EGÉSZSÉG
A Rovatból

Nyolc napig volt 40 fokos láza a 12 éves Abonynak, miután tünetmentesen átesett a covid-fertőzésen

Tüdő- és szívproblémái lettek. Pedagógus anyja tavasszal nem örült az online oktatásnak, de most azt mondja, zárjanak be az iskolák.


„Nem vagyok hős, anya vagyok. Covid kétkedő. Voltam. Nem is a betegség valóságát tagadó, hanem a körülötte zajló felhajtást. Eddig.”

Vertike Anett kezdte így Facebook posztját arról, hogyan küzdöttek a 12 éves Abonyért az elmúlt napokban. A három fiát Pécsen egyedül nevelő, pedagógusként dolgozó anya a Szeretlek Magyarországnak részletesen is elmesélte történetüket.

Az év utolsó napján a fia belázasodott, nagyon fájt a hasa. Arra gondolt, a legrosszabb eshetőség, hogy Abonynak épp a covid közepén lett vakbélgyulladása. „Az ügyeleten biztosra mondtam, hogy nincs semmilyen koronavírusos tünetünk, nem találkoztunk gyanús emberrel sem” - mondja.

A fiút megvizsgálták, bent akarták tartani éjszakára megfigyelésre, de édesanyja kérte, hadd menjenek haza. Megígérte, ha bármi baj lenne, tíz percen belül visszamennek. Nem volt gond, de a láz maradt.

Másnap a vakbélgyanút kizárták, a gyereksebész azt mondta, covidra gyanakszik.

A lázambulancián csináltak egy gyorstesztet, ami negatív lett. Ezért az orvosok úgy vélték, valami más vírusfertőzés lehet.

Abonynak négy nap múlva is 4o fokos láza volt. Az ügyeletes orvos ennek ellenére megjegyezte, hogy milyen jó passzban van.

„Úgy tűnt, mert folyamatosan csacsogott. De én tudtam, hogy Abony zavart, mindenhez hozzászólt, olyan volt, mint aki be van rúgva. Ő nem bőbeszédű, idegenekkel szemben teljesen zárkózott. Most meg épphogy nem csát köszönt az orvosnak.”

Másnap egy órát vártak az orvosra, elkészült a PCR-teszt is, utána hazamehettek. A tesztről délután kellett érdeklődniük.

„Le voltam fagyva, a gyerek teljesen padlón volt. Ötödik napja van láza a gyógyszerek ellenére is, és még mindig nincs semmi kezelés. Telefonáltam az eredményért, és azt mondták, hogy a gyulladási értéke 2oo fölött van. Ennek 5-10 között kellene lennie. Kérték, hogy menjünk vissza.”

Azonnal a fertőző osztályra kerültek. Azt mondták nekik, hogy el sem hagyhatják a szobát. Anett az édesanyjára hagyta a másik két fiát. Abonynak még aznap volt egy nagyon erős hasmenése. Közben megjött a PCR teszt eredménye, negatív lett.

Másnap infúziót kapott a kiürült nátrium miatt, de az állapota csak minimálisan javult. 18o-nál megállt a gyulladási érték.

Hetedik napja volt folyamatosan lázas a fiú, már felkelni sem bírt, összeültek az orvosok, és kérték, hogy menjenek át kocsival a gyerekklinikára ultrahangra.

„Ledöbbentem, mert eddig engem sem engedtek haza a másik két gyerekemhez, most menjek én oda, ahol sok fertőzött lehet” - mondja Anett. Hazaugorhatott, hogy találkozzon a fiaival és megnyugtassa őket, majd visszament a kórházba, ahol Abonynak megcsinálták az ultrahangot.

„Egy nagyon tapasztalt doktornő volt, aki látta, hogy a belek gyulladásban vannak, de szerinte a tüdőnél is gondok vannak. Mentünk is röntgenre. Kiderült, hogy mindkét oldalon víz van, és az egyik be van gyulladva.”

Visszamentek a kórházba.

Az orvosokat is meglepte az eredmény, mert semmi sem utalt tüdőgyulladásra.

Elküldték őket CT-re. „Ide lázasan nem lehet bemenni, így én álltam a hőkamera elé, és mondtam a fiamnak, hogy nincs probléma, nem vagyunk covidosok, van róla tesztünk, és most be kell jutnunk vizsgálatra.”

Kiderült, hogy a szív körüli izmok is be vannak gyulladva. Megkezdték a szteroidos kezelést.

„Elmagyarázták, hogy teljesen leépítik az immunrendszerét várhatóan két nap alatt. Ebből végül négy nap lett."

A szteroid-kúra levitte a lázat, rendbejött a szívműködése, helyreállt a pulzus, a gyulladási érték is lement 180-ról 19-re.

Megjött a részletes vizsgálati eredmény. Ezt a betegséget COVID-19 fertőzés által kiváltott gyermekkori, több szervrendszert érintő gyulladásnak (MIS-C multisystem inflammatory syndrome) hívják.

„Azt mondták, Abony két hete tünetmentesen átesett a covidon, a pusztítás után pedig a legyengült immunrendszere önmaga ellen fordult.”

„Belek, mindkét oldali tüdő és a szív körül gyulladás, víz. Kötőhártya-gyulladás mindkét szemen. 8 napig volt 40 fok felett a láza. Szteroid infúzióban, mellette plazmaterápia, antibiotikum. Újabb és újabb kanülök, szétment vénák, a mosolygós arca egyre kisírtabb. De talán javulunk lassan.”

Anették hétfőn hazamehettek, de Abonynak még szednie kell antibiotikumot és aszpirint.

„A huncut, örökké mozgásban lévő fiúcska egy darabig még nem terhelhető, és akkor talán megússza maradandó szív- és tüdőkárosodás nélkül” – írta a Facebookra a majdnem két hete aggódó anya.

Szerinte az orvosok, ápolók mindent megtettek, de az egészségügyben komoly gondok vannak. A működésképtelen eszközök látványa a fiát is megviselte.

„Megijesztette, hogy négyből három vérnyomásmérő nem működött, mi lesz, ha nem tudnak megint vért venni, nézte, hogy csöpög-e az infúzió. Remegett attól, hogy látta a tehetetlenséget maga körül, senki nem tudta, mi a baja.”

Anett megdöbbent azon is, hogy a fertőző osztályon közös fürdőszoba van. „A hasmenéses gyerekkel rohantunk a folyosó végére az infúzióval, aminek a kereke sem működik. Az ajtók, ablakok az első szélre nyílnak, csapódnak, az egyik nap penészes kenyeret kaptunk. Lehetne sorolni.”

„A dolgozók pedig itt küzdenek, értünk! Mi úgy segíthetünk, ha komolyan vesszük a betegséget, és azt, amit ők csinálnak.”

Nem Abony az egyetlen eset. A Heim Pál kórházban már tíznél több ilyen beteg volt - olvasható decemberi közleményükben. 

Anett több anyával beszélt a betegségről, azt mondja, van olyan gyerek, akinek a gyulladási értéke 376 volt, majdnem dupla annyi, mint Abonyé. Ő intenzív osztályon is volt 3 napig. Azt kérték, hogy a gyerek egy hónapig ne menjen sehová, de nem tudni, lesz-e végleges szövődmény. Az anyák többsége semmit nem tud a jövőről.

Anett szerint, ha komolyabban vette volna a híreket, ha jobban figyel a megelőzésre, talán megóvhatta volna a fiát.

Azt sem tudni, ő koronás volt-e, de a tünetei szerint igen, és most úgy tűnik, Abony után kaphatta el. „Karácsony után két napig nem bírtam lábra állni, pedig én rendszeresen sportolok, futok. Iszonyatos végtagfájdalmaim voltak. De bevallom, amikor bevittem a gyereket, akkor azt mondtam, nem volt tünetem, mert különben nem lehettem volna a gyerekkel” - mondja.

Amiatt van bűntudata, hogy nem engedte volna annyit emberek közé.

„Mivel egyedül nevelem a fiúkat, Abony az én nagy segítségem, mindig jött velem bevásárolni. Mindig volt maszk, kézfertőtlenítés is, de sokat voltunk nagyáruházban.”

Bevallja, hogy az első hullámban hirtelen intézkedésnek gondolta az iskolák bezárását. Pláne, hogy nyáron mindenhol tömeg volt, semmilyen adat nem volt a betegekről, úgy tűnt, nem is volt veszély.

„Nem akartam megnyomorítani a gyerekek életét azzal, hogy féljenek. Elleneztem a maszkhasználatot. Az iskolában órákon át nem lélegezhetnek rendesen. Szabadtéren már nem kértem maszkot tőlük, és van egy autista fiam, tőle szintén nem.

Most jobban erőltetném a maszkot, és azt mondanám, zárjanak be az iskolák, legyen online oktatás. Tudom, hogy alsóban szinte lehetetlen. Tanítani akarok, de nem gyerekéletek árán."

Anett legkisebb, autista fiának is erős hasfájása kezdődött ma. A hasonló tünetek miatt édesanyja azt kérte, csináljanak vizsgálatot, de az volt a válasz, hogy nem indokolt, az orvosok szerint lehet, hogy csak egy bélfertőzés. Kicsi az esély, hogy két ilyen eset forduljon elő egy családban.

„Tudom, tízezerből csak kettőnél lehet ilyen, de épp az én fiam volt az egyik. Épp eleget hallottam mostanában, nem szeretném azt hallani többet, hogy nyugodjon meg anyuka, nem lesz semmi baj!”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
A hormonrendszer nem viccel – mi állhat a pluszkilók és a fáradékonyság mögött 40 felett?
Erre a kérdésre is választ kaphatunk a Diagnózis egészségpodcast legújabb epizódjából. A szakértő vendég, dr. Csomai Zita érthetően elmagyarázza, mit is jelent az inzulinrezisztencia, miért nem kell félni a kortizoltól, és miért felejtős a cukormentes üdítő.


Melyik nőt ne foglalkoztatná a súlya, pláne 40 felett, amikor a felszaladó kilóktól valahogy extrán nehéz megszabadulni? Na de hányan vannak olyanok, akik utána is járnak, hogy nincs-e valami egészségi probléma az alakváltozás, netán egyéb jelentkező tünetek hátterében? Már lényegesen kevesebben, pedig sokszor hormonális okok húzódnak meg a pluszkilók mögött. A hormonok rendszabályozása pedig nem is csak az elhízás veszélye miatt fontos.

Mi is történik akkor, amikor a hormonrendszer egyensúlya elkezd kibillenni?

Például kialakulhat inzulinrezisztencia, csak úgy, mint a Diagnózis podcast aktuális epizódjának érintett vendégénél.

Az adásban Ganzler Orsolya szerkesztő-műsorvezető ezúttal is egy érintettel és egy szakértővel egyszerre beszélgetve járta körül a hormonális egyensúly és az inzulinrezisztencia kérdéskörét.

Bodnár Brigi elmeséli, hogy idén májusig nem is volt vele igazán tisztában, hogy mi is az az inzulinrezisztencia, arra pedig pláne nem gondolt, hogy neki is ilyen problémája lenne. Nem azért ment el orvoshoz, mert valami bajra gyanakodott, hanem mert 50 felé közeledve szeretett volna egy átfogó kivizsgálást. A nőgyógyásza azonban meghallotta a háttértörténetet is:

„Öt éve már, hogy küzdöttem a kilókkal, probléma lett a látásommal, összességében éreztem, hogy valami nem stimmel”

Egy rutinvizsgálat így vezetett terheléses vércukorvizsgálathoz — majd a diagnózishoz: inzulinrezisztencia.

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

Brigi őszintén bevallja, hogy bár igyekezett betartani az orvosa és a megkérdezett dietetikus életmódváltásra vonatkozó tanácsait, gyökeresen nem forgatta fel az étrendjét: „Én azért megpróbálom nem drasztikusan változtatni, nem kezdtem el quinoát vagy zabot enni, mert én ezeket soha nem ettem."

„Inkább a mértékre figyeltem, a cukor elhagyására, és figyelgetem a csomagolásokon az összetevőket, mert felismertem, hogy fontos, hogy ne legyen túl sok a szénhidrát.”

Brigi nem tiltólistákat állított fel, hanem a saját rendszerét alakította ki: megtanulta, hogyan ossza el a szénhidrátot, megtanulta a címkéket olvasni, és lépésről lépésre átszabta a mindennapi rutinját. Rájött, hogy egy kakaós csigával simán elfogyasztott 60 gramm szénhidrátot, ami egy egész étkezésre elegendő adag. Ma már sokkal jobban figyel arra, mit eszik, sőt, arra is, hogy mit mivel párosít a tányérján.

Ennek nemcsak a kilók leolvadásában nyilvánult meg a pozitív hatása:

„Amióta kiegyensúlyozottabban étkezek, azóta a stresszt is máshogyan kezelem.”

A szakértői oldalról dr. Csomai Zita orvos-természetgyógyász segít megérteni, mekkora jelentősége van annak, ha figyelünk a vércukorszintünkre, pláne a hormonjaink egyensúlyára. Arra is rávilágít: az IR nem csak a középkorú nők problémája.

„Az inzulinrezisztencia egy sokkal nagyobb probléma, mint amit látunk. Ma már 20-30 éves nők, sőt, gyerekek is gyakran kapnak ilyen diagnózist, és férfiaknál is kialakulhat.”

És hogy mi is történik az inzulinrezisztens szervezetében? „Olyan ez, mintha kimerülne az elem a játékban… hiába kapcsolódik be az inzulin, a sejt nem tud reagálni.”

A jó hír azonban az, hogy az IR esetében a folyamat még visszafordítható, nem törvényszerű, hogy cukorbetegség alakuljon ki az érintetteknél.

Viszont ez csak akkor lehetséges, ha valóban teszünk a megoldásért – akár úgy, hogy számolgatjuk a szénhidrátokat.

A doktornő azt is elmondja, hogy miért nem mindenkinél elég a híressé vált 160 grammos szabály, milyen ásványi anyagok hiányoznak gyakran az IR-esek szervezetéből, hogyan ronthat a helyzeten a szétcsúszott bélflóra, és miért nem jó ötlet a cukoralkoholokkal helyettesíteni a cukrot.

Mentes süti- és zero cola-rajongók, figyelem!

Hallgasd meg a teljes beszélgetést, és megtudhatod, hogy…

  • milyen tünetek utalhatnak inzulinrezisztenciára,
  • hogyan hat a hormonrendszerre a tartós stressz,
  • miért különösen érintettek a nők 40 felett,
  • miért nem csak a cukorfogyasztásról szól ez az állapot,
  • hogyan lehet okosan, mégis hatékonyan életmódot váltani,
  • milyen szerepe van az alvásnak és a mozgásnak a hormonális egyensúlyban,
  • démon-hormon-e a kortizol, és biztosan kell-e nekünk kortizol-detox,
  • és mit tehetünk, hogy megelőzzük a súlyosabb következményeket.

Hallgasd meg a teljes beszélgetést és iratkozz fel a YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le a következő epizódokról!

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a Brocasterz Podcast Stúdióban rögzítettük.

Köszönjük a támogatásukat - minden tartalomkészítőnek ajánljuk a stúdiót.

Foglalj könnyedén a weboldalukon!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Pozitív mellékhatás az mRNS vakcináknál: egyes ráktípusoknál drámaian nő az oltottak túlélési esélye
Egyes esetekben megkétszerezte a várható túlélési időt az mRNS alapú vakcina. Sok kutatás van még hátra, de az eredmények nagyon biztatóak.
Malinovszki András / Fotó: Ghinzo/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2025. november 08.



A Floridai Egyetem és a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpontjának kutatói jelentős felfedezést tettek:

állítják, hogy a Covid elleni mRNS vakcina immunaktiváló tulajdonságai drámaian javítják a túlélés esélyét előrehaladott tüdő- és bőrrákos betegeknél.

A Nature folyóiratban közölt eredmények szerint azok a páciensek, akik a hagyományosan alkalmazott immunterápia megkezdését megelőző vagy követő 100 napon belül ilyen oltást kaptak, lényegesen tovább éltek az oltatlan betegeknél. Azt találták, hogy a tüdődaganatok esetében az mRNS Covid-vakcina 21 hónapról majdnem a kétszeresére, 37 hónapra növelte a túlélési időt – írja a hvg.hu. Az áttétes melanomában szenvedő oltott emberek pedig olyan sokáig éltek, hogy a kutatók nem tudták kiszámítani az átlagos túlélési időt az adatgyűjtés végére, míg az oltatlan betegek átlagosan 27 hónappal élték túl a diagnózist.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a nem mRNS-alapú Covid-oltások, a tüdőgyulladás vagy az influenza elleni vakcinák beadása nem okozott változást a várható élettartamban. A legnagyobb sikert azoknál a betegeknél figyelték meg, akik kedvezőtlenül reagáltak az ellenőrzőpont-gátló terápiákra. Sőt, egyelőre még nem publikált adatok szerint a vakcina beadása a kezelés előtti vagy utáni egy hónapon belül még jobb eredményekhez vezetett.

A szakemberek egérkísérletek során figyeltek fel a vakcinák élettartam-hosszabbító hatására, ami valójában nem a Covid elleni védelemből adódott, hanem abból, hogy az oltások felpörgették a szervezet immunrendszerét. Az immunterápiák azon alapulnak, hogy leveszik a féket az immunrendszerről, hogy az rátámadhasson az addig rejtőzködő daganatos sejtekre is.

Az mRNS vakcinák ezt a hatást erősítik fel azzal, hogy az egész szervezetben aktiválják az immunrendszert.

Bár ezek az eredmények egy megfigyeléses vizsgálatból származnak, a kutatók máris hangsúlyozzák a potenciális jelentőségüket.

„Bár az oksági összefüggés még nem bizonyított, ez az a fajta kezelési előny, amelyre törekszünk, és amelyet a terápiás beavatkozásoktól remélünk” – mondta Duane Mitchell, a Floridai Egyetem Klinikai és Transzlációs Tudományos Intézetének igazgatója. A következő lépés egy nagyszabású klinikai vizsgálat, amelyet a Floridai Egyetem indít el egy több államra kiterjedő kórházi hálózaton keresztül. Ha az új eredmények megerősítést nyernek, utat nyithatnak egy nem specifikus, univerzális vakcina kifejlesztése előtt, ami összességében értékes hónapokkal, sőt évekkel ajándékozhatja meg a daganatos betegeket.

Mindeközben az amerikai egészségügyi minisztérium egy olyan intézkedést hozott, amely összesen 22 projektet érint, közel 500 millió dollár értékben: leállította az mRNS-vakcinák fejlesztésének további finanszírozását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
„Tűzgolyó a mellkasban” – az orvos, aki túlélte, most figyelmeztet a szívroham egyik furcsa előjelére
A doki először nem hitt a jeleknek. Felsétált a lépcsőn, jött a refluxérzés; leült, és elmúlt. Kiment, kitakarította és arrébb tolta a grillt, a panasz visszatért; leült, és megint csillapodott.


Egy kardiológus súlyos figyelmeztetést adott: szerinte létezik egy „vörös zászló” sorrend, ami azt jelezheti, hogy közel a szívroham. Az orvosok telepakolják a netet tippekkel, mégis sokan legyintenek – egy srác például Hyrox-versenyen „tűzgolyót” érzett a mellkasában, aztán nagy lett a baj – írja a LADbible.

Jeremy London amerikai orvos a YouTube-on oszt meg tanácsokat a szív és a test egészségéről. Korábban sorra vette a gyenge szív jeleit és a szívroham tüneteit, most pedig a saját történetére támaszkodva beszélt a riasztó mintázatról.

„Ha elzáródik egy szívartéria, terhelésre a szív keményebben dolgozik. Az érintett szakasz ilyenkor nem kap elég vért, és jönnek a tünetek: mellkasi nyomás, légszomj; a fájdalom kisugározhat az állkapocsba vagy a karba, de akár gyomorégésre, refluxra emlékeztető panasz is lehet. Ezért hívják ezt a nagy álcázónak. A terhelés–fájdalom–pihenés–megkönnyebbülés sorrend vörös zászló.”

A doki először nem hitt a jeleknek. Felsétált a lépcsőn, jött a refluxérzés; leült, és elmúlt. Kiment, kitakarította és arrébb tolta a grillt, a panasz visszatért; leült, és megint csillapodott.

Végül kiderült: szívrohamról volt szó, London doktor pedig felépült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
„Eltűntek a szemkarikák” – így változott meg Ádám élete, miután kezeltette alvászavarát
Jól alszol? Pihentető az alvásod? Biztos? Csak mert a Magyar Alvásszövetség felmérése szerint a magyar lakosság 60%-ának van valamilyen alvászavara. Hogy mi erre a megoldás, kiderül a Diagnózis egészségpodcast aktuális adásából.


Ha esetleg elképzelhetőnek tartod, hogy te is beletartozol ebbe a 60%-ba, akinek gondja van az alvással, akkor pláne érdemes meghallgatnod a Diagnózis podcast aktuális adását, ugyanis az alvászavarok hátteréről és a jó alvás titkáról van benne szó.

Ganzler Orsolya szerkesztő-műsorvezető ezúttal Straub Ádámot és dr. Várdi Katalin tüdőgyógyász-szomnológus szakorvost hívta el egy stúdióbeszélgetésre – a felvételt megtalálod a Szeretlek Magyarország YouTube csatornáján, vagy akár a Spotify-on is.

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

A beszélgetésből kiderül, hogy Ádám sem gondolta volna, hogy neki problémái lennének az alvással, tejesen átlagos alvónak gondolta magát. Barátnője jelezte neki, hogy túl hangosan horkol, ennek próbált utánajárni, amikor először saját maga monitorozta alvását egy mobilapplikációval.

Ádám azonban azon viszonylag kevesek közé tartozik, aki nem állt meg itt, hanem felkeresett egy szomnológus szakorvost – így jutott el Katalinhoz.

A doktornő már az első alkalommal gyanította, hogy orrsövényferdülésnek is szerepe lehet a horkolásban, ezért továbbküldte Ádámot orr-fül-gégész specialistához is. A feltételezés valós volt, műtétre is sor került, de a jobb alvás érdekében különféle alvásvizsgálatoknak is alávetették Ádámot.

„Az derült ki a vizsgálatok során, hogy vannak légzéskimaradásaim” – meséli Ádám. Katalin hozzáteszi, hogy

Ádámnál még enyhe alvási apnoe tünetek voltak észlelhetők, de az alváseffektivitása így is csak 56%-os volt. Vagyis: hiába aludt legalább 8 órát, az olyan volt, mintha csak 4,5-et sikerült volna.

Az alvásdeficit miatt hosszú távon egyéb tünetek is kialakulhatnak – a súlyos alvási apnoe nyolcszorosára növeli a stroke és az infarktus kockázatát. És ami egy szintén veszélyes következmény, hogy az alvási apnoeban szenvedők háromszor gyakrabban okoznak autóbalesetet.

Az alvási apnoe egyfajta népbetegség, a 40-60 közötti férfiak 10%-át érinti. A nőknél később jelentkezik, jellemzően a változókor után, mert az ösztrogén sokáig véd az izomernyedés ellen.

„A jó hír az, hogy ezeket az alvászavarokat lehet kezelni”

– hangsúlyozza a doktornő.

Ádám számára például egy speciális készülék, egy alvási maszk jelentette a megoldást. Ez segít neki abban, hogy ne legyen légzéskimaradása, egyenletes legyen a levegővétele alvás közben is. Bár a maszkot időbe telt megszoknia, arról számol be Ádám a műsorban, hogy amióta így alszik lényegesen kipihentebben ébred:

„Eltűntek a pandaszemek.”

A beszélgetésben szó van még többek között arról, hogy ...

... milyen hatással van az alvás vagy a megfelelő alvás hiánya az egészségünkre?

... mennyit és hogyan kellene aludnunk, hogy jó legyen az alvásunk?

... mennyire bízhatunk az okosórák által mért alvásminőségi adatokban?

... kik azok, akik különösen veszélyeztettek, ha alvászavarokról van szó?

... hogyan befolyásolja az alvás az elhízást és a fogyást?

... van-e egyéni cirkadián ritmus vagy ez mindenkinél egyformán működik?

Hallgasd meg a teljes beszélgetést és iratkozz fel a YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le a következő epizódokról!

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a Brocasterz Podcast Stúdióban rögzítettük.

Köszönjük a támogatásukat - minden tartalomkészítőnek ajánljuk a stúdiót.

Foglalj könnyedén a weboldalukon!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk