
A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött Petőfi-kokárda a kívül piros, belül zöld hagyományt erősíti. Ezzel szemben a címertani logika a fordított, kívül zöld sorrendet tartaná helyesnek.
A háromszínű rózsa eredetileg francia forradalmi találmány, amely a tizennyolcadik és tizenkilencedik század polgári mozgalmai során hódította meg Európát. Magyarországon a márciusi események idején vált tömeges szimbólummá, amikor a pesti ifjak és feleségeik elkezdték varrni és hordani a szalagokat.
Bár sokan azt hiszik, szigorú törvények szabályozzák a kinézetét, a valóság egészen más.
Az áprilisi törvények ugyan általánosságban rögzítették a nemzeti szín és az országcímer használatát, de a kokárda koncentrikus köreinek sorrendjéről egyetlen szót sem ejtettek.
Törvényi előírás hiányában a legbiztosabb támpontot a ránk maradt eredeti, múzeumi relikviák jelentik. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye őrzi magának Petőfi Sándornak a piros-fehér-zöld selyemszövetből készült kokárdáját, amelyhez egy hitelesítő irat és egy rövid, de annál fontosabb kézirat is tartozik.
„Első nemzeti kokárda és karkötő márczius 15. 1848. Pest” – olvasható a Magyar Nemzeti Múzeum oldalán a költő saját kezű feljegyzése.
A korszak hangulatát és a jelvények viselését Egressy Ákos színész visszaemlékezése is hűen megőrzi, aki szintén a márciusi ifjak köréhez tartozott. „Balkarját széles nemzetiszínű szalag övezte s a mellére hasonló színű gyönggyel hímzett, korona nélküli magyar címert tűzött” – idézi fel a kortárs a Magyar Nemzeti Múzeum archívumában, hozzátéve, hogy a jelvényeken a „Jogot a népnek” felirat is szerepelt.
A fennmaradt tárgyi emlékek azonban nem zárják le a vitát, sőt, inkább rávilágítanak a sokszínűségre. A probléma gyökere a hajtogatás logikájában rejlik.
Ha a piros-fehér-zöld zászlót vesszük alapul, és azt körbehajtjuk, felmerül a kérdés, hogy a legfelső sáv, vagyis a piros kerüljön-e a kör legbelső vagy legkülső ívére.
A tizenkilencedik századi gyakorlat rendkívül vegyes képet mutatott, de a ránk maradt korabeli darabok között egyértelműen a kívül piros, belül zöld elrendezés dominál.
A címertan és a vexillológia szabályai szerint egy kör alakú jelvénynél a színeket belülről kifelé kell olvasni. Ebből a szigorú logikából az következik, hogy a magyar zászló legfelső színének, a pirosnak kellene a kokárda közepén elhelyezkednie, míg a zöldnek a külső gyűrűt kellene alkotnia.
A történészek szerint a feloldás a készítéstechnikában keresendő. Két teljesen eltérő módszer létezik ugyanis.
Ha egy pántlika nélküli, egyszerűen körbetekert rozettát készítünk, akkor a címertani szabályok szerint valóban a zöld külső perem a logikus. Ha viszont egy klasszikus, két lelógó szárú, pántlikás kokárdát hajtogatunk, a szalag megcsavarásával automatikusan a piros szín kerül kívülre.
A múzeumi szakemberek ma már inkább a békés emlékezésre helyezik a hangsúlyt a merev szabálykövetés helyett.
A korabeli kokárdák azt bizonyítják, hogy a kívül piros megoldás már a forradalom napjaiban is teljesen elfogadott volt.
Egy helytörténeti múzeum igazgatóhelyettese így foglalta össze a lényeget: „Ne keseredjen el senki, megmaradt pár korabeli kokárda, amely a mai, azaz belül zöld ábrázolást mutatja.”
A színsorrend mellett a viselés helye a másik sarkalatos pont, de ebben legalább teljes a konszenzus. A nemzeti színű szalagot hagyományosan a bal oldalon, közvetlenül a szív fölött hordjuk.
Ez a szokás egyenesen a tizenkilencedik század közepéről, a márciusi ifjak idejéből származik, és azóta is ez számít az egyetlen illendő formának.
A konzervatív, hagyománytisztelő megközelítések elsősorban az összetartozás és a nemzeti büszkeség szimbólumaként tekintenek a kokárdára.
Számukra a többféle forma békés egymás mellett élése is elfogadható, amíg a méltó megjelenés garantált.
Ezzel szemben a tényellenőrző, kritikusabb fórumok a forráskritikát helyezik előtérbe. Ők arra figyelmeztetnek, hogy a tizenkilencedik századi gyakorlat sokkal kaotikusabb volt a ma feltételezettnél, és a helyes sorrend körüli városi legendákat érdemes leválasztani a valós történelmi bizonyítékokról.
Mivel semmilyen jogszabály nem köti meg a kezünket, a pántlikás, kívül piros és belül zöld kokárda tökéletesen illeszkedik a magyar történelmi hagyományokhoz.
Ugyanakkor, ha valaki pántlika nélküli rozettát hord, a címertani érvek mentén a kívül zöld, belül piros változat is megvédhető.
A háromszínű rózsa eredetileg francia forradalmi találmány, amely a tizennyolcadik és tizenkilencedik század polgári mozgalmai során hódította meg Európát. Magyarországon a márciusi események idején vált tömeges szimbólummá, amikor a pesti ifjak és feleségeik elkezdték varrni és hordani a szalagokat.
Bár sokan azt hiszik, szigorú törvények szabályozzák a kinézetét, a valóság egészen más.
Az áprilisi törvények ugyan általánosságban rögzítették a nemzeti szín és az országcímer használatát, de a kokárda koncentrikus köreinek sorrendjéről egyetlen szót sem ejtettek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
