HÍREK
A Rovatból

Nyugdíjreform: fokozatosan 64 évre emelné a nyugdíjkorhatárt a kormány 2030-ig Franciaországban

Jóllehet Franciaországban az egyik legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár az Európai Unióban, annak megemelése nagyon népszerűtlen. A szélsőséges pártok igyekeznek is kihasználni a helyzetet.

Link másolása

A francia kormány bemutatta kedden a tervezett nyugdíjreformot, amelynek keretében a jelenlegi 62 évről 2030-ig fokozatosan emelnék 64-re a nyugdíjkorhatárt, s ezzel párhuzamosan a csaknem 2 millió kisnyugdíjas számára 1200 euróra (478 ezer forintra) emelné a kormány a minimumnyugdíj havi összegét. A javaslat szerint a teljes összegű öregségi nyugdíj 2027-től 43 év szolgálati év után járna. Élisabeth Borne miniszterelnök szerint a reform célja szavatolni a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerülését 2030-ig.

"Mindazoknak, akik képesek rá, azt javasoljuk, hogy dolgozzanak tovább. Ezt a döntést hozta meg valamennyi európai szomszédunk is"

- mondta élő televíziós beszédében a kormányfő, mielőtt bejelentette a reform legfőbb javaslatát, a nyugdíjkorhatár fokozatos megemelését 64 évre 2030-ig.

"Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy a nyugdíjrendszerünk fejlesztése félelmeket és kérdéseket vált ki a franciákból. Válaszolni kívánunk ezekre, és meg akarjuk győzni az embereket" - hangsúlyozta Élisabeth Borne, kiemelve, hogy a kormány igazságosságra törekszik a reformmal.

A nyolc legfőbb szakszervezet tüntetésekre és sztrájkokra szólít fel január 19-én és 24-én a nyugdíjreform ellen, amelyet Emmanuel Macron államfő már az első mandátumát megelőző kampányában megígért 2017-ben, és amelyet a második mandátuma legfőbb intézkedésének harangozott be, de amelyhez nem rendelkezik a parlamentben a kellő többséggel.

Élisabeth Borne miniszterelnök kedden jelezte, hogy a reformon a kormány kész változtatni a lojális és konstruktív parlamenti vitában, amely februárban kezdődik.

Marine Le Pen, a jobboldali szuverenista Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője szerint igazságtalan a reform, és pártja meg kívánja akadályozni annak elfogadását, míg a radikális baloldali Engedetlen Franciaország "súlyos társadalmi regressziónak" minősítette a javaslatot. Az ellenzékhez tartozó jobbközép Köztársaságiak vezetője, Eric Ciotti azonban jelezte: pártja kész megszavazni az "igazságos reformot".

"Visszaérünk oda, amit a nagyszüleink megéltek: azaz munka után a temető következik"

- jelentette ki Philippe Martinez, az egyik legnagyobb szakszervezet, a CGT vezetője. A francia statisztikai hivatal adatai szerint a legszerényebben élő férfiak negyede nem éri meg a jelenlegi 62 éves nyugdíjkorhatárt.

Az elmúlt három évtizedben több nagy nyugdíjreformot is elindítottak a francia kormányok a társadalom elöregedésének és a nyugdíjkassza deficitessé válásának kompenzálására, s valamennyit jelentős szociális tiltakozó megmozdulások kísérték.

Minden 65 évnél idősebb franciára jelenleg 2,6 20 és 64 év közötti jut, de 2030-ban már csak 2,25-en lesznek, 2040-ben pedig már csak ketten, ami a felosztó-kirovó nyugdíjrendszermodell fenntarthatóságát fenyegeti. Ebben a rendszerben a befizetők mindig az aktuális eltartottak nyugdíját finanszírozzák, nem pedig a sajátjukat.

A kormány javaslata szerint a teljes összegű nyugdíjhoz már 2027-től legalább 43 év szolgálati időre lesz szükség az eredetileg tervezett 2035 helyett. Cserébe a kormány minden kisnyugdíjas havi nyugdíjának összegét megemelné a miniszterelnök szerint.

Jóllehet Franciaországban az egyik legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár az Európai Unióban, annak megemelése nagyon népszerűtlen:

a franciák 68 százaléka nem támogatja a javaslatot az Ifop-Fiducial közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint.

A közvéleménynek kedden bemutatott javaslatot január 23-i ülésén vitatja meg a kormány, de az ellenzéki baloldali pártszövetség, a NUPES már január 17-re tüntetést hirdetett, az összefogást vezető Engedetlen Franciaország pedig január 21-én is tiltakozó nagygyűlést tart.

A törvénytervezetet január 30-tól vizsgája meg a nemzetgyűlés illetékes bizottsága, a plenáris ülés elé február 6-án kerül vitára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Novák Katalin gazdasszonya 700 ezret keres havonta, a titkárságvezetője 2,4 milliót
A bicskei kegyelmi botrány miatt idén februárban lemondott köztársasági elnök lakást egyelőre nem igényelt, titkárságot viszont igen. A titkárságvezető is sokat visz haza havonta.

Link másolása

Havi bruttó 700 ezer forintos fizetésért gazdasszonyt fizet az állam Novák Katalinnak - adta hírül az RTL Híradó.

A riport szerint Hadházy Ákos tudta meg a parlament belső intranetes hálózatáról, hogy ez a munkakör valójában egy házvezetőnőt takar.

A parlamenti honlapon gazdasszonyként szerepel ez a munkaköri leírás, havi bruttó 700 ezres fizetéssel.

Az is kiderült, hogy a bicskei kegyelmi botrány miatt idén februárban lemondott köztársasági elnök lakást egyelőre nem igényelt, titkárságot viszont igen.

A Szabad György irodaházban hárman dolgoznak Novák Katalinnak, a titkárságvezető havi bruttó 2 millió 400 ezer forintért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Ömlött a szennyvíz Normafa természetvédelmi területére Gattyán György szállodájából - videó!
A XII. kerület alpolgármestere a Népegészségügyhöz fordult azzal a határozott kéréssel, hogy zárassák be az objektumot mindaddig, amíg a probléma fennáll. A szakértői vizsgálat megkezdődött.

Link másolása

Bezáratná a Gattyán-féle szálloda-wellness központot a XII. kerületi alpolgármester, mert szennyvíz ömlött a Normafa természetvédelmi területére.

Fonti Krisztina a Facebookon tett közzé egy rövid videót, amiben megmutatta, hol történt mindez.


A bejegyzésben arról ír, hogy a természetkárosítás azért következett be, mert a magántulajdonos elmulasztotta átkötni a szállodája szennyvizét a nemrég elkészült csatornára.

"Haladéktalanul a Népegészségügyhöz fordultam azzal a határozott kéréssel, hogy zárassák be az objektumot mindaddig, amíg a probléma fennáll. A szakértői vizsgálat megkezdődött, annak lezárultával azt is megtudjuk majd, hogy ki a felelős a történtekért."

- áll a posztban.

FRISSÍTÉS:

A cikk megjelenés után a Gattyán György tulajdonában álló Docler cégcsoport az alábbi választ küldte az ügy kapcsán:

"Sajnálatosnak tartjuk, hogy az önkormányzat a vádaskodásra és a politikai kampányra helyezi a fókuszt, ahelyett, hogy elsőként beismerte volna az ügyben tanúsított hibáját, felelősségét. A megjelent hírrel kapcsolatban a valóság a következő: az önkormányzat új csatornahálózatot épített, majd adott át, ami üdvözlendő. Sajnos arról viszont a mai napig nem adtak semmilyen tájékoztatást, hogy az új hálózatra rá lehet kötni a szálloda szennyvizét, így a hotel, a régi csatorna hálózatra továbbította a szennyvizet, ahogy az elmúlt 20 évben is, amely a régi szakaszon, közterületen, eldugult, majd a felszínre tört, így derült ki a tájékoztatás elmúlasztása is.

Tehát: a szennyvíz nem a hotel területéről ömlött a zöld környezetre, hanem az általunk használt, közterületen lévő, szolgáltató által üzemeltetett csatornaszakaszból. Sajnálatos, hogy miközben a hotel havi több százezer forintot fizet csak csatornadíjra, a szolgáltató semmilyen tájékoztatást nem ad, hogy másik hálózatra kell átállnunk. Miután az önkormányzat jelezte a problémát, haladéktalanul átállunk az új gerincre, amely holnap megtörténik, addig is az esetleges további terhelés megszüntetése végett tartályos teherautóval oldjuk meg a szennyvíz kezelésünket. A hibánkon kívüli kárért az önkormányzat helyett is elnézést kérünk, a helyreállításban segítünk, a Normafa közös értékünk!"

- áll Nemes Tamás, a Docler cég kommunikációs és CSR vezetőjének levelében.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter reagált a vádakra, miszerint a NER-t segítik, ha ellenzéki vezetésű kerületekben indítanak polgármester-jelölteket
Varga Judit exférje szerint nem az döntött a kerületek kiválasztásánal, hogy ellenzéki, vagy kormánypárti polgármester van. Az volt a szempont, hogy a kerületi lakosok döntő többsége változást szeretne-e vagy sem.

Link másolása

Korábban írtunk róla, hogy Karácsony Gergely reagált arra, hogy reagált is arra, hogy Magyar Péterék ráindítanak egy jelöltet egy ellenzéki polgármesterre Budapesten.

Karácsony Gergely főpolgármester szerint a Tisza párt listaállítása önmagában nem baj, és a budapestiek érdekében akár együtt is tudnának működni.

Szerinte a NER lebontása a fontos, ennek az első lépése az volt, hogy 5 évvel ezelőtt, többi között a XVIII. kerületi polgárok is kiütöttek egy nagy téglát a falból, ezt nem kéne visszarakni, a NER lebontása jegyében.

Az viszont már baj szerinte, ha jelenleg ellenzéki vezetésű kerületekben állítanak polgármester-jelölteket, mert ezzel megosztják az ellenzéki szavazatokat.

Magyar Péter az RTL Híradónak azt mondta, nem az döntött a kerületek kiválasztásánal, hogy ellenzéki, vagy kormánypárti polgármester van.

"Nem volt ilyen szempont, mi azt néztük, hogy az adott kerületben a vezetés jól képviseli-e a budapestieket, vagy az adott kerületi lakosokat, vagy nem, a kerületi lakosok döntő többsége változást szeretne-e vagy sem, ezek voltak a szempontok"

- nyilatkozta Magyar az RTL Híradónak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Vona Gábor elmondta a véleményét Magyar Péterről: „csak egy epizódszereplő lett volna”
Szerinte a kegyelmi botrány kirobbanását követően szervezett influenszertüntetés egyfajta korszakváltást jelentett a hazai politikában, hiszen a tartalomkészítők olyan tömeget tudtak összehozni, amekkorára egyetlen ellenzéki szereplő sem volt képes korábban.

Link másolása

A Második Reformkor elnöke az Indexnek adott interjút. A beszélgetés során szóba került az elmúlt hónapokban több tüntetést is szervező politikus, Magyar Péter is.

Vona Varga Judit exférjét illetően is megfogalmazott néhány gondolatot. Véleménye szerint a kegyelmi botrány kirobbanását követően szervezett influenszertüntetés egyfajta korszakváltást jelentett a hazai politikában, hiszen a tartalomkészítők olyan tömeget tudtak összehozni, amekkorára egyetlen ellenzéki szereplő sem volt képes korábban. Az elnök szerint Magyar Péter is ennek az okozata.

"Ha akkor az influenszerek közül valaki bejelenti a színpadról, hogy pártot alapít, Magyar Péter csak egy epizódszereplő lett volna, és akkor most ők lennének, akik ezt a tömeget megmozdítják"

– mondta a Második Reformkor elnöke a lapnak.

Az interjúból az is kiderült, hogy a Vona Gábor vezette Második Reformkor is összegyűjtötte az európai parlamenti választáson való induláshoz szükséges 20 ezer aláírást.


Link másolása
KÖVESS MINKET: