UTAZZ
A Rovatból

Rejtélyes csónakos fejfák között áll Kölcsey síremléke a szatmárcsekei temetőben

A nyugatra tekintő fejfák eredetéről sokféle elképzelés kering. A ma is dolgozó fafaragó mester 'megörökölte' a szakmát. A különleges síremlékek készítéséről és a temető múltjáról is mesélt.

Link másolása

Különös világ a szatmárcsekei temető, amely szokatlan csónakos fejfáiról híres. A több száz fejfás református temetőt 1973-ban műemlékké nyilvánították. A Kölcsey síremlékét is őrző helyre a rejtélyes múltú fejfák mai készítője kísért el minket.

Korpás István fafaragó, a Magyar Kultúra Lovagja is Szatmárcsekén született. Elmondása szerint a temető múltját már sokan vizsgálták és kutatják napjainkban is.

Az első említés 1756-ból való, akkor már temető állt ezen a helyen. A legrégebbi fejfa 1820-ból való, azt a szentendrei Skanzenben őrzik.

A szatmárcsekei temetőben a legrégebbi fejfák az 1880-as években készültek.

A temetőbe napjainkban is temetnek, a település ingyen biztosítja a sírhelyet a falu szülötteinek. A hely nemzeti zarándokhely is.

A nyugatra tekintő fejfák eredetéről sokféle elképzelés kering. Az egyik szerint a település régen halászfalu volt, innen eredt a csónak forma. A fát régen kettévágták, az egyik részéből készült a koporsó, a másikból a fejfa.

A formájába is több mindent belelátnak: hátulról csónak, oldalról fejkendős néni, elfektetve pedig egy csónakban fekvő embert ábrázol.

Bár még mindig vizsgálják a fejfák múltját, ám pontos magyarázatot eddig nem találtak kialakulásukra.

Az ember magasságú fejfát a fafaragó mester tölgyfából készíti, általában 3 méter hosszú, 50-60 cm átmérőjű rönkből. Egy fejfa kifaragása két napot vesz igénybe. A fej és a tábla azonos szélességű, ettől lesz „jó állása”. A kész faragványt kátránnyal kezeli, a szöveget pedig vési. Elfogadott szabály, hogy a temetőben felállított fejfákra művirágot nem rakhatnak, ezért sok helyen tobozból, termésből készített koszorúk díszlenek.

Korpás István a szakmát „megörökölte”. Előzőleg ácsként dolgozott, és mikor az elődje lebetegedett, ő kezdte átvenni a feladatot. Az idős mester végül a szerszámait is átadta neki. Azóta ő faragja a temető fejfáit, ott jártunkkor is készült éppen egy.

A temető másik nevezetessége, a legmagasabb helyre épített Kölcsey Ferenc síremlék.

A hat oszlopos csarnokban található egy Kölcsey feliratos, címeres urna. A síremléket Gerendai Antal tervezte.

A Himnusz költője 1838. augusztus 24-én halt meg. Halála váratlan volt, egy hivatalos úton egy szekéren utazva megázott, megfázott és egy heti betegeskedés után hunyt el. Másnap abba a kriptába temették, ahol öccse, Ádám is nyugodott. Petőfi 1847-ben ellátogatott a faluba, és felkereste Kölcsey sírját. Megemlékezésében azt írta, hogy még csak fejfa sem jelezte, hol nyugszik a költő. De mint írta: „nincs is rá szükség mert az odalépő vándornak szívdobogása megmondja, ki van ott eltemetve”.

1856-ban – vélhetően közadakozásból – készült el az első emlékoszlop, a nagyari Luby család kezdeményezésére. Végül a Kölcsey Társaság 1938-ban, a költő halálának 100. évfordulóján exhumáltatta a földi maradványokat. Egy fehér márványból készült kriptába helyezték el Kölcsey Ádámmal, Kölcsey Ádámnéval közösen.

Kölcsey 23 évig lakott Csekén, itt írta meg életművének nagy részét, a Himnuszt, a Zrínyi dalát, Zrínyi második énekét, és a Parainesis Kölcsey Kálmánhoz című művét is.

A költő emlékére a Kölcsey Társaság 1995-ben alapította meg a Kölcsey-emlékplakettet, és azóta a művészeti díjat a magyar kultúra napján adják át Szatmárcsekén.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Jelentősen megnőtt a Velencei-tó vízszintje, majdnem háromszorosa a két évvel korábbinak
Volt ok az aggodalomra, mert a tó annyira leapadt korábban, hogy már csak 53 centiméternyi víz volt benne. Megmutatjuk milyen volt.

Link másolása

Csütörtök reggel Agárdnál 145 centimétert mutatott a vízmérce - írja az Időkép.

Már február elején újra a régi fényében pompázott a Velencei-tó, a 2022-es kritikusan alacsony vízállást követően ugyanis ekkorra 75 centiméterrel emelkedett a vízszint.

Az elmúlt időszakban ez az emelkedés tovább folytatódott, csütörtök reggel már 145 centimétert mutatott a vízmérce Agárdnál, vagyis az 53 centiméteres rekordalacsony vízállás óta mára közel egy méterrel (92 cm) emelkedett a Velencei-tó vízszintje.

Ez az érték már meghaladja a 140 centiméteres alsó szabályozási szintet, így a tó újra a régi fényében pompázik.

Ilyen állapotok volttak 2022-ben:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

UTAZZ
A Rovatból
Itt a lista Európa legélhetőbb városairól – egy magyar is bekerült a száz legjobb közé
Élhetőség, szerethetőség és a gazdasági lehetőségek mentén írták össze Európa legjobb városait.

Link másolása

Megjelent a Resonance Consultancy legfrissebb listája Európa 100 legjobb városairól. 2024 első tíz helye így alakult:

1. London

2. Párizs

3. Berlin

4. Róma

5. Madrid

6. Prága

7. Barcelona

8. Amszetrdam

9. Isztanbul

10. Milánó.

A három fő szempontjuk az élhetőség, a szerethetőség és a gazdasági lehetőségek voltak. Ezek alapján mindössze egy magyar város, Budapest került be a száz legjobb közé. A magyar főváros a 20. helyet szerezte meg.

A teljes listát itt lehet böngészni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
Lezárták az egyik legnépszerűbb magyar kirándulóhelyet – balesetveszélyes a Rám-szakadék
2024. április 24-től kezdődően további tájékoztatásig nem látogatható. Az ok a klímaváltozás, ami ronthatja a kőfalak állékonyságát.

Link másolása

A Telex írta meg a Pilisi Parkerdő felszólítására hivatkozva, hogy a klímaváltozás hatásai miatt a Rám-szakadék jelenlegi állapotában veszélyes.

A klímaváltozás miatti hosszú, aszályos időszakok és rendkívül nagy mennyiségű csapadékkal járó esőzések váltakozása a Rám-szakadék kőfalainak állékonyságára is negatívan hat, ezért a Pilisi Parkerdő a látogatók biztonsága érdekében a helyszínt a teljes körű geológiai és statikai vizsgálatok elvégzéséig és kiértékelésééig ideiglenesen teljes egészében lezárja

– olvasható a közleményben.

A túrázni vágyók így a Rám-szakadék elkerülő útvonalaként a Lukács-árokban futó sárga sávú jelzést tudják használni.

A Rám-szakadék természeti adottságai miatt hazánk egyik legnehezebben járható jelzett turista útvonala, ahol még kőgurulás vagy sziklaomlás is előfordulhat. A szakadékot emiatt csak saját felelősségére látogathatják az érdeklődők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
Drága lesz idén a családi nyaralás, akár 30 ezer is lehet csak a strandbelépő
Van olyan strand, ahol a családi jegy is 23.700 forintra jön ki naponta. Ahol pedig nincs ilyen, ott még drágább lesz bejutnia egy családnak.

Link másolása

<

Drága lesz idén strandolni, egy család számára már a belépő is több tízezres kiadást jelent majd – derül ki a Blikk összeállításából. Azt írják:

Van olyan strand, ahol a családi jegy is 23 700 forintra jön ki naponta. Ahol pedig nincs ilyen összevont kedvezményes belépő és két gyerekjegyet is muszáj venni, a számla közelít a 30 ezer forinthoz.

Budapesten a legnépszerűbb a Palatinus a lap szerint, ahol június 15-től 5000-5500 forint lesz a belépő. Az előszezonban egy családi belépő 11 ezer forint, június közepétől már 13 900 illetve 15 300 forintot kell fizetniük, létszámtól és hétköznaptól, hétvégétől függően.

Kiemelkedik az áraival Hajdúszoboszló, ahol 8500-9000 a felnőtt jegy, a gyerekeknek pedig 5500 illetve 6000 forintot kell fizetni. Egy kétgyermekes családnál ez éppen 30 ezer forint, viszont a jegy érvényes lesz a csúszdaparkra is.

Szegeden a legdrágább a szimpla strandbelépő: a felnőtteknek 8300, a diákoknak 4600 forintot kell fizetniük. A családi jegy 23 700 forint.

Az olcsóbbak közé tartozik a Gyulai Várfürdő, felnőtteknek 4300, diákoknak 3900 forintért. Eger strandja pedig most 3800 forintos napi és 9700 illetve 12 100 forintos családi belépővel látogatható.


Link másolása
KÖVESS MINKET: